Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)

1982-05-31 / 147. szám

d­i/n ^ " * j " ^ ---------------------------------——---------------------------------------ф Változóan felhős idő, Bánátban zápor XXXIX. évf.r 147. (12572.] szám 1982. május 31., hétfő Ara 7 dinár I Idő­járásjelentésünk az 5. oldalon Nyereményszelvény a 4. oldalon Fokozott érdeklődés a JKSZ akcióegységére vonatkozó kérdések iránt Interjú Dimitar Alekszievszkivel, a JKSZ Statútumü­gyi Bizottságának elnökével Eredményesen zárult, habár mindössze két hónapig tartott a JKSZ statútumkiegészítéséről és módosításáról szóló tervezetének nyilvános vitája. A vita jelentősé­gét növeli az a tény, hogy a köz­­társasági kongresszusok, a tarto­mányi értekezletek, illetve a JKSZ XIX. kongresszusa határozatterve­zetének vitájával egyidejűleg folyt le. A kommunisták, a pártalap­­szervezetek és a pártfórumok óriá­si többsége támogatta a JKSZ sta­tútumkiegészítéséről és -módosítá­sáról szóló tervezetébe foglalt alapvető hozzáállást — jelentette ki Dimitar ALEKSZIEVSZKI, a JKSZ Statútumügyi Bizottságának elnöke a Tanjug munkatársának, Dragica Majszorovicnak. Az alapszervezetektől, a pártfó­rumoktól kapott észrevételeken és megjegyzéseken kívül a Statútum­ügyi Bizottság címére 75 javaslat érkezett magánszemélyektől is. Ez kétségtelenül a KSZ tagjainak a pártdokumentum iránt megnyilvá­nuló óriási érdeklődéséről tanús­kodik. A nyilvános vita során — mondta Alekszievszki — fokozott érdeklődés nyilvánult meg a JKSZ eszmei-politikai és akcióegységével kapcsolatos kérdések iránt. Ez ugyanis a JKSZ-nek a társadal­munkban betöltött vezető szerepe érvényesítésének az alapvető fel­tétele. A legélénkebb volt a kol­lektív vezetéssel és döntéshozatal­lal, a mandátum időtartamával, a KSZ­ alapszervezetei és községi szervezetei szerepének erősítésével, a politikai végrehajtó szervek „ha­talmának” korlátozásával, a párt­fegyelemmel kapcsolatos kérdések­ről folyó vita. Kifogásolták, hogy a JKSZ sta­tútuma a mandátum időtartamát nem határozza meg egységesen az egész Kommunista Szövetségre. Emlékezzünk arra, hogy a statú­­tumkiegészítés tervezete meghatá­rozta: a JKSZ KB Elnöksége el­nökének mandátuma egy év, a tit­káré pedig két év. A többi kérdést a köztársaságok és a tartományok statútuma szabályozza. Az előbb említett kifogás észrevételként hangzott el, ám nem született konkrét megoldási javaslat. A Sta­tútumügyi Bizottság úgy tartja, hogy a mandátum időtartamának különbözősége nem befolyásolhatja a JKSZ eszmei-politikai és akció­egységét. A megbízatási idő hosz­­sza lényeges, de nem a legfonto­sabb eleme a kollektív munkának és döntéshozatalnak. Ránk hárul a feladat, hogy kiküszöböljük a po­litikai professzionalizmust, a szűk körben hozott határozatokat, az állami végrehajtó szerveknek a ki­­egyenlítését a pártszervekkel és más hasonló jelenségeket. Ha va­lóban érvényesül a kollektív mun­ka és döntéshozatal, akkor igazán mellékes kérdésnek számít, hogy egy bizonyos személy egy vagy két éven át tölti be tisztségét. A lé­nyeg az — hangsúlyozta Alekszi­evszki —, hogy ugyanazon sze­mély nem maradhat tíz éven át is ugyanabban a tisztségben. A felkínált megoldás egyébként nincs ellentétben Tito elvtársnak a kollektív vezetésre és döntéshoza­talra vonatkozó kezdeményezésé­vel. Figyelembe kell ugyanis ven­ni az eltérő feltételeket, különösen a községi pártszervezetekben. Egyes helyeken, például lehetet­len csak egy évre megválasztani a kommunistákat bizonyos funkciók betöltésére. Figyelembe kell ven­ni, hogy ezek a személyek nem hivatásos politikusok. Az eltérő me­goldások lehetősége ellenére is egyéves a mandátum minden köz­társaságban és a két tartomány­ban, kivéve Szlovéniát, ahol két­éves. Sokkal fontosabb ennél a funkcióhalmozás elkerülése és a KSZ-ben megnyilvánuló hoxrizon­­tális rotáció megszüntetése. E je­lenségeknek megpróbáltunk gátat emelni a statútumba foglalt meg­oldásokkal, bár világos, hogy ön­magában egyetlen dokumentum sem javíthat a rossz gyakorlaton. Például a JKSZ statútumában ed­dig is ez állt: „Ugyanazon személy általában nem tölthet be több tisztséget”. Most azonban az „ál­talában” szót töröltük. A kongresszusokon és a tarto­mányi értekezleteken lezajlott vá­lasztások során ezúttal többen ke­rültek be a bázisból a pártvezető­ségekbe. Ez jó, ám semmit sem ér,­­ ha nem tudjuk elérni, hogy ezek az emberek megbízatási idejük le­járta után, ha nem is mindannyi­an, de a többségük visszatérjen a munkaszervezetébe. Mert ha már kemény harcot vívunk a „hivatá­sos” politikusokkal, akkor legalább akadályozzuk meg újabbak „kine­­­­velését”. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a titkos szavazás bevezetésének le­hetősége iránt is. A javaslatot, hogy em­ell az a szerv döntsön, amely megválasztja a politikai­­végrehajtó szervet, nem fogadták el. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a politikai­ végrehajtó szerve­ket a községektől egészen a JKSZ Központi Bizottságáig titkos szava­zással válasszák meg. Többen kö­vetelték a pártfegyelem fokozását is. Ezzel kapcsolatban merült fel a döntéshozatalhoz szükséges lét­szám kérdése is. A módosítás sze­rint, az ülésen a tagság több mint a felének kell részt vennie, a jog­erős döntéshozatalhoz pedig a je­lenlevők több mint kétharmadának szavazata szükséges. A KSZ szer­veiben még szigorúabbak a rendel­kezések. Az ülés megtartásához a tagok több mint kétharmados rész­vételére van szükség, a jogerős döntéshez pedig a tagság több mint a felének a szavazatára. Arról a kérdés­ről, hogy a JKSZ KB Elnökségének vagy a JKSZ Központi Bizottságának lesz-e el­nöke, a tagság nem nyilatkozott. Úgy véllik, hogy erről a Központi Bizottságnak kell döntenie. A JKSZ Statútumügyi Bizottsága sze­rint, az eddigi megoldást nem kell megváltoztatni. A köztársaságok­­Folytatása a 3. oldalon­ A Bellyei Mezőgazdasági-Ipari Kombinátnak, hazánk egyik legrégibb ilyen munkaszervezetének a dolgozói, fennállásuk 285. év­fordulója alkalmából ellátogattak a Virágházba és csokrot helyez­tek Tito sírjára. Képünkön a bellyei küldöttség a Virágházban. ARGENTIN-BRIT HÁBORÚ Heves harcok a Falkland-szigeteken Az argentin hadsereg főparancsnoksága tegnap közölte, az argentin repülőgépek tegnap reggel bombázták a brit egységeket Goose Green helységben és a helyi kifutópályán, a korábbi hírek szerint a brit erők ott összpontosították­­támadásukat. A közlemény szerint, a légierő­nek ezt az akcióját az argentin csapatokat támogatásával hajtották végre. Az argentin sajtó írása szerint, a 2500 főt számláló argentin egy­ségek megpróbálják megállítani a britek előretörését Puerto Argen­­tiino, illetve Port Stanley, a Falk­­land-szigeteken levő fő argentin támaszpont irányába, ahol mintegy 7000 katona állomásozik. A sajtó nyíltan közli, hogy a brit csapatoknak sikerült elfoglal­niu­k Darwin kikötőt, az argentin hadsereg főparancsnoksága eddig ezt nem említette meg a hivatalos közleményeikben. A főparancsnokság tegnap kö­zölte először, hogy 4000—5000 brit (Folytatása a 2. oldalon) Az argentin és a brit veszteségek A brit véderőminisztérium értékelése szerint Argentína az összetűzés kezdete óta legalább 57 repülőgépet és 7 helikoptert veszített, Nagy­Bri­tanúia viszont csak 6 re­pülőgépet és 9 helikoptert. A brit adatok szerint meg­semmisítették az argentin haditengerészet 13 645 ton­nás Belgrano cirkálóját, egy tengeralattjárót, egy felde­rítésre szolgáló halászhajót, egy járőrcsónakot és egy komphajót. A brit haditen­gerészet két 4100 tonnás rombolót, két 3250 tonnás fregattot és egy körülbelül 15 000 tonnás teherhajót ve­szített. Brit értékelések szerint az eddigi összetűzésekben leg­alább 450 argentin katona vesztette életét és 914 ar­gentin katonát foglyul ejtet­tek. Brit részről életét vesz­tette 115 katona és több mint 120 megsebesült. (AP) HAVANNA A VII. csúcsértekezlet megtartása elodázhatatlan Megkezdődött az el nem kötelezettek koordinációs bizottságának ülésszaka Az el nem kötelezettek koordi-­ nációs bizottságának ülésszaka, amely formálisan csak ma kezdő­dik Havannában, tulajdonképpen már korábban megkezdődött. A Kuba fővárosába érkező küldöttsé­gek az elmúlt napokban találkoz­tak egymással, és megkezdték az­­ ülésszak napirendjén szereplő problémák megvitatását, hogy a tanácskozások révén előkészítsék az álláspontok összehangolását azokról a kérdésekről, amelyekről ellentétes nézetek nyilvánulnak meg.­­ Az ülésszakot a végsőkig kedvez­­­zőtlen nemzetközi körülmények között tartják meg. Számos állam­fő úgy véli, hogy a második világ­háború óta nem volt ekkora a fe­­j­szültség. Az aggodalmat táplálja,­ hogy a nagyhatalmak viszonya to­vább éleződik és lankadatlan erő­vel tovább tart a fegyverkezési­­ verseny, tovább mélyül a különö­sen a fejlődő országokat sújtó gaz­dasági világválság. Továbbra is növekszik a válsággócok és a há­­­­borús tűzfészkek száma. Az el nem kötelezettek mozgal­ma is nehézségekkel és vitákkal, sőt a tagjai közötti fegyveres ösz­­szetűzésekkel találja szemben ma­­­­gát. Ezen alapul a vélemény, hogy a mozgalom komoly válságba ju­­j­tott. Az elemzők ezt határozottan tagadják, de ők sem cáfolják a tényt, hogy a mozgalom nagyon komoly nehézségekkel találta szemben magát. Kiemelik azonban, hogy az el nem kötelezettek, mint korábban is hasonló helyzetekben, ezúttal is kétségtelenül kifejezésre juttatják felelősségérzetüket a nemzetközi közösség előtt és meg­felelő erőfeszítéseket tesznek a ne­hézségek leküzdésére és arra, hogy a mozgalmat képessé tegyék vál­lalt feladataiknak teljesítésére. Valószínűleg ezért előzi meg olyan nagy érdeklődés a koordiná­ciós bizottság mai ülésszakát, ame­lyen a mozgalom 95 teljes jogú tagja közül 88 küldöttség vesz részt. A küldöttségek több mint felét, beleértve a jugoszlávot is, külügyminiszter vezeti. Ezek az adatok csakis úgy tol­mácsolhatók, mint a mozgalom egységének és szolidaritásának az erősítésére irányuló óhaj félreért­hetetlen kinyilvánítása. Ez pedig az el nem kötelezettek szeptembe­ri bagdadi csúcsértekezlete sikeré­nek feltétele. Nem kétséges, hogy a VII. csúcsértekezlet megtartása a jelenlegi nemzetközi helyzetben elodázhatataln szükséglet és sike­rében érdekelt az egész világ. Az a benyomás alakult ki, hogy a legnagyobb mértékben a havan­nai ülésszak kimenetelétől függ a sikeres bagdadi csúcsértekezlet fel­tételeinek megteremtése. Várható, hogy a koordinációs bi­zottság részletesen elemzi a jelen­legi nemzetközi helyzetet és vala­mennyi jelentős kérdésről állás­pontot alakít ki, amelyeket az el nem kötelezettek felhasználnak a problémák megoldásához. Várható a mozgalom elveinek és (Folytatása a 2. oldalon) Iraki légitámadás az iráni kőolaj­­vezeték ellen Iraki harci gépek tegnap dél­után bombázták a Kharg-szige­­ten levő kőolajvezetéket és a ta­­brizi kőolaj finomítót, és mindkét célpontban kárt okoztak, jelentet­te ki az iraki hadsereg képvise­lője. Hozzátette, a Kharg-sziget közelében levő hajókat figyelmez­tették, hogy ne közelítsék meg a partot. Az iraki hadsereg képviselője el­mondta még, hogy az iraki gépek akciója megtorlás, mert Irán teg­nap reggel bombázta Penjwin észak-iraki várost és Basra kikö­tővárost. Elmondta, hogy az irá­niak mindkét támadás során pol­gári létesítményeket lőttek és a lakosság körében is voltak sebe­sültek. A nyilatkozat külön emlékeztet rá, hogy az irakiak a pénteken kiadott katonai közleményben fi­gyelmeztették Teheránt, hagyjon fel az iraki polgári célpontok tá­madásával, mert különben Irak hasonlóképpen válaszol. Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter tegnap tárgyaláso­kat kezdett szaúd-arábiai tisztség­­viselőkkel az iraki-iráni háború befejezésének lehetőségéről és a közel-keleti helyzetről. Cheysson szombaton este kétnapos látogatás­ra Rijádba érkezett, hogy, meg­ismerkedjen a szaúd-ará­ziai ál­láspontokkal az iraki-iráni há­ború befejezésének lehetőségéről. Franciaország és partnerei az Európai Gazdasági Közösségből a múlt héten felajánlották, hogy közvetítenek a háború beszünteté­se lehetőségeinek feltárásában. A francia miniszter már tár­gyalt Fej­szál herceggel, szaúd­­arábiai külügyminiszterrel és teg­nap találkozott még Khaled ki­rállyal és Fahd trónörökössel. (Reuter)

Next