Magyar Szó, 1982. szeptember (39. évfolyam, 240-254. szám)

1982-09-04 / 243. szám

anati Ju­rado XIII. évf., 34. (623.] szám 1982. szeptember 4.– szombat TÖRÖKDECSE Növekszik az ipari termelés Kielégítő a község gazdaságának félévi eredménye - Felépül-e az Alkamin zsiralkoholgyár? A negyedévi eredményekből arra lehetett­­következtetni, hogy félév­kor komoly problémák jelentkez­nek a község gazdaságának mérle­ge körül. A baljós jelek nem vál­tak be. Az eredmények meglepően jók és talán még jobbak is lehet­tek volna, ha a község legnagyobb kollektívájában a Polet Épület­anyag- és Csempegyárban nem je­lentkeznek szinte sorozatban a problémák. Ennek ellenére az ipari termelés 5,6 százalékos növekedé­sével, amely megközelíti a tervvel meghatározott szintet, nagyon elé­gedettek a községben és külön hangsúlyozzák, hogy az ipari ter­melés növekedési aránya a ta­rto­mányi szintnél is nagyobb. A ter­melés legnagyobb mértékben a Tisza Hajógyárban, a FOP mező­gépgyári részlegben növekedett, míg a Kiuzban és az élelmiszer­­iparban a legkisebb volt a növe­kedési arány. A Kiuz helyzete megérdemel néhány szavas külön kommentárt. Igaz, hogy ebben a t­áaszkban csökkent a termelés mennyisége, de a pénzügyi ered­mény 50 százalékos növekedést mutat. Mivel ez a részleg tulaj­donképpen szolgáltató termelést vé­gez főként külföldi cégek számára az összetettebb technológiájú fel­adatok elvégzése a jövedelmezőbb vagyis a Kinz esetében nem a ter­melési, hanem a pénzügyi mutatók a lényegesek. A Polet Épületanyag- és Csempe­gyárban a termelés 2,4 százalékkal maradt le ez előző év megfelelő időszakához viszonyítva. Ennek egyik oka az volt, hogy a kelleté­nél jóval tovább elhúzódott az egyes számú közkemence felújítá­sa. Fennakadás volt az alkatrész és az újratermelési anyagok ellá­tásában. Az utóbbi probléma külö­­nösen a csempegyárnál szembetűnő. Az egyik alapvető újratermelési anyag, a frit­t biztosítását a három csempegyár (a kanizsai, a török­becsei és a kikindai) eszközeinek társításával, a Kikindán építendő frittgyárral igyekeznek megoldani. Ez viszont igen vontatottan halad és addig bizony továbbra is ko­nkoly nehézségek várhatók a csem­­pegyártás terén. A mezőgazdasági termelésre az időjárási viszontagságok hatottak kedvezőtlenül. A növénytermesz­tésben nagy kárt okozott a belvíz és a talajvíz, később pedig a jég­verés. A fentiek miatt a hozam a zárt szint mögött maradt. Búzá­ból például hek­táron­ként 3500 ki­logramm termett. Növekedett a cj­termelés, bizonyos értelemben edvező fordulat állt be a szarvas­marha-hizlalás terén is, míg a ser­estenyésztés csökkent. Joi gazdasági eredményt taglaló fejez­ésben igen sokat foglalkoz­ni]- az úgynevezett devizahozzájá­s­sal- Ez mind jobban sújtja a de Se­fl mun­ skaszervezeteit, enélkül, néha a hozzájárulás ellenére is i­gen nehéz újratermelési anyaghoz jutni. Újabban nemcsak azért kér­nek devizahozzájárulást, amibe külföldről származó tartozékokat is beépítettek, hanem a tisztán ha­zai eredetű újratermelési anya­gért is. Devizához tudvalevőleg csakis kivitel útján lehet jutni. A kiviteli tétel évről évre növekszik, ám nem elegendő. Eddig a terv 24 száza­lékát valósították csak meg. Úgy számítják, hogy az év végéig, ha a Polet kiviteli törekvései sikerrel járnak, 32 millió dinár lesz a de­vizabevétel, vagyis a terv 60 száza­lékát valósítják meg. Az infláció hatására a pénzügyi eredmények jobbak a termelés­i eredményeknél. Az összjövedelem növekedési aránya 37,4 százalékos volt. Sa­jnos azonban a felhasz­nált eszközök 40,3 százalékkal nö­vekedtek, így a jövedelem növe­kedése nem lehetett nagyobb 30 százaléknál, a tiszta jövedelemé pe­dig 23,6 százaléknál. A fenti ada­tokból logikus a következtetés, hogy csökkent a gazdaság felhal­mozó ereje, 6,2 százalékkal kisebb, mint tavaly volt. A személyi jöve­delem 34,4 százalékos növekedésé­nek következtében az átlagkereset 10 058 dinár volt. A felhalmozóképesség megnyir­bálásához a rövid- és a hosszúle­járatú kölcsönök után fizetendő kamatok járultak hozzá. A községben három részleg mu­tatott ki veszteséget. A Zastava művek új javítóműhelyében a vesz­teség 1,6 millió dinár. A Dimincar munkaszervezetben 106 000 dinárt tesz ki, míg a kumanei június 1-e munkaszervezetben 20 000 dinárt. Ezek alapjában véve elenyészőét­, de a jelenlegi gazdálkodási körül­mények közepette könnyen baj le­het ott is, ahol eddig a legnagyobb rendben folyt a termelés, ezért mindenütt fokozottabb figyelmet kell szentelni az ügyvitel ered­ményességére. A beruházások ismételt felül­vizsgálásra szorulnak és felvető­dik a kérdés, mi lesz az Alkamin zsíralkoholgyárral, továbbá a ser­­téshizlan­dákkal, a fej­őstehén tele­pekkel, valamint a vízlecsapolási rendszer kiépítésével. í­ gy: A termelés legnagyobb mértékben a FOP mezőgépgyári részleg­ben növekedett. PANCSOVA Meg kell akadályozni a termelés csökkenését A csaknem 2 milliárd dinár veszteség ellenére is kedvező a pénzügyi mérleg . Nagyobk­ gondot kell fordítani a tiszta jövedelem felosztására A termelés szerény arányú nö­vekedése és az igen kedvező pénz­­ügyi eredmény jellemző a pancso­vai község gazdaságának első fél­évi gazdálkodására. Az összjöve­­delem 55,4 milliárd, a termelési költségek 48,8 milliárd, a jövede­­lm 7,5 milliárd dinár. A munka­nyagi alapjának bővítésére és t­artalékalapba 1,2 milliárd dinárt különítettek el, a veszteség vi­szont csaknem 2 milliárd dinár. A kedvező pénzügyi mérleg elsősor­ban az árak alakulásának az ered­­m­énye. A Társadalmi Könyvviteli Szolgálat pancsovai szervezetének kimutatása szerint ugyanis a kis­kereskedelmi árak átlag 27,9 szá­zalékkal, az ipari termékek ára 28,3, a mezőgazdasági termékeké 42,8, a szolgáltatási díjak 17,4, a létfenntartási költségek pedig 28,7 százalékkal növekedtek. Gondba ejt, hogy a község gaz­daságának fél év alatt 1,5 milliárd dinár kamatkötelezettsége és 23 trász-na­k csaknem 2 milliárd di­nár vesztesége van. Ha figyelem­be vesszük, hogy a Petrohemijá­­nak 823,9 millió dinár adóssága van (ez az összeg a második fél­­­ évet terheli), akkor még nagyobb a veszteség. A 23 veszteséges Imász 3037 dolgozót foglalkoztat. A legnagyobb vesztesége (1,5 milliárd dinár) a kőolaj-finomító­nak van. Utána következik a nit­­rogéngyár (248,4 millió), a Petro­­hemija (144,5 millió), a vesútfor­­galmi munkaszervezet pancsovai triasz­a (17,2 millió), a sörgyár (7,2 millió) és a dunai kikötő (2,8 mil­lió dinár) veszteséggel. A kőolaj-finomí­tó veszteségének oka a nyersanyag és a termelési költségek szédületes növekedésé­ben rejlik. A munkaszervezet 20 milliárd dinár összjövedelme sem­ volt elegendő a termelési költségek (ez összjövedelem 97,5 százalékát képezik) fedezésére. A kőolaj te­hát megingatta az év elejei szá­madást. Igaz, a származékok jú­liusi ármódosítása javít a helyze­ten, de nem olyan mértékben, hogy a munkaszervezet talpra álljon, hogy fedezze az elmúlt két és fél év rendkívül nagy veszteségeit. Az ellemzések arra utalnak, hogy a gazdaság eladósodása egy­re nagyobb, s ez az alapvető oka a veszteséges termelésnek. Érdekes adat, hogy a vesztesé­ges tmasz-ok dolgozóinak személyi jövedelmi átlaga 15 500 dinár, 17,5 százalékkal nagyobb mint a köz­ségi átlag. A személyi jövedelem az elmúlt év azonos időszakához képest 28,4 százalékkal, tehát gyor­sabb ütemben növekedett, mint a vesztességes tmasz­ok jövedelme, illetve tiszta jövedelme, ez pedig azt jelenti, hogy ezekben a tmasz­­okban az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani a tiszta jövede­lem felosztására. Gazdag program Zarko Zrenjanin születésének 80. és halálának 40. évfordulój­a­ alkalmából. A forradalmi hagyományok ápo­lása a Szocialista Szövetség állandó és tartós feladata. A jelentős dá­tumok megünneplése nagy eszmei­­politikai és nevelő hatással bír. Az ünnepség rendszerint munkajelle­ge, serkentően hat az össz társa­dalmi szubjektumra szocialista tár­sadalmunk kiépítésében. Az említettek jegyében zajlik majd Zarko Zrenjanin néphős szü­letésének 80. és halálának 40. év­fordulójának megünneplése is. Ebből az alkalomból gazdag prog­ramot készítettek, amelynek kidol­gozásában részt vettek mindazok a munkaszervezetek és intézmények, amelyek a néphős nevét viselik. Ez­_ ünnepség szeptember 9-én kezdődik a Zarko Zrenjanin HK közgyűlésének és társadalmi-poli­­tikai szervezetei végrehajtó szer­veinek díszülésével, amelyen szep­tember 11-ét a helyi közösség nap­jává nyilvánítják. Az ülés 18 óra­kor kezdődik. A községi szinten az ünnepséget szeptember 10-én tartják a községi pártbizottság és a társadalmi-poli­tikai szervezetek végrehajtó szer­veinek díszülésével. Az ülés 10 óra­kor kezdődik. Ezt követően 10.15- kor az ülés által megválasztott küldöttség koszorút helyez el Zarko Zrenjanin emlékművére. A koszo­rúzási ünnepségen jelen lesznek a Zarko Zrenjanin iskola tanulói is. Szeptember 11-én a Zarko Zre­­njanin Bútorgyárban 10 órai kez­dettel a munkástanács ünnepi ülést tart, majd átadják rendeltetésének az új orvosi rendelőt és a munkás­étkezdét. A műsor keretében fel­lépnek a Zarko Zrenjanin Általá­nos Iskola tanulói. A Zarko Zrenjanin Könyvtár irodalmi pályázatot ír ki, amely november 4-én, a néphős halálá­nak 40. évfordulóján zárul. A pá­lyázat témája Zarko Zrenjanin. Az ifjúsági otthon október 1-én 18 órai kezdettel művelődési mű­sorral emlékezik meg a nagy for­radalmárról Zrenjanin városunk­ban lépdel címmel. A népmúzeum kiállítást szervez, amelyet több munkaszervezetben és helyi közösségben mutatnak be. A jubileumi ünnepségekhez a Zrenjanini Rádió és lapkiadó mun­kaszervezet alkalmi írásokkal, adá­sokkal járul hozzá. A Zarko Zrenjanin Iskolaköz­pont iskoláiban a diákok egy osz­tályfőnöki órát szentelnek a néphős emlékének. Ezenkívül a Sonja Ma­­rinkovic, a Dositej Obradovic, az Október 2-a és a Vuk Karadzic iskolák tanulói több rendezvényen is fellépnek. A Zarko Zrenjanin nevét viselő repülőklub szeptember 11-én 12 órai kezdettel tartja díszülését. Sz. B. Kezdődik a kampány A magyarcsernyei cukorgyárban tegnap gyújtották be, a zrenjaniniban ma gyújtják be a mészkemencét — A répa szeletelése ut án, illetve 10-én kezdődik — Mindkét gyár kevesebb cukrot fog termelni a tervezettnél A zrenjanini Szervó Mihály Ag­ráripari Kombinát répa- és cukor­­termelési közössége végrehajtó bi­zottságának múlt hét végi ülésén a kampány kezdetéről, a répabe­takarítás üteméről és más szerve­zési kérdésekről volt szó. A trentartáni cukorgyár vonzás­körébe tartozó községek termelői összesen 9563 hektár répát vetet­tek, de 278 hektár tönkrement. Ez pedig azt jelenti, hogy 9285 hektár répát kell betakarítani. A szakemberek becslése szerint a répa hektáronkénti átlaghozama mindössze 40,6 tonna lesz. Minden­képpen elgondolkodtató, hogy a társadalmi szektorban kedvezőtle­nebbek a kilátások: a felmérés szerint a birtokok 40,3 tonna ré­pát fognak betakarítani hektár­járól. Ezzel szemben az­ egyéni ter­melők parcelláin legalább 42 ton­na lesz a hektáronkénti átlagho­zam. Ennek alapján kiszámítható az össztermelés is. A zrenjanini cukorgyár várhatóan 376 680 tonna répát fog feldolgozni. A társadal­mi szektor 308 210 tonnát, az egyéni termelők pedig 68 470 ton­nát fognak leszállítani a gyárnak. Ez a mennyiség rekordidő, 65—70 nap alatt feldolgozható. Végül: a tranjarámi gyár mintegy 49 000 tonna cukor kitermelésével fogja zárni a kampányt. Ez 11 450 ton­nával kevesebb az elmúlt, évben elő­áll­í­to­tt cukormen­n­y­i­s­égnél. A zrenjanini cukorgyárban ma 10 órakor gyújtják be a mészke­mencét. A termés átvétele 8-én, a répa szeletelése pedig 10-én kez­dődik. A kombinát másik üzeme, a ma­gyarcsernyei cukorgyár is keve­sebb répát fog feldolgozni a ter­vezettnél, hiszen a kedvezőtlen időjárás miatt mintegy 2500 hek­tárral kevesebbet vetettek a ter­melők. Ezenkívül az 5970 hektár­ból 349 hektárom tönkrement a ve­tés. A gyár termelőinek tehát 5621 hektárt kell betakarítaniuk. Erről a területről 241 150 tonna termést várnak. Becslések szerint a répa hektáronkénti átlaghozama 42,9 tonna, a társadalmi szektorban 44,2 tonna, az­ egyéni termelők parcel­láin pedig 39,3 tonna lett. A tár­sadalmi szektor össztermelését 183 300, az egyéni termelőként pe­dig 57 850 tonnára becsülik. A gyár valószínűleg 26 000—27 000 tonna cukrot fog termelni. A magyarcsernyei gyárban teg­nap gyújtották be a mészkemen­cét, a répa feldolgozása pedig 8- án kezdődik. A gyár dolgozóinak terve, hogy a lehető legrövidebb időn belül feldolgozzák a répát, mert csak ilyen módon csökkent­­hetik a termelési költségeket. A kampány valószínűleg 65—70 na­pig fog tartani. A bánáti, pontosabban a török­becsed Gyöngysziget Mezőgazda­­sági Kombinát bocsári termelői 153 hektár répatermést, mintegy 5600 tonnát a zentai cukorgyárnak fognak les­zá­llítani. H. A. OKTÓBER 3-ÁN Josipovaci küldöttség érkezik Magyarcsernyére Magyarcsernye és a hor­vátországi Eszék melletti Jo­­sipovac már 9 éve tart fenn testvérfalusi kapcsolatot. Ta­valy a bánáti falu küldött­sége járt Horvátországban, az idén a josipovaciak láto­gatnak el Magyarcserny­ A társadalmi-politikai szer­vezetek, a volt harcosok és az­ ifjúság küldöttségén kívül az idén Csernyére a josipo­vaci sportolók is ellátogat­nak, akik a Roham sport­egyesület fennállásának 60. évfordulój­a alkalmából meg­mérkőznek a magyarcser­nyei labdarúgókkal. A láto­gatás végleges programját szeptember 11-én rögzítik. A csernyeiek jövőre viszo­nozzák a horvátországi ven­dégek látogatását. F. A. TORDA A kukorica rekordtermést ígér A földművesek évente mintegy 2500 hold kukoricát vetnek. A ta­vaszi rossz időjárási viszonyok, a magas talajvíz és a felszíni vizek miatt azonban sok őszdi vetést ki kellett szántani. A kiszántott föl­dek nagyobbik részébe is kukorica került. Becslések szerint mintegy 3700 holdon terem az idén kukori­ca, amely jelenleg minden idők legjobb termését ígéri. Ha valami elemi csapás nem éri a termést, akkor hadianként 40—45 méter­mázsa lesz a hozam. Várható, hogy 14 000—15 000 tonna kukorica ke­rül a górékba. A falu évi kukorica-­ szükséglete 10 000—11 000 tonna, te­hát jó szervezéssel 4000—5000 ton­nát fel lehetne vásárolni. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárul majd a betakarítás idején ki­alakuló felvásárlási ár. Sokkal elő­nyösebb lenne, ha már most meg­felelő árat biztosítanánk az új ku­korica felvásárlására, akikor nem kellene jövő májusban és később kapkodniuk a takar­á­ánygyárak­­nak. D. J.

Next