Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)

1982-05-26 / 142. szám

1982. május 26., szerda KÖRKÉRDÉS Többet keresünk, de még többet érdemelünk. Pedagógusok nyilatkoznak a személyi jövedelemről Régi sokak szerint elcsépelt kérdés a pedagógusok személyi jövedelméről cikkezni, mert attól az úgy sem lesz nagyobb. Az idén a zombori községben 18 százalékkal több pénzt for­dítottak oktatásra és nevelésre, mint 1981-ben. Ha ehhez hozzá­adjuk a járuléktörlésből eredő jövedelmet is akkor az eszköztöbb­let nem 18, hanem 26 százalékot tesz ki. Az érdekelt bennünket, hogy 1982-ben hogyan alakult a pedagó­gusok személyi jövedelme, a jöve­delemtöbbletből mennyivel sikerült felemelni a fizetéseket. KAPITÁNY Zsuzsanna a Vera Gucrnja Gyermekintézmény óvó­nője. Bezdánban dolgozik, immár harminc éve pedagógus. — A mi munkaszervezetünkben kevesebbet keresnek a közép- és főiskolai végzettségű óvónők, mint például az általános iskolában dol­gozó ugyanazon képesítésű tanító­nők, tanárok. Ez talán annak a kö­vetkezménye, hogy a gyermekvé­delmi érdekközösségtől kevesebb pénzt kapunk, mint amennyire szükségünk lenne. Keresetünk nem mélányos, munkánk nagyon nehéz, különösen azok és akik igazán lel­kiismeretesek. Harminc éve dolgo­zom. Magyar tagozatom van, de két nyelven tanítok, a naplót, az elő­készületet is így vezetem. Erre mindössze tíz pontot kapok, azaz alig 300—320 dinárt havonta. Ez túl kevés, nemcsak azért mert va­lóban ennél többet dolgozunk, ha­nem azért is, mert két nyelvet be­szélünk! — mondja Kapitány Zsu­zsa, aki közvetlen a nyugdíj előtt a fizetéskiigazítás után 11500 dinárt keres havonta. A zombori Testvériség—egység Általános Iskolában FILL József igazgató a jövedelemszerzési sza­bályzatról elmondta, nincsenek vele megelégedve, sok benne a forma­lizmus, elavult és nem teljesen pontos az az a­lapelv, amely szerint az oktatásügyi érdekközösség az iskolákat finanszírozza.­­ Munkaórákat fizet a zombori oktatásügyi érdekközösség, egy óráért 259,50 dinárt. Ebbe belesz­á­­mítódik például a rendes tanítás, kultúr- és más tevékenység, részben az anyagi költségek, valamint a magyar nyelvű osztályokban a szerb nyelv tanítási költségei. A tartománytól kapott pénzből finan­szírozzák, de a zombori érdekkö­zösség szabályzata alapján a szerb­­horvát osztályokban folyó magyar nyelv tanítását — mondta az igaz­gató. Több kiigazításra van szükség a jövedelemszerzési szabályzatban, ami részben zavarja munkánkat. Nem ösztönzi azokat az iskolákat, ahol valóban színvonalas oktatás és nevelés folyik. VAJGAND Károly egyetemet vég­zett biológia szakos tanár, tizenegy éve dolgozik az iskolában, két nyelven tanít. — Január elsején 20 százalék­kal felemeltük a fizetést, aminek nagyon megörültünk. Ily módon mostani havi keresetem 13 500 dinár körül mozog. Ez nem sok, különösen ha tudjuk, hogy a mérnökök mennyit keresnek. Az iskolának a valós munkaprogra­mot kellene finanszírozni, nem pedig formalizmus alapján mun­kaórákba zsúfolni a feladatokat. Ez csak akkor kedvező, ha nincs sokrétű és szerteágazó szabad­tevékenység kicsik a költségek. Kevésbé veszik figyelembe az igazi nevelő- és oktatómunka minőségét — mondja. A zombori iskolában is keveset fordíthatnak a kétnyelvűségre, mert az érdekközösségtől igazán szimbolikus összeget kapnak erre a célra. Baj van már az iskolák kö­zötti elosztással is, felütötte a fejét az egyenlősdi. Ivan VIDAKOVIć, a zombori Veljko Petrovic Egységes Közép­iskola egyes számú társult munka­­alapszervezetének történelem szakos tanára, hét éve dolgozik az isko­lában. — Hetente 22 órám van rendes tanításban. A többi húsz órát, ami­vel kialakult a negyvenkét órás munkahét, különböző szabadtevé­kenységgel, pót- és emeltszintű oktatással, más feladatok elvégzé­sével pótolom. Így van évi 1906 munkaórám, ezzel megkeresem a havi 15—16 000 dinárt. Tavaly de­cemberben csak 12 500 d­ináros fi­zetésem volt — mondja. Kevés a személyi jövedelmünk, a gazdaság­ban jóval többet keresnek a mér­nökök, technológusok, közgazdá­szok. Aki csak teheti tiszteletdíjas munkát vállal, órát órára halmoz. E pedig csak a nevelés és oktatás kárára megy. Támogatni kell a társadalom próbálkozását, hogy javítsanak a pedagógusok fizeté­sén. PRIBILLA M. Kapitány Zsuzsa, óvónő Wajgand Káro­l, biológia szakos tanár Ivan Vidakovic, történelem szakos tanár TANULÓINK ÉLETÉBŐL Százhatvanhárom hely a zombori diákotthonban ősztől új elszámolási rendszert vezetnek be A környékről és távolabbról is nagyszámú középiskolás jár a zombori szakirányú központokba, de mindössze százhatvan­három hely van a város egyetlen diákotthonában. Az Ivan Par­­četić néphős nevét viselő kollégium 1963-ban épült. Amióta meg­szűnt az Apatini úti otthon, erre az Intézményre hárul minden olyan ellátási és nevelési feladat, amit eddig két otthonban végeztek. — Mennyibe kerül az egyhavi Itt-tartózkodás? — kérdeztük Ivan PANGARIC igazgatótól. — Most ideiglenes szabályzat szerint számoljuk el az ellátás költségeit. Minden diák havi 3000­­dinárt fizet, a külön­bözetet pedig a tanulóik és egyetemisták tarto­mányi ösztöndíjazási és kölcsön­­ügyi érdekközössége dotálja. Sze­rintünk a 3000 dinár nem túl nagy összeg, ezért teljes ellátás jár meg állandó nevelői felügyelet — Úgy tudjuk, hogy a követ­kező tanévtől kezdve új mércéket alkalmaznak. — Szeptember elejétől valóban új mércék alapján határozzák meg, ki milyen összeggel járul hozzá az otthon szolgáltatási díjá­hoz. Az éredekközösség továbbra is viseli a költségek nagyobb ré­szét ezentúl azonban nem fog minden tanuló egyforma összeget befizetni. A változó rész a tanu­lási eredménytől, magatartástól a tanulók társadalmi-politikai hozzá­állásától, és nem utolsósorban a család szociális helyzetéből függ. Az ilyen szabályzatot helyesebb­nek tartjuk. Egyébként pályázat útján vesszük majd fel a jelent­kezőket. — A diákotthonban milyenek az életkörülmények, lakásfeltételek? — Százhatvanhárom fiú és lány számára van helyünk, ötvenhárom háromágyas szobájuk, közös für­dőjük és konyhájuk van a bent­lakóknak. A kötelező tanulás után a szomszédos általános iskola sportpályáit használhatják. Állan­dó a nevelői ellenőrzés. A diákotthonban harminckét pedagógus és szakképzett alkal­mazott dolgozik. Hat nevelő van munkaviszonyban, akik átlag hu­szonhat gyerekkel foglalkoznak. — Valamennyi tanulónk az itte­ni konyhán étkezik. Mivel a konyha kapacitása nagyobb a szükségesnél, egytálételt főzünk a város néhány munkaszervezete számára is. P. M. Elkészült a gombosi iskola Az utolsó simításokat is elvé­gezték az új gombosi iskolán. Igaz jóval a határidő után fejez­ték be a munkát a hódsági Épí­tőipari Kombinát dolgozói, és emiatt a költségek is megnöve­kedtek. Nemrég még azt ígérték, hogy május 25-én adják át ren­deltetésének, de ebből nem lett semmi. Hamarosan megtörténik a kor­szerű, minden igényt kielégítő iskola műszaki átvétele és júni­usban, az iskolaév befejezése előtt lesz az avatóünnepély. A beruházás értéke meghaladja a 40 millió dinárt. Sokan kifogásolják, hogy a Tito marsall utcában, ahol az új iskola foglal helyet, nagyon rossz állapotban van az út, korszerű­síteni kellett volna. Remélhető­leg a közeljövőben erre is sor kerül majd. DUNATÁJ A zombori diákok sikere A napokban tartották meg az if­jú technikusok tartományi szem­léjét, melyen a zom­bori diákok kiváló eredményeket értek el. Há­rom zom­bori fiatal is képviseli majd tartományunkat a július 3- tól 5-éi­g tartó pulai országos szemlén. A zombori községet is az általános- és középiskolások kép­viselték. Hajómoziellenesben SZILÁGYI Szilveszter, rádiózásban SZŰCS Péter, a fotósok versenyén pedig ifj. ÜVEGES Zoltán szerzett első díjat, ők tehát részt vesznek majd a pulaa országos szemlén. K. A. I . kimondottan csinos lány. Sokan megfordulnának utána, ha.. Évekkel ezelőtt betegség támadta meg fiatal szervezetét, antibioti­kumot kellett szednie. És ennek tragédia lett a következménye: megbénult az egyik lába. Mankó­val képes csak nagy nehezen jár­ni. De mindez nem vette el az életkedvét, nem sajnáltatta magát. Sőt, talán még nagyobb odaadás­sal tanult, hogy bebizonyítsa, ő is hasznos tagja ennek a társada­lomnak, akkor is, ha rokkant. Idő­re befejezte az egyetemet. Szíve­sen emlékszik vissza azokra az évekre, kollégáira, akik igyekez­tek feledtetni vele szerencsétlen­ségét. Ha például diszkóba men­tek, őt is besegítették az autóra, magukkal vitték a szórakozóhe­lyekre. Amikor megkapta az okle­velet, tanárai tapintatosan közöl­ték vele, nem biztos, hogy azon­nal elhelyezkedik, türelemre lesz szüksége. Igazuk lett. Már hosszabb ide­je munkanélküli. De nem ült öl­be tett kézzel, nem várta, hogy valaki megkönyörüljön rajta. Idő­közben gépírótanfolyamot fejezett be. Volt kollégái ezúttal sem fe­ledkeztek meg róla: egyetemistá­kat küldtek hozzá, hogy gépelje le dolgozataikat némi tiszteletdíj el­lenében. örült ennek is, ha már a szakmájában annyira nehezen he­lyezkedhet el. Igen ám, de a kisváros illetékes és túlbuzgó felügyelője megneszel­­te a dolgot és följelentést tett el­lene, mert engedély nélkül meré­szelt valakinek gépelni! A felügye­lő öt éve végzi munkáját, de most tapasztalt először rendellenességet községében?! 2. A cigánygyerekek azelőt — ha­csak tehették — igyekeztek mesz­­sze elkerülni az iskolát. Amikor a törvény szigorúbban kötelezte őket az írás és olvasás elsajátítására, akkor is gyakran ellenezték a szü­lők az iskolába járást. Nem egy­szer hallottam panaszkodni a ta­nárokat, milyen nehéz a velük va­ló foglalkozás, hiszen a szülők egy része még mindig szükséges rossz­nak tartja a tanulást. Az is meg­történik, hogy kitépik a lapokat gyerekeik könyveiből, ha éppen nincs a kezük ügyében más papír, hogy cigarettát csavarjanak. A környék egyik iskolájában eddig négy osztályt kellett kötele­zően kijárniuk a cigánygyerekek­nek. Újabban úgy hallom, lehető­vé válik számukra, hogy befejez­zék a nyolc osztályt. Lassan tehát kerékvágásba kerül az ő általános iskolai oktatásuk is. Egyelőre fehér hollónak számí­tanak azok, akik befejezik­­ k­özü­­lük a középiskolát. Ismerek egy lányt, aki egy a kevés közül. Technikus, de nem tud mit kez­deni az oklevelével. Családjában nagy szükség lenne a keresetére. A pályázatokon azonban sorban elütik az elhelyezkedéstől. Azok is megelőzik, akiknek nincs annyi pontjuk a munkanélküliek listá­ján, mint neki. Úgy vette észre, mintha előítéletük lenne az embe­reknek ... (hajnal) TÖRTÉNETEK A PÉLMONOSTOR Pályaválasztók között A pélmonostori középiskolai központban a pályaválasztó ta­nulók huszonkét szak között válo­gathatnak. Az eddigi irányzato­kon kívül mi az, ami új lesz a jövő iskolaévtől? — kérdeztük SZLOBODA Jánostól, a szakirá­nyú oktatás pedagógusától. — Az új irányzatok megnyi­tását, azaz a régiek időszakos beszüntetését a község gazdasá­gi igénye határozza meg. Ennek alapján az idén több új irányzat lesz: Vízvezetékszerelő, szoba­festő, vasbetonszerelő, ács, ven­déglátóipari szakokra. Erre azért kerü­l sor, mert az építőipar ál­landó káderhiánnyal küszködik, valamint a középtávú tervidő­szakban előirányozták néhány vendéglátóipari objektum létesíté­sét Kopácson, Batinán és Pélmo­­nos­toron. Iskolánk tanulói huszon­két irányzat közül választhatnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy igyekszünk Baranya munkalehe­tőségeinek megfelelően megszer­vezni a szakemberképzést. A ta­nulók itt mennek gyakorlati fog­lalkozásra, megismerik a külön­böző munkahelyeket, és később ide térnek vissza ismerős kör­nyezetbe. Természetesen több szakmára van igény, mint ameny­­nyire lehetőségünk van, de egy­két tanulóért nem nyithatunk ágazatot. Ezeket a tanulókat mi irányítjuk át más iskolába. Ked­vezőtlen körülmény, amikor a ta­nuló saját, illetve szülői elgon­dolásból máshová iratkozik, de nálunk akar elhelyezkedni. Aztán jön a csalódás, mert nem kap munkát, és a végén át kell ké­peznie magát. — A magyar tagozaton milyen szakirány nyílik? — Az idén három irányzat lesz: azok számára, akik magya­rul szeretnék folytatni tanulmá­nyaikat: pedagógia, közgazdasági és fémipari szak. A közgadasági szak keretében adminisztratív és káderreferens munkára képezzük a tanulókat. Lehetőség van továb­bá még néhány tagozat általános tantárgyainak összehozására. Ha ezt technikailag meg tudjuk ol­dani, növekedni fog a magyarul tanulók száma. A második osz­tály után különböző szakokra szétszóródó tanulók számára ed­dig csak anyanyelvápolást tud­tunk biztosítani.­­ A magyar tanulóknak, akik tovább folytatják tanulmányaikat, a pedagógia szak a legalkalma­sabb, mert itt kapják meg legin­kább az alapot az általános tan­tárgyakból. Lehetőség van továb­bá három tantárgy választására is, az heti hat óra külön megter­helés a tanulóknak. — A másodikosok között arról érdeklődtünk, ki hol folytatja to­vább tanulmányait? KOVÁCS Vali szen­tlászlói ta­nuló: — Az első négy osztályt magyarul, a következő négyet horvátul végeztem, s azért jöt­tem Pélmonostorra, hogy magya­rul tanulhassak tovább. A máso­dik után pedagógia szakra iratko­zom. Sajnos nagy lesz a megter­helés, mert választott tantárgya­kat is kell tanulnom. Azért vállalom, mert pályaválasztásom végleges. Orvos szeretnék lenni. Szüleimnek elég drága a tanítta­tásom, mert bentlakó vagyok Pél­­monos­toron. Édesapám nyugdí­jas, jövedelmét a mezőgazdaság­ból egészíti ki. KURUC Róbert laskás tanuló: — Rendőrnek jelentkeztem, ha a fölvétel nem sikerül, nagyon csa­lódott leszek. Tisztában vagyok választott hivatásom nehézségei­vel. A szüleim is beleegyeztek. Ha mégsem sikerülne, géplakatos leszek. Apám­ mellett kapnék munkát a vállalatban. KÓLA Antal albertfalvai ta­nuló: — Szüleim még kicsi ko­romban elváltak. Anyám munka­­képtelen, nagyanyám már idős. Szociális segélyből élünk. Tanítta­tásomra, ruházatomra m­agam szerzem meg a pénzt. Szombaton és vasárnap, amikor tehetem, napszámba megyek. Nagyon ne­héz mindkét irányban elege ten­nem, meg anyámnak, nagyanyám­nak is segítenem kell. Szakács­nak szeretnék menni Eszékre, mert ilyen irányzat itt nincs. Ha kitanulom a mesterséget, a ten­gerre megyek dolgozni. Azért vá­lasztottam ezt a szakot, mert azon­nal munkába állhatok, és ezzel a munkával elég szépen lehet keresni, szeretném anyámat és nagyanyámat továbbra is segíteni. KÖGYESI Melitta laskói ta­nuló: — Tanáraimat, környezete­met meglepte, hogy nem humán szakot választok. Kisiskolás ko­romban évente többször is föllép­tem énekszámmal, szavalatokkal. Szeretem az irodalmat, de azt hi­szem, választott hivatásomat ed­digi szenvedélyemmel össze tu­dom egyeztetni. Informatikára megyek, építészmérnök szeretnék lenni. Úgy érzem, a maradandó alkotás egyik lehetőségét­­itt ta­lálom meg. Szeretem a nagy épü­leteket és a szép új lakásokat. M. V.

Next