Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 104-118. szám)
1982-04-17 / 105. szám
8 MAGYAR SZÓ 1982. április 17., szombat MŰVELŐDÉS Az országút egy szakasza ünnep Kanizsán THALIA „híres” szekere ismét Kanizsára érkezett, ahol minden esztendőben valamiképpen rehabilitálják a szép szót. Megkezdődött a Tiszai Ünnepi Játékok. Húsz esztendővel ezelőtt — nem túlságosan ambiciózus, de lelkes és elkötelezett kultúrmunkások egy csoportja hirdette meg a műsort — látott napvilágot a Tisza-parti városban az a plakát, amely egyértelműen a SZÍNHÁZAT hirdette Minden addigi eredmény, mutató számadat papírra került, de KONCZ ISTVÁN — a helyi amatőrszínház lelkes rendezője és a Tiszai Ünnepi Játékok szellemi irányítója, aki teljes alkotó munkásságát a színjátszás, a közművelődés szolgálatába fordította — „megszólaltatja” a számokat, аг adatokat, a statisztikát, a múltat és körvonalazza a jelen eseményeit. — A Tiszai Ünnepi Játékok rokonítható a többi fesztivállal — mondja Koncz István —, de talán ez volt az első jelentősebb seregszemle, amely néhány jellegzetes megnyilvánulással több műfaj sokoldalú fejlődését jelzi. Nem beszélhetünk a dolgok összetettségéről és keveredéséről. A múlt csak okmányfegyelem. Szeretném mégis kiemelni, hogy ez a fesztivál a miénk, s a recenzens a ceruza végén talán otthagyja a biztató, a dicsérő szó első betűjét. Ez a fesztivál — ha szabad így fogalmazni — a maga nemében „egyéniség”. A mesének pedig széles vonalvezetése van. ■ Mikor rendezték meg az első találkozót? —■ 1963-ban. Május 15-én kezdődött, és a zászlókat már 19-én bevonták, hiszen a szemlére mindössze hét együttes nevezett be. Naponta két előadást is megtekinthetett a közönség. Nálunk jártak akkor az apatiniak, a bezdániak a bajmoki szerbhorvát együttes, a zentaiak, a szabadkai Népkör és a Mladost fiataljai. Az első szemle is verseny jellegű volt. ■ Milyen volt a folytatás? — Bizony több esetben kérdésessé vált a fesztivál megszervezése Harcoltunk a szemléért, minden esztendőben meghívtuk a vendégeinket, de jöttek azok is, akiknek a produkcióját beiktatták a versenynaptárba. Az együttesek jöttek és mentek, jól érezték magukat nálunk. Az ünnepség ma sem mentes a gondoktól, de beszélhetünk eredményekről is. Talán érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban a kanizsai amatőrszínház húsz alkalommal lépett fel. Állandó és kedves vendégei a fesztiválnak a bajmoki amatőrök. A magyar együttes 1975-ben férkőzött be először a kanizsai közönség szívébe, s azóta ez a páratlanul lelkes gárda mindig megjelenik a mi kissé kopottas színpadunkon. Gyakran voltak nálunk a terrierőmnek, a péterrévei amatőrök, a becseiek, a zentaiak és a szabadkai Népkör színjátszói. ■ Milyen darabokat láthatott a közönség? — Néhány együttes nehezen szakít a hagyományokkal, de minden előadás talán a nagy országút egy darabja, egy kilométeres száz méter, tétova lépés, mindegy. Valamit bemutattak. A húsz esztendő alatt — a magyar színjátszókra gondolok most — láttunk öt olyan előadást, amelyeknek szerzői a magyar klasszikus irodalom művesei közé sorolhatók. A világirodalom klasszikusai mindössze két darabbal voltak képviselve. A két háború közötti időszakban és a II. világháború alatt megjelent művekből 17 jutott el a szemlénkre. A II. világháború utáni magyar szerzők szép számban képviseltették magukat. A leggyakrabban Tabi László és Tóth Miklós nevét hirdették a plakátok. Összesen 25 alkalommal láthatunk olyan darabokat, amelyeket a magyar írók a II. világháború után vetettek papírra. Tizenkét előadáson jugoszláviai magyar szerzők művét vitték színre Hat darabot mutattak be a mai jugoszláv drámairodalom tárházából. Összesen 25 olyan előadást plakátoltunk, amelyet ma élő külföldi — tehát nem magyar — szerző írt. Az elmúlt időszakban 45 előadást hivatásos rendezők vittek színre, 49 produkció amatőr rendezők munkája. A legtöbbet játszott szerbhorvát író Velimir Subotic. 19 Nem hiányoztak a kísérőrendezvények sem. — Nálunk állított ki Török István, Magyar János, Petrik Pál, Andruskó Károly, a csurgói Ifjúsági Művésztelep, Tegyerás József, Almási Gábor és több amatőr képzőművész. Alkalmi dokumentumanyagot is láthatott a közönség. BARÁCSUS Zoltán Marxista könyvnapok lapoi. Az idei marxista könyvnapokat április 17-étől 21-éig szervezik meg Tito születésének 90. évfordulója, az AVNOJ I. ülésszakának 40. és a vajdasági népfelszabadító bizottság, a JKSZ és az SZKSZ kongresszusainak, a VKSZ választási értekezletének a tiszteletére. Április 17-én 11 órakor a Hadseregotthonban megrendezik a marxista könyvek kiállítását, amelyet Slovan Popovic, a Kommunista Szövetség helyi szervezetének elnöke, valamint Mihalec József titkár nyit meg. Tizenhetediken Moravicán a helyi közösség otthonában 17 órakor megnyílik a marxista szakirodalom kiállítása és ugyanott dr. Rehák László Politikai rendszerünk időszerű kérdései című, most megjelent könyvét ismerteti. Topolyán 19-én a Sinkovics József Iskolaközpontban 11 órakor Tibetije Kopilovic a középiskolások .■észére előadást tart A marxista szakirodalom használata a tanulás folyamatában címmel. Ugyanazon a napon IS órakor Topolyán a pártbizottság üléstermében dr. Kehák, László beszél most megjelent könyvéről. Április 19-én Bajsán IS órakor dr. Szám Attila A Jugoszláv Kommunista Szövetség címmel tart előadást. Ugyanakkor Oreškovićon este 6 órakor könyvbemutató és előadás lesz Újvidék a forradalomban címmel. Topolyán április 20-án két munkaszervezetben, az Inomagban (9—16 óra) és a Žitoprometben (11—14 óra) a nemzetek és nemzetiségek nyelvén megjelent legújabb marxista kiadványokat mutatják be. A topolyai közművelődési közösség titkára, Bogár László elmondta, hogy tavaly szervezték meg először Topolyán a marxista könyvnapokat a helyi közösségekben és iskolákban. A rendezvény jól sikerült, 4500 látogatója volt. A községi közművelődési közösség könyvbizottsága tervbe vette, hogy minden évben megszervezik Topolyán a marxista könyvnapokat. A közművelődési közösség könyvbizottsága jól működik és tavaly munkájával kiérdemelte a Csépe Imre-díjat. a Az órás megállította az időt Gondolatok egy fényképkiállitás kapcsán Az újvidéki Branko Bajic Fotóklub galériájában kifüggesztett 70 fénykép Jovan Vajdlnak, a Dnevnik fotóriporterének 30 évi munkájából való. A kiállítás anyaga a valóság jelentős és kevésbé jelentős sporteseményei, pontosabban azok töredékei, a másodperc század-, ezredrészébe sűrítve. Nem sok számolgatásra van szükség ahhoz, hogy az ember rájöjjön, a szerző által magáénak vallott és prezentált 70 pillanat rögzítési ideje összességében mérve még egy negyed másodpercet sem tesz ki. Harminc év munkája negyed másodpercben. Laikus számára felfoghatatlan. Éppúgy, mint a sportoló munkája a képen látható magasugróé, aki hosszú éveken át naponta több órát edz a kimerültségig, függetlenül az időjárás viszontagságaitól, csak azért, hogy egy napon az általa kijelölt magasságú lécen egy pillanat alatt átvesse magát a túlsó, az örömet jelentő, minden fáradságot kárpótló oldalra. A több éves munka a léc fölött drámaivá sűrűsödik. Az izgatom, a sikertelenségtől való félelem, de ugyanakkor a remény rejtett öröme, a várakozás együttesen vesz erőt a sportoló arcán Mindezt a néző a tribünről, a fotelban ülő újságolvasó nem látja mert fizikailag és pszichikailag is távol áll a történéstől. Vajdi szíve azonban együtt ver a versenyzőével, különben nem formálná művészetté a döntő pillanatot. A léc fölött megállítani az időt? Erre csak egy vérbeli fotóriporter képes. Egy tovatűnő megismételhetetlen pillanatot lebegtetni és az eseménytől távol lévőknek közzétenni, nemes, de ugyanakkor roppant nehéz munka. Jovan Vajdl minden esetben sikeresen vállalja ezt a feladatot. Cím nélküli, mégis beszédes képei a célratörő a verseny izgalmában elmerülő, a küzdő, a sikerre vágyó, a győzelem mámoritó érzését átélő embert ábrázolják, derűsen, groteszkül, formailag magas színvonalon. Ezek a mesteri gonddal kimunkált fehér-fekete fotók érzelemgazdagságról, sokszínű látásmódról tanúskodnak. A több órás tejben állást, rohangálást idegeskedést, a meg nem jelentetett felvételeit csak szakavatott fotós sejti. Vajdi valamikor órásnak tanult. Az egykori órás ma megállította az időt. Fényképezőgépével megfoghatatlan pillanatokat markolt feszesre és tett mozdulatlanná, örömünkre, az utókor örömére. Ezért első önálló kiállítása alkalmából szívből kívánom, hogy éljen meg még újabb 70 hasonló pillanatot, mert ezek az életesen pergő momentumok szerzőjével együtt nemzedékeket és nemzedékeket fognak túlélni újabb hangokkal, színekkel élményanyagokkal ötvözve. IFJÚ Gábor Dr. Branka Lázió, a Tartományi Képviselőház alelnöke tegnap fogadta az Oroszországi Föderatív Szovjet Szocialista Köztársaság művelődési napjai a Szerb SZK-bam rendezvényen Jurij Merentyev művelődésügyi miniszter vezetésével részt vevő szovjetorosz kulturális küldöttséget. A beszélgetésen a vendégek a Képviselőháznak a küldöttrend szemben való helye és szerepe, valamint az érdekközösségek működése iránt érdeklődtek Tájékozódtak arról, miiként töltik be feladataikat az érdekközösségek a művelődésben, az iskoláztatásban, az egyetemet végzett fiatalok foglalkoztatásában, különösen azoknak az elhelyezkedésében, akiknek Vajdaság művelődési érzetébe kell bekapcsolódniuk. Szó volt Jugoszlávia és a Szovjetunió, illetve a Szerb SZK és Vajdaság, valamint az Oroszországi Föderatív Szovjet Szocialista Köztársaság eddigi művelődési együttműködéséről, s további erősítésének és kibővítésének a távlatairól. A Vajdasági Képviselőházban folytatott beszélgetésen részt vett Cornel Troceau, a társadalmi-politikai tanács elnöke és Vladimir Tomic, a Tartományi Képviselőház tanácsai külügyi bizottságának az elnöke. A szovjetorosz küldöttség a nap folyamán megnézte a Vajdasági Forradalmi Múzeumot. Megkezdődött a Tiszai Ünnepi Játékok Almási Gábor szabadkai szobrászművész kiállításának megnyitójával tegnap, pénteken este kezdetét vette az észak-vajdasági amatőr színtársulatok kanizsai szemléje. Az elkövetkező napokban a Tiszai Ünnepi Játékokon tizenegy társulat mutatja be egyéves tevékenységének gyümölcsét. A megnyitó esten a kanizsai együttes Mólóéra A képzelt beteg című bohózatát mutatta be. Ma, szombaton, a becsei városi színház szerbhorvát társulata, a Farmernadrág című darabbal mutatkozik be. Vasárnap este a zentaci Stevan Sremac Művelődési Egyesület magyar színjátszó csoportja A mintatéris című vígjátékot adja elő. A bajmoki Egység Művelődési Egyesület társulata hétfőn, április 19-én este Az esőcsináló idegen című színművel mutatkozik be. Április 20-án két előadás szerepel a programban. Délután a topolyai Ifjúságii Színpad fiataljai előadják Az özvegy Karnyóné című bohózatot, este pedig a bácsföldvári amatőrök A hölgy hozzám tartozik! című vígjátékot viszik színre. Szerdán, április 21-én is két előadást tekinthet meg a közönség Délután a szabadkai egységes középiskola fiataljai Jovan Steril a Popovic válogatott műveiből adnak egy kollázst. Este a zentai művelődési egyesület szerbhorvát társulata előadását a Rad naiđu deea című komédiát láthatja,a közönség. A kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszói csütörtökön, április 22-én délután Kocsonya Mihály házassága című bohózatot mutatják be. Este a törökbecsei amatőrök a Férjek papucsban című zenés bohózattal lépnek a színpadra. A Tiszai Ünnepi Játékok utolsó napjára, a gálaestre — amelyet április 23-án rendeznek meg — színvonalas programot készítettek a szervezők. A műsorban fellépnek a szabadkai és az újvidéki színiház művészei, valamint a kanizsai zeneiskola tanárai és diákjai. Az előadás után kerül sor a 26. Tiszai Ünnepi Játékok díjainak kiosztására. V. K. M. A zombori műkedvelők Baján vendégszerepelnek A zombokri Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fiataljai ma Baján vendégszerepelnek, Kapitány György rendezésében A fiatalok szórakoztatnak címmel zenés műsort adnak. Mintegy harminc színész, zenész, bűvész és táncos lép fel. A zomboriaik ezzel a fellépéssel viszonozzák a bajeiak nemrég Zomborban tett nagy sikerű előadását. P. M. Tíz műkedvelő társulat a színjátszók községi szemléjén A zombori műkedvelő színjátszók községi szemléjét Bezdánban és Molnostorszegen rendezik meg április 13-a és 30-a között. Az idei szemlére négy magyar és hat szerbhorvát nyelvű színdarab színre vitelét jelentették be az egyesületek. Monostorszegen öt szerbhorvát, Bezdánban pedig négy magyar és egy szerbhorvát színművet láthat a közönség. Bezdánban pénteken, április 16-án a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nyitja meg a szemlét. Műsorukon Bencsik Imre Kölcsönlakás című vígjáték® lesz. dr. Pfaff Mihály rendezésében. Tizennyolcadikén a nemesmiliiticsi Németh László ifjúsági színjátszó csoport Görgei Gábor Hamdabasa avagy a fátyol titkai című szatirikus vígjátékot viszi színbe, amely Vörösmarty Mihály írásai nyomán készült. Április 22-én a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színj átszói lépnek közönség elé, Balázs László Palicsi nyár c. zenés játékát mutatják be. Huszonnegyedikén a zombori bú+'rszövetgyár műnk A ’’szín át a - 4 -1 ‘ k 4 °,rhhorvát nyelvű előadása leat műsoron Branislav Nušić Doktor című bohózatát viszik színre. A bezdám szemle április 30-án fejeződik be, amikorn is a zomboriaik másik zenés játékát láthatja a közönség. Kellér Dezső A szabin nőik elrablását mutatják be Kobersziki József rendezésében. Monostorszegen április 17-én lesz az első bemutató, a Zefii Kötöttárugyár munkásszínjátszói Branislav Nušić Az isten hábta mögött c. vígjátékéval lépnek fel Huszonegyed ilkím a dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Szakiskola tanulóinak Puce sence című előadását láthatja a közönség. Huszein,harmadikon a zombori Nikola Préda 4 évi a Vasutas Színjátszó Egyesület műkedvelői Fadil Hadżié Jó reggelit, tolvajok c. szatirikus játékát mutatták be. Két nappal később, 25-én a csonoplyaiek Petar Petrovic Csomó című drámájával mutatkoztak be. 2°-°n zárul a mo-o'áor- 4''/iQ&X g"7-©rr» 4|0 e&;V:(V p \~r pir»cr7:n'V:g!gij Vladimir Nazor Művelődési Egyesület színjátszói lépnak fel Slo-Turinkov Veszélyes évek c. dizaimájával P. M.