Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 104-118. szám)

1982-04-27 / 115. szám

--------BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1982. április 27., kedd Gyorsan, de hibátlanul gépelni Vajdaságban a nem hivatalos kimutatások szerint 40 ezren foglalkoznak gépírással Nem n­agy nézősereget vonzó, đe mégis igen izgalmas verseny, ösz­­szesen 27-­en ültek asztalhoz, illet­ve az írógéphez — köztük hat fér­fi — a köztársasági versenyen, amelyen gépírónők és gépírók gyü­lekeztek Szerbiából, Kosovóból és Vajdaságból. A Nki melletti Niška Banján vagyunk, a Szerbia Szálló nagytermében. Minden készen áll a versenyre. Előzetes próba követ­kezik, felzúgnak az írógépek, sza­porodnak a sorok a papíron. A leg­korszerűbb gépeket Hátral, itt, van egy-két régi típusú is persze. Az a cél, hogy a három nyelven meg­adott kilenc oldalnyi szöveget a le­hető leggyorsabban, a legrövidebb idő alatt másolják át a versenyzők, természetesen ha csak lehet, hibát­lanul. Az ügyeletes mechanikus még egyszer átnézi a gépeket, ezután pediig egy sípszó jelzi, hogy kez­dődhet a verseny. A 27 szorgoskodó megkezdi a szöveg másorlásait. A következő 30 percben csak a gépek zúgása hallatszik. Ez valójában szakosítás Ljubinka MAROJEVIC, a Vajda­sági Gyors- és Gépírók Egyesületé­nek elnöke vezeti ezt a versenyt. Van azonban annyi ideje, hogy be­szélgessen velünk, hiszen a gépírók közül nincs dolga.­­• Minden évben megszervezzük a köztársasági versenyt. A leg­gyorsabban, illetve a legpontosab­ban író részvevők bejutnak a szö­vetségi versenyre. Vajdaságba ér­tékelésem szerint 40 ezren foglal­koznak gépírással, beleértve ako­kat és­ akik számfejtők, nyilván­tartók, könyvelők. Nálunk a tarto­mányban azonban kevés tagja van az egyesületünknek, jobban kelle­ne szervezkednünk, hiszen a gép­írók ezeken a versenyeken szerzik meg szakosításukat, illetve itt sze­reznek minősítést. Sajnos, Vajda­ságban a gépírók személyi jöve­delme kevésbé függ attól, hogy mi­­lyen kategóriájuk van; a szőkébb Szerbiában ezt másként szervezték meg. Ezért tartják fontosnak részt venni a különböző versenyeiken. — Milyen kategóriákat szerez­hetnek meg?­­• A gépíró lehet harmadosztá­lyú, másodosztályú, első b. osztá­lyú, első a. osztályú, első osztályú, majd mester, nagymester, és ez­után nemzetközi cím következik. Érthető, hogy az utóbbi kettő a legrangosabb cím, ezeket köztársa­sági, szövetségi vagy nemzetközi versenyeken lehet megszerezni. A versenyben a betűleütések számát vesszük alapul, ebből derül ki, hogy mennyire gyors a gépíró, ugyanakkor pedig a hibákat is el­lenőrizzük. A beszélgetés rövidnek tűnt, ám­de elröppent a 30 perc, és a ver­senyzőknek sípszóval jelezték, hogy lejárt a szövegmásolásra előirány­zott idő. Mindannyian átadták a munkájukat, később pedig megkez­dődött a leütött betűk számlálása és a hibák nyilvántartása. Ez alkalommal is a vajdasági versenyzők bizonyultak­: a legjobb­nak­ a ta­valyi köztársasági ba­inok Radmila TUKODI, az újvidéki Jogtudományi Kar gépírónője 30 perc alatt 17 284 betűt ütött le, mindössze 16 hibát követett el, és ezzel megnyerte a köztársasági bajnoki címet. A második helye­zett ugyancsak újvidéki: BUGAR­­CIC Katalin, a Magyar Szó gép­írónője, a­ki összesen 18124 betűt ütött le 30 perc alatt, azonban 38 hibát követett el. A többi versenyző átlag 12 000— 15 500 betűt ütött le a 30 perc alatt. A hibaszázalékuk az első két he­lyezettnél jóval nagyobb, átlag 30 —90 hiba. A gyorsírás gazdasági jelentősége Vlastimir KRSTIĆ magiszter, a Szerbiai Gyors- és Gépírók Szövet­ségének elnöke a verseny után a következő nyilatkozatot adta: — Célunk e verseny tömegesíté­se, mert a szövetségünk fő célja, hogy minél több jó gépírót bizto­sítsunk a gazdaság szükségleteire, hiszen ennek nagy jelentősége van. Sokan nem is tudják, hogy a má­sodik világháború után a gépíró­kat munkájuk súlyosságánál fogva a bányászot I. kategóriájába sorol­ták. Nem könnyű jó gépírónak lenn­i, nemcsak a sz­­or­saség a fon­tos, hanem a jártasság, az alános társadalmi ismeret, az alapművelt­ség magas foka. A titkárnőkről, a gépírónő­kiről nagyon sok viccet mesélnek, természetesen rossz ér­telem­ben, ám egy ilyen versenyen kiviláglik, hogy igen sok közöttük a becsületes, jó dolgozó. — A gazdasági munkaszerveze­tek hogyan segítik a gépírók szö­vetségének tevékenységét? — Egész Szerbiábe­n bel­á­tták, hogy a gyorsan és pontosan írni tudó gépíró fontos kulcsa a jó íru­nk a szerv­ezésinél:, Bennünket itt Szerbia szűkebb területein több gazdasági vállalat is segít, nem úgy van, azonban, tudomékom sze­­r­int, Vajda­ságben. Szorosabbra kell fűzni a kapcsoltakat — mondotta Vlastimir KRSTIC. A szerbiai gépírók versenye után az volt az általános megállapítás, hogy az eredmények kiválóak, az országos versenyen fiatal tehetsé­gek képviselik majd Szerbiát. Jú­nius 12-én Zágrábban találkoznak hazánk legjobbjai, hogy eldöntsék, ki jut el a j­övőre sorra kerülő világbaj­nok­ságra. TÓTH László A verseny két legjobbja: Bugarčić Katalin és Radmila Tukodi (T. L. felv.) Felmentés, elévülés, újratárgyalás A Legfelsőbb Bíróság döntése a kanizsai bizonyítvány­ügyben Több mint tíz éve húzódik a bíró­ságokon a kanizsai Raffai József, Val­ter Géza, Tukacs Károly, Nagy István és Papp György bizonyítvány­ hamisítá­si pere. Vajdaság Legfelsőbb Bírósága február végén hozott ítéletével az ügy nagyobbik részét jogerősen lezárta, ki­sebbik részét pedig a szabadkai felső­­bíróság elé utalta újratárgyalás végett. A Legfelsőbb Bíróság döntését a minap kézbesítették. Mint már lapunk is többször írt ró­la, 1972-ben vád alá helyezték a fent nevezett személyeket azzal terhelve őket, hogy érvényét veszített tanterv alapján vizsgáztatták Kanizsán a szak­­képesítésért folyamodó hallgatókat, sőt egyeseket nem is vizsgáztattak, vagy részben tetettek velük vizsgát, tehát hamis szakképesítési bizonyítványt ad­tak ki nekik. A vádirat alapján elin­dított per szokatlanul hosszúra nyúlt, a szabadkai felsőbíróság tavaly októ­berben hozott első fokú döntést, amelyben Raffait mint az iskola igaz­gatóját a vád alapján elmarasztalják, és 3 év börtönbüntésre ítélik, óvin­tézkedésként 4 évre eltiltják hasonló feladat végzésétől. Valter Gézát szintén bűnösnek találták, büntetését 1 év két hónap börtönbüntetésben állapította meg a bíróság; Tukacs Károly bünte­tése 2 év, Nagy Istváné és Papp Györgyé pedig egyformán 1 év és két hónap. Valter, Tukacs, Nagy és Papp vádlottak esetében a büntetés letölté­sét a bíróság felfüggesztette, ha Tu­kacs az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 2, Valter, Nagy és Papp pe­dig 3 éven belül nem követ el hasonló bűncselekményt. A vádlottak valamennyien fellebbez­tek az ítélet ellen, és fellebbezésüknek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. Az ítélet egy részét megváltoztatta, egy részét pedig megsemmisítette, és újra­tárgyalásra az elsőfokú szervhez jut­tatta vissza. Raffai József esetében a vádirat okirathamisításra vonatkozó ré­szét elutasította, a hivatali visszaélésre vonatkozó részét pedig újratárgyalásra utalta. A többi vádlott esetében a fel­lebbezésnek helyet ad, és az elmarasz­taló ítéletet megsemmisítette, a vádat a büntetőtörvényre hivatkozva elévült­nek nyilvánítja. Noha ez utóbbi négy vádlott eseté­ben elévülés miatt semmisítették meg az elsőfokú ítéletet, a Raffai József­re vonatkozó vádpont elutasításának indoklásából kiderül, hogy a fellebb­­viteli bíróság érvelése szerint az első fokú szerv előtt lefolytatott eljáráson a vád — a bizonyítványok hamisításá­nak ténye — nem lett egyértelműen bebizonyítva. Az eljárás során több száz tanút kihallgattak, a fellebbviteli szerv indoklásában közli, hogy meg­ítélése szerint az első fokú szerv el­mulasztotta megállapítani, a gyanús bizonyítványok közül melyik mennyi­ben szabálytalan, a tanulók milyen tantárgyból nem vizsgáztak. Továbbá, a fellebbviteli szerv értékelése szerint az első fokú szerv ítélete zavaros, hiá­nyos és ellentmondásos. Ilyenformán tehát az eljárás során bevont bizonyít­ványok nem semmisíthetők meg. A büntető eljárás szerint a felelős­ségre vonás elévül, ha a tett elköve­tése óta még egyszer annyi idő elte­lik, mint amennyi börtönbüntetés a szóban forgó cselekményért kiszabha­tó. A Raffai ellen emelt vád 20 év alatt évül el, a többieké pedig 10 év alatt. A tíz év január elején telt le. A szabadkai FIDELINKA munkaszervezet MALOMIPARI társultmunka-alapszervezeté­­nek dolgozói tanácsa az április 9-én hozott 197. számú határozata alapján ELADÁSRA KÍNÁLJA • AZ ALÁBBI ESZKÖZÖKET: 1. két kefegépet, ár 32 900 dinár, 2. hat kúpos csigakitároló, ár 155 400 dinár, 3. hat ciklon, ár 9702 dinár, 4. tizenegy vasházas felvonó, ár 264 480 dinár, 5. szűrőciklon, ár 74 970 dinár. A feltüntetett ár valamennyi eszköz esetében a teljes árat jelenti. Az eladás április 30-án 8—14 óráig lesz Sza­badkán, a Sándor városrészben, a malomipari társultmunka-alapszervezet udvarában. Az eladásra kerülő eszközök április 26-ától tekinthetők meg az eladás napjáig mindennap 6—14 óráig. Az árverésen természetes és jogi személyek vehetnek részt. A forgalmi adót a vevő fizeti: 493/1. Súlyos szerencsétlenség az építőhelyen összedőlt a Becsei Agráripari Munkaszervezet vetőmag­termesztő állomásának épülő új csarnoka . Egy személy életét vesztette, hatan súlyos­abban, könnyebben megsérültek Hétfőn délelőtt 11 órakor súlyos szerencsétlenség történt a Becsei Agráripari Munkaszervezet vetőmagtermesztő állomásán. Eddig ismeretlen körülmények között összedőlt az épülőfélben le­vő, mintegy háromezer négyzet­méter alapterületű munkacsarnok Vasszerkezete. A szerencsétlenség pillapatában a mitrovicai Poljostroj Munkaszer­vezet és a Zidar Építőipari Mun­kaszervezet dolgozói tartózkodtak a helyszínen. A Poljostroj két mun­kása a vasszerkezeten dolgozott, a Zidar tíz-egynéhány munkása­­pe­dig a csarnok padlózatának alap­ját egyengette. A kártyavárként összeomló vas­szerkezet­­magával rántotta a magasban dolgozókat, és a több tonna súlyú, óriási vas­gerendák a­z alattuk levő munká­sokra­­ zuha­nii-nik. A szerencsétlenül jártakat azon­nal a becsei egészségházb­a szállí­tották, ott elsősegélyben részesí­tették őket. Steva MARCIC, a Zi­dar bácsföldvári illetőségű dolgo­zója meghalt. HUTTYAI István péterrév­ei kőművest súlyos sérü­léssel az újvidéki kórház idegse­bészeti osztályára szállították. Ké­sőbb ugyanerre az osztályra szál­lították­­a többi sérültet is, név szerint Jovo VULETA ácsot, KA­­LACSKA Ferenc, PETER Szilvesz­ter és Vladimir RADMILO kőmű­veseket, a Zidar dolgozóit, vala­mint Mladen SIMICET, a Poljostroj munkáját. Az anyagi kár jelentős, felbecslése folyamatban van. Any­­nyi­t sikerült megtudnunk, hogy az eddigi munkálatok mintegy 800 millió dinárba kerültek. Nem sokkal a szerencsétlenség után a helyszínre érkeztek a köz­ségközi belügyi titkárság becses osztályának és a községi igazság­­szolgáltató szerveknek a dolgozói, továbbá a verbászi községközi bel­ügyi titkárság és a Tartományi Belügyi Titkárság illetékesei. A szerencsétlenség okainak kideríté­sére erélyes vizsgálat indult. L. Gy. ötmillióért tizenkét év börtön Elítélték a szőregi üzletvezetőt Tomislav Vojnovic, az újvidéki felsőbíróság büntetőtanácsá­nak elnöke tegna­p folytatta le Branislav Videnovic újvidéki la­kos, a Zvezda Kereskedelmi Munkaszervezet szőregi (Temerin község) üzletvezetője bűnperének főtárgyalását, és a déli órákban már kihirdette az ítéletet. Ilyen nagy összegű sikkasztásról eddig még nem folyt tárgyalás az új­vidéki felsőbíróságon. A főtárgyalás a szokatlanul nagy összeghez képest szokatlanul­­simán és gyorsan lezajlott. A vádlott már az előzetes eljárás során beismer­te a terhére­­rótt bűncselekményt, közölte a vizsgálóbíróval, hogy ő igenis eltulajdonított a szőregi üz­letből 5,24 millió (524 millió régi) dinárt, mégpedig úgy, hogy a be­szerzési árat névlegesen növelte, és ennek alapján számította ki a kiskereskedelmi árat. Az árkülön­bözetből­­adódó többletet készpénz­ként kivette a napi forgalomból, és haza­vitte. A mesterségesen te­remtett többlet leplezésére megha­misította az áruforgalomról szóló okmányokat. A pénzt haz­avitte, ám, mint vallotta, nem költötte el, hanem tartalékolta,­­s­­a vizsgáló­szerveknek, valamint a­­bíróságnak azt vallotta, hogy nem saját magá­nak szánta, hanem idővel ebből akart javítani az üzlet dolgozóinak személyi jövedelmén. Letartóztatá­sakor a pénz nagyobbik részét meg is találták nála, elkobozták tőle,­­a hiányzó részt pedig hozzátartozói még a főtárgya­lás­­megkezdése előtt befizették. A Zvezda ilyen­formán teljes egészében kártala­nítva lett. A főtárgyaláson nem volt szük­ség tanúk kihallgatására, a vádlott ugyanis elismerte, hogy minden úgy történt, ahogyan Mák Oszkár kerületi ügy­észhelyettes a vád­iratban állítja. Csupán a könyve­lési­­szakértő véleményét hallgatta meg a büntetőtanács. A vádirat felolvasása, a vádlott kihallgatása és a szakértői vélemény meghall­gatása azonban összesen nem vett igénybe annyi időt, mint ameddig a perbeszéd­ek tartottak. A főtár­gyalás kezdetén a vádlott részlete­sen ismertette, hogy eddigi karri­erje során tisztességes és becsüle­tes ember volt, sosem került ösz­­szeütközésbe a törvénnyel.­­Ez­t a bűncselekményt megbánta, és meg­bánását tanúsítja az is, hogy az el­tulajdonított pénzt visszafizette. A szokatlanul nagy összeget az utol­só dinárig. A pénz eltulajdonítása egyébként meglehetősen rövid idő alatt bonyolódott le a viszonylag kis helység nem túl nagy boltjá­ban, nem egészen egy év alatt. Ha ez idő alatt a munkaszervezet belső ellenőrei csak egyetlenegy­szer — mondjuk, a félévi elszámo­láskor — ellenőrzik a beérkező és a kimenő számlákat, akkor kide­rült a törvénytelenség, és meg­szakad a tisztességtelen vagyon­szerzés. A bíróság a fosztogatásért 11 év 6 hónap börtönbüntetést, a hamisításért pedig 1 év börtönbün­tetést szabott ki rá. Óvintézkedés­ként a büntetés letöltése után öt évre eltiltotta hasonló­­megbízatás végzésétől. Mivel­­a munkaszervezet nem szenvedett anyagi kárt, hanem csupán a vásárlók, őket­­azonban nem lehet kártalanítani, a vádlott által befizetett összeget a tarto­mány költségvetése fogja felhasz­nálni.­ ­ Fia meggyilkolásával vádolják Vád alá helyezték Mihal Fačar kulpini földművest Fia meggyilkolása miatt vád alá helyezték Mihail FACAR 50 éves­ kulpini földművest. A vád szerint a bűntett az idén február 19-én történt Kulpinban, este öt óra körül. Apa és, fia aznap együtt dolgoz­tak a faluban napszámban, műtrá­gyát rakodtak. A munka befejez­tével valamennyit ittak is, s ennek befe­ Je­ztáve­l az ana hazament és lefeküdt, ifjabb Mihail Facar azon­ban­ a­­keresetével elment a kocs­mába, és tovább ivott. Alaposan felöntött a garatra, úgy állított ha­za. Dülöngélve ment be a házba, ahol a­nia a mámor hatása, alatt aludt. A fia fiú, ifj. Mihai Facar ad­dig imbolygott a szobáiban, amíg egy óvatlan pillanatban le nem lökte a tűzhely csöveit. A zajra felébredt az apja, és ezen össze­kaptak, de azért közös erővel hely­re rakták a kályhacsöveket. Ez után mindketten lefeküdtek, az apra azonban korholni kezdte a fi­ait, hogy nem volt neki elég az ivés, hanem a keresettel még el­ment a kocsmába. Ezen összevesz­tek, és — mi­nt hasonló helyzetben koráibban már számtalanszor — ez­úttal is összeverekedtek. Puszta kézzel ütlegelték egymást, s eköz­ben az apának sikerült a fiát a földre tepürnnie, mégpedig olyan erőteljesen, hogy egy időre ott is maradt. Mint a vádlott az előzetes eljárás során közölte, amikor meg­látta a fiát a földön, megijedt, hogy mi lesz, ha a gyerek föltá­­pászkodik? Korábban ugya­nis, ha­sonló részegeskedések alkalmával, többször összevesztek már, és a fiú hét ilyen alkalommal megverte az anyát. Félvén az ilyen következmé­nyektől kiment a gangba, és egy ott talált vastag husánggal tért vissza. Ezt két kézre fogva három­szor erőteljesen a földön fekvő fiá­ra sújtott. Az ál­ozat a helyszínen meghal a A verekedés után a vád­lott átment a szomszédságba, és közölte, hogy megölte a fiát.­ ­

Next