Magyar Szó, 1982. december (39. évfolyam, 344-359. szám)

1982-12-16 / 344. szám

1 982. december 11., esflfSrfSk шттшттттШШШШтш» a=a=^— LIBANONI HELYZET Az amerikai küldöttek új tervekkel érkeztek Folytatódnak a harcok Tripoli­ban Philip Habib és Morris Draper, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottjai ismét e térségbe ér­keztek, ezúttal Jeruzsálemben és Bej­rútban fogják ismertetni­ „új elképzelésüket” a Libanonban levő izraeli, szíriai és palesztin csapa­tok kivonásáról. Elutazásuk előtt véleményt cseréltek Reagan ame­rikai elnökkel. Habib Jeruzsálemben tárgyal Be­gin izraeli kormányfővel, Draper pedig Bejrútban Amin Gemayel li­banoni elnökkel. Értesülések sze­rint az amerikaiak indítványozzák, hogy az első szakasz keretében az izraeli megszálló csapatok vonulja­nak ki a Bej­rút—Damaszkusz autó­út menti övezetből, valamint a Bej­­rút körüli hegyvidékről, egészen Damour tengerparti városig. A szíriai és palesztin erők szin­tén elhagynák az autóút menté és a környező hegyeken levő állásai­kat, egészen a Bekaa völgyéig. Az izraeli visszavonulásnak le­hetővé kell tennie, hogy a bejrúti kormány katonákat vezényeljen a hegyvidékre, ahol már hetek óta tart a keresztény milícia és a muzul­mán drúzok összecsapása. A kabi­net bejelentette, hogy három kü­lönleges zászlóaljat alakított, ame­lyek az izraeliek távozása után azonnal hadállásokat foglalnak el a hegyvidéken. Bej­rútban remélik, a sikeres amerikai közvetítés hozzájárul, hogy megkezdődjenek a libanoni— izraeli tárgyalások az izraeli csa­patok teljes kivonulásáról. Problé­mát okoz a tárgyalások színhelye és a küldöttségek összetétele. A bejrúti rádió úgy értesült, az ame­rikaiak az ingázó diplomáciát ja­vasolják, vagyis Habib felváltva Bejrútba és Jeruzsálembe utazna és közvetítene a két kormány kö­zött, vagy a két ország küldöttsé­ge semleges városban, Nikéziában vagy Párizsban ülne tárgyalóasztal­hoz. A bejrúti kormány elutasította Izrael követelését, hogy a tárgya­lásokat felváltva Jeruzsálemben és Bejrútban folytassák, mert attól tart, hogy ez államközi szerződés aláírásához vezethet, amit Libanon, mint arab ország nem tehet meg, mert nem ismeri el Izraelt. Izrael továbbra is állhatatosan követeli, hogy ne katonai szemé­lyek, hanem politikusok tárgyalja­nak. Sharon izraeli véderőminisz­ter kedden megismételte kormá­nyának álláspontját, hogy a liba­noniakkal „szemtől szembe” tár­gyaljanak. Más jelentés szerint rövid fegy­vernyugvás után felújultak a frak­­ciós harcok Tripoli libanoni város­ban. A Szíriát támogató, illetve a vele szemben álló, a vallási cso­portok közötti harcok miatt a vá­rosban szünetel az oktatás, az üz­letek zárva vannak. A jelentések szerint a legutóbbi összecsapások­ban 25-en életüket vesztették, öt­­venen megsebesültek. Az egymással szemben álló csopor­tok harca miatt Tripoliba érkezett Szí­ria küldöttsége élén Khaddam kül­­ügyminiszterrel. Közvetíteni fog, hogy tűzszünetet kössenek. A küldöttség tagja Musztafa Tiasz tábornok, szíriai véderőminiszter is. A palesztin távirati iroda jelenti, hogy három izraeli katona megsebe­sült, amikor támadást intéztek egy lőszert szállító teherautó ellen. Va'id Dzsumblatt, a libanoni balol­daliak vezetője a francia televíziónak adott nyilatkozatában síkraszállt a Li­banonban levő összes idegen, a pa­lesztin, szíriai és izraeli csapatok távo­zásáért. Kijelentette: mindaddig támo­gatja Amin Gemayel elnököt, amíg az ország függetlenségének és nemzeti egységének megszilárdításán fáradozik. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke Tu­niszban találkozni fog Philip Clautz­­weinnel, a Zsidó Világkongresszus volt elnökével. Más jelentés szerint az izraeli meg­szálló hatóságok továbbra is kisajátít­ják a palesztinok földjeit a megszállt nyugati partvidéken. Georges Habash, Palesztina Felsza­badítása Népi Frontjának főtitkára teg­­nap közvetve megerősítette, hogy Al­gírban hamarosan megtartják a Pa­lesztin Nemzeti Tanács régóta várt ülését. A PFSZ és Szíria kapcsolatáról szól­va közölte, hogy bizonyos nézeteltérés merült fel, ám mindkét fél jó úton ha­lad, hogy tárgyalások útján javítson az egymás közti viszonyon. Közölte azt is, hogy szervezete elutasítja Rea­gan amerikai elnök közel-keleti bé­ketervét. Izraeli rádió adására hivatkozva az AFP jelenti, hogy a Falkland-szigete­­kért vívott harcok idején Izrael fegy­vert szállított Argentínának. A meg­figyelők szerint a hadianyagot Izrael Ecuador közvetítésével juttatta el Ar­gentínának. Juan Ramon Aguirre Lanari argen­tin és Shamir izraeli külügyminiszter kedden Buenos Airesben a mezőgazda­sági együttműködésről szerződést írt alá. Shamir kedden tárgyalt Argentína államfőjével is. Walesa egyszerű polgár — jelentette ki a lengyel kül­ügy­miniszter-helyett­es Madridban Walesa egyszerű polgár, s nem tudom, mik a tervei és mi a szán­déka, jelentette ki Józef Wielacz, Lengyelország külügyminiszter­helyettese arra a kérdésre vála­szolva, vajon Walesa részt vesz-e a varsói kormánnyal való párbe­szédben. Walesára tehát a lengyel hatóságok többé nem számítanak. Wielacz azt állította, hogy a Szolidaritás mozgalma többé nem létezik. Szó szerint kijelentette: „Új helyzetet teremtünk az új szakszervezetek számára, ame­lyekbe bárki bekapcsolódhat”. Hozzáfűzte, többé nem létezhet­nek olyan szervezetek, amelyek a rendszer megsemmisítésére tö­rekszenek. Ezzel kapcsolatban megemlítette a KOR-t. Újságírókkal a miniszterhelyet­tes Madridban beszélgetett. Három nappal ezelőtt érkezett a spanyol fővárosba, hogy részt vegyen az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet őszi ülésszakának végén. Közölte, hogy az egyház és a kormány közötti párbeszéd so­hasem szakadt meg. Hozzáfűzte, hogy jövőre alakítják meg az új és független szakszervezeteket, s hamarosan megszüntetik a hadi­állapotot. Kifejtette, hogy a rendkívüli ál­lapot felfüggesztésével megszűnik az internálás is, jelenleg 317-en vannak internáló táborban. Azt állította, hogy a közkegyelem en­nél bonyolultabb. Ismertette, hogy folyamatban van a LEMP felújí­tása, a párt vezetőinek 60 százalé­ka új személy. Végezetül „nyugati mesterke­désnek” minősítette azt az állítást, hogy „a Kreml irányítja Jaruzels­­kit”. Úgy ítélte meg, hogy a len­gyel probléma a lengyelek hatás­körébe tartozik, majd elítélte „az USA és a többi nyugati ország kampányát, Lengyelország bel­­ügyeibe való beavatkozását”, ami szerinte megnehezíti a Kelet— Nyugat kapcsolatokat. (Tanjug) . Mubarak NSZK-beli látogatásáról Az NSZK támogatja Egyiptom közel­­keleti béketörekvését, s Nyugat-Euró­­pa nem tesz újabb békejavaslatot. Az NSZK nagyobb beruházásokat eszkö­zöl Egyiptomban, s növeli a pénzügyi segélyt is. Dióhéjban így foglalható össze Mu­barak egyiptomi elnöknek Carstens el­nökkel és Kohl kancellárral Bonnban folytatott kétnapos tárgyalása. Muba­rak tegnap rövid látogatásra Ausztriá­ba utazott. Bonn kitart Nyugat-Európa 1980. évi határozata mellett, amely megerősítette Izrael jogát a létezésre, valamint a pa­lesztinok önrendelkezési jogát. Kairó­hoz hasonlóan most Bonn Reagan ter­vét megfelelő alapnak tekinti a közel­­keleti válság politikai megoldására. Katari újság úgy értesült, hogy Mu­barak, Jasszer Arafat és Gemayel ha­marosan találkozni fog Kairóban. A közel-keleti tárgyalások feltételei Kairó legújabb diplomáciai kezdemé­nyezése, Mubarak európai körútja alap­­ján ítélve Egyiptom hajlandó bizonyos engedményekre a közel-keleti tárgya­lások megkezdésében. Kairó továbbra is követeli Izrael kivonulását Libanon­ból, de állítólag kész tárgyalóasztalhoz ülni, ha pontosan meghatározzák az izraeli csapatok kivonulásának határ­idejét. A kairói megfigyelők egyre gyakrab­ban felvetik a jövőbeni tárgyalások ke­retének kérdését. Izrael szerint a ke­retet meghatározzák a Camp David-i megállapodások. Egyiptom szüntelenül a Camp­ David-i megállapodások bőví­tett koncepcióját emlegeti. Reagan, az arab országok terve, va­lamint az egyiptomi—francia kezdemé­nyezés ugyanis távolabb jutott az em­lített okmányoknál, s többé nem csak a palesztinok önkormányzatát tűzte ki célul. (Tanjug, UPI, AFP, AP, WAFA, KUNA, APS) NSZK A hadseregnek a legtöbbet Az állami költségvetés a Bundestag előtt A nyugatnémet Bundestag teg­nap folytatta a jövő évi költségve­tési vitáját. A terv szerint 2,3 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint az idei. Csakúgy mint kedden, a vitára tegnap is rányomta bélyegét a máris megkezdődött választási kampány. A heves szópárbajok ellenére a képviselők azoban vi­szonylag nyugodtan és simán té­telről tételre elfogadják a költség­­vetési javaslatot. A legtöbb szó a katonai kiadásokról esett, a szo­ciáldemokrata ellenzék nem támo­gatta a kormány javaslatát. A katonai költségvetés ugyanis az 1982. évi 44 milliárd márká­ról jövőre 46,7 milliárdra emelke­dik. Wörner véderőminiszter lako­nikusan indokolta meg a javasla­tot: „A polgároknak tudniuk kell, hogy szabadságuknak megvan az ára”. Az ellenzék mégis úgy véli, hogy az általános pénzhiányért ez túlontúl magas ár. Az összes költ­ségvetési tétel közül egyébként ép­pen a katonai növekedett a legna­gyobb mértékben. Az ellenzék alapos információt kért a közelmúltban kipattant bot­rányról, tudniillik, hogy az Egye­sült Államok az Európában állo­másozó fegyveres erőinek stuttgar­ti főparancsnokságát Londonba szándékozza áthelyezni. A szociál­demokraták elkeseredéssel értesül­tek az afférról, annál inkább, mert a kormány azt állítja, hogy már tavasz óta tudott a szándékról, amikor még Schmidt volt a kancel­lár. (Tanjug) UfiGTAft SZÓ К01РОШЖА-------­ SAJTÓÉRTEKEZLET A SZÖVETSÉGI KÜLÜGYI TITKÁRSÁGOM Példátlan diszkrimináció A görög hatóságok enyhén szólva furcsa eljárásai • Svájc a tüntetés engedélyezésével gyakorlatilag bátorítja az albán irredentákat Az albán nacionalisták és irre­denták december 10-i genfi jugo­­szlávellenes tüntetései a JSZSZK területi integritásának szétzúzásá­ra, valamint a Kosovóban és Ju­goszlávia más vidékein élő nem­zeteink és nemzetiségeink együtt­élésének aláás­ására irányultak, je­lentette ki Svetislav Vujovic, a Szövetségi Külügyi Titkárság hi­vatalos képviselője újságírók kér­déseire válaszolva a külföldi és hazai újságíróknak tegnap meg­tartott sajtóértekezleten. A továbbiakban elmondta, a tüntetések engedélyezése gyakor­latilag bátorítja az irredenták ju­­goszlávellenes tevékenységét. Az ilyen magatartás ellentétben áll Svájcnak a helsinki záródoku­mentumból eredő kötelezettségei­vel és nincs összhangban kétol­dalú kapcsolataink baráti jellegé­vel, a jó kapcsolatokat nem fej­leszthetjük sikeresen az olyan nemzetközi kötelezettségek szigo-A prištinai Rilindja tegnapi számában megjegyezte a genfi albán nacionalista és irredenta felvonulással kapcsolatban, meg­lepő, hogy a semlegesség és ha­­gyományosan demokratikus Svájcban az idén több ízben megengedték különböző csopor­toknak hogy felvonuljanak és provokálják Jugoszláviát. Svájc ezzel a jugoszlávellenes elemek pártjára állt, noha kormánya jól tudja, hogy milyen jogaik vannak Jugoszláviában a nem­zetiségeknek, és mennyire já­rult hozzá Jugoszlávia a nem­zetközi problémák igazságos megoldásához. (Tanjug­­ ró tiszteletben tartása nélkül, mint az említett dokumentum. Szeretnénk hinni, hogy Svájc, azzal a bizonygatással egyidejű­leg, hogy jó kapcsolatokat óhajt fenntartani Jugoszláviával, meg­érti, a további kapcsolatok során fel kell hagynia a kétféle mérce alkalmazásával. Ezáltal jelentősen és konkrétan hozzájárulna Helsinki szellemének erősítéséhez, valamint kétoldalú kapcsolataink jó légkörének fenn­tartásához. A kérésre, hogy kommentálja a görög sajtó egy részének írá­sait a jugoszláv közvélemény rea­gálásával kapcsolatban, amelyet a görög oktatásügyi minisztérium határozata váltott ki, hogy haza­rendeli a görög egyetemistákat a szkopjei Cirill és Metód egyetem­ről azzal a megindoklással, hogy ezen az egyetemen egy nemzet­közileg széles körben el nem is­mert nyelven folyik a tanítás, to­vábbá a kérésre, hog­” mondjon véleményt a görög lapok azon írá­sairól, amelyek szerint Karalam­­bopulosz görög külügyminiszter a reagálás miatt tiltakozott Jugo­szlávia athéni nagyköveténél, a külügyi titkárság képviselője ki­jelentette: „Ismeretes, hogy a gö­rög kormány hivatalos lapja 1982. november 15-én, hivatkozva a gö­rög parlamentnek az idén hozott törvényére, közzétette a döntést, hogy a szkopjei Cirill és Metód egyetemet olyan egyetemnek nyil­vánítja, ahol nemzetközileg el nem ismert nyelven folyik a ta­nítás és ezért az ott tanuló gö­rög egyetemistákat hazairányít­ják és megfelelő görögországi egyetemeken részesítik tovább­képzésben. Természetesen a görög polgárok dolga, hogy hol végzik egyetemi tanulmányaikat, és a görög ható­ságokra tartozik, hogyan fogják vagy pedig szabályozzák-e ezt egyáltalán. Eszünkbe sem jut be beleavatkozni, noha erről is meg lehet a saját véleményünk. A jugoszláv közvélemény éppen erre a határozatra reagált és arra, amit ez a határozat magába fog­lal, nem pedig az úgynevezett ma­cedón kérdésre, ahogyan ezt a gö­rög sajtó feltünteti, amely ezeket a dolgokat, csak számára ismeretes okokból, összekeverte. Arról a tényről van szó, hogy ez a hatá­rozat példa nélküli megkülönböz­tetésben részesíti a szkopjei Cirill és Metód egyetemet, Jugoszlávia egyik egyetemét és ezáltal a ma­cedón nyelvet, Jugoszlávia egyik hivatalos nyelvét is. Mindez a Ma­cedón SZK-val, a JSZSZK egyik szocialista köztársaságával szem­ben alkalmazott megkülönböztető viszonyulással vezethető le. A görög hatóságok eljárása enyhén szólva furcsa, elsősorban az el nem is­mert nyelvekről szóló megindoklás és mindez kiváltotta közvéleményünk in­dokolt elégedetlenségét és nyugtalan­ságát. A görög fél kifogásolja a jugoszláv közvélemény reagálását, így, sajnos, olyan helyzet állt elő, amelyben a gö­rög hatóságok határozzák meg, hogy Jugoszlávia hivatalos nyelvei közül melyik nemzetközileg elismert vagy el nem ismert, a görög sajtó pedig felró­ja közvéleményünknek, hogy reagált erre az eljárásra. Különben ismeretes, hogy a kérdéses szkopjei egyetem 1949-ben nyílt meg, jelenleg 27 kara van és 19 külföldi egyetemmel működik együtt. Az 1931— 1982. tanévben 42 000 egyetemi hallgató és, távhallgató, közöttük 1500 külföldi iratkozott be erre az egyetemre.” A görög külügyminiszter és Jugoszlá­via athéni nagykövete találkozójára visszatérve Vujovic elmondta, az em­lített kérdésekről a szokásos diplomá­ciai úton megbeszéléseket folytatnak, szem előtt tartva a kölcsönös érdeket, a déli szomszédunkkal fenntartott ha­gyományosan baráti kapcsolatok állan­dó fejlesztését. A kérésre, hogy mondjon véleményt a Jugoszláviának szánt újabb nyugati kölcsönökről, Vujovic elmondta, kül­földi tájékoztatási eszközök révén ér­tesültünk Jugoszlávia, egyes nyugati partnereinek kezdeményezéséről, hogy támogatják gazdasági stabilizációs programunkat. Erről egyes jugoszláv lapok is beszámoltak. Hivatalosan azonban eddig még nem értesítettek bennünket erről a kezdeményezésről. Ismeretes, hogy Jugoszlávia hivatalos kapcsolatot tart fenn a Nemzetközi Va­luta Alappal, a Világbankkal, valamint egyes olyan nyugati országok kormá­nyaival, amelyek jelentős gazdasági partnereink. A kontaktusok során, kü­lönösen az utóbbi időben, megbeszélé­seket folytattunk a kétoldalú gazda­sági együttműködés fejlesztésének és kibővítésének lehetőségeiről, különös tekintettel a gazdasági stabilizációs po­litikánk érvényesítésével kapcsolatos erőfeszítésekre. (Tanjug) A NATO elvetette a szovjet javaslatot (Folytatás az 1. oldalról) ROMA. — La Repubblica című tekintélyes római napilap tegnapi számában bírálta a külügyminisz­tériumot, mert elhamarkodottan döntött és visszautasította az eu­rópai középhatótávolságú atom­fegyverek csökkentésére tett leg­újabb szovjet javaslatokat. Az új­ság hangsúlyozza, hogy a jelek szerint Olaszország a nyugat-euró­pai országok között egyedül ma­radt, és még mindig a zéró meg­oldás mellett kardoskodik. Megál­lapítja azt is, hogy az illetékes ró­mai körök legalább konzultálhat­tak volna George Schultz külügyi államtitkárral, aki nemrégiben Ró­mában járt, és más NATO-orszá­­gok kormányaival, mielőtt elha­markodott döntésüket meghozták. A Varsói Szerződés csúcsértekezlete válaszol a legutóbbi NATO-üzenetre Moszkvában még nem erősítették meg a prágai hírt, hogy a jövő év elején a csehszlovák fővárosban ülést tart a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete. A jól értesültek, de a nem hivatalos körök sem von­ják kétségbe azonban, hogy erre a tanácskozásra fölöttébb szükség van, annál inkább, mert a katonai tömö­rülés állami és pártvezetőinek leg­utóbbi tanácskozása 1980-ban volt Var­sóban. Megerősítették, hogy az előkészüle­tek már zárószakaszba jutottak, s ez­zel hozzák összefüggésbe a kelet-euró­pai országok állam -és pártvezetőinek találkozását Kulikov szovjet marsallal, a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erőinek parancsnokával. Ezekkel a katonai és politikai konzultációkkal párhuzamosan, amelyek Moszkva és szövetségesei között folynak, előkészü­leteket tesznek a tömörülés politikai és állami csúcsértekezletének megtar­tására is, hogy áttekintsék az új szer­vezés, a munkamegosztás és a KGST- országok integrálódásának legidősze­rűbb kérdéseit. A Kommünyiszt című szovjet lap legújabb számában jelen­tette be ezt az értekezletet, mond­ván, hogy a kezdeményező az SZKP XXVI. kongresszusa volt. Minthogy a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének összeté­tele ugyanaz, mint azé a testületé, amelynek a KGST különféle kérdései­ről kell tárgyalnia, egyelőre még bi­zonytalan, hogy az úgynevezett szo­cialista közösség állam- és kormány­fői küszöbönálló prágai értekezleté­nek napirendjén szerepelnek-e majd gazdasági problémák is, vagy a rész­vevők csupán a nemzetközi és a tu­lajdon­biztonságukkal összefüggő kér­déseket veszik górcső alá. Kétségte­len, hogy a figyelem középpontjában a fegyverkezési verseny lesz, éspedig a másik katonai tömb pótfegyverkezé­si terveinek tükrében. Várhatóan a prágai értekezlet válaszol majd a NATO legutóbbi üzenetére. Egyes jól értesült külföldi megfi­gyelők szerint a gazdasági és a poli­tikai katonai dossziét egymással ösz­­szefüggésben vizsgálják, s hogy a Var­sói Szerződés tagországainak külügy­miniszterei már január 3-án összeül­hetnek Prágában. A miniszteri és Politikai Tanácskozó Testület tanács­kozását, szovjet források szerint, a nemzetközi helyzet határozza meg. a fegyverkezésről folytatandó konstruk­tív tárgyalások megkezdésére vonat­kozó szovjet javaslatot a másik kato­nai tömb nem fogadta el. Genfben és Bécsben nem történt előrehaladás a madridi értekezletet ismét el kel halasztani, az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei bejelen­­tették hogy európai és amerika erőiket pótlólagosan felfegyverzik. A szovjet sajtó szerint erre Usztyi­­nov marsall a TASZSZ szovjet hír­­ügynökségnek adott interjújában mérvadóan válaszolt, és ezt Moszkvá­ban hivatalos szovjet álláspontként ér­telmezik. Nincs kizárva, hogy ez lesz a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének az álláspontja is, a biztonsági helyzet és a leszerelés problematikájának viszonylatában. Usztyinov marsall azonban a Szov­jetunió honvédelmi minisztereként be­szélt, és beszédének közlésekor aezt említették, hogy az SZKP KB Politi­kai Bizottságának is tagja, ezért kül­földi szemleírók úgy vélik, hogy a Var­sói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete — amennyiben a másik ka­tonai tömb nem módosít hozzáállásán és nem teszi azt alkalmassá a konst­ruktív párbeszéd fölvételére — megfo­galmazza majd a feszült nemzetközi helyzettel kapcsolatos „tulajdon poli­tikai álláspontját”. Ezzel a lehetőség­gel hozza összefüggésbe Andropov szovjet pártvezető válaszát Ronald Reagan amerikai elnök levelére ame­lyet Brezsnyev szovjet párt- és állami vezető halála alkalmából intézett Moszkva címére. (Tanjug) Nagy-Britannia fegyverkezik Egymilliárd fontot költ katonai felszerelésre A brit kormány közölte, hogy több mint egymilliárd fontot fog költeni katonai felszerelés vásárlá­sára, hogy bepótolják a Falkland­­szigetekért folytatott háború vesz­teségeit, és kiküszöböljék a légi­erőnél és haditengerészetnél ész­lelt fogyatékosságokat. Nem hiva­talos becslés szerint a falklandi háború és a távoli szigeteken ál­lomásozó egység eltartása 1985-ig hárommilliárd fontjába fog kerülni Nagy-Britanniának. A nemrég közzétett honvédelmi fehér könyvben közölt adatok sze­rint Nagy-Britannia felerősíti ha­gyományos fegyvereit, de az atom­fegyvereket is. Egyebek között ki­cserélik az idejétmúlt Poláris ra­kétákat 160 úgynevezett cirkáló­­rakétára. (Tanjug)

Next