Magyar Szó, 1982. április (39. évfolyam, 104-118. szám)
1982-04-30 / 118. szám
1982. április 30.– május 1., 2. MAGYAR SZÓ MŰVELŐDÉS 17 A háború élményének vetületei Beszélgetés Predrag Golubovictval, az üldözés rendezőjével Predrag Golubovic Dél-Bánátban forgatta Üldözés című új játékfilmjét, amelyben a háború tényei az eredeti dokumentumok csupán kiindulópontul szolgáltak ahhoz, hogy két fiatal szerelmének a történetében a forradalom humánus értékeit tárja fel. Ilyen értelemben Anidja Jovanovic és Marko Stojanović sorsa magában foglalja nagyon sok fiatalt ,rövid életútját a háború kataklizmájában Predrag Golubović ezekben az egyszerű emberi sorsokban fedezte fel művészetének állandó forrását. Kivétel nélkül minden egyes rövidfilmjének és játékfilmjének a mondanivalóját a háborúból merítette. Amikor még forgatókönyvíró volt, akkor is kizárólag ez a témakör érdekelte. A háború olyan élmény volt számára, amely örökre nyomot hagyott lelkében. A beszélgetés kezdetén ezt a meghatározó erejű lidércnyomást idézte fel. — Gyerekfejjel átéltem a háború minden szörnyűségét Szarajevó bombázását, a menekülést, a Crna Gora-i harcokat, Podgorica bombázását. Az utóbbi a legszörnyűbb emlékeim közé tartozik. Nem volt többé utca, mindenfelé halottak, széttépett emberi testek, a villanyoszlopon egy kéz, a népkonyha helyén kétezer áldozat.. Hőség. Valakinek az az ötlete támadt, hogy kölnivizet locsoljon szét. Rettenetes volt. Sok éven át nem tudtam elviselni a kölnivíz illatát, mert felidézte bennem a múltat. A rosszullét kerülgetett, amikor meg akartam csókolni egy lányt. A nyomasztó élmény azonban csak az egyik oka annak, hogy minden filmemben visszatérek a háborúhoz, a tudatos, megalkuvás nélküli emberi elhatározás a másik. A családomból sokan meghaltak a háborúban. Az osztálytársaim közül is. Emlékszem egy öregember szavaira: „Akkor ér véget a vérontás, amikor már mindenki megfizette az árát”. A háborúban nincs kompromisszum, a kompromisszum vagy az árulót vagy a halált jeleníti. Senki sem lehet semleges, kívülálló. A hovatartozás erkölcsi cselekedet, etikai kérdés. Minden rövidfimijének Bánát volt a színhelye, a karsztvidék élménye művészi transzponálásban a síkságon folytatódott. Milyen indítékok késztették erre? — 1970-ben kezdődött. A Djunica, a paraszt halála című rövidfilmet Jankó Perc Bayle Világítótorony a Dunán című könyve ihlette. Később fiaik Bábel egy elbeszélése keltette fel az érdeklődésem. Bánát és a Delibláti-homokpuszta felfedezés volt szárdomra. Olyan eseményeket és emberi sorsokat ismertem meg, amelyek nem is hasonlítanak azokra, amelyekről azelőtt hallottam vagy olvastam. A Delibátis-homokpusztia partizánjai című tárcából sok mindent megtudtam ennek a vidéknek az ellenállási mozgalmáról. Arra ösztönzött, hogy kutassak, tanulmányozzam a fellelhető dokumentumokat, és számomra rendkívül érdekes eseményekre bukkantam. Az Üldözésben ezeket a tényeket szintetizálom. Andra Jovanovic kihallgatásáról szóló bírósági jegyzőkönyvennek csupán része. Az emberi sorsokkal együtt a bánáti táj is lenyűgözött. Crna Közép-skolások színműve. A szett vetélkedőjén figyel- Le tünk fel VICKI NATÁLIAPA. Zavarbaetően természetes tudott lenni a színpadon. Játéka a Tenyerembe teltem a lelkem, című versösszeálllásban és a Túszszedőkben is amatőr és profinaníztól mentes, hiteles, romlatlan volt. Érezni lehetett, örül ha játszi...*. Kíváncsivá tett magára bennünket. Zentán megkerestük. A Túszszedők szép Helénáját találtuk ott nála és Oresztész verseit. Szép Hennával jegy-, azaz pénzügyeiket rendezték, Natália elkeverte valahová a rábízott tíz jegyből eladatlanul maradtakat (Semmi érzékem a pénzhez — mondja.) A Túszszedőket főpróbaként az újvidéki bemutató előtti esten Zentán a színházban is előadták. Minden szereplő elvállalta, hogy elad tíz jegyet. De fölösleges volt az óvintézkedés, mertsokan összejöttek. — Csütörtökön este éreztem, hogy rámfigyel a közönség, várják, mi lesz. Rájöttem arra, milyen hatalom a színház, ha elmész a színvadra, azt csinálsz amit akarsz, ha jól csinálod, elhiszik. Bármit mondhatsz. Kijön a színpadra egy fehér ruhás lány, Elektra, aki nyílt, tiszta, de elvetemült. A gonoszság kényszermegoldás nála. Ha nem lenne gonosz, agyompomnák. Gonoszsága ellenére az én Elektrám igaz, tiszta lány, majdnem olyan tiszta, mint Oresztész. A barátom és a barátnőm ott ült a negyedik sorban és a barátom röhögött amikor Elektrának sírni kellett Azt mondják, a fiataloktól távol állnak a nagy érzelmi kitörések, amilyeneket mi műveltünk a Túszszedőkben. Azt mondják, e£sel a drámával komolykodtunk Hát komolykodtunk. De a dráma üzenete, az, hogy új világot akarunk teremteni, nem idegen tőlünk. A színház csodálatos, mert ott kell színészkedni a legkevesebbet Másutt mindenütt színészkedésre, kényszerülök. Jó, hogy megjátszom magam. Szeretek a középpontban lenni. Irodalmi szakkörön kiállok. Csönd. Elkezdtek egy ver set. Olyankor érzem, hogy érdekli a barátaimat az, amit mondok. Nem tudok előadni olyasmit, ami nem én vagyok. A Villon-összeállításban az a fintor voltam én, amivel előadtam a verseket. Olyan verseket szeretek mondani, amelyeket úgy mondhatok, mint nem-verseket Szeretem, az akkor a művészetben nem művérlekednek, amikor kiköpik, ami van. Nem szeretem, ha rám kényszer Lenek valamit, amiről tudom, hogy nem úgy van. A Mai fiatalok című verset egy ünnepségen én Cinikusan mondtam el, mert itt nem, hogy úgy kell, hiába mondták, hogy lelkesen úgy nem ment. A barátaimnak már sokszor elegük van belőlem. Írtam egy novellát vagy olvastam egy jó verset, mindig ezzel kezdem, aztán kis idő múlva megkérdezem: no, meghallgatod? Tudják, hogy nyakig vagyok ebben az egészben. Ha nincs más, akkor előveszem az öcsém könyvét, az óvodások könyvét, bekapcsolom a magnót, felolvasok belőle, lehallgatom, aztán letörlöm. Imádom a meséket. Egészen élénk a színházi élet Zentán. Élményem volt a Ványa bácsi az Újvidéki Színház előadásában. Amikor vége van az előadásnak, kivonul a közönség, a színészekből emberek lesznek gatyában szaladgálnak le-fel, akkor én felmegyek a színpadra, a kulisszák mögé, nem törődik senki velem, nyugodtan körültapogathatom a díszleteket. A Ványa bácsiban kenyeret evett egy néni, a maradékot otthagyta, én ehtettem. Itt volt nemrégen Keres Emil színművész. A barátaim műsor után kezet fogtak vele én nem voltam rá képes, mert azt sem nézte meg, kivel fog kezet. A vajdasági színészek közül szeretem Árok Ierit, olyan klassz hangja van. Az első díjen felhúzódtam. (Vicéi Natália a Középiskolások színművészet vetélkedőjén mint a legjobb női szereplő, első díjat nyert.) Mit kaptam ezzel? Semmi segítséget. Legalább eljönne hozzám egy színész és segítene. Meg jó lenne valakitől megtudni azt is, mik a feltételek a budapesti Színművészeti Akadémián, mit kell tudni a felvételin. A nyáron leszek tizenhét éves. A szüleim nem támogatják a törekvéseimet, hogy színész legyek- Szépen mondtam? BARTUC Gabriella Gora-i létemre nem értek egyet azokkal, akik Úgy vélik, hogy a síkság nem eléggé filmszerű. Ellenkezőleg, az egyszerű táj rendkívül kifejező, s ugyanakkor ez az egyszerűség hihetetlenül hangsúlyozni tudja az emberi tetteket. Semmi sem tereli el a figyelmet. Az Üldözésben olyan stiilizációra törekszem, hogy a lehető legnagyobb mértékben az ember legyen előtérben. Ebben fog különbözni a többi háborús filmtől. Forradalmi témájú filmjeink néhány kivételével eseményekről szóltak, s nem a hősökről, az emberről. Rövidfilmjenben képekkel fejezte ki mondányivatóját, játékfilmjeiben viszont sok a párbeszéd. Az Üldözésben melyik koncepció jut kifejezésre? — Az Üldözés négy rövidfilmem tapasztalatát foglalja magában. Ezek a produkcióik a legközvetlenebb módon ehhez a játékfilmhez készült kísérleteknek tekinthetők. Ugyanaikkor azt is lehetne mondani, hogy ez a film a négy rövidfilmben bemutatott sorsok egyesítésének a kísérlete, azzal a megjegyzéssel kiegészítve, hogy az Üldözés szilárdabb szerkezetű. Ezúttal is a háborúban bekövetkező erőszakos halál kérdése foglalkoztat humánus vonatkozásban. Új filmje tehát dokumentálás felfogásban készül? — Igen. Dokumentálás faktúrára törekszem, de nem ténylközlésre. Az étel sokkal képzeletgazdagabb, mint az ember. Elég sok adatot összegyűjtöttem, mégis úgy érzem, nem eleget Meg kell vallanom, hogy az említettt bírósági kihallgatási jegyzőkönyvet jobbnak tartom, mint a forgatókönyvet, amit írtam. De, mint mondtam, nem tényeket akarok közölni, hanem dokumentális szellemben az igazságot feltárni. LÁDI István Gondolataimat minden reggel fürdetem Predrag Golubovic az Üldözés forgatásán. (Slobodan MILETIC felv.) A színház csodálatos, mert ott kell színészkedni a legkevesebet (IFJÚ Gábor felv.) Meštrović a gyárban Munkahelyi művelődés a horvátországi Borovóban BATA—BOROVO, gumicsizma és szaloncipő, gyáróriás. Sokunk így tartja számon a barovói Barovo Gumi- és Qupőipari Kombinátot Mi van a gyárkapun belül, hogyan szerveződik a munka, milyen emberalappal tettek szent a hírnévre, hogy az ország 15 legjobb munkaszervezete és Európa tíz legnagyobb gumiipari kombinátja között jegyezzük a nevéit. Munkahelyi művelődés, öntevékenység, továbbképzés, tárgyú feltételeik a szabadidő-tevékenységre. Megkopott újságírói kérdések, ha üres firázispurolgtatás rájuk alpáliassz, tartalmassá tesznek, ha a tények meg a munka fedezetijével bizonyítják a sikert A Botoivo összetett tárnsultamnka-szervezet több mint ötvenéves, húszezer embert foglaltooatat, az országban levő 612 elárusítóhelyén évente minnntegy 14 millió különféle cipőt értékesít, mintegy 6,5 milliót külföldre szállít... A többferintes cipőrészleg is fiamedéssével született meg a terv az évi 24 millió lábbeli gyártására. Számoljunk csak: ez több mint egy pár lejbt kelti egy jugoszláv lakosra. Meg aztán a többi gumiipari termék! A Branko Mrkušić protokollfőnöktől kapott nyomtatványból jegyzem az adatokat. A protokollfőnök képzőművészet szakos tanár. Egy gyáriban. Furcsának találtam, de aztán vendéglátóim megmagyarázzák, hogy szükség van erre a munkahelyre is, hiszem naponta érkeznek külföldi és hazai vendégek, partnerek. A művelődés szervezését nem intézi, hiszen kiismerő kimese megvan a feladata, a termelésből, s munkacsarnokból nem szakadhat ki sem a felelős beosztású mérnök, sem a cipész. Branko Mrkušić tájékoztat tehát a gyár lényegesebb művelődési megmozdulásairól, a közművelődés főtételeiről, a gyakorlatról. Művelődési otthon és sportcsarnok A közművelődés és a szabad erdőtevékenység alapintézménye Barovóban, a munkásvárosban épült családi házak, négyszintes lakóépületek és toronyházak között, a gyár dolgoztatnak az eszközeiből A sportcsarnok háromezer férőhelyes, fedett medencével, futball-és tekepályáival). A művelődési otthon színházterme alkalmas az összetettebb előadások haimitatáisiáira, előcsarnoka fejér egy kiállítóteremmel, itt kapott helyet a technikusok klubja, naponta itt találkoznak és szórakoznak a fiatalok, a barkácsolás kedvelői és a Marksziim Gorkij Művelődési Egyesület mintegy 500 aktív műkedvelője. A gyáriban több szakcsoport működik. Legerősebb a folklór- és a zenecsoport, a képzőművészeti és az irodalmi szakcsoport A gyár kapuin belül évente több képzőművészeti kiállítást tartanak hivatásos feestők, híres szobrászok és a gyár amatőrjeinek az alkotásaiból, írókat, színészekért, hivatásos színházi társulatokat látnak vendégül. Az Újvidéki Szerb Noтие1Ш Színház például itt tartotta meg Lorca Berinalda Alba háza című drámájának a bemutatóját, is Kesar Lehetséges-e elvtársak, hogy mi mindannyian ökrök vagyunk? című művének felújított előadását. Telt ház előtt. Nyolc év óta évenként megszervezik a jugoszláv színészek kétnapos találkozóját, akik az amatőrökkel, a gyár munkásaival adnak közös előadást, a munkaszüneteikben pediiig a munkacsarnokok vendégei. Halt társultmunka-üzemvezetl nem működik üzemi könyvtár, gazdag szép- és szakirodalmi könyvállománnyal. A gyár fennállásának ötvenéves jubileuma alkalmából (1980-ban) jelentek meg a közös kiadásban a tollfargiató dolgozók írásai, versei, elbeszélései. Ekkor adták ki Borislav Pouca munkás verskötetét is, Mato Kovacevné illusztárcióival. Bolt nincs, ami nincs — gondolom. Az ízlésformálás lépcsői Műveltségi szint, ízlés. Hányadán állmaik ezzel, kitapintották-e a dolgozók művelődési igényeit? A válasz rövid és egyértelmű: zömmel még a népzene iránti igény dominál, de a zágrábi Képzőművészeti Tavaszi Szalon kiállításanyagais nagy érdeklődésit váltott ki, különösen az a tudat, hogy eredetiben láthatták Meštrović szobrait Vagy egy másik példa: a szemzőtől, dr. Saša Božoviićitól hallhatták verseit. Lépésről lépésre alakítják az ízlést Az önigazi gatádi szervekben megbeszélt művelődési pirogiramcikikal, nemcsak a kereslet, hanem az átgondolt, ízlésformáló kínálat igényével. Ilti a dolgozók művelődésével egyaránt foglalkozik az ifjúsági szervezet, a szakszervezet, a műtainács és a munkeáistaináris. Barovo művelődési élete egyet jelent a gyár művelődési tevékenységével. Vukovar csak karnyújtásnyira van a gyárváltcitól, mégis távoli Az alkatom ünnepségeken a gyár amatőrjei adnak művelődési műsort, a Makszim Gorkij Művelődés Egyesület munkája felér a vukovárki művelődési központéval. A folklórcsoport tömegességében túlszárnnyalja azt , Ők a gyár művelődési nagykövete — mondja Minkušić. — Bejárták az ország legnagyobb közös pontjait, eljutottak Magyarországra, Romániába, felléptek a nyugati országokban dolgozó munkásaink klubjaiban. Mrrcušiić szavai szerint a kultúra ebben a gyárban most a stabilizáció éveiben sem szorult a perifériára, nem költekeznek meggondolatlanul, tény, hogy fiaikabéklángra fogták a kiadásokat. A kultúra nem árucikk. De pénzbe kerül. Mennyit tartalékolnak rá itt, a Behovóban? A vendéglátóimtól kapott nyomtatványok erre nem adnak választ. Mrkušić sem felel rá korkrétum. Ehelyett közösen számolunk. Egy színházi előadás százszászötvenezer dinárba kerül, egy varckellat vagy közös kiadvány húsz-harmicezer dinárba, egy képzőművésti kiállítás kétszázötvei Inar dinárba. Aztán a gyár művelődési egyesületének a vendégszereplései, fellépései... Az évi kétmillljó dinárig jutottunk el, és tovább. A dolgozók belső továbbképzésére tízszer ennyit fordítanak. De erről majd legközelebb. V. DARÓCZI Júlia A kultúra ebben a gyárban most a stabilizáció éveiben sem szorult a perifériára.