Magyar Szó, 1982. november (39. évfolyam, 316-328. szám)
1982-11-17 / 317. szám
1982. november 17., szerda MAGYAR SZÓ movecodes zésekor Mi lesz az óvodával? Kevés a pénz a színvonalas gyermekvédelemre Harminchét dinárból háromszori étkezés Zomborban nemrég megalakult a társadalmi tevékenységi bizottság a képviselő-testület közigazgatási titkárságának keretében. Feladata többek között az oktatás- és egészségügy, a gyermekvédelem és a szociálpolitika időszerű kérdéseinek megvitatása. Értékelés után megfelelő javaslatokat juttat el a végrehajtó tanácsba, onnan pedig szükség szerint a küldötteknek. Ily módon igyekeznek társadalmasítani a gazdaságon kívüli ügyek intézését, s még demokratikusabb viszonyok között meghozni a döntéseket. Az illetékes bizottság egyik témaköre a gyermekvédelem helyzetének értékelése volt. Szó esett a jövedelemszerzésről s a közös szükségletek jövő évi elosztásáról is. Ennek kapcsán kerestük fel Branka Aleksicet, a Vera Gucunja Gyermekintézmény igazgatónőjét, s a következőket hallottuk tőle: — Munkaszervezetünk igen mostoha körülmények között működik. Nekünk nemcsak a városban, hanem a falvakban is vannak létesítményeink, leginkább háború előtti, javításra szoruló épületek, karbantartásukra nincs elég pénzünk, hiszen huszonöt óvodát, napközit és bölcsődét kell rendben tartanunk. A községi felügyelőség szigorú intézkedéseinek gyakran nem tehetünk eleget, sokszor fönnáll a veszély, hogy becsukják az óvodát. Az új amortizációs törvény is épp minket sújt, azokat, akik a közös fogyasztásra meghatározott pénzt költik. Például az idén 3,25 millió dinárt kellene az amortizációs alapba helyezni, de nincs rá lehetőségünk. — Hogyan érinti önöket az energiaválság? — Éppen ez az, az energia nagyarányú megdrágulása, valamint az élelmiszer magas ára, ami szinte megoldhatatlan gondok elé állít bennünket. Majd 2000, egytől hatéves gyerek ellátásáért és neveléséért vállalunk felelősséget. Lassan kifutunk a keretből a költségnövekedés miatt. Lehet, hogy veszteséggel zárjuk az évet. — Úgy tudjuk, egyre kisebbek a reggeli- és ebédadagok. Miért? — Most már oda jutottunk, hogy az érdekközösségtől kapott pénz egyáltalán nem elég. Ők viszont többet nem adhatnak. Például akárhogy számítjuk is, nekünk 7,5 dinárból kell fedeznünk a reggeli költségeket. A háromszori étkezésre pedig nem jut több 37 dinárnál. Ebből már az év elején sem lehetett megfelelő étkezést biztosítani. A munkaszervezet orvosa és az egészségügyi személyzet sok-sok próbálkozás után sem képes az előbbi összegből a követelményeknek megfelelő étrendet kialakítani. Hol a kiút? — vetődik fel a kérdés. Erre több válasz van, de hogy melyik megoldás a legjobb, ki tudja? Egy biztos: az érvényben levő ártérítés nem szociális jellegű. Nem, mert az érdekközösség szabályzata értelmében szinte minden család, függetlenül a keresetétől, térítésben részesül. Azok járnak a legrosszabbul, akiknél az egy főre jutó jövedelem elég alacsony. Ezen kellene változtatni, de mielőbb. A szülők által befizetett havi 400 dinár a fehérje- és vitamindús reggelire kevés. Talán ezen is változtatni kellene, mert a szülőknek még mindig megéri, ha a gyerek az óvodában úgy étkezik, ahogyan a szülők megkövetelik. Tehát a hiányzó pénzt a felemelt óvodai díjból és máshonnan kellene előteremteni. Josip Djanic a végrehajtó tanács alelnöke szerint, emelni kellene a szülők hozzájárulását, hogy az év végéig legyen elég pénz az ellátásra. Ellenkező esetben a gyermekintézményben csökkennek az adagok, s nem lesz meleg a tanteremben. A Vera Gucunja Gyermekintézményben takarékoskodnak. Ezt az is bizonyítja, hogy évek óta maguk teszik el a télirevalót, mindent a konyhán készítenek el, semmit sem vásárolnak készen az üzletekben. Lemondtak a szerencsei lakótelepre tervezett 220 férőhelyes, új napközi és óvodai részleg építéséről. Helyette mindössze 120 férőhelyes létesítmény építésébe kezdtek. Erre megvolt a pénz. Mégis a szövetségi szervek beruházási tilalma értelmében le kellett állni a kivitelezéssel. Sajnos, épp ebben a szerencsei helyi közösségben a legkevesebb az óvodai férőhely, tehát az új létesítményre nagy szükség lenne. A rossz tervezés következtében a félig kész épület, amire milliókat költöttek, ott áll elárvultan. Közben a gyerekek harmincan vagy még többen szorongnak a tantermekben. Sok-sok szülő pedig be sem írathatta őket. PRIBILLA Mátyás Átadták a Goncourt és a Renaudot díjat A Goncourt díjat, e rangos irodalmi elismerést az idén Dominique Fernandez francia írónak ítélték oda Az angyalok karjaiban című művéért, amely Pier Paolo Pasolini ismert olasz író és filmrendező imagináriius életrajza. A másik közismert francia elismerést, a Renaudot díjat egy viszonylag ismeretlen írónak, Georges- Olivier Chateaureynaud-nak ítélték oda az Álmok egyeteme című művéért. A Goncourt díj, amelyet Franciaország legkiemelkedőbb művelődési dolgozóiból álló zsűri ítél oda, mindöszsze 50 frank anyagi juttatással jár. Ez az összeg ugyanis nem változott 1903-óta, amikor első ízben ítélték oda a díjat. A díjazás ténye azonban 500 000-el is növelheti a szerző eladott könyveinek számát. (Tanjug) Székelykeveiek vendégjátéka Korában Kormban a dél-bánáti amatőrszínházak szemléjén holnap este 7 óra 30 perckor a művelődési központ színháztermében a székelykevei Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszócsoportja előadja Tamási Áron Énekes madár című háromfelvonásos székely népi játékát. Szereplők: Bogos János, Szofrán János, Bíró Ferenc, Bíró Anna, Móra Ibolya, Gáspár Zsófia, Erős Erzsébet, Rudalics István, Nagy Éva, Magyar Irén és ifjú Rudalics István. Rendező: Rudaliics Irma. Az est vendége: Rada Djurcin. A belépés díjtalan. F. L. Képünkön: A topolyai Forum könyvesbolt dolgozói megemlékeznek az egy éve elhunyt Toldi Istvánról, és a topolyai temetőben megkoszorúzzák sírját. Hirtelenében mit lehetne mondani a vajdasági könyvről? A szituáció végzetesen könyvhónapi, annak is a derekán járunk. Képtelenség elhinni, hogy a könyvterjesztésnek is vannak áldozatai, halálos áldozatai. Három saroknyiról hallottuk a csattanást... Mintha valaki a poros könyveit ütötte volna egymáshoz. Ki volt az? Ilyesmi az első pillanatban fel sem tűnik. Másnap tudtuk meg, hogy Toldi István örökre kiült a rutén templom elé, s úgy gondolta, hogy ott majd nekünk Fórum-könyveket árul, mert szeretjük őt is meg amit a könyvei mondanak. Szeretni fogjuk őt, amíg élünk. (Személyes megjegyzés: többször kellett volna Irodalmi délutánra, matinéra vagy estre mennünk. Többször keresett a lakásomon, de nem talált otthon. Utólag, ha lehet, elnézést kérni... Nem tudom. De elnézést kér tőle Brasnyó István) A béke megőrzéséért A vajdasági ENSZ-egyeslet pályázata A vajdasági ENSZ-egyesület az idén ötödik alkalommal írta ki az Egyesült Nemzetek szervezetének világnapja, október 24-e alkalmából irodalmi, képzőművészeti és műszaki pályázatát a vajdasági általános és középiskolások részére. Az eredmények közzététele és a jutalmak átadása tegnap volt Újvidéken. Ennek kapcsán kértük meg Ipacs Józsefet, a vajdasági ENSZ- egyesület elnökét, mondjon néhány szót az idei pályázat eredményéről. — Az idén is sikerült biztosítani tevékenységünkben a folytonosságot. Az idei pályázat rendkívül sikeresnek mondható, a bíráló bizottságnak ugyanis 967 beérkezett munka közül kellett kiválogatnia a legjobbakat. A képzőművészeti versenyen 498-an, az irodalmi versenyen 443-an vettek részt, a műszaki versenyre pedig 5 tanuló küldte be munkáját. Rendkívül nagy örömmel töltött el bennünket, hogy ezúttal is érkeztek pályaművek az NSZK-ban dolgozó munkásaink gyermekeitől. Huszonegy alkotás érkezett Németországból, mondhatom, hogy színvonaluk semmivel sem maradt el az itthoniakétól. Az idei versenyünk igen széleskörűnek is mondható, Vajdaság 45 helységéből érkeztek munkák, örvendetes, hogy tartalmi, minőségi javulás is észlelhető. Pályázatunk célja, hogy lehetőségeinkhez mérten ezúton is küzdjünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapcéljaiért, a béke megóvásáért, el nem kötelezett politikánk további érvényesítéséért. Úgy láttuk, hogy az ilyen jellegű pályázatok sikeres munkaformák e célok megvalósítására. Tegnap 72 tanuló részesült könyv- és pénzjutalomban. A rumai Jovan Jovanovic Zmaj iskola tanárnője, Milena Olujić méltán volt büszke, három tanulója is díjat kapott. — Minden évben részt veszünk az ENSZ versenyén, és minden évben kaptunk egy-egy díjat is. Olyan azonban még nem volt, hogy három diákom is a díjazottak között szerepeljen. Saška Mitkovska büszkén szorongatta a jutalmul kapott könyvet: — Számomra rendkívül sikeresnek mondható ez az év. A Harcos Szövetség kulai szervezete által kiírt pályázaton első díjat kaptam, most pedig ez az elismerés ... Egyébként a kulai egységes középiskola tanulója vagyok. Sinkovics Piroska, a kishegyesi általános iskola tanulója: — Én most kaptam díjat először, igaz, még csak harmadikos vagyok. Most nagyon örülök. Jövőre is szeretnék részt venni a pályázaton. A legjobb alkotásokból vándorkiállítást állítanak össze, s Vajdaság valamennyi iskolájában bemutatják az idei tanév folyamán. N. fi. Megoldódik a gordiuszi csomó Eszéken 1985-ig befejeződik a Božidar Maslarič Emlékotthon építésének első szakasza . Itt kap helyet a színházi és a zenei tevékenység Eszéken évek óta tartanak a Božidar Maslarić Emlékotthon fölépítésének előkészületei. A gazdaság megnehezült feltételei lelassították a munkát, mivel azonban az építési eszközök jobbára a dolgozók hozzájárulásából gyűltek öszsze, az építkezési bizottság úgy határozott, hogy 1985-ig be kell fejezni az emlékotthon építésének első szakaszát. Legelőször a színházi és a zenei tevékenység számára adnak helyet. — Nem vesztegethettük tovább az időt — mondta Dejan Rebic, az építkezési bizottság tagja, az eszéki községi pártbizottság elnökségének elnöke. — Most lényegében azt valósítjuk meg, amit eddig elmulasztottunk. Az Emlékotthon fölépítésével a dolgozók igényét elégítjük ki, hiszen mint már említettem, az eszközök java része a dolgozók helyi járulékából tevődött össze, erre a célra ugyanis júniusig fizették a járulékot. A színházi tevékenységben például a mostani körülmények között nincsenek meg a szabad munkacsere kialakításának a föltételei. Valamennyiünk feladata, hogy mielőbb megteremtsük őket. A színház rossz működési föltételei a továbbiakban a színházi élet és tevékenység kényszerű beszüntetését jelentenék. A nagyobb horvátországi városok közül Eszék az egyetlen, amelynek ma nincs megfelelő színház- és hangversenyterme. Az Eszéki Horvát Nemzeti Színház nagytermét hét évvel ezelőtt csuktuk be a felügyelők figyelmeztetésére. A színtársulat egy átépített, 170 férőhelyes helyiségben mutatja be előadásait. Azóta, persze, a mintegy 200 éves épületben ismét rosszabbodtak a munkakörülmények, olyannyira, hogy a felügyelők az épület összeomlásának veszélyére hívták fel a figyelmet. Az Emlékotthonban, mint már említettem, legelőször a színházi és a zenei élet kap majd helyet, s így hosszú távra szólnak a működési feltételek. Ezt is ideiglenes megoldásnak tartjuk azonban, hiszen a régi épület teljes felújítása éveket igényel, és nem utolsósorban rengeteg pénzt, aminek öszszegyűjtésére egyelőre nem sok kilátásunk van. Az Emlékotthonban mintegy 800 négyzetméternyi területen kap helyet a színpad a szükséges mellékhelyiségekkel, az 1100 férőhelyes nézőteret pedig a megfelelő technikai megoldásokkal hangverseny- és kiállítóteremmé alakíthatjuk át. — Tudjuk, hogy a gazdaság nehéz helyzetben van. Mi a Köztársasági Könyvviteli Szolgálat szakembereivel közösen azonban ellenőriztük az építkezési lehetőségeket — mondja Ivica Fekete, az építkezési bizottság elnöke. — Megállapítottuk, hogy az Emlékotthon első része felemelésének nincs sem anyagi, sem törvényes akadálya. Erre a célra 450 millió dinárra van szükségünk. Az anyagi eszközök 80 százaléka a dolgozók és polgárok hozzájárulásából és a községi költségvetési alapból tevődik össze, 20 százaléka pedig kölcsönből. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 320 millió dinár gyűlt össze a helyi járulékból és a községi költségvetésből, 90 millió dinár kölcsönből, 45 milliót pedig a Községi Szakszervezeti Tanács és az egyetemi hallgatók életszínvonalügyi érdekközössége ad. Az építkezés első szakaszához szükséges pénzeszközöket tehát kizárólag községi szinten, a társultmunka-szervezetek póteszközei nélkül biztosítjuk. Folynak a megbeszélések a köztársasági művelődési, oktatási és hagyományápolási érdekközösségekkel, amelyektől legalább 100 millió dinárt várunk. Ez az összeg az otthon második részének a fölépítésében lesz döntő. A bizottságnak az otthon építéséről szóló határozata hamarosan a községi képviselő-testület küldöttei elé kerül, s ők majd döntenek végleg az otthon sorsáról, amelynek az lesz a feladata, hogy méltóképpen ápolja és fejlessze a színházi és zenei kultúrát, valamint ápolja a forradalmi hagyományokat. A színházban értesültünk arról, hogy az intézmény munkaprogramjának a nyilvános vitájában Eszék dolgozói és polgárai messzemenően támogatták a Horvát Nemzeti Színház helyiségproblémáinak és munkakörülményei javításának a megoldási javaslatát Krleža válogatott művei A szarajevói Oslobodjenje és a zágrábi Mladost gondozásában megjelent Miroslav Krleža válogatott műveinek új sorozata, öt kötet a nagy író verseit és novelláit, a Krležijana című sorozat második kiadásban megjelent öt kötete pedig a nézetek, szempontok, jelenségek körképét, valamint a vallásra vonatkozó írásokat tartalmazza. Az utóbbiakat dr. Ivan Cvitkovic válogatta. Krleža válogatott műveinek szerkesztője Enes Cengié. A sorozat tegnapi bemutatóján dr. Stipe Suvar a többi között elmondta, hogy Krleža nagyon sokat tett és tesz továbbra is az emberi szellem és méltóság, s ezzel együtt a szocializmus ügyének érdekében ezen a mi égbájtunkon. A társultkönyvkiadóik jövőre Krleža születésének 90. évfordulója alkalmából megjelentetik a szerző többi művét is. (Tanjug) volt Szófiai egyetemi küldöttség Prištinában Háromnapos látogatásra a Prištinai Egyetemre érkezett a szófiai Kliment Obridezski Egyetem küldöttsége, amelynek vezetője Georgij Bliznakov akadémikus és rektor. Az együttműködés további kibővítéséről tárgyalnak. Dr. Ahmet Mumxhiu prorektor és a Priština Egyetem többi vezetője tájékoztatta a vendégeket a felsőoktatási intézmény önigazgatási átalakulásáról és a viszonyok stabilizálódásáról. A bolgár vendégek megtekintették a Műszaki Kar, valamint az egyetemi és népkönyvtár új épületét. A két egyetem képviselőit fogadta Nedjo Borkovic, a Kosovói Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke, s tájékozódott az együttműködésről. Ez az együttműködés 1978-ban kezdődött. (Tanjug)