Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 104-118. szám)

1982-04-28 / 116. szám

2 Régi májusé1i, emlékek Stevo KEČA, a Harcos Szövet­ség zombori bizottsága elnökségé­nek elnöke 1945. május elsején mindössze huszonnégy éves volt Egy különleges században telje­sített szolgálatot, törzskara az akkori újvidéki katonai körzet­hez tartozott.­­ 1945. május elsején szép, na­pos és meleg időre ébredtünk Azokban a napokban Bezdán Küllőd és Bácsbereg körzetben teljesíte­ttünk járőrszolgálatot. Ak­kor még dúlt a második világ­háború, a fasisztákat már vala­hol Zágráb körül üldözték csapa­taink, de május elsejét n­agy nap­ként ünnepelték a felszabadult országrészeken. A nép örült a felszabadulásnak, már érződött hogy a világégés nem tarthat so­káig. Túl voltunk már ugyanis a két véres és több ezer ember­életet megkövetelő hátinál és bal­­máni csatán, ami azt jelezte, hogy utolsó napjaikat élik a fasiszták Ezek a gondolatok töltöttek el bennünket, amikor még fegyvert szorítva, a végső győzelemre gondoltunk — meséli Stevo Keta. Az egykori harcos 1944 tavaszán csatlakozott a partizánokhoz és 1947-ben szerelt le, azóta a Jugo­szláv Néphadsereg tartalékos tisztje. — A győzelem, napjáig hol tar­tózkodott és milyen feladatokat teljesített?: — Május 4-én átkeltünk a Du­nán és Pélmonostor felé menetel­­tünk, foglyokat kísértünk a pél­­monostori gyűjtőhelyre. Itt, Pél­­monostoron neveztek ki az egyik század ügyvezető politikai bizto­sának. Kétezer német és csetnik hadifogály tartozott felügyeletünk alá. Nehéz volt teljesíteni a fel­adatot, mert túl sokan voltak, mi pedig elég kevesen. Emlékszem, azokban a napokban a Lasko melletti erdőben kétszáz csetnik bujkált, azok, akik a menetből megszöktek. Néhány napig tartó hajsza után sikerült őket elcsípni és átadni az illetékes törzskar­nak. Mivel azokban a még zava­ros napokban nem alakult meg a néphatalom, nem volt rendőr­ség, az ő feladatukat is nekünk, a hadsereg egyes csapatainak kel­lett teljesíteni. Május 9-én már ismét Vajdaságban tartózkodtam, ahol az újvidéki parancsnokságon teljesítettem feladatot. Az egyko­ri vasútállomás melletti villany­­telepen egy hadifogoly különít­­mény parancsnoka voltam, ide főleg műszaki személyzet tarto­zott, mérnökök, hegesztők, vil­lanyszerelők. Ők segítették a vá­ros felújításán dolgozó műszaki csapatainkat. Ezekben a napok­ban ismét megindult a villamos­­közlekedés, megkezdtük a Duna-híd­ építését. Nem sok időnk volt azon töprengeni, hogy milyen nap van: ünnep vagy hétköznap. Tudtuk, hogy vége a háborúnak, de az ütközetet folytatni kellett: a lerombolt országot fel kellett építeni. Stevo KEČA, első igazi május elsejei ünnepe 1947-ben volt. Ek­kor már az örömmámor szárnyain ünnepeltek­ az emberek. A ki­rándulóhelyek, erdők és tisztások mozgalmi daloktól zengtek. A vi­galom után azonban ismét a ne­héz építőmunka következett, amelyben helytálltak. Éppen úgy, mint a népfelszabadító háború­­ban. P. 20. Érdekközösség a jégverés megelőzésére Az Eszék melletti Cepinben az elmúlt napokban ünnepélyes ke­retek között megnyitották a jég­verés elleni védelem önigazgatási érdekközösségnek az új radar- és számítóközpontját. Az objektum 41 millió dinárba került, az eszközö­ket a társadalmi-politikai közös­ség, a növény­ter­mesztési trasz­ok, a Croatia biztosítóintézet és az önigazgatási érdekközösség még 56 tagja adta. A radarközpont hét szlavóniai-baranyai községet, az eszéki, a pélmonostori, a valpo­­vói, a Donji Miholjac-i, a Pod­­ra­vska Slattina-i, az orahovicai és a ranšiceci községeket öleli fel. Az­ özigazgatási érdekközösség 72 alkalmazottjának, akik közül leg­több a rakéta­kilövő, legfontosabb feladata az említett területek megvédése a jégveréstől. A radar­­központ megnyitásával 270 000 hektáros — eddig sokszor veszé­lyeztetett — szántóterület került közvetlen védelem alá. Az új radarközpont segítségé­vel kísérni fogják a jegesfelhők mozgását és összehangolják a terület egységes jégvédelmét. A központ műszerei egyébként 250 kilométer távolságban regisztrál­hatják a légköri jelenségeket, míg a rakéták hatásköre eléri a 10 kilométert. (Krómer) HÓDSÁG Csökkent a reális személyi jövedelem a társadalmi tevékenységben A hódsági községben tavaly né­mileg csökkent a társadalmi tevé­kenységben dolgozók száma, ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az oktatásügyben a korább­akra­ kevesebben dolgoztak. A névleges személyi jövedelem 3,2 százalékkel magasabb volt ugyan a gazdaságban dolgozóké­nál, de lényegesen csökkent a reális személyi jövedelem. A tár­sadalmi tevékenységben foglal­koztatottak keresete ugyanis reá­lisan 2,3 százalékkal csökkent, míg a gazdaságban 4,2 százalékkal növekedett. Különösen na­gy csökkenést mu­tattak ki a Népegyetemen dolgo­zók reális személyi jövedelménél, valamivel jobb a helyzet az ál­talános iskolai oktatásban. KÖRNYEZETVÉDELEM A falusi helyi közösségek rendezettebbek mint a városiak A Szocialista Szövetség zombori választmánya környezetvédelmi tanácsának legutóbbi értekezletén értékelték az elmúlt két hónap alatt kifejtett tevékenységet. Polai RELIA magiszter, a ta­nács elnöke ismertette a falu- és városszépítési akció, a fásítás és parkosítás eddigi eredményeit. A különbizottságok, amelyek bejár­­ták a község húsz helyi közössé­gét, leginkább csak terveket ta­láltak, eredményről még nem szá­molhatnak be. Egy-két helyi kö­zösségben, amely főleg a váro­siakra vonatkozik, szinte semmit sem tettek a meghirdetett ver­seny sikere érdekében. A falusi helyi közösségekben vannak ugyan eredmények, de ők sem láttak még hozzá kellő lendülettel a munkához. Várják a tavaszit, de legalább elkészültek a tervek és a feladatoka­t tartalmazó okmá­nyok. Hangsúlyozták, hogy a Zombor­­ban meghirdetett tisztasági akció, amely egész áprilisban tart, a tervek szerint folyik. A kommu­nális vállalat eleget tesz kötele­zettségének, idejében elszállítja az utcákra kirakott szemetet, sőt, de nagyobb mennyiségről van szó külön kimennek a helyszínre. A hulladéktelep az iskolákkal kö­tött megegyezés alapján folytat­ja papírgyűjtő akcióját. Elangzott az értekezleten az is, hogy nagyobb propagandát kell kifejteni, ugyanis a polgárok szá­mos alkalommal nem vesznek részt az akcióban. Nem azért mert nem hajlandók, hanem mert tájékozatlanok. A küldöttek és a kommunális vállalat, az illetékes bizottságok, valamint a képviselő-testület kommunál­isü­gy­i titkárságának képviselői meghozták a további feladatokat egybefoglaló tervet. P. M. VUKOVAR Emelkedőben a kisiparosok száma a községben Az ipartestü­let nemrég megtar­tott évi közgyűlésén az elmúlt évi munkát elemző jelentésből kiderült, hogy a kisiparosok száma érezhetően emelkedett. Az elmúlt évben a község területén 364 kisipari műhely működő.­, vagyis 2­­-cel több volt a kisipa­rosok száma, min­nt 1980-ban Mindezek ellenére a szolgáltatá­­sos kisiparban még jóval több munkáskézre volna szükség, mert néhány szakmában nagyon kevés a kisiparos és nem felel meg a 81 000 lakosú község mindennapi szükségleteinek. Ezért az ipar­testület a jövőben mindent meg­tesz, ami tőle telik, hogy a kis­iparosok száma tovább emelked­jen. DUHATAJ Kiállás a tisztségek halmozása ellen Amint a hódsági község, kép­viselő-testület régi­ összetételben tartott utolsó üléséről szóló tu­dósításunkban megemlítettük, az egyik napirendi pont kínos és hosszantartó vitát váltott ki. A választási és kinevezési bizottság által előterjesztett javaslat boly­gatta föl a küldöttek kedélyeit. Az említett bizottság javasolta, hogy a községi képviselő-testület elnökét (most már volt elnököt) mandátumának lejárta után ne­vezzék ki a községi káderügyi bizottság vezetőjévé. A fölszóla­ló küldöttek legelőször is azt ki­fogásolták, hogy ezt a napiren­di pontot utólag iktatták be, emiatt a küldöttségek nem mond­hattak róla véleményt. Többen is megemlítették: a javaslat ellenkezik a hódsági községben is régen elfogadott elvvel, miszerint a tisztségvise­lőknek megbízatási idejük lejár­ta után vissza kell menniük a bázisba, volt munkahelyükre. Nem helyes, ha az egyik tisztség után más tisztséget töltenek be. Végül is levették napirendről a kérdést. De a múlt héten az új összeté­telű községi képviselő-testület első ülésén újra napirendre ke­rült. Megint a küldöttségek, a bázis véleményezése nélkül kel­lett róla tárgyalni. A küldöt­tek, ugyanúgy mint elődeik, ki­fogásolták ezt az eljárási mó­dot, a tisztségviselőnek mandá­tuma lejárta után vissza kell mennie a bázisba — mondta. Az új küldöttek tehát már a kezdet kezdetén komoly feladattal ta­lálták magukat szembe, de ered­ményesen megoldották. Az el­következő négy esztendőben még összetettebb feladatok várnak rájuk, remélhetőleg jól megállják majd a helyüket. h. á. VUKOVÁR A községi pártbizottság meghozta ez évi munkaprogramját A HKSZ Vuková­r községi párt­bizottsága a napokban megtartott ülésén elfogadta ez évi munka­­programját. A munkaprogram alapján a pá­rtbizottség többek kö­zött megvitatja a foglal­koztatot­t­­ság alalkulását, s a munkát kere­sők pro­bi­érmáit a község terüle­tén, elemzi a község gazdaságának tevékenységét, fejlődését, a lakás­­gazdálkodás, a kommunális tevé­kenység, az egészségügy, s a be­ruházásokkal kapcsolatos kérdése­ket, míg az év végén kritikai­ fel­mérést végez saját tevékenységé­ről. A továbbiakban­ a pártbizottság meghatározta a község kom­munnis­­táinak jelöltjeiit, a JKSZ Közpon­ti Bizottságába. A pártbizottság ajánlotta, hogy a JKSZ Központi Bizottságába a község területéről Nenad KREKIC mérnököt, a Bo­­rovo összetett társul­tmunka-szer­vezet ügyviteli szervének elnökét, továbbá Zora Juldcot, a vukovári Vumeks Textisiligyári munkásnőjét válasszák meg. Megjegyezzük hogy Nenad KREKIC jelenleg is tagja a JKSZ Központi Bizottsá­gának. (br) 1982. április 28., szerda HÓDSÁG Új összetételű községi képviselő-testület A múlt héten megtartotta első ülését új összetételben a hódsági községi képviselő-testület. Először a három tanács külön-külöm ülése­zett. Az új küldöttek­­letették az es­küt, majd nyílt szavazással meg­választották a tanácsok elnökeit és alelnökeit­ A társult munka tanácsának el­nöke Kosana MOSTARSKI, nat­­kovói számfejtő, a helyi közössé­gek tanácsának elnöke CSEL­E­­NÁK Gábor, a gombosi szövetke­zet igazga­tója, a társadalmi-polli­­tikai tanács elnöke pedig Miloje ARSIC, szerb militícsi mechanikus lett Ezután került sor a három ta­nács együttes ülésére. A küldöttek megválasztották a községi képvi­selő-testület elnökét, elnökhelyet­teseit és titkárát, valamint a köz­ségi végrehajtó tanács tagjait. A községi kép­viselő­-testület új elnöke Stevan BELJANSKI, a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat hódsági kirendeltségének eddigi igazgatója, a­lelinek Vukašin RA­­DJELOVIC, a Príljostroj Mezőgaz­dasági Gépgyár dolgozója, a tit­kári teendőket ismét Slobodan KaCAVENDÁRA bízták. A községi végrehajtó tanács új elnöke Milan LICINA, a Hódsági Mezőgazdasági-Élelmiszeripari Kombinát eddigi vezérigazgatója lett. A tanács többi tagjai: Milo­­rad STAMENKOVIC, Oliver FOJ­­KER, Petar DOJKIC, Jovan KRULJ, Miroljub TOMOVIC, Dra­gan SEDLAR, Milorad LAKETA, Zoran DJUROVIC. Tizenegy tagú választási és ki­nevezési bizottságot is választot­tak, elnöke I­azar VESELINOVIC lett. Ezenkívül megválasztották a különféle bizottságok elnökeit, il­letve titkárait is. A községi tisztségviselők közül a községi képviselő-testület elnöke és a községi végrehajtó tanács el­nöke hivatásszerűen dolgozik, a többiek pedig önkéntes alapon. A községi képviselő-testület el­nökének és helyettesének, valla­­mint a három tanács elnökének megbízatásai egy év, a községi vég­rehajtó tanács elnöke két évig töltheti be tisztségét, és utána új­ra megválasztható két évre. ћ. .. Stevan Beljanski Milan Lievia A hellyel nőszervezet testvérszervezetei A hellyel asszonyok rendkívül tevékenyek. Szívesen részt vesz­nek falujuk életének megszerve­zésében, közösségi munkafeladato­kat vállalnak. Segítenek az if­júsági szervezet, illetve a helyi közösség munkaakcióinak lebo­nyolításában, gondoskodnak a szegénysorsú gyerekekről. Munká­juk és közösségi életük mellett összejöveteleiken szívesen kézi­munkáznak. Két évvel ezelőtt testvéri együtt­működési egyezményt írtak alá a nenicai nőszervezettel, és vendé­gül láttá­k az ottani asszonyokat. A kölcsönös látogatás tovább folyt, helyet adva a szórakozás és ismeretbővítés mellett a volt harcosokkal való kapcsolatterem­tésnek is, illetve a forradalmi ha­gyományok ápolásának. Az idén a zemcnti asszonyok lá­togatása során fölvetődött az öt­let egy újabb nőszervezet bevo­nására. A harmadik testvéri nő­szervezet a Szabadkához tartozó kisradanováci Szocialista Szövet­ség nőszervezete lett. Az első ta­lálkozás már meg is történt Sza­badkán. A vendéglátók kitettek magukért, divatbemutatót, kiállí­tást szerveztek, műsoros délutánt tartottak. A hellyel és a zenicai asszonyok megtekintették Sza­badka nevezetességeit, valamint megkoszorúzták a fasizmus áldo­zatainak emelt emlékművet, majd ellátogattak a VIII. Vajdasági Rohambriigád Múzeumba. A három nőszervezet az együtt­működésről megállapodást írt alá amelynek értelmében továbbra is fenntartják a kapcsolatot, elláto­gatnak egymáshoz, kicserélik ta­pasztalataikat. Érdekes megemlí­teni, hogy a vajdasági, horvátor­szági és boszniai nőszervezet test­véri közösségében képviselve van hazánk majdnem minden nemzete és nemzetisége. M. V. FIGYELŐ A munka ünnepe közeleg. Ilyen­kor fokozottabban figyelünk­­ oda, mit is csinálnak, hogy is élnek a kétkezi munkások, a kékruhások, akik évről évre etetik a gépet vagy más területen alkotnak újat, meg újat, jobbat, szebbet, mint tegnap volt. Dacolva szembeszáll­­nak a legnehezebb feladatokkal, erőt nem kímélve, legjobb tudásuk szerint építenek. Nyakasak és tán­­toríthatatlanok a munkahelyen, de szívük ellágyul, ha a gyerekek körültáncolják őke­t hazaérkezé­sükkor. Érző apák, ha felhő tor­nyosul a ház fölött, és büszkék, ha a munkában megdicsérik őket, ha gyerekük jól felel az iskolában. Most róluk van szó, akik megér­téssel osztoznak dolgozótársul mindennapi gondjaiban, döntenek a fontos kérdésekben, leginkább úgy, hogy maguk lemondanak ar­ról, amit még sosem ízleltek meg, aminek soha még a közelébe sem jutottak. Mégis boldogok, elége­dettek, a nyavalygás nem férfi­nak való, vallják, és nem is „sa­vanyú a szőlő”, csak egyszerűen, igénytelenül élni abban a csön­des megnyugtató tudatban, meg­adta a közösségnek, családnak, ami tőle telhető, pedig csak egyszerű ember, amilyenből legtöbb van. Vagy mégsem ... Kevesebben vannak azok, akik­nek mindent megadott a sorsuk. Jó állás, jó fizetés, a lehető leg­jobban rendezhetnék el életüket a tisztesség határain belül is. De nem, az nem elég, amit becsüle­tes munkával megkeresnek. Ha le­hetőségük van, könyökig vájkál­­nak a bőség kosarában, és min­dent amit csak tudnak, maguknak kaparnak. Már a család sem köti le őket, csak egy láz hajtja, a harácsolás. Pedig a közösség bízik az önfegyelemben, önellenőrzés­ben. S aztán, ha mégis fény de­rül valamire, a® többé nem a bi­zalom kérdése. Hogy egyeseknek milliókat, sőt tízmilliókat (újban) sikerült „megtakarítaniuk”, és utá­na semmi, még mindig semmi.. . M. 3L

Next