Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 89-103. szám)

1982-04-12 / 100. szám

^ Bm кШ W Mai számunkból: ВШШШ ш■ /ЛIЈИн вШш WL ШШ шШВк џ ÁHamcsínykísérlet ШтШШ HU Ш ЖИ МЖ . ШШ WLJB ® Eszköztársítással rendezik a nyersanyagellátást ШЈНГ ид lfljwjjllll ЖИ® шШ ЈВМ ШВ 'шј^ ШибрР'ШвШШ уШшг Az újvidéki Kábelgyár gazdálkodásáról (3. oldal) ------------------------------------------------------------------------------------- ф Borús idő, helyenként eső XXXIX. évf., 100. (12525.) szám 1982. április 12., hétfő Ára 7 dinár időjárásjelentésünk az 5. oldalon / г 1 1 Vérrel megpecsételt együvé tartozás Népgyűlés síden a szerénység! frontáttörés évfordulója és az ifjúsági staféta fogadása alkalmából Kettős ünnep volt tegnap a Sid és Tovarnik közötti sze­­ré­ységi frontáttörés színhelyén: az ifjúság és a helybeliek ün­nepélyesen búcsút vettek a Vajdaságot járó ifjúsági stafétától, és megemlékeztek a Jugoszláv Néphadsereg egyik legnevezete­sebb csatájának 37. évfordulójáról. A dicső harcok színhelyén,­ a szerémségi mezőn, fenséges fogad­tatásban részesítették a Tito elvtárs iránti szeretet és odaadás, a titói gondolatokat kifejező és őrző Vaj­daságot járó ifjúsági stafétát, a frontáttörés színhelyére érkezése alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a harcosok, a polgárok, az ország minden tájáról érkezett vendégek, köztük a frontáttörés öt neves partizánegységének nevét viselő brigádokba felsorakozott 3000 felderítő. Az idén, amikor Tito elvtárs szü­letésének 90., továbbá a JKP élére kerülésének 45. és az AVNOJ 40. évfordulóját ünnepeljük, az ifjú­sági staféta a szeretet és a Tito elvtársra emlékezés útját járja. A többnemzetiségű vajdasági váro­sokon és falvakon keresztülhalad­va népünk Tito elvtárs műve iránti odaadását, azt a szilárd elhatáro­zást fejezi ki, hogy kitartóan ha­ladunk a forradalom, az önigazga­tás, az el nem kötelezettség és függetlenség tetői útján — mondta többek között Varga László, a VDNSZSZ Tartományi Választmá­nya Elnökségének elnöke a tegna­pi ünnepségen. Hozzáfűzte azt is, hogy következetesek voltunk a titói úthoz és azok is maradunk. Az ifjúsági staféta ezúttal is be­bizonyította, hogy Tito, az ifjúság és a nép egy. A nemzetközi helyzetnek Euró­pában is komoly következmények­kel járó kiéleződésére számítva, szocialista önigazgatású fejlődé­sünk külső és belső ellenségei, mindazok, akik nem akarják el­ismerni Jugoszláviát, mint az egyik vezető el nem kötelezett országot, a nemzetek és nemzetségek test­véri közösségét, mindazok, akik gyengítik és szétzúzni igyekeznek, úgy látták, hogy elérkezett ellen­séges tevékenységük kellő pillana­ta. Kíméletlenül megmutatkozott ez a kosovói albán nacionalisták és irredenták ellenforradalmi meg­mozdulásaiban, kifejezésre jut for­radalmunk vívmányait és forra­dalmunk folyamatosságát a na­­ciionaldsta, a dogmatikus és blllbe­­ralista pozícióról elvitatni igyekvő kísérletekben is. Szocialista ön­igazgatásunk értékeit azonban szi­lárdan védi társadalmunk minden tagja, minden­ki előtt a munkás­osztály, a­z ifjúság és a harcosok. A stabilizációról és az ered­ményekről szólva Varga László hangsúlyozta, hogy a célszerűtlen és nem gazdaságos termelést még mindig nagyon gyakran az árak emelésével igyekeznek fedezni. Az újratermelési közösségen belüli jö­vedelmi­ viszonyok kiépítése késik, különösen akkor halad vontatottan, ha ez a köztársaságok és tartomá­nyok határain túlra is kiterjed. Túl sok az adminisztrációs vi­téz­ Tegnap reggel a topolyai fiatalok kísérték ki az ifjú­sági stafétát, amely 420 ki­lométeres útján kétszer kelt át Bácskából Szerénységbe. Először Palánka és K­ok kö­zött kelt át a Dunán, a Má­jus 25-e hídon, amit Tito elvtárs adott át a forgalom­nak. Tizenegy óra körül a sze­rémségi frontáttörés színhel­­yén, Hid közelében fogad­ták a fiatalok. Délután az ifjúsági stafétát Palánka, Hódság, Apatin, Zombor, Bácspetrőc lakossá­ga köszöntötte. A késő esti órákban a staféta­kutak és Beocsum között hajóval ismét átkelt a Dunán és az éjszakát Beocsinban töltötte a kedés. A termelői kapacitásokat nem használjuk ki megfelelő mér­tékben. Sajnos nemcsak azokat, amelyek termelése a behozatali nyersanyagtól függ. A 37 évvel ezelőtti, a mai ün­nepség színhelyén lezajlott nép­­felszabadító harcokra emlékezve Varga László elmondta, hogy a ju­goszláviai nemzetek és nemzetisé­gek hősi harcának befejező csa­tája volt ez. A népfelszabadító harcokat e környezet népe már 1941-től támogatta. Gyakran volt ez a vidék szabad terület is. Belgrád felszabadításával 1944 októberében, valamint a népfelsza­badító harci egységeknek Szerény­ségbe való gyors átvezénylésévé meghiúsult a fasiszta hadvezetés terve, az állig felfegyverzett és az úgynevezett hitleri Európa délke­leti részét védő 350 000 katona visszavonulása. Szerémségben a Duna és a Száva területének be­zárásával, a németek megkísérelték katonai egységeiknek a kivonását Kosovón, Crna Gorán és Bosznián át. A népfelszabadító hadsereg döntő csatát indított 1945. április 12-én. A tervek szerint három nap alatt kellett volna áttörni a sze­rémségi frontot, de ez már a har­cok második napján sikerült. A sze­rémségi frontáttörés a harcosok, az elesettek és a sebesültek számát, valamint a felhasznált hadianyag mennyiségét illetően, népfelszaba­dító harcunk egyik legnagyobb csatája volt. Az ország minden részéről itt harcoló fiatalok vérük­k­kel pecsételték meg és építették együvé tartozásunkat, harcoltak az új szocialista társadalom kiépí­téséért. A szerémségi frontáttörés szín­helyén létesített emlékparkban Varga László elültette a 37. fa­csemetét, amelyek közül mindegyik a frontáttörésre emlékeztető éve­ket jelképezi. (Tanjug) Eredményes megbeszélések Pozderac a JKSZ küldöttségének afrikai körútjáról A JKSZ küldöttsége Mozambik­­ban, Tanzániában és Zambiában meggyőződhetett arról, hogy ezek­ben az országokban igen tisztelik Jugoszláviát és a JKSZ-t, jelen­tette ki Hamdija Pozderac, a JKSZ KB Elnökségének tagja, aki a kül­döttséget vezette. „Mozambikban az volt a benyo­másunk, hogy azonos véleményen vagyunk minden megvitatott kér­désben, mind a nemzetközi kap­csolatok, mind a két ország belső problémáinak megoldását illetően” — hangsúlyozta Pozderac. A kül­döttséget fogadta Samora Maises Machel elnök is, aki visszaemlé­kezett Josip Broz Tito elnökkel való találkozásaira. Tanzániában dr. Julius Nyerere fogadta a küldöttséget. Az elnök elragadtatva mesélt Tito elnökről és a világközösségért tett fárado­zásairól, valamint a szocializmus specifikus jugoszláv építésének kö­rülményeiről. Elégedettséggel szólt arról, hogy Jugoszlávia követi a titói útvonalat és hogy bebizonyí­totta, hogy Tito után is erős. Pozderac kiemelte Szalim tanzá­niai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit. Kimerítően tájéko­zódott az afrikai helyzetről, külö­nösen a namíbiai kérdés megoldá­sának halogatásáról, a nyugat-sza­­harai helyzetről, valamint az el nem kötelezettek bagdadi csúcsér­tekezletének előkészületeiről. A JESZ küldöttsége Zambiában a Nemzeti Függetlenség Egyesült Pártjának tisztségviselőivel, vala­mint Humphrey Mulenba főtitkár­ral találkozott, aki dr. Kenneth Kaunda elnök távollétében az ál­lamfői tisztséget tölti be. (Tanjug) Küldöttválasztások A helyi közösségek 600 küldöttsége 1429 küldöttet választott Tegnap Vajdaság 50 községében megválasztották a községi képvi­selő-testületek helyi közösségek tanácsainak 1429 küldöttét. A he­lyi közösségek 600 küldöttségének 8700 tagja szavazott. Értesülések szerint, a legtöbb községben már a kora reggeli órákban befejezték a küldöttségek a küldötteik megválasztását. A küldöttválasztások a községi képviselő-testületek április 21-én tartandó alakuló üléseivel folyta­tódnak, amikor megválasztják a küldötteket a nagyobb társadalmi­­politii­kai közösségek képviseleti tes­tületeibe, illetve az önigazgatási érdekközösségek közgyűléseibe. •ШВ' дј|Јјру Ј|рцјВј Jgjff JpÉ| ј|јј| Letartóztatták Quotbraddi volt külügyminisztert ARGENTIN-BRIT VISZÁLY Megoldás nincs, de beszélgetni lehet Buenos Aires után Haig ismét Londonba látogat Alexander Haig amerikai államtitkár majdnem 12 órás ma­ratoni tárgyalás után, amelyet Leopold Galtieri argentin elnök­kel folytatott, tegnap Washingtoni helyett ismét Londonba repült. Még egyszer megvitatja a brit tisztségviselőkkel a Falkland­­szigetek körüli brit—argentin viszályt. Bizonyos hírek szerint az argentin elnökkel folytatott „nyílt és jelentős” tárgyalások során felmerült „specifikus elképzelésekkel” érkezik Londonba. „Megoldás nincs, de beszélgetni lehet” — jelentette ki az argentin sajtóképviselő. Buenos Aires-i dip­lomáciai forrás szerint az esemé­nyek kedvezően alakulnak. Dean Fischer, a State Depart­ment szóvivője ugyanakkor kije­lentette, hogy az USA folytatja a közvetítést, amíg jónak látja. Más­ról nem volt hajlandó nyilatkozni, legkevésbé a szuverenitás kérdé­séről. Washingtoni hírek szerint Argentína kérte az Amerikai Álla­mok Szervezete ülésének elhalasz­tását, ezen ma kellett volna meg­tárgyalni a szigetek miatti viszályt. Egyesek szerint Argentína ezt a tárgyalások „kedvező alakulása” miatt kérte. szovjet vélemény szerint az igazi megoldás az ENSZ-közgyűlés régi határozatának megvalósítása, ez a szigetek gyarmaturalom alól való felszabadítását jelentené. A hatá­rozat alapján kezdődtek meg 1976- ban a brit—argentin tárgyalások. A tárgyalások kudarcáért Moszk­va nem okolja Argentínát, noha kommentárjaiban nem támogatja nyíltan a szigetek megszállását. A Pravda tegnapi e­ső kommentár­jában azt tanácsolta Londonnak, hogy ne viselkedjen úgy, mint ré­gen a brit oroszlán „ágyúnaszád­­diplomáciája” idején. Moszkva egyszerűen megenged­hetetlennek minősítette a szilaj brit hadiflotta bevetését és a pa­rancsot, hogy a szigetek körül 200 mérföldes övezetben sü­llyesz­­szenek el minden argentin hajót. A Pravda felteszi a kérdést a brit konzervatívoknak, hogy nem okul­tak-e az 1956. évi egyiptomi dics­telen katonai kalandból? A Szuezi-csatorna feletti ellen­őrzésre tett kísérletre való emlé­­keztetés mégsem jelenti, azt, hogy a Szovjetunió­ ezúttal is beavat­kozhat a viszályba, mint ahogy an­nak idején az USA határozott diplomáciai akcióval vetett végett a brit—francia—­izraeli támadás­nak Egyiptom ellen. Moszkvában kevésbé veszélyes­nek tartják a brit—argentin vi­szályt. A Pravda megállapítja, hogy London harcias intézkedései nyilvánvalóan nincsenek összhang­ban az Argentínával való régi és elévült viszály jellegével és mére­teivel. Ami pedig az amerikai köz­vetítést és Haig londoni és Bue­nos Aires-i útját illeti, Moszkva titkolja, hogy fenntartással fo­gadta az USA szerepét és szándé­kát. Ugyanakkor megállapítja, hogy Washington két tűz közé került, mert szövetségese Nagy- Britanniának és Argentínának is. Haig küldetését „a brit újgyarma­­tosítók ügyeinek” felújító kísérle­teként látják Moszkvában. (Folytatása a 2. oldalon) Haig és Galtieri Moszkva az egyiptomi kalandra emlékeztet Elítéli az ágyúnaszád­­diplomáciát Moszkva tegnap felszólította Nagy-Britanniát és Argentínát, hogy csillapodjanak és tárgyalások útján oldják meg a viszályt. A De Cuellar New Yorkban Félbeszakította európai körútj­át Az ENSZ genfi szóvivője tegnap közölte, hogy Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár ma megszakítja eu­rópai körútját és a nemzetközi helyzet miatt sürgősen visszatér New Yorkba. Az ENSZ-főtitkár Olaszország­ban tartózkodott pihenőin, ezen a héten Svájcba, Ausztriába és Ju­goszláviába kellett volna látogat­nia. Perez de Cuellar még ma New Yorkba utazik. A szóvivő nem kö­zölt részleteket a főtitkár további terveiről. (Tanjug) Kiterjedt együttműködés Osztrák lapvélemények Kirchschläger látogatásáról Dr. Rudolf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök küszöbönálló jugoszláviai látogatása nagy teret kapott az osztrák sajtóban. A la­pok mindenekelőtt a két ország jó­szomszédi kapcsolatait hangsúlyoz­zák, amelyekhez a látogatás még jobban hozzájárul. Emlékeztetnek az osztrák elnök álláspontjaira, amelyeket a Tanjug és a Delo tu­dósítóinak adott interjújában is­mertetett a viszonyok fejlettségi fokáról a kétoldalú kérdésekről és a nemzetközi téren való együtt­működésről. Külön figyelmet keltett dr. Kirchschläger értékelése Ausztria és Jugoszlávia törekvéséről, ame­lyet a madridi értekezleten a bé­ke megőrzésére és az enyhülés fo­lyamatosságára fejtettek ki a sem­leges és el nem kötelezett országok akcióinak keretében. Az eddigi eredményes véleménycserék kö­vetkezményeképpen fejlődött a két ország sokoldalú együttműködése. Az osztrák lapok kidomborítot­ták az Ausztriában élő kisebbsé­gekkel kapcsolatos kijelentéseket. Dr. Kirchschläger a szlovén és a horvát kisebbség teljes fokú fej­lődésének szükségéről beszélt és arról, hogy a kisebbségeknek a né­pek közötti kapcsolat, nem pedig ellentét szerepét kell betölteniük. Az osztrák lapok számítása sze­rint Belgrádban a két ország ke­reskedelmi kapcsolatairól és az ide­iglenesen Ausztriában élő jugo­szláv dolgozók helyzetéről is szó lesz. Megállapították, hogy az áru­csere-forgalomban 5,2 milliárd schilling a jugoszláv deficit és ezt enyhíteni lehetne különböző jugo­szláv áru importálásával. (Tanjug) Dr. Kirchschläger

Next