Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 119-131. szám)

1982-05-15 / 131. szám

–1982. május 15., szombat MEDICINA Életkedv is kell a rák ellen „A betegség, beleértve a rákos megbe­tegedést is, nemcsak fizikai baj, hanem az egész személyiség problémája, amely nemcsak a testre terjed ki, hanem a szel­lemre és az érzelmekre is. Az érzelmi és mentális állapot tehát jelentős szerepet tölt be a megbetegedés, illetve a gyógyu­lás szempontjából” — írja A jó közérze­tért című könyvében Carl és Stefanie Si­monton. Carl onkológus, radiológus és a texasi Fort Worth-i rákkutató intézet igazgatója, Stefanie pedig pszichológus. Könyvükben azokat a tapasztalatokat fog­lalják össze, amelyeket olyan betegek gyógyítása során szereztek, akikről más intézmények — mint „gyógyíthatatlanok­ról” — már levették a kezüket. A rák gyógyításához va­ló pszichológiai hozzáállás természetesen nem zárja ki a klasszikus gyógymód alkalmazását, ellen­kezőleg: hozzájárul, hogy a szervezet job­ban hasznosítsa a gyógykezelést. Az or­vosokba és az általuk alkalmazott gyógy­módba vetett bizalom nagyon fontos, hangsúlyozzák a szerzők, de talán még fontosabb az élni akarás, mert sajátos módon éppen ez segíti elő a sikert.­­ Az általunk vizsgált esetekben, 1969- től napjainkig — mondja Carl Simonton — felfigyeltünk rá, hogy azok, akik pasz­­szív magatartást tanúsítanak a betegség­gel szemben, akikben nincs elég életerő, hamarabb válnak a kór áldozatává. Ez­zel szemben mindazok, akik aktívan részt vesznek a gyógyítás folyamatában, sok­kal tovább maradnak életben, mint az or­vosok gondolták. A Simonson házaspár a csoportterápi­án kívül számos más módszert is alkal­maz. — Naponta beidéztük, például a 61 éves Marcot, aki olyan súlyos gégerákban szenvedett, hogy az orvosok kételkedtek, érdemes-e egyáltalán gyógyítani. Bemu­tattuk neki a kobaltsugárzás folyamatát, s azt, hogy ennek következtében az egész­séges sejtek miként maradnak épségben, és hogyan semmisülnek meg a beteg szö­vetek. Megmutattuk neki azt is, hogy tu­morja miként csökken. Végül is a sugár­­terápia és a gyógyszerek hatása meglepő­en kedvező eredménnyel járt: a rákos da­ganat aránylag gyorsan kisebbedett, majd teljesen eltűnt. A rák ijesztő betegség, s ezért nagyon fontos volna rászoktatni a betegeket, a rokonságukat, de magukat az orvosokat is, hogy pszichológiailag más módon vi­szonyuljanak hozzá. A rákban szenvedő ember ugyanis nagyon gyorsan elveszti barátait, ismerőseit, szinte még identitá­sát is.­­ A kívülállók a rákbetegséget csak mint fizikai jelenséget veszik tudomásul, s a beteget kizárólag testként, nem pe­dig személyiségként kezelik. A beteg, a családja és az orvos kö­zött azonban figyelmet érdemlő interak­ció áll fent, amelyet a gyógyítás sikere érdekében „irányítani” kell. A rokonság általában hajlamos rá, hogy a betegtől megvonja az állapotára vonatkozó infor­mációkat. „Kímélni” akarja. Ezáltal azon­ban voltaképpen azt közli vele, hogy „ha­lálra van ítélve”. Márpedig ez sokban hozzájárul ahhoz, hogy elvegye a beteg életkedvét, s ő aztán feladja a harcot. A diagnózistól függetlenül azonban a beteg számára elsősorban az életben ma­radáshoz kell reményt és lehetőséget nyújtani, s nem szabad megengedni, hogy a halálra gondoljon. AXA, A KÍVÁNATOS Szerzők: Aveneil és Romero MÚLT ÉS JELEN Semmi köze a nagyapjához A képen látható fiatal lány az olasz te­­levízós üdvöskéje: a vasárnap délutánon­ként jelentkező Domenica in ... című mű­ MAGYAR SZÓ sor állandó részvevője, s népszerűsége hétről hétre növekszik. Pedig az ifjú hölgy jókora teherrel indult el az életben: Aies­­saindra Mussolini a neve. Ez ráadásul nem puszta névegyezés — az egykori fasisz­ta diktátor volt Aiessandra nagyapja. A Duce fia, Romano Mussolini dzsesszzon­­gorista 1962-ben házasodott meg, felesé­gének neve Maria Scicolone. Ez a név is ismerősnek tetszhet: a Sophia Loren né­ven ismert világsztár valódi neve ugyanis Sophia Scicolone, és a Duce menye az ő testvérhúga. Mus­solini fiának és Sophia Loren húgának házasságából született a most 19 éves Alessandra, aki elhatározta, hogy nem változtatja meg családnevét. — Végeredményben semmi közöm a nagy­apámhoz; amikor születtem, ő már tizen­hét éve halott volt — mondja. PORTYA MEGFIGYELÉSEK A Hold,­­ a rejtélyes gyilkos Mégiscsak igazodni kell változásaihoz? — Holdtöltekor legalább három öngyilkos­­sági kísérlet történik a kerületünkben — mond­ja S­intana ápolónő, a hamburgi Sankt Pauli városnegyed kórházának alkalmazottja. — Telihold idején gyakoribbak a közlekedé­si balesetek — figyelmezteti utasait egy zürichi taxisofőr a reptér felé vezető úton, miután egy kék fénnyel villogó rendőrkocsi száguldott el mellettünk. Babona volna az egész? Avagy tipikusan nő: beszédtéma? Dr. Arnold Lieber, a Miami Egyetem (USA) orvostudományi karának tanára szerint a Hold semmiképpen sem ártatlan. — Alapos tanul­mányok kimutatták — mondja —, hogy en­nek az égitestnek köze van az emberek erősza­kos viselkedéséhez. Lieber tíz évig tanulmányozta a jelenséget, és a következő megállapításra jutott: telihold idején megnövekszik a gyilkosságok száma; több a test­: sérülés; rekordszámú halálos ki­menetelű baleset történik a telihold és az első negyed közti időszakban; feltűnően sok az ön­­gyilkosság. GYILKOSSÁGOK HOLTÖLTE KOR Lieber doktor már egyetemi hallgató korá­ban megfigyelte a miami Jackson Kórházban, hogy időnként megmagyarázhatatlan módon megváltozik a betegek magatartása. De csak 1966-ban, amikor már a miami ideggyógyá­szati klinikán dolgozott, hozta összefüggésbe a holdváltozásokat a páciensek viselkedésével. Elhatározta hát, hogy nagyobb figyelmet fordít a jelenség tanulmányozására. Egy huzamosabb időn át folytatott mete­orológiai megfigyelés eredményei arra utaltak, hogy a Hold — egyebek között — hatással van a trópusi viharok keletkezésére. Ez még inkább megerősítette az orvost abban a meggyőződé­sében, hogy a Hold befolyásolhatja az ember érzésvilágát is. Ahhoz azonban, hogy feltevését tudományosan is bizonyítsa, megfelelő adatok­hoz kellett jutnia. A destruktív viselkedés mér­céjeként a gyilkosságok számát válaszotta, az­zal, hogy a bűntény elkövetésének időpontja volt a döntő fontosságú adat, nem pedig az áldozat halála beálltának ideje. Kiindulópontként Joseph Dawisnek, a Miami környéki Dade városka körzeti orvosának nap­lóját választotta, mert ez az orvos 15 éven át rendszeresen föl­jegyezte nemcsak a gyilkosság okozta haláleseteket, hanem a bűntény elköve­tésének időpontját is. Lieber és kutatócsoport­ja a naplóban fölsorolt 1887 bűntett időpontját vizsgálta meg. „Az eredmények meglepők vol­tak” — írja nemrég megjelent, Hold-effektus című könyvében. „Dade-ben a gyilkosságok gyakorisága nyilvánvalóan összefüggésben van a Hold változásaival. A legtöbb gyilkosság hold­töltekor történt. Ugyanez vonatkozik a súlyos testi sérülésekre és a közlekedési balesetekre is.” Hogyan hat a Hold az emberi szervezetre? Az égitest vonzereje újholdkor és holdtölte­kor a legnagyobb. Mivel az emberi szervezet, mint a földfelszín is, 80 százalék vizet tartal­maz, a Hold hasonlóképpen hat az emberre, mint egész bolygónkra. Az emberen észlelhető 23 következmények: a test szöveteinek feszültsége és általános ingerlékenység. Lieber úgy véli, hogy a Hold hatással lehet az ember álmára, étvágyára, munkájára és szexuális életére is. Mindehhez hozzá kell még fűzni, hogy teliholdkor több gyermek születik, mint más időszakokban. MIÉRT ÖLTÉK MEG JOHN LENNONT? A Time tudományos rovatából Lieber 1973 őszén arról értesült, hogy a következő év janu­ár—februárjában a Föld, a Hold és a Nap egymás mögé sorakozik fel, s ez árvizeket idéz­het elő. A jelzett időszakban a professzor kü­lönös gonddal figyelte hát az emberek maga­tartását s a következőkben foglalta össze ta­­pasztalatait: „A lakosság vérvesztesége 1974 első három hetében háromszor nagyobb volt, mint 1973 januárjában. A rendőrséget is meglepte a bűntények kegyetlensége, és indítóokuk számos esetben homályban maradt.” Az említett égitestek 1974-beli állása az idén tavasszal már megismétlődött, s hasonló kons­telláció következik be 1990 decemberében és 1992 januárjában. Akik stressz-állapotban van­nak, vagy agresszivitásra hajlamosak — taná­csolja Lieber —, tartsák magukat a holdnaptár­hoz, és a veszélyes időszakban lazítsanak tár­sasági kapcsolataikon, vagy szedjenek idegcsil­lapítót. Nem lehetetlen, hogy John Lennon, a híres Beatles együttes egykori tagja ma is élne, ha gyilkosa megfogadta volna Lieber doktor taná­csát, és aznap otthon marad. Abban az idő­pontban ugyanis, amikor kilőtte Lennonra azt a négy golyót, éppen holdtölte volt. (Plus) A grafikon a gyilkosságok holdváltozás sze­rinti gyakoriságát mutatja

Next