Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)

1982-05-26 / 142. szám

12 MAGYAR SZÓ 1982. május 26., szerda MOVB. nLÉS XXVI­. STERIJA JÁTÉKOK Kiérlelt színpadi nyelv Ma kezdődik az újvidéki országos színházi fesztivál Ma nyílik meg Újvidéken a XXVII. országos színházi fesztivál, a Sterija Játékok néven határainkon túl is ismertté vált művésze­ti seregszemle, amely a hazai drámairodalom és színművészet fejlő­dését hivatott szolgálni az előző év legsikerültebb előadásainak a „versenybe állításával”. Színházi hagyományaink ápolá­sa úgyszintén jelentős feladata en­nek az egyedülá­lló rendezvénynek: a múlt év végén elhunyt Mirnosllav Krleža kivételes értékű munkássá­gát két előadás fogja képviselni, tegnap délelőtt pedig az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban, a Ste­rija Játékok otthonában. Marijan Matkovic akadémikus megnyitotta a Krleža a zágrábi színpadokon el­nevezésű fénykép- és d­okume­n­­tumkiállítását. Ma délelőtt, szin­tén a színház helyiségeiben, meg­nyílik a színházi szarkikömyvek és folyóiratok VI. nemzetközi trienná­­léja, majd a hazai színházi pla­kát IV. kiálllít­ása. A fesztivál versenyműsorának ünnepélyes megnyitója ma este 8 óraikor zajlik le a Szerb Nemzeti Színház nagytermében. Miroslav Balovic neves belgrádi rendező üdvözlő szavai után Mislica Rada­­kovic felolvassa Petre Rrifiicsiko színművésznek a jugoszláv szín­házakhoz intézett üzenetét. Ezután Miroslav Krieža Golgotájával — a spliti Horvát Nemzeti Színház elő­adásában, Marim Carlic rendezésé­ben — kezdetét veszi a tizenegy napos fesztivál színielőadásain­ak sora, amely a következők szerint folytatódik: Irlam­ Belur: Memet (a szkopjei Nemzetiségi Színház török együt­tese, rendező: Naum Panovszki) — versenyen kívül; Marin Držić: Dundo Maroje (Zágrábi Horvát Nemzeti Színház, rendező: Ivica Kunóevié); Drago Jančar: Arnož disszidens és övéi (ljubljanai Szlovén Nemzeti Színház, rendező: Zvone Sedilbad­er); Borislav Pekić: Korreszpondencia (belgrádi Atelje 212 Színház, rendező: Arsenije Jo­vanovic); Goran Sztefanovsz­ki: Repülés helyben (szkopjei Május 25-e Ifjúsági Otthon, rendező: Szlo­­bodan Vnkovszki); Svetozar Coro­­vić: Az anya kedvence (mosztári Népszínház, rendező: Miloš Bazin); Jordan Plevnes: Erigon (szkopjei Drámai Színház, rendező: Ljubisa Georgijevszki); Dragán Tomic: Vá­laszút (belgrádi Jugoszláv Drá­mai Színház, rendező: Stevo Zi­­gon); Rudi Seiligo: Esküvő (mari­bori Szlovén Nemzeti Színház rendező: Mile Korun); és — ver­senyen kívül — Miroslav Krleža: Bankett Blitvában (zágrábi Hor­­vát Nemzeti Színház, rendező: Georgij Paro). Egyébként, a fesztiváli hagyo­mányokhoz híven, minden ver­­senyelőadást másnap délben meg­vitat a kritikusok kerekasztala. Mindenesetre megjegyzendő, hogy Dallibor Forelic, az idei szemle szelektora, már műsorjavaslatánsaik előterjesztésekor, egyebek között, megállapította: „Az idén éri el te­tőfokát az a folyamat, amelyet az utóbbi tíz év során volt alkal­munk figyelemmel kísérni színhá­zainkban: a hatvanas és hetvenes évek színházi avantgarde-jának üvöltése, excesszusa érett, artiku­lált színházi nyelvvé válik. Nem véletlen, hogy az idei Sterija Já­tékok a nagy és minden tekintet­ben kiérlelt, átgondolt előadátok fesztiválja lesz.” A szemle számos kísérőrendez­vénye közül­ említsük meg a színi­­kritikusok és teatrológusok május 29-én és 30-án megtartandó ötö­dik nemzetközi szimpozionját amelynek témája a színielőadás és a kritika nyelve, a 31-én sorra ke­rülő 10. Ifjúsági Színpadot, amely­nek részvevői Jugoszlávia alterna­tív színházainak (önálló együtte­seinek) tapasztalatairól tanácskoz­nak, a Nyilvános Tribün pedig ez­zel összefüggésben az intézménye­sített színházak és az alternatíváik tevékenységét fogja összehasonlí­tani. Több színházi szaktestület és szervezet úgyszintén kihasználja az újvidéki alkalmat időszerű te­endőinek megbeszélésére, június 1-én pedig aláírjéjg a Szierija Já­tékok intézményének működéséről szóló — és sokat vitatott — társa­dalmi megállapodás véglegesített szövegét. A fesztivál díjait június 5-én, a rendezvény zárónapján fogják átnyújtani a legérdemesebb művészeknek. (1) Ma Rómába utazik a Tartományi Zenei Központ 32 tagú kamara­­kórusa, hogy holnap Juraj Ferik karnagy vezényletével a Cirill és Metód jugoszláv művelődési na­pok keretében a Szent Ágnes szé­kesegyházban hangversenyt adjon. IVÁN Piroska, a becsei Petar Konj­ovic Alapfokú Zeneiskola pe­dagógusa, a neves Becsei Kamara­kórus egyik alapító tagja, a község művelődési élete egyik kiemelke­dő személyisége kapta azt a meg­tisztelő feladatot, hogy a Tisza menti község 3300 KSZ-tagja, to­vábbá a dolgozók és polgárok ne­vében részt vehet az SZKSZ IX. kongresszusán. A művelődési élet önigazgatási átalakulásának idő­szerű kérdéseivel kíván foglal­kozni.­­ Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy a művelődési politika közügy. Szocialista önigaz­­gatású társadalmunk minden té­nyezőjének kellő módon ki kell vennie részét irányításában. A tár­sult munkának nem elég csak meg­teremteni az eszközöket, hanem megfelelő igényt is kell támasz­tania az eszközök legésszerűbb fel­­használására, arra, hogy a műve­lődési intézmények, egyesületek tényleg a dolgozók, a polgárok igénye alapján, a társadalmi szük­ségletek kielégítését szem előtt tartva alakítsák ki programjaikat — mondta mintegy bevezetőül Iván elvtársnő. — Elhagyva a szólamokat a szó valódi értelmében kell társadal­­masítani a kultúrát. Ügyelve per­sze az igényességre, a kultúra nevelő tényezőinek tiszteletben tar­tására is. A művelődési életet so­hasem szabad a tömegízlésnek alárendelni, de ugyanakkor a mű­velődési élet irányításában részt vevőknek, a művelődési dolgo­zóknak és az eszközelőteremtőknek egyaránt, mindent meg kell ten­niük a tömegek ízlésének csiszo­lása, mondjam így, megfelelő kul­turális szintre való emelése érde­kében. Tudom, hogy ez nem megy máról holnapra és nagyon sok té­nyező összehangolt tevékenységé­re van szükség, így például már az óvodákban, az általános isko­lákban és természetesen oktatási rendszerünk többi fokozatán is sokkal nagyobb teret kell szentel­ni a művelődési életnek, de a munkaszervezetekben, a helyi kö­zösségekben is jóval többet kell foglalkozni ezzel a problémával — mondta Iván Piroska. A beszélgetés során kitért a köz­ségközi, tartományi szintű s a köz­társaságközi művelődési kapcsola­tok szükségességének taglalására. Szerinte a művelődési élet külön­féle formái egyedülálló lehetősé­get biztosítanak a nemzetek és nemzetiségek egymás közti kapcso­latainak elmélyítésére, egymás megismerésére. Ezek a lehetősé­gek, bár jelentős az előrehala­dás, nem lettek teljes mértékben kihasználva. Kevés az ilyen együtt­működést szabályozó társadalmi megállapodás, és ha van is, igen gyakran átsiklanak felettük. A rögtönzött kapcsolatok helyett szi­lárd alapokra helyezett művelődé­si politikára van szükség. — Szerintem — fejtegette a to­vábbiakban — a közművelődési közösség nem végzi maradéktala­nul a művelődési élet irányításá­ban reá háruló feladatát. Ahe-A koncert műsorán hazai zene­szerzők musica sacra és musica mundana alkotásai szerepelnek. A több mint egy éve alakult ének­karnak ez lesz az első külföldi vendégszereplése. lyett, hogy belebocsátkozna a kul­túra lényeges problémáinak tagla­lásába és helyes művelődési poli­tika kialakítására törekedne, néha igen felszínes kérdésekkel foglal­kozik, és környezetünkben igen gyakran olyan dolgokkal, amelyek lényegében a meghatározott terü­letre alakított művelődési intéz­mények, egyesületek feladatai. Ná­lunk, ha a kultúráról beszélünk, kizárólag a művelődési életre és annak legjellegzetesebb hordozóira, a Művelődési Házra, a Múzeum­ra és Képtárra, a könyvtárra stb. gondolunk. Az esetek többségében szem elől tévesszük, hogy például van munkakultúra, beszédkultúra, környezetkultúra, lakáskultúra stb. Ezen a téren látom a közművelő­dési közösség feladatát, és meg­jegyzem: ezekhez az akcióhoz nem elegendő csak pénzt előteremteni, illetve talán legkevésbé erre van szükség. A becsei művelődési élet sajátos­ságairól beszélve Iván elvtársnő a következőket mondta: — Községünkben jelentős ered­ményeket értünk el a művelődési élet terén, de még mindig nem kielégítő a társult munka és a művelődési élet hordozóinak kap­csolata. Sokat várunk egymásra. A művelődési intézményeknek kell felkínálni a programot, de ennek kialakításában hatékonyan részt kell vállalni az eszközelőteremtők­nek. Ez viszont esetünkben több­nyire még elmarad. A megoldás egyik lehetősége, hogy a nagyobb munkaszervezetekben művelődési programszervezőket állít be, ame­lyek segítségével meg lehet ta­lálni a legelfogadhatóbb megoldá­sokat. A beszélgetés további része a káderproblémákra terelődött. Ezek megoldása nélkül aligha lehet szá­mottevő eredményeket elérni olyan középfejlettségű környeze­tekben, mint Becse, ezt csakis meg­felelő ösztöndíjpolitikával és a mű­velődési tevékenységben dolgozók­nak a társadalmi mércékkel meg­határozott díjazásával lehet csak előrehaladás. Több nemzetiségű közösségünk­ben külön jelentőségű a nemzetek és nemzetiségek kultúrkincse ápo­lásának és egymás közti megisme­résének. Ezen a téren községünk­ben számottevő eredmények szület­tek, bár arról sem szabad megfe­ledkeznünk, hogy a feladatok fo­lyamatosak, és egy kérdés megol­dását követi a másik feladat, vagyis ezt sohasem lehet levenni a napirendről. A tartományi és köztársasági szintű művelődési intézményeknek és a kisebb községeknek a kap­csolatáról szólva hangsúlyozta, hogy ebből ki kell iktatni az üz­leti számítást. Ugyancsak síkra­­szállt a művelődési tevékenység pénzelése egységes formáinak ki­alakításáért.­­ Az SZKSZ IX. kongresszu­sától és a JKSZ XII. kongresz­­szusától sem várhatjuk, hogy mint valamilyen varázspálca megoldják majd a társadalmi-politikai és tár­sadalmi-gazdasági életünk problé­máit, de minden bizonnyal mesz­­szemenően hozzájárulnak majd az irányvonalak, a további feladatok meghatározásához — fejezte be a beszélgetést Iván Piroska. L­AJ­BER György 6 miliós polka köztin Beszélgetés Iván Piroska zenepedagógussal, az SZKSZ IX. kongresszusa küldöttjével A következő napokban 11 fesztiváli előadást láthatunk majd az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban. Iván Piroska, az SZKSZ IX. kongresszusának becsei küldöttje Thaiföldi egyetemi küldöttség Újvidéken Vladislav Radaković, a Tarto­mányi Oktatás-, Tudomány- és Művelődésügyi Bizottság elnöke tegnap fogadta a thaiföldi Chula­­longkorn egyetem küldöttségét, amely dr. Supradh­ Bunang veze­tésével látogatott hazánkba. A hosszabb baráti beszélgetésen Vla­dislav Radakovic elnök ismertette a vajdasági oktatási rendszert. Szó volt a szakemberek képzésé­ről az Újvidéki Egyetemen, a tu­dósok szakmai és tudományos to­vábbképzésének a különböző módszereiről, s arról, hogy az egyetem együttműködik számos hasonló külföldi intézménnyel, beleszámítva az el nem kötelezett országokat is. A Thaifölddel való együttműködésben nagy előny, hogy a két ország oktatási rend­szere hasonló, valamint az a kö­rülmény, hogy számos thaiföldi szakember Jugoszlávia egyeteme­in tanult. A beszélgetésben részt vett Bra­­nislav Djurdjev akadémikus, va­lamint a tartományi felsőoktatási és tudományos érdekközösség kép­viselői. Tegnap délben fogadta őket Vera Banić-Carić, a városi képvi­selő-testület alelnöke is. Ismer­tette velük Újvidék történelmét, az oktatásban, a művelődésben és az egészségügyben elért ered­ményeket. Képünkön: a thaiföldi egyetemi küldöttség a Tartományi Oktatá­si, Tudományos és Művelődési Bi­zottságban. Májusi találkozó Kikin­dán Teljre mint 300 alkotás érkezett a szervező bizottság címére Kikindán, a SZISZ községi vá­lasztmányában mindent megtet­tek, hogy minél jobban megszer­vezzék hazánk legjobb középisko­lás költőinek találkozóját, amelyet május 27-e és 29-e között tarta­nak meg. A Májusi találkozó egyidejűleg alkalmat nyújt a fiatal költőknek arra, hogy saját alkotásaik be­mutatása mellett megismerkedje­nek, összebarátkozzanak, hogy szilárdítsák a testvériséget és egységet. Vendégei lesznek a helybeli művelődési egyesületek­nek és a Népszínháznak is, amelynek fiatal színészei bemu­tatják részükre a Ha a világ minden országának Tito marsall­ja lenne című színielőadást. Ezen a látványos rendezvényen részt vesz a SZISZ köztársasági vá­lasztmányának képviselője is. E jelentős manifesztáció rész­vevői május 28-án, délelőtt több kikindai munkaszervezetbe el fognak látogatni. Aznap irodalmi estet rendeznek az ismert jugo­szláv írók műveiből. Utána, a vá­ros központjában, 20 órakor, a már hagyományos tábortűz mel­lett, gazdag művelődési és szó­rakoztató műsor kezdődik. Egye­bek között fellép a Gusle és az Egység művelődési egyesületek tánccsoportjai. Az utolsó napon, a Népszínház termében kihirdetik az idei országos találkozón leg­jobbnak bizonyult középiskolás költőt. A SZISZ községi választmányá­hoz, amely egyébként a találkozó szervezője, több mint 300 alkotás érkezett hazánk minden vidéké­ről. RICE István

Next