Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 119-131. szám)
1982-05-15 / 131. szám
–1982. május 15., szombat MEDICINA Életkedv is kell a rák ellen „A betegség, beleértve a rákos megbetegedést is, nemcsak fizikai baj, hanem az egész személyiség problémája, amely nemcsak a testre terjed ki, hanem a szellemre és az érzelmekre is. Az érzelmi és mentális állapot tehát jelentős szerepet tölt be a megbetegedés, illetve a gyógyulás szempontjából” — írja A jó közérzetért című könyvében Carl és Stefanie Simonton. Carl onkológus, radiológus és a texasi Fort Worth-i rákkutató intézet igazgatója, Stefanie pedig pszichológus. Könyvükben azokat a tapasztalatokat foglalják össze, amelyeket olyan betegek gyógyítása során szereztek, akikről más intézmények — mint „gyógyíthatatlanokról” — már levették a kezüket. A rák gyógyításához való pszichológiai hozzáállás természetesen nem zárja ki a klasszikus gyógymód alkalmazását, ellenkezőleg: hozzájárul, hogy a szervezet jobban hasznosítsa a gyógykezelést. Az orvosokba és az általuk alkalmazott gyógymódba vetett bizalom nagyon fontos, hangsúlyozzák a szerzők, de talán még fontosabb az élni akarás, mert sajátos módon éppen ez segíti elő a sikert. Az általunk vizsgált esetekben, 1969- től napjainkig — mondja Carl Simonton — felfigyeltünk rá, hogy azok, akik paszszív magatartást tanúsítanak a betegséggel szemben, akikben nincs elég életerő, hamarabb válnak a kór áldozatává. Ezzel szemben mindazok, akik aktívan részt vesznek a gyógyítás folyamatában, sokkal tovább maradnak életben, mint az orvosok gondolták. A Simonson házaspár a csoportterápián kívül számos más módszert is alkalmaz. — Naponta beidéztük, például a 61 éves Marcot, aki olyan súlyos gégerákban szenvedett, hogy az orvosok kételkedtek, érdemes-e egyáltalán gyógyítani. Bemutattuk neki a kobaltsugárzás folyamatát, s azt, hogy ennek következtében az egészséges sejtek miként maradnak épségben, és hogyan semmisülnek meg a beteg szövetek. Megmutattuk neki azt is, hogy tumorja miként csökken. Végül is a sugárterápia és a gyógyszerek hatása meglepően kedvező eredménnyel járt: a rákos daganat aránylag gyorsan kisebbedett, majd teljesen eltűnt. A rák ijesztő betegség, s ezért nagyon fontos volna rászoktatni a betegeket, a rokonságukat, de magukat az orvosokat is, hogy pszichológiailag más módon viszonyuljanak hozzá. A rákban szenvedő ember ugyanis nagyon gyorsan elveszti barátait, ismerőseit, szinte még identitását is. A kívülállók a rákbetegséget csak mint fizikai jelenséget veszik tudomásul, s a beteget kizárólag testként, nem pedig személyiségként kezelik. A beteg, a családja és az orvos között azonban figyelmet érdemlő interakció áll fent, amelyet a gyógyítás sikere érdekében „irányítani” kell. A rokonság általában hajlamos rá, hogy a betegtől megvonja az állapotára vonatkozó információkat. „Kímélni” akarja. Ezáltal azonban voltaképpen azt közli vele, hogy „halálra van ítélve”. Márpedig ez sokban hozzájárul ahhoz, hogy elvegye a beteg életkedvét, s ő aztán feladja a harcot. A diagnózistól függetlenül azonban a beteg számára elsősorban az életben maradáshoz kell reményt és lehetőséget nyújtani, s nem szabad megengedni, hogy a halálra gondoljon. AXA, A KÍVÁNATOS Szerzők: Aveneil és Romero MÚLT ÉS JELEN Semmi köze a nagyapjához A képen látható fiatal lány az olasz televízós üdvöskéje: a vasárnap délutánonként jelentkező Domenica in ... című mű MAGYAR SZÓ sor állandó részvevője, s népszerűsége hétről hétre növekszik. Pedig az ifjú hölgy jókora teherrel indult el az életben: Aiessaindra Mussolini a neve. Ez ráadásul nem puszta névegyezés — az egykori fasiszta diktátor volt Aiessandra nagyapja. A Duce fia, Romano Mussolini dzsesszzongorista 1962-ben házasodott meg, feleségének neve Maria Scicolone. Ez a név is ismerősnek tetszhet: a Sophia Loren néven ismert világsztár valódi neve ugyanis Sophia Scicolone, és a Duce menye az ő testvérhúga. Mussolini fiának és Sophia Loren húgának házasságából született a most 19 éves Alessandra, aki elhatározta, hogy nem változtatja meg családnevét. — Végeredményben semmi közöm a nagyapámhoz; amikor születtem, ő már tizenhét éve halott volt — mondja. PORTYA MEGFIGYELÉSEK A Hold, a rejtélyes gyilkos Mégiscsak igazodni kell változásaihoz? — Holdtöltekor legalább három öngyilkossági kísérlet történik a kerületünkben — mondja Sintana ápolónő, a hamburgi Sankt Pauli városnegyed kórházának alkalmazottja. — Telihold idején gyakoribbak a közlekedési balesetek — figyelmezteti utasait egy zürichi taxisofőr a reptér felé vezető úton, miután egy kék fénnyel villogó rendőrkocsi száguldott el mellettünk. Babona volna az egész? Avagy tipikusan nő: beszédtéma? Dr. Arnold Lieber, a Miami Egyetem (USA) orvostudományi karának tanára szerint a Hold semmiképpen sem ártatlan. — Alapos tanulmányok kimutatták — mondja —, hogy ennek az égitestnek köze van az emberek erőszakos viselkedéséhez. Lieber tíz évig tanulmányozta a jelenséget, és a következő megállapításra jutott: telihold idején megnövekszik a gyilkosságok száma; több a test: sérülés; rekordszámú halálos kimenetelű baleset történik a telihold és az első negyed közti időszakban; feltűnően sok az öngyilkosság. GYILKOSSÁGOK HOLTÖLTE KOR Lieber doktor már egyetemi hallgató korában megfigyelte a miami Jackson Kórházban, hogy időnként megmagyarázhatatlan módon megváltozik a betegek magatartása. De csak 1966-ban, amikor már a miami ideggyógyászati klinikán dolgozott, hozta összefüggésbe a holdváltozásokat a páciensek viselkedésével. Elhatározta hát, hogy nagyobb figyelmet fordít a jelenség tanulmányozására. Egy huzamosabb időn át folytatott meteorológiai megfigyelés eredményei arra utaltak, hogy a Hold — egyebek között — hatással van a trópusi viharok keletkezésére. Ez még inkább megerősítette az orvost abban a meggyőződésében, hogy a Hold befolyásolhatja az ember érzésvilágát is. Ahhoz azonban, hogy feltevését tudományosan is bizonyítsa, megfelelő adatokhoz kellett jutnia. A destruktív viselkedés mércéjeként a gyilkosságok számát válaszotta, azzal, hogy a bűntény elkövetésének időpontja volt a döntő fontosságú adat, nem pedig az áldozat halála beálltának ideje. Kiindulópontként Joseph Dawisnek, a Miami környéki Dade városka körzeti orvosának naplóját választotta, mert ez az orvos 15 éven át rendszeresen följegyezte nemcsak a gyilkosság okozta haláleseteket, hanem a bűntény elkövetésének időpontját is. Lieber és kutatócsoportja a naplóban fölsorolt 1887 bűntett időpontját vizsgálta meg. „Az eredmények meglepők voltak” — írja nemrég megjelent, Hold-effektus című könyvében. „Dade-ben a gyilkosságok gyakorisága nyilvánvalóan összefüggésben van a Hold változásaival. A legtöbb gyilkosság holdtöltekor történt. Ugyanez vonatkozik a súlyos testi sérülésekre és a közlekedési balesetekre is.” Hogyan hat a Hold az emberi szervezetre? Az égitest vonzereje újholdkor és holdtöltekor a legnagyobb. Mivel az emberi szervezet, mint a földfelszín is, 80 százalék vizet tartalmaz, a Hold hasonlóképpen hat az emberre, mint egész bolygónkra. Az emberen észlelhető 23 következmények: a test szöveteinek feszültsége és általános ingerlékenység. Lieber úgy véli, hogy a Hold hatással lehet az ember álmára, étvágyára, munkájára és szexuális életére is. Mindehhez hozzá kell még fűzni, hogy teliholdkor több gyermek születik, mint más időszakokban. MIÉRT ÖLTÉK MEG JOHN LENNONT? A Time tudományos rovatából Lieber 1973 őszén arról értesült, hogy a következő év január—februárjában a Föld, a Hold és a Nap egymás mögé sorakozik fel, s ez árvizeket idézhet elő. A jelzett időszakban a professzor különös gonddal figyelte hát az emberek magatartását s a következőkben foglalta össze tapasztalatait: „A lakosság vérvesztesége 1974 első három hetében háromszor nagyobb volt, mint 1973 januárjában. A rendőrséget is meglepte a bűntények kegyetlensége, és indítóokuk számos esetben homályban maradt.” Az említett égitestek 1974-beli állása az idén tavasszal már megismétlődött, s hasonló konstelláció következik be 1990 decemberében és 1992 januárjában. Akik stressz-állapotban vannak, vagy agresszivitásra hajlamosak — tanácsolja Lieber —, tartsák magukat a holdnaptárhoz, és a veszélyes időszakban lazítsanak társasági kapcsolataikon, vagy szedjenek idegcsillapítót. Nem lehetetlen, hogy John Lennon, a híres Beatles együttes egykori tagja ma is élne, ha gyilkosa megfogadta volna Lieber doktor tanácsát, és aznap otthon marad. Abban az időpontban ugyanis, amikor kilőtte Lennonra azt a négy golyót, éppen holdtölte volt. (Plus) A grafikon a gyilkosságok holdváltozás szerinti gyakoriságát mutatja