Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 104-118. szám)

1982-04-17 / 105. szám

8 MAGYAR SZÓ 1982. április 17., szombat MŰVELŐDÉS Az országút egy szakasza ünnep Kanizsán THALIA „híres” szekere ismét Kanizsára érkezett, ahol minden esztendőben valamiképpen rehabi­litálják a szép szót. Megkezdődött a Tiszai Ünnepi Játékok. Húsz esztendővel ezelőtt — nem túlsá­gosan ambiciózus, de lelkes és elkötelezett kultúrmunkások egy csoportja hirdette meg a műsort — látott napvilágot a Tisza-parti vá­rosban az a plakát, amely egyér­telműen a SZÍNHÁZAT hirdette Minden addigi eredmény, mutató számadat papírra került, de KONCZ ISTVÁN — a helyi ama­tőrszínház lelkes rendezője és a Tiszai Ünnepi Játékok szellemi irányítója, aki teljes alkotó mun­kásságát a színjátszás, a közmű­velődés szolgálatába fordította — „megszólaltatja” a számokat, аг adatokat, a statisztikát, a múltat és körvonalazza a jelen esemé­nyeit. — A Tiszai Ünnepi Játékok rokonítható a többi fesztivállal — mondja Koncz István —, de ta­lán ez volt az első jelentősebb seregszemle, amely néhány jel­legzetes megnyilvánulással több műfaj sokoldalú fejlődését jelzi. Nem beszélhetünk a dolgok össze­tettségéről és keveredéséről. A múlt csak okmányfegyelem. Sze­retném mégis kiemelni, hogy ez a fesztivál a miénk, s a recenzens a ceruza végén talán otthagyja a biztató, a dicsérő szó első betűjét. Ez a fesztivál — ha szabad így fogalmazni — a maga nemében „egyéniség”. A mesének pedig széles vonalvezetése van. ■ Mikor rendezték meg az el­ső találkozót? —■ 1963-ban. Május 15-én kez­dődött, és a zászlókat már 19-én bevonták, hiszen a szemlére mind­össze hét együttes nevezett be. Na­ponta két előadást is megtekint­hetett a közönség. Nálunk jártak akkor az apatiniak, a bezdániak a bajmoki szerbhorvát együttes, a zentaiak, a szabadkai Népkör és a Mladost fiataljai. Az első szemle is verseny jellegű volt. ■ Milyen volt a folytatás? — Bizony több esetben kérdéses­sé vált a fesztivál megszervezése Harcoltunk a szemléért, minden esztendőben meghívtuk a vendé­geinket, de jöttek azok is, akik­nek a produkcióját beiktatták a versenynaptárba. Az együttesek jöttek és mentek, jól érezték ma­gukat nálunk. Az ünnepség ma sem mentes a gondoktól, de beszélhe­tünk eredményekről is. Talán ér­demes megemlíteni, hogy az el­múlt időszakban a kanizsai ama­tőrszínház húsz alkalommal lépett fel. Állandó és kedves vendégei a fesztiválnak a bajmoki amatőrök. A magyar együttes 1975-ben fér­kőzött be először a kanizsai kö­zönség szívébe, s azóta ez a párat­lanul lelkes gárda mindig meg­jelenik a mi kissé kopottas szín­padunkon. Gyakran voltak nálunk a terrier­őmnek, a péterrévei amatő­rök, a becseiek, a zentaiak és a szabadkai Népkör színjátszói. ■ Milyen darabokat láthatott a közönség? — Néhány együttes nehezen sza­kít a hagyományokkal, de min­den előadás talán a nagy ország­út egy darabja, egy kilométere­s száz méter, tétova lépés, mindegy. Valamit bemutattak. A húsz esz­tendő alatt — a magyar színját­szókra gondolok most — láttunk öt olyan előadást, amelyeknek szerzői a magyar klasszikus iro­dalom művesei közé sorolhatók. A világirodalom klasszikusai mind­össze két darabbal voltak képvi­selve. A két háború közötti idő­szakban és a II. világháború alatt megjelent művekből 17 jutott el a szemlénkre. A II. világháború utá­ni magyar szerzők szép számban képviseltették magukat. A leg­gyakrabban Tabi László és Tóth Miklós nevét hirdették a plaká­tok. Összesen 25 alkalommal lát­hatunk olyan darabokat, amelye­ket a magyar írók a II. világ­háború után vetettek papírra. Ti­zenkét előadáson jugoszláviai ma­gyar szerzők művét vitték színre Hat darabot mutattak be a mai jugoszláv drámairodalom tárházá­ból. Összesen 25 olyan előadást plakátoltunk, amelyet ma élő kül­földi — tehát nem magyar — szerző írt. Az elmúlt időszakban 45 előadást hivatásos rendezők vittek színre, 49 produkció amatőr rendezők munkája. A legtöbbet játszott szerbhorvát író Velimir Subotic. 19 Nem hiányoztak a kísérőren­dezvények sem. — Nálunk állított ki Török István, Magyar János, Petrik Pál, Andruskó Károly, a csurgói Ifjú­sági Művésztelep, Tegyerás Jó­zsef, Almási Gábor és több ama­tőr képzőművész. Alkalmi doku­mentumanyagot is láthatott a kö­zönség. BARÁCSUS Zoltán Marxista könyvnapok lapoi. Az idei marxista könyvnapokat április 17-étől 21-éig szervezik meg Tito születésének 90. évfor­dulója, az AVNOJ I. ülésszaká­nak 40. és a vajdasági népfelsza­badító bizottság, a JKSZ és az SZKSZ kongresszusainak, a VKSZ választási értekezletének a tiszte­letére. Április 17-én 11 órakor a Hadseregotthonban megrende­zik a marxista könyvek kiállítá­sát, amelyet Slovan Popovic, a Kommunista Szövetség helyi szer­vezetének elnöke, valamint Miha­­lec József titkár nyit meg. Tizen­hetediken Moravicán a helyi kö­zösség otthonában 17 órakor megnyílik a­ marxista szakiroda­­lom kiállítása és ugyanott dr. Re­­hák László Politikai rendszerünk időszerű kérdései című, most meg­jelent könyvét ismerteti. Topo­lyán 19-én a Sinkovics József Iskolaközpontban 11 órakor Tibe­tije Kopilovic a középiskolások .■észére előadást tart A marxista szakirodalom használata a tanulás folyamatában címmel. Ugyanazon a napon IS órakor Topolyán a pártbizottság üléstermében dr. Kehák, László beszél most meg­jelent könyvéről. Április 19-én Bajsán IS órakor dr. Szám Atti­la A Jugoszláv Kommunista Szö­vetség címmel tart előadást. Ugyanakkor Oreškovićon este 6 órakor könyvbemutató és előadás lesz Újvidék a forradalomban címmel. Topolyán április 20-án két munkaszervezetben, az Ino­­magban (9—16 óra) és a Žitopro­­metben (11—14 óra) a nemzetek és nemzetiségek nyelvén megje­lent legújabb marxista kiadvá­nyokat mutatják be. A topolyai közművelődési kö­zösség titkára, Bogár László el­mondta, hogy tavaly szervezték meg először Topolyán a marxis­ta könyvnapokat a helyi közössé­gekben és iskolákban. A rendez­vény jól sikerült, 4500 látogató­ja volt. A községi közművelődési közösség könyvbizottsága tervbe vette, hogy minden évben meg­szervezik Topolyán a marxista könyvnapokat. A közművelődési közösség könyvbizottsága jól mű­ködik és tavaly munkájával ki­érdemelte a Csépe Imre-díjat. a­ Az órás megállította az időt Gondolatok egy fényképkiállitás kapcsán Az újvidéki Branko Bajic Fo­­tóklub galériájában kifüggesztett 70 fénykép Jovan Vajdlnak, a Dnevnik fotóriporterének 30 évi munkájából való. A kiállítás anyaga a valóság jelentős és ke­vésbé jelentős sporteseményei, pontosabban azok töredékei, a másodperc század-, ezredrészébe sűrítve. Nem sok számolgatásra van szükség ahhoz, hogy az em­ber rájöjjön, a szerző által magáé­nak vall­ott és prezentált 70 pil­lanat rögzítési ideje összességében mérve még egy negyed másod­percet sem tesz ki. Harminc év munkája negyed másodpercben. Laikus számára felfoghatatlan. Éppúgy, mint a sportoló munkája a képen látható magasugróé, aki hosszú éveken át naponta több órát edz a kimerültségig, függet­lenül az időjárás viszontagságai­tól, csak azért, hogy egy napon az általa kijelölt magasságú lé­cen egy pillanat alatt átvesse ma­gát a túlsó, az örömet jelentő, minden fáradságot kárpótló oldal­ra. A több éves munka a léc fö­lött drámaivá sűrűsödik. Az iz­gatom, a sikertelenségtől való félelem, de ugyanakkor a remény rejtett öröme, a várakozás együt­tesen vesz erőt a sportoló arcán Mindezt a néző a tribünről, a fo­telban ülő újságolvasó nem látja mert fizikailag és pszichikailag is távol áll a történéstől. Vajdi szíve azonban együtt ver a verseny­zőével­, különben nem formálná művészetté a döntő pillanatot. A léc fölött megállítani az időt? Erre csak egy vérbeli fotóriporter ké­pes. Egy tovatűnő megismételhe­tetlen pillanatot lebegtetni és az eseménytől távol lévőknek közzé­tenni, nemes, de ugyanakkor rop­pant nehéz munka. Jovan Vajdl minden esetben sikeresen vállal­ja ezt a feladatot. Cím nélküli, mégis beszédes képei a célratörő a ver­seny izgalmában elmerülő, a küzdő, a sikerre vágyó, a győze­lem mámoritó érzését átélő em­bert ábrázolják, derűsen, gro­­teszkül, formailag magas szín­vonalon. Ezek a mesteri gonddal kimunkált fehér-fekete fotók ér­zelemgazdagságról, sok­színű lá­tásmódról tanúskodnak. A több órás tejben állást, rohangálást idegeskedést, a meg nem jelente­tett felvételeit csak szakavatott fotós sejti. Vajdi valamikor órás­nak tanult. Az egykori órás ma megállította az időt. Fényképező­gépével megfoghatatlan pillana­tokat markolt feszesre és tett mozdulatlanná, örömünkre, az utókor örömére. Ezért első ön­álló kiállítása alkalmából szívből kívánom, hogy éljen meg még újabb 70 hasonló pillanatot, mert ezek az életesen pergő momentu­mok szerzőjével együtt nemzedé­keket és nemzedékeket fognak túl­élni újabb hangokkal, színekkel élményanyagokkal ötvözve. IFJÚ Gábor Dr. Branka Lázió, a Tartományi Képviselőház alelnök­e tegnap fogadta az Oroszországi Föderatív Szovjet Szocialista Köztársaság művelődési napjai a Szerb SZK-bam rendezvényen Jurij Merentyev művelődésügyi miniszter vezetésével részt vevő szovjetorosz kultu­rális küldöttséget. A beszélgetésen a vendégek a Képviselőházna­k a k­üldöt­trend szem­ben való helye és szerepe, valamint az érdekközös­ségek működése iránt érdeklődtek Tájékozódtak arról, miiként töltik be feladataikat az érdekközösségek a művelődésben, az iskoláztatás­ban, az egyetemet végzett fiatalok fogla­lkoztatásában, különösen azoknak az elhelyezkedésében, akiknek Vajdaság művelődési érze­tébe kell bekapcsolódniuk. Szó volt Jugoszlávia és a Szovjetunió, illetve a Szerb SZK és Vajdaság, valamint az Oroszországi Föde­ratív Szovjet Szocialista Köztársaság eddigi művelődési együttmű­ködéséről, s további erősítésének és kibővítésének a távlatairól. A Vajdasági Képviselőházban folytatott beszélgetésen részt vett Cornel Troceau, a társadalmi-politikai tanács elnöke és Vladimir Tomic, a Tartományi Képviselőház tanácsai külügyi bizottságának az el­nöke. A sz­ovjetorosz küldöttség a nap folyamán megnézte a Vaj­dasági Forradalmi Múzeumot. Megkezdődött a Tiszai Ünnepi Játékok Almási Gábor szabadkai szob­rászművész kiállításának megnyi­tójával tegnap, pénteken este kez­detét vette az észak-vajdasági amatőr színtársulatok kanizsai szemléje. Az elkövetkező napokban a Tiszai Ünnepi Játékokon tizen­egy társulat mutatja be egyéves tevékenységének gyümölcsét. A megnyitó esten a kanizsai együttes Mólóéra A képzelt beteg című bo­hózatát mutatta be. Ma, szombaton, a becsei városi színház szerbhorvát társulata, a Farmernadrág című darabbal mu­tatkozik be. Vasárnap este a zen­­taci Stevan Sremac Művelődési Egyesület magyar színjátszó cso­portja A mintatéris című vígjáté­kot adja elő. A bajmoki Egység Művelődési Egyesület társulata hétfőn, április 19-én este Az esőcsináló idegen című színművel mutatkozik be. Április 20-án két előadás szere­pel a programban. Délután a topo­lyai Ifjúságii Színpad fiataljai elő­adják Az özvegy Karnyóné című bohózatot, este pedig a bácsföldvá­­ri amatőrök A hölgy hozzám tar­tozik! című vígjátékot viszik szín­re. Szerdán, április 21-én is két elő­adást tekinthet meg a közönség Délután a szabadkai egységes kö­zépiskola fiataljai Jovan Steril a Popovic válogatott műveiből adnak egy kollázst. Este a zentai művelő­dési­ egyesület szerbhorvát társula­ta előadását a Rad naiđu deea cí­mű komédiát láthatja,a közönség. A kishegyesi Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület színjátszói csü­törtökön, április 22-én délután Ko­csonya Mihály házassága című bo­hózatot mutatják be. Este a török­becsei amatőrök a Férjek papucs­ban című zenés bohózattal lépnek a színpadra. A Tiszai Ünnepi Játékok utolsó napjára, a gálaestre — amelyet április 23-án rendeznek meg — színvonalas programot készítettek a szervezők. A műsorban fellépnek a szabadkai és az újvidéki színiház művészei, valamint a kanizsai ze­neiskola tanárai és diákjai. Az előadás után kerül sor a 26. Tiszai Ünnepi Játékok díjainak ki­osztására. V. K. M. A zombori műkedvelők Baján vendégszerepelnek A zombokri Petőfi Sándor Műve­lődési Egyesület fiataljai ma Ba­ján vendégszerepelnek, Kapitány György rendezésében A fiatalok szórakoztatnak címmel zenés mű­sort adnak. Mintegy harminc szí­nész, zenész, bűvész és táncos lép fel. A zomboriaik ezzel a fellépés­sel viszonozzák a bajeiak nemrég Zomborban tett nagy sikerű elő­adását. P. M. Tíz műkedvelő társulat a színjátszók községi szemléjén A zombori műkedvelő színját­szók községi szemléjét Bezdánban és Molnostorszegen rendezik meg április 13-a és 30-a között. Az idei szemlére négy magyar és hat szerbhorvát nyelvű színdarab színre vitelét jelentették be a­­z egyesületek. Monostorszegen öt szerbhorvát, Bezdánban pedig négy magyar és egy szerbhorvát színművet láthat a közönség. Bezdánban pénteken, április 16-án a helyi Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület nyitja meg a szemlét. Műsorukon Bencsik Imre Kö­lcsönlakás című vígjáték® lesz. dr. Pfaff Mihály rendezésé­ben. Tizennyolcadikén a nemes­­miliiticsi Németh László ifjúsági színjátszó csoport Görgei Gábor Hamdabasa avagy a fátyol titkai című szatirikus vígjátékot viszi színb­e, amely Vörösmarty Mihály írásai nyomán készült. Április 22-én a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színj átszói lépnek közönség elé, Balázs László Palicsi nyár c. zenés já­tékát­ mutatják be. Huszonnegye­dikén a zombori bú+'­rszövetgyár műnk A ’’szín­­ át a -­­ 4 -1 ‘ k 4 °,rhh­orv­át nyelvű előadása leat műsoron Branislav Nušić Doktor című bohózatát viszik színre. A bezdám szemle április 30-án fejeződik be, ami­korn is a zomboriaik másik zenés játékát láthatja a közönség. Kel­­lér­ Dezső A szabin nőik elrablá­sát mutatják be Kobersziki József rendezésében. Monostorszegen április 17-én lesz az első bemutató, a Zefii Kötöttárugyár munkásszínj­á­tszói Branislav Nušić Az isten hábta mögött c. vígjátékéval lépnek fel Huszonegyed ilkím­ a dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Szakiskola tanulóinak Pu­ce sence című elő­adását láthatja a közönség. Hu­­szein,harmadikon a zombori Nikola Préda 4 évi a Vasutas Színjátszó Egyesület műkedvelői Fadil Ha­­dżié Jó reggelit, tolvajok c. szati­rikus játékát mutatták be. Két nappal később, 25-én a csonop­­lyaiek Petar Petrovic Csomó cí­mű drámájával mu­tatkoztak be. 2°-°n zárul a mo-o'áor- 4''/iQ&X g"7-©rr» 4|0 e&;V:(V p \~r pir»cr7:n'V:g!gij Vladimir Nazor Művelődési Egye­sület színjátszói lépnak fel Slo-Turinkov Veszélyes évek c. dizaimájáva­l P. M.

Next