Magyar Szó, 1982. szeptember (39. évfolyam, 255-269. szám)

1982-09-29 / 268. szám

1982. szeptember 29., szerda DUNATÁJ Milyen foglalkozást válasszak? Sok egységes középiskolát vég­zett tanuló csak az augusztusi pótvizsga után szerzett bizonyít­ványt. Ők hátrányos helyzetben voltak a szakirányú iskolába való beiratkozáskor, mert az egyes, di­vatosabb szakmákra iratkozókkal júniusban megteltek a tagozatok Mások viszont azért nem választ­hatták az óhajtott életpályát, mert bizonyítványuk nem volt a leg­jobb, vagy más nem várt esemény játszott közre. Marija PESETÁÉIG ma már a zombori Veljko Vlahovic Fém-, Villamosipari és Közlekedési Szakiskola növendéke. Eredetileg ő is máshová szeretett volna irat­kozni. — Minden vágyam, hogy peda­gógus legyek, ezt már általános, iskolás koromban elhatároztam Az egységes középiskolát jeles bi­zonyítvánnyal fejeztem be, a ta­nulással sohasem volt bajom. Úgy gondoltam, ezzel a bizonyítvány­­nyal nyugodtan beiratkozhatok a zombori Zarko Zrenjanin Pedagó­gia Főiskola középfokú, első osz­tályába. Tanulmányi eredményem­ül nem volt baj, ettől felvettek volna — mondja Marija Pectilic. — Miért utasítottak el? — Képességvizsga volt zenei nevelésből. Dalt kellett elénekelni a lekopogott ritmust visszaját­szani. Mivel hallásom és ritmus­érzékem nem tökéletes, elutasítot­tak, nem iratkozhattam be a ta­nítóképzőbe. — Mit csináltál a nyáron? — Június végétől, amikor ké­pességvizsgám nem sikerült, ott­hon voltam, a ház körül dolgoz­om, a földön segítettem szüleim­nek. Amikor augusztusban meg­nyitották a szakmunkásképző is­kolában a textilipari tagozatot, oda jelentkeztem, felvettek. Az osztályt azért hozták létre — sze­rintem, helyes lépés volt —, hogy a nagyszámú lánynak továbbtanu­lási lehetőséget biztosítsanak. Két év múlva, amikor befejezem az iskolát, ruhakészítő leszek. Állí­tólag dolgozhatok bármelyik tex­­tilgyárban, varrodában. A textilipari tagozaton hetente két délelőtt van gyakorlat. Egyé­nire az iskola műhelyében dolgoz­nak, elméletet és textilismeretet tanulnak. A második félévben a bútorszövetgyárba, kötődébe, és a Technotex műanyaggyárba járnak m­ajd gyakorlatra. Olyan ígéretet hallotunk, hogy valamennyiüknek lesz munkája, nem kerülnek a foglalkoztatási érdekközösség munkanélküliek listájára. CSERNIzs Józsefnek sem sike­rült oda iratkoznia, ahova szere­­tett volna. Ő is a zombori szak­munkásképző iskola első növen­déke. "— Jó eredménnyel fejeztem be az egységes középiskolát. Belgrád­ban a Jugoszláv Vasutak szakis­kolájába jelentkeztem. Itt előny­ben részesítették a vasutascsalá­dok gyermekeit, a többit pedig a bizonyítvány szerint rangsorolták. Ezért nem iratkozhattam ebbe az iskolába. — Elégedett vagy azzal, amit most tanulsz? — Közönt! kazánfűtőnek tanu­lok. Most már megszerettem ezt a foglalkozást, nem bántam meg, hogy ide iratkoztam. Egyelőre he­tente egy nap gyakorlatunk van az iskola műhelyében, az általá­nos, műszaki­ tudnivalókkal ismer­kedünk. Ha befejezem az első évet, kézi fűtő lehetek, a máso­dik év után pedig önműködő ka­zánok fűtését is vállalhatom. — Keresett ez a szakma? — Osztályfőnököm azzal biztat, hogy lesz munkánk, ez a foglalko­zás egyre keresettebb. Apám föld­műves, egyelőre még bírja erő­vel, ha netán nem lesz állásom, egy ideig mellette fogok dolgoz­ni — mondta Gsernus József. Marija PERTALIC kedvezőbb helyzetben van. Mivel a zombori bútorszövetgyár és a Technotex Műanyaggyár kérésére nyílt meg a textilipari tagozat, a végzős nö­vendékeknek munkát is szavatol­nak. P. M. ZOMBOR . A Jó Pajtás gyermeklap már évek óta rendszeres találkozókat szervez azon tanulók számára, akik másokkal, hírekkel, versekkel je­lentkeznek az újság szerkesztőse­inek. Szombaton a zombori Test­­vériségi egység Általános Iskola ikonírcsapata volt a házigazdája is kistudósítók és a szerkesztőség válkozójának. Az összejövetelen részt vettek a kulai, apatini, zom­­b­éri község, valamint a baranyai .''"tudósítók. Nem utaztak Zom­­borba a szlavóniai tanulók, akik­yilván a rossz összeköttetés miatt nem voltak a találkozón. • TAIJENT Zsuzsa és FARKAS asztó,­­ a lap munkatársai ismer­tették az újságírás alapvető fogal­mait majd körkérdést szerveztek a gyerekeknek. Főleg az érdekelte őket, miről szeretnének olvasni a főhhajtásban, milyen képek ér­deklik a lányokat, fiúkat. Felkér­ték a­ gyerekeket, rendszeresen je­lentkezzenek írásaikkal, ily­­ mó­don is hozzájárulva a lap frisses­ségéhez, tartalmasságához. Az egész délelőtt tartó találko­zó végén a kisdiákokat az iskola Kiss Ernő Pionircsapata megven­dégelte, majd lefényképezkedtek az iskola udvarán, a még 1977- ben elültetett, a Jó Pajtás nevét viselő ezüstfenyő előtt, amely már­­ két mélaneve is megnőtt. Kistudósítók találkozója A kistudósítók a Jó Pajtás ezüstfenyő előtt. ^ ^ Elfogadták a Venae Kisipari Szolgáltató Munkaszervezet munikájáról szóló jelentést A zombori községi végrehajtó tanács múlt keddi ülésén Paja Be­relic, a Venae Kisipari Szolgáltató Munka­­szervezet ügyvezető igazgatója ism­er­­tette a munkástanács jelentését a tiamavi veszteség okairól. Elmondta, a háztartási gépek szer­vizében ez okozta a veszteséget, hogy nem volt elég alkatrész, főleg az egyes hűtőszekrények kompresszora volt hiánycikk. Ezért nem teljesíthet­ték hathavi termelési tervüket. Ami az asztalosokat illeti, őket leginkább a nyersanyag drágulása érintette, meg az, hogy a községben csökkentették a beruházásokat, tehát nekik is ke­vesebb a­ munkájuk. A Gobelin képkeretező és üvegező részlegben volt a legnagyobb a vesz­teség az országos viszonylatban is je­lentős üveghiány miatt. A nyersa­nyag­ is megdrágult, szolgáltatás díja pedig elggé alacsony, tehát nem tud­tak berelleszkedni az árba. A többi gazdasági egységnek nem volt veszte­sége. Értesüléseink szerint az elmúlt két és fél hónap alatt a veszteséget teljesen kiküszöbölték. A végrehajtó tanácsi kötelezte a Ve­nae munkaszervezet dolgozóit, kom­munistáit és az igazgatót, hogy ren­dezzük a megromlott emberek között viszonyt. Olyan munkákat vállaljanak amelyek el is tudnak végezni Lehe­tőleg mellőzzék a beruházásokat, a nagyobb építkezést, mert a munka­szervezetet nem ebből a célból hoz­ták létre A jövőben főleg a lakás­gazdálkodási javításokat, karbantartást elvégezni. Végezetül olyan szerződése­ket kell kötni, amelyek egész évre állandó munkát biztosítanak. P. M. Megfelelő mederbe kell terelni a jövedelem elosztását A zombori községfi végrehajtó ta­nács eg­yik leg­fontosabb napirendi pon­tja hathavi gazdasági mérleg helyes értékelése, de azon belü­l is a meg­bomlott jövedelemelosztási mércéit helyes mederbe való terelése volt. Bozo Luzic, a Társadalmi Könyvvi­teli Szolgálat képviselője szerint a gazdaságban megbomlott a jövedelem elosztásának aránya. A törvényes elő­írások szigorúan elrendelik, hogy jö­vedelemnek feljebb 75, 5 százalékát fordíthatják személyi és közös fogyasz­tásra az alapokban pedig a megma­radt 24,5 százalékot kötelesek elkülö­níteni. Ezt az arányt a zom­boni gaz­daságban nem tartották be és 3,4 százalékkal többet fordítottak szemé­lyi jövedelemre közös fogyasztásra. Ily módon számos munkaszervezetben elosztották azt a pénzt is, amit nem munkával és teljesítménnyel kerestek meg hanem árukülönbözetből terem­tettek elő. Megtörtént, hogy egyes veszteséges vállalatok is többet osztot­tak el, mint amennyire joguk lett vol­na. Mészáros András, a pénzügyi tit­kárság titkára hangsúlyozta, ez is in­fláció ütemének növekedésére, mert a fogyasztás ugrásszerűen megnő köz­ben a termelés mögött nincs árufe­dezet, munka és termelékenység. A végrehajtó tanácsban olyan hatá­rozatot hoztak, hogy az egyéni és közös fogyasztást hangolják össze az elfogadott, társadalmi megállapodásban rögzített szempontokkal, törvényes ha­tározattal. Azok a munkaszervezetek, amelyekben nagyobb a személyi ,jö­­vedelem a megengedettnél, ez főleg a kombinát egyes társultmunka-alapszer­­vezeteire vonatkozik, de a község fő gazdasági ágazatához tartoznak, a jö­vedelemtöbbletet a fejlesztési, alapba köd, átömlesztetti. Ez a község fejlődésének alapkérdése. Végezetül külön munkacsoportot hoztak létre, amelyek feladata a fentiek állandó ellenőrzése. p- M­ Kevés javaslat érkezett az Októberi díjra Az apatini községben a közel­múltban hangzott el, hogy ma­gasabbra­­kell emelni az Októberi díj kiosztásának mércéit. Az el­múlt években az is megtörtént, hogy arra érdemtelenek is meg­kapták a magas társadalmi elis­merést. Az is előfordult, hogy 3-10 egyén és szervezet részesült elismerésben. Mindezek után ki­alakult a nezet, hogy a jövőben alaposabban kell mérlegelni a je­lölteket. p . Részben ennek tulajdonítható, hogy szeptember 10-éig csak há­rom javaslat futott be az Októ­beri díjat odaítélő községi bizott­sághoz. Emiatt kénytelenek voltak meghosszabbítani a jelölést. Ezt követően még 15 indítvány érke­zett, de még így is igen rövid a jelöltek listája. A jelek szeret a helyi közösségekben, munkaközös­ségekben magasabbra emelték a mércét. K. A. 7 -------------------------------------------------.—.------------7-----------7-----------$,■ HÓDSÁG Kit javasolnak Októberi díjra? A hódsági községben az idén 20 októberi díjat ítélnek* adat , 1 aranyplakettet, 2 pénzjutalmat és 17 elismerést a község fejlesz­tésében elért kimagasló eredményekért. A díjat odaítélő bizottság a következőket javasolja: Aranyplakett a községi képviselő-testület területi védelmi pa­rancsnokságának az általános honvédelem és társadalmi h­onvédelem fejlesztésében elért jelentős eredményekért. Gojko DUKIC szentfülöpi (Backi Gracac) lakos pénzjutalomban részesül társadalmi-politikai tevékenységéért. Milos ORELJ (Hódság) szintén pénzjutalmat kap az ipari ter­melésben elért sikereiért. Elismerésben a következők részesülnek: — A SZISZ szerbmiliticsi helyi szervezete. — A hódsági községi bíróság, — A Poljostroj Mezőgépgyár szakszervezete, — A liliomosi (Lalic) Poljokoop szövetkezet, — A pancsovai HIP munkaszervezet, — Az újvidéki Neimar munkaszervezet, — A szabadkai Bratstvo munkaszervezet, — A doboji vasúti vállalat, — Vukarin DJUROVIC, Szerbmin­tics, — Marian VIDANOVIC, Hód­ság — Drágán POPOVIC, Hódság — Hija JOVANOVIC, Hódság — HECSKÓ Endre, Gombos, — Dragisa JOVANOVIC, Hódság, — Kt.de TJGARKOVIC, Pancsova, — Nedeljka KOVACIC, Újvidék, — Milan RADAKOVIC, Belgrád. A hódsáji községi képviselő-testület elkövetkező ülésén, októ­ber 7-én dönt az Októberi díjat odaítélő bizottság javaslatáról Megnyílik a magyar nyelvű óvoda Hogyan használjuk fel a községi járulékot? A Szocialista Szövetség zombori községi választmányának oktatás­ügyi­­ szakosztálya, hétfői, egész délelőtt tartó ülésén a községi já­rulék eszközeinek további felhasz­nálásáról és a zombori magyar nyelvű óvodai tagozat megnyitásá­ról­ tárgyalt. Az első napirendi pontról há­romórás vitára került sor, amely­ben főleg az érdekelt városi és fa­lusi iskolák küldöttei, helyi közös­ségek képviselői vettek részt. Kis­sé úgy tűnt,­­mindenki a saját malmára hajtja a vizet és a követ­kező két évben a községi járulék­ból és a tervezett többletből vár pénzt. Igaz, az elmúlt nyolc év alatt többszörösére nőttek az épí­tési költségek, de az is tény, hogy néhány olyan iskola épült, amely ma már nem gazdaságos, sőt nagy kiadásokat jelent az oktatásügy­nek. Mivel a következő két évre ter­vezett járulék és a várt többlet nem elég a programban elfoga­dott iskolák építésére, áthidaló ja­vaslatot fogadtak el. Szorgalmaz­zák az esetleges, 1984 után sorra kerülő új járulék megszavazását, amelyből — ha elfogadják a vá­lasztók — teljesíteni lehet a prog­ramot. Megállapodtak, hogy a ter­vezett 59 millió dináros többlet­ből az oktatási létesítményekre 28 milliót fordítanak. Ami a műszaki iskolát illeti, kivitelezése nem jö­het számításba. Inkább a közép­iskolai hálózat várható átszervezé­sével összhangban a szabad épü­leteket kellene átalakítani. Ami a falvakban és a városban terve­zett általános iskolákat illeti, ezt­ a kérdést az oktatásügyi érdekkö­zösségben kell megbeszélni és az ott meghatározott elsőbbségi sor­rend alapján, szakaszosan hozzá­látni az építéshez. Elfogadták a ja­vaslatot, hogy a sebészeti kórház további építését leállítják, kon­zerválják az épületet. Végezetül a küldöttek követelik, hogy a jövő­ben a leggazdaságosabban építkez­zenek. A küldöttek határozatba foglal­ták a zombori magyar nyelvű óvo­da megnyitását. Egyhangúlag úgy döntöttek, hogy semmilyen anya­gi és egyéb szervezési vagy más akadálya nem lehet a magyar nyelvű tagozat megnyitásának. Kö­telezték a Vera Gucunja gyermek­­intézményt és az őt finanszírozó érdekközösséget, hogy minél előbb közös megbeszélés alapján teremt­sék elő a szükséges anyagiakat a tagozat megnyitására. Ez vonatko­zik a Szabadkai és a Gábovai út között elterülő, Goge település csaknem harminc kis gyermekére is, ahol szintén tagozatot kell nyit­ni szerbhorvát nyelven. P. M. Első önálló kiállítása Apatinban A nyári szünet után a minap az apat­ini művelődési központ képtá­rában megnyílt Milan S­ta­se­vic belgrádi festőművész grafikáinak kiállítása. A fiatal művész 11 raj­zot mutatott be az apatini kö­zönségnek. A tárlat e hó 20-áig tekinthető meg. Felvételünkön Milan Stasevic. ... (Székely András felvétele) Kosarazási akció Kórógyon Vasárnap a horvátországi nem­zetiségek folklórfesztiválján Kó­­rógyon könyv- és hanglemezkiál­lítással részt vett a Forum zom­bori könyvesboltja is. A bolt ez­úttal is mindent megtett, hogy népszerűsítse a könyvet, hogy kö­zelebb hozza az olvasóhoz. E célból a Horvátországi Ma­gyarok Szövetségével karöltve megszervezték a Forum népszerű kosarazási akcióját, öt csoport vitte szét a könyveket és kiemel­kedő eredményt értek el. LOV­­RICS Elvira, GAMNOK Izabella, ZSÁK Ildikó, LOVRIC Zsuzsa, BOKA Piroska, RAPCSÁK Zsu­zsa, VIJCSKÓ Gábor és Predrag CUPRO diákok egy nap alatt be­járták Kórógyot és eljuttatták a könyvet minden házba. Akciójuk­kal még szebbé tették falujuk nagy ünnepét. (sn) Anyagi támogatást kap a szelencsei helyi közösség A zombori községi képviselő-tes­tület t­ar­tal­ék­l­­­a­p­j­­ábó­l 50 000 di­nár póteszközt hagytak jóvá a szelencsei helyi közösségnek. Eb­ből az összegből finanszírozzák a hátralevő három hónapban azt a szakmi­lkatársat, aki a helyi közösségben a társa­dalmi-politikai szervezetek mun­káját irányítja, egyezteti. Jö­vőre már a községi költségvetésből különítenek el megfelelő összeget a fenti munkahelyre. Ma döntenek a dolgozók a dr. Rad­ivoj Simovic Egészségügyi Közponi átszervezéséről Ma referendum útján döntenek a dr. Radivoj Simovic Egészség­­ügyi Központ dolgozói az átszer­vezésről. Lényege, hogy a zom­bori Egészségügyi Központnak az eddigi 13 helyett mindössze 6 társult munka-a­la­pszervezet­e lesz, ezáltal lehetővé válik a munka jobb szerve­zése, az egészségügyi ellátás javításának minősége.

Next