Magyar Szó, 1982. december (39. évfolyam, 344-359. szám)
1982-12-16 / 344. szám
1 982. december 11., esflfSrfSk шттшттттШШШШтш» a=a=^— LIBANONI HELYZET Az amerikai küldöttek új tervekkel érkeztek Folytatódnak a harcok Tripoliban Philip Habib és Morris Draper, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottjai ismét e térségbe érkeztek, ezúttal Jeruzsálemben és Bejrútban fogják ismertetni „új elképzelésüket” a Libanonban levő izraeli, szíriai és palesztin csapatok kivonásáról. Elutazásuk előtt véleményt cseréltek Reagan amerikai elnökkel. Habib Jeruzsálemben tárgyal Begin izraeli kormányfővel, Draper pedig Bejrútban Amin Gemayel libanoni elnökkel. Értesülések szerint az amerikaiak indítványozzák, hogy az első szakasz keretében az izraeli megszálló csapatok vonuljanak ki a Bejrút—Damaszkusz autóút menti övezetből, valamint a Bejrút körüli hegyvidékről, egészen Damour tengerparti városig. A szíriai és palesztin erők szintén elhagynák az autóút menté és a környező hegyeken levő állásaikat, egészen a Bekaa völgyéig. Az izraeli visszavonulásnak lehetővé kell tennie, hogy a bejrúti kormány katonákat vezényeljen a hegyvidékre, ahol már hetek óta tart a keresztény milícia és a muzulmán drúzok összecsapása. A kabinet bejelentette, hogy három különleges zászlóaljat alakított, amelyek az izraeliek távozása után azonnal hadállásokat foglalnak el a hegyvidéken. Bejrútban remélik, a sikeres amerikai közvetítés hozzájárul, hogy megkezdődjenek a libanoni— izraeli tárgyalások az izraeli csapatok teljes kivonulásáról. Problémát okoz a tárgyalások színhelye és a küldöttségek összetétele. A bejrúti rádió úgy értesült, az amerikaiak az ingázó diplomáciát javasolják, vagyis Habib felváltva Bejrútba és Jeruzsálembe utazna és közvetítene a két kormány között, vagy a két ország küldöttsége semleges városban, Nikéziában vagy Párizsban ülne tárgyalóasztalhoz. A bejrúti kormány elutasította Izrael követelését, hogy a tárgyalásokat felváltva Jeruzsálemben és Bejrútban folytassák, mert attól tart, hogy ez államközi szerződés aláírásához vezethet, amit Libanon, mint arab ország nem tehet meg, mert nem ismeri el Izraelt. Izrael továbbra is állhatatosan követeli, hogy ne katonai személyek, hanem politikusok tárgyaljanak. Sharon izraeli véderőminiszter kedden megismételte kormányának álláspontját, hogy a libanoniakkal „szemtől szembe” tárgyaljanak. Más jelentés szerint rövid fegyvernyugvás után felújultak a frakciós harcok Tripoli libanoni városban. A Szíriát támogató, illetve a vele szemben álló, a vallási csoportok közötti harcok miatt a városban szünetel az oktatás, az üzletek zárva vannak. A jelentések szerint a legutóbbi összecsapásokban 25-en életüket vesztették, ötvenen megsebesültek. Az egymással szemben álló csoportok harca miatt Tripoliba érkezett Szíria küldöttsége élén Khaddam külügyminiszterrel. Közvetíteni fog, hogy tűzszünetet kössenek. A küldöttség tagja Musztafa Tiasz tábornok, szíriai véderőminiszter is. A palesztin távirati iroda jelenti, hogy három izraeli katona megsebesült, amikor támadást intéztek egy lőszert szállító teherautó ellen. Va'id Dzsumblatt, a libanoni baloldaliak vezetője a francia televíziónak adott nyilatkozatában síkraszállt a Libanonban levő összes idegen, a palesztin, szíriai és izraeli csapatok távozásáért. Kijelentette: mindaddig támogatja Amin Gemayel elnököt, amíg az ország függetlenségének és nemzeti egységének megszilárdításán fáradozik. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke Tuniszban találkozni fog Philip Clautzweinnel, a Zsidó Világkongresszus volt elnökével. Más jelentés szerint az izraeli megszálló hatóságok továbbra is kisajátítják a palesztinok földjeit a megszállt nyugati partvidéken. Georges Habash, Palesztina Felszabadítása Népi Frontjának főtitkára tegnap közvetve megerősítette, hogy Algírban hamarosan megtartják a Palesztin Nemzeti Tanács régóta várt ülését. A PFSZ és Szíria kapcsolatáról szólva közölte, hogy bizonyos nézeteltérés merült fel, ám mindkét fél jó úton halad, hogy tárgyalások útján javítson az egymás közti viszonyon. Közölte azt is, hogy szervezete elutasítja Reagan amerikai elnök közel-keleti béketervét. Izraeli rádió adására hivatkozva az AFP jelenti, hogy a Falkland-szigetekért vívott harcok idején Izrael fegyvert szállított Argentínának. A megfigyelők szerint a hadianyagot Izrael Ecuador közvetítésével juttatta el Argentínának. Juan Ramon Aguirre Lanari argentin és Shamir izraeli külügyminiszter kedden Buenos Airesben a mezőgazdasági együttműködésről szerződést írt alá. Shamir kedden tárgyalt Argentína államfőjével is. Walesa egyszerű polgár — jelentette ki a lengyel külügyminiszter-helyettes Madridban Walesa egyszerű polgár, s nem tudom, mik a tervei és mi a szándéka, jelentette ki Józef Wielacz, Lengyelország külügyminiszterhelyettese arra a kérdésre válaszolva, vajon Walesa részt vesz-e a varsói kormánnyal való párbeszédben. Walesára tehát a lengyel hatóságok többé nem számítanak. Wielacz azt állította, hogy a Szolidaritás mozgalma többé nem létezik. Szó szerint kijelentette: „Új helyzetet teremtünk az új szakszervezetek számára, amelyekbe bárki bekapcsolódhat”. Hozzáfűzte, többé nem létezhetnek olyan szervezetek, amelyek a rendszer megsemmisítésére törekszenek. Ezzel kapcsolatban megemlítette a KOR-t. Újságírókkal a miniszterhelyettes Madridban beszélgetett. Három nappal ezelőtt érkezett a spanyol fővárosba, hogy részt vegyen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet őszi ülésszakának végén. Közölte, hogy az egyház és a kormány közötti párbeszéd sohasem szakadt meg. Hozzáfűzte, hogy jövőre alakítják meg az új és független szakszervezeteket, s hamarosan megszüntetik a hadiállapotot. Kifejtette, hogy a rendkívüli állapot felfüggesztésével megszűnik az internálás is, jelenleg 317-en vannak internáló táborban. Azt állította, hogy a közkegyelem ennél bonyolultabb. Ismertette, hogy folyamatban van a LEMP felújítása, a párt vezetőinek 60 százaléka új személy. Végezetül „nyugati mesterkedésnek” minősítette azt az állítást, hogy „a Kreml irányítja Jaruzelskit”. Úgy ítélte meg, hogy a lengyel probléma a lengyelek hatáskörébe tartozik, majd elítélte „az USA és a többi nyugati ország kampányát, Lengyelország belügyeibe való beavatkozását”, ami szerinte megnehezíti a Kelet— Nyugat kapcsolatokat. (Tanjug) . Mubarak NSZK-beli látogatásáról Az NSZK támogatja Egyiptom közelkeleti béketörekvését, s Nyugat-Európa nem tesz újabb békejavaslatot. Az NSZK nagyobb beruházásokat eszközöl Egyiptomban, s növeli a pénzügyi segélyt is. Dióhéjban így foglalható össze Mubarak egyiptomi elnöknek Carstens elnökkel és Kohl kancellárral Bonnban folytatott kétnapos tárgyalása. Mubarak tegnap rövid látogatásra Ausztriába utazott. Bonn kitart Nyugat-Európa 1980. évi határozata mellett, amely megerősítette Izrael jogát a létezésre, valamint a palesztinok önrendelkezési jogát. Kairóhoz hasonlóan most Bonn Reagan tervét megfelelő alapnak tekinti a közelkeleti válság politikai megoldására. Katari újság úgy értesült, hogy Mubarak, Jasszer Arafat és Gemayel hamarosan találkozni fog Kairóban. A közel-keleti tárgyalások feltételei Kairó legújabb diplomáciai kezdeményezése, Mubarak európai körútja alapján ítélve Egyiptom hajlandó bizonyos engedményekre a közel-keleti tárgyalások megkezdésében. Kairó továbbra is követeli Izrael kivonulását Libanonból, de állítólag kész tárgyalóasztalhoz ülni, ha pontosan meghatározzák az izraeli csapatok kivonulásának határidejét. A kairói megfigyelők egyre gyakrabban felvetik a jövőbeni tárgyalások keretének kérdését. Izrael szerint a keretet meghatározzák a Camp David-i megállapodások. Egyiptom szüntelenül a Camp David-i megállapodások bővített koncepcióját emlegeti. Reagan, az arab országok terve, valamint az egyiptomi—francia kezdeményezés ugyanis távolabb jutott az említett okmányoknál, s többé nem csak a palesztinok önkormányzatát tűzte ki célul. (Tanjug, UPI, AFP, AP, WAFA, KUNA, APS) NSZK A hadseregnek a legtöbbet Az állami költségvetés a Bundestag előtt A nyugatnémet Bundestag tegnap folytatta a jövő évi költségvetési vitáját. A terv szerint 2,3 százalékkal lesz nagyobb, mint az idei. Csakúgy mint kedden, a vitára tegnap is rányomta bélyegét a máris megkezdődött választási kampány. A heves szópárbajok ellenére a képviselők azoban viszonylag nyugodtan és simán tételről tételre elfogadják a költségvetési javaslatot. A legtöbb szó a katonai kiadásokról esett, a szociáldemokrata ellenzék nem támogatta a kormány javaslatát. A katonai költségvetés ugyanis az 1982. évi 44 milliárd márkáról jövőre 46,7 milliárdra emelkedik. Wörner véderőminiszter lakonikusan indokolta meg a javaslatot: „A polgároknak tudniuk kell, hogy szabadságuknak megvan az ára”. Az ellenzék mégis úgy véli, hogy az általános pénzhiányért ez túlontúl magas ár. Az összes költségvetési tétel közül egyébként éppen a katonai növekedett a legnagyobb mértékben. Az ellenzék alapos információt kért a közelmúltban kipattant botrányról, tudniillik, hogy az Egyesült Államok az Európában állomásozó fegyveres erőinek stuttgarti főparancsnokságát Londonba szándékozza áthelyezni. A szociáldemokraták elkeseredéssel értesültek az afférról, annál inkább, mert a kormány azt állítja, hogy már tavasz óta tudott a szándékról, amikor még Schmidt volt a kancellár. (Tanjug) UfiGTAft SZÓ К01РОШЖА------- SAJTÓÉRTEKEZLET A SZÖVETSÉGI KÜLÜGYI TITKÁRSÁGOM Példátlan diszkrimináció A görög hatóságok enyhén szólva furcsa eljárásai • Svájc a tüntetés engedélyezésével gyakorlatilag bátorítja az albán irredentákat Az albán nacionalisták és irredenták december 10-i genfi jugoszlávellenes tüntetései a JSZSZK területi integritásának szétzúzására, valamint a Kosovóban és Jugoszlávia más vidékein élő nemzeteink és nemzetiségeink együttélésének aláásására irányultak, jelentette ki Svetislav Vujovic, a Szövetségi Külügyi Titkárság hivatalos képviselője újságírók kérdéseire válaszolva a külföldi és hazai újságíróknak tegnap megtartott sajtóértekezleten. A továbbiakban elmondta, a tüntetések engedélyezése gyakorlatilag bátorítja az irredenták jugoszlávellenes tevékenységét. Az ilyen magatartás ellentétben áll Svájcnak a helsinki záródokumentumból eredő kötelezettségeivel és nincs összhangban kétoldalú kapcsolataink baráti jellegével, a jó kapcsolatokat nem fejleszthetjük sikeresen az olyan nemzetközi kötelezettségek szigo-A prištinai Rilindja tegnapi számában megjegyezte a genfi albán nacionalista és irredenta felvonulással kapcsolatban, meglepő, hogy a semlegesség és hagyományosan demokratikus Svájcban az idén több ízben megengedték különböző csoportoknak hogy felvonuljanak és provokálják Jugoszláviát. Svájc ezzel a jugoszlávellenes elemek pártjára állt, noha kormánya jól tudja, hogy milyen jogaik vannak Jugoszláviában a nemzetiségeknek, és mennyire járult hozzá Jugoszlávia a nemzetközi problémák igazságos megoldásához. (Tanjug ró tiszteletben tartása nélkül, mint az említett dokumentum. Szeretnénk hinni, hogy Svájc, azzal a bizonygatással egyidejűleg, hogy jó kapcsolatokat óhajt fenntartani Jugoszláviával, megérti, a további kapcsolatok során fel kell hagynia a kétféle mérce alkalmazásával. Ezáltal jelentősen és konkrétan hozzájárulna Helsinki szellemének erősítéséhez, valamint kétoldalú kapcsolataink jó légkörének fenntartásához. A kérésre, hogy kommentálja a görög sajtó egy részének írásait a jugoszláv közvélemény reagálásával kapcsolatban, amelyet a görög oktatásügyi minisztérium határozata váltott ki, hogy hazarendeli a görög egyetemistákat a szkopjei Cirill és Metód egyetemről azzal a megindoklással, hogy ezen az egyetemen egy nemzetközileg széles körben el nem ismert nyelven folyik a tanítás, továbbá a kérésre, hog” mondjon véleményt a görög lapok azon írásairól, amelyek szerint Karalambopulosz görög külügyminiszter a reagálás miatt tiltakozott Jugoszlávia athéni nagyköveténél, a külügyi titkárság képviselője kijelentette: „Ismeretes, hogy a görög kormány hivatalos lapja 1982. november 15-én, hivatkozva a görög parlamentnek az idén hozott törvényére, közzétette a döntést, hogy a szkopjei Cirill és Metód egyetemet olyan egyetemnek nyilvánítja, ahol nemzetközileg el nem ismert nyelven folyik a tanítás és ezért az ott tanuló görög egyetemistákat hazairányítják és megfelelő görögországi egyetemeken részesítik továbbképzésben. Természetesen a görög polgárok dolga, hogy hol végzik egyetemi tanulmányaikat, és a görög hatóságokra tartozik, hogyan fogják vagy pedig szabályozzák-e ezt egyáltalán. Eszünkbe sem jut be beleavatkozni, noha erről is meg lehet a saját véleményünk. A jugoszláv közvélemény éppen erre a határozatra reagált és arra, amit ez a határozat magába foglal, nem pedig az úgynevezett macedón kérdésre, ahogyan ezt a görög sajtó feltünteti, amely ezeket a dolgokat, csak számára ismeretes okokból, összekeverte. Arról a tényről van szó, hogy ez a határozat példa nélküli megkülönböztetésben részesíti a szkopjei Cirill és Metód egyetemet, Jugoszlávia egyik egyetemét és ezáltal a macedón nyelvet, Jugoszlávia egyik hivatalos nyelvét is. Mindez a Macedón SZK-val, a JSZSZK egyik szocialista köztársaságával szemben alkalmazott megkülönböztető viszonyulással vezethető le. A görög hatóságok eljárása enyhén szólva furcsa, elsősorban az el nem ismert nyelvekről szóló megindoklás és mindez kiváltotta közvéleményünk indokolt elégedetlenségét és nyugtalanságát. A görög fél kifogásolja a jugoszláv közvélemény reagálását, így, sajnos, olyan helyzet állt elő, amelyben a görög hatóságok határozzák meg, hogy Jugoszlávia hivatalos nyelvei közül melyik nemzetközileg elismert vagy el nem ismert, a görög sajtó pedig felrója közvéleményünknek, hogy reagált erre az eljárásra. Különben ismeretes, hogy a kérdéses szkopjei egyetem 1949-ben nyílt meg, jelenleg 27 kara van és 19 külföldi egyetemmel működik együtt. Az 1931— 1982. tanévben 42 000 egyetemi hallgató és, távhallgató, közöttük 1500 külföldi iratkozott be erre az egyetemre.” A görög külügyminiszter és Jugoszlávia athéni nagykövete találkozójára visszatérve Vujovic elmondta, az említett kérdésekről a szokásos diplomáciai úton megbeszéléseket folytatnak, szem előtt tartva a kölcsönös érdeket, a déli szomszédunkkal fenntartott hagyományosan baráti kapcsolatok állandó fejlesztését. A kérésre, hogy mondjon véleményt a Jugoszláviának szánt újabb nyugati kölcsönökről, Vujovic elmondta, külföldi tájékoztatási eszközök révén értesültünk Jugoszlávia, egyes nyugati partnereinek kezdeményezéséről, hogy támogatják gazdasági stabilizációs programunkat. Erről egyes jugoszláv lapok is beszámoltak. Hivatalosan azonban eddig még nem értesítettek bennünket erről a kezdeményezésről. Ismeretes, hogy Jugoszlávia hivatalos kapcsolatot tart fenn a Nemzetközi Valuta Alappal, a Világbankkal, valamint egyes olyan nyugati országok kormányaival, amelyek jelentős gazdasági partnereink. A kontaktusok során, különösen az utóbbi időben, megbeszéléseket folytattunk a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésének és kibővítésének lehetőségeiről, különös tekintettel a gazdasági stabilizációs politikánk érvényesítésével kapcsolatos erőfeszítésekre. (Tanjug) A NATO elvetette a szovjet javaslatot (Folytatás az 1. oldalról) ROMA. — La Repubblica című tekintélyes római napilap tegnapi számában bírálta a külügyminisztériumot, mert elhamarkodottan döntött és visszautasította az európai középhatótávolságú atomfegyverek csökkentésére tett legújabb szovjet javaslatokat. Az újság hangsúlyozza, hogy a jelek szerint Olaszország a nyugat-európai országok között egyedül maradt, és még mindig a zéró megoldás mellett kardoskodik. Megállapítja azt is, hogy az illetékes római körök legalább konzultálhattak volna George Schultz külügyi államtitkárral, aki nemrégiben Rómában járt, és más NATO-országok kormányaival, mielőtt elhamarkodott döntésüket meghozták. A Varsói Szerződés csúcsértekezlete válaszol a legutóbbi NATO-üzenetre Moszkvában még nem erősítették meg a prágai hírt, hogy a jövő év elején a csehszlovák fővárosban ülést tart a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. A jól értesültek, de a nem hivatalos körök sem vonják kétségbe azonban, hogy erre a tanácskozásra fölöttébb szükség van, annál inkább, mert a katonai tömörülés állami és pártvezetőinek legutóbbi tanácskozása 1980-ban volt Varsóban. Megerősítették, hogy az előkészületek már zárószakaszba jutottak, s ezzel hozzák összefüggésbe a kelet-európai országok állam -és pártvezetőinek találkozását Kulikov szovjet marsallal, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsnokával. Ezekkel a katonai és politikai konzultációkkal párhuzamosan, amelyek Moszkva és szövetségesei között folynak, előkészületeket tesznek a tömörülés politikai és állami csúcsértekezletének megtartására is, hogy áttekintsék az új szervezés, a munkamegosztás és a KGST- országok integrálódásának legidőszerűbb kérdéseit. A Kommünyiszt című szovjet lap legújabb számában jelentette be ezt az értekezletet, mondván, hogy a kezdeményező az SZKP XXVI. kongresszusa volt. Minthogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének összetétele ugyanaz, mint azé a testületé, amelynek a KGST különféle kérdéseiről kell tárgyalnia, egyelőre még bizonytalan, hogy az úgynevezett szocialista közösség állam- és kormányfői küszöbönálló prágai értekezletének napirendjén szerepelnek-e majd gazdasági problémák is, vagy a részvevők csupán a nemzetközi és a tulajdonbiztonságukkal összefüggő kérdéseket veszik górcső alá. Kétségtelen, hogy a figyelem középpontjában a fegyverkezési verseny lesz, éspedig a másik katonai tömb pótfegyverkezési terveinek tükrében. Várhatóan a prágai értekezlet válaszol majd a NATO legutóbbi üzenetére. Egyes jól értesült külföldi megfigyelők szerint a gazdasági és a politikai katonai dossziét egymással öszszefüggésben vizsgálják, s hogy a Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei már január 3-án összeülhetnek Prágában. A miniszteri és Politikai Tanácskozó Testület tanácskozását, szovjet források szerint, a nemzetközi helyzet határozza meg. a fegyverkezésről folytatandó konstruktív tárgyalások megkezdésére vonatkozó szovjet javaslatot a másik katonai tömb nem fogadta el. Genfben és Bécsben nem történt előrehaladás a madridi értekezletet ismét el kel halasztani, az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei bejelentették hogy európai és amerika erőiket pótlólagosan felfegyverzik. A szovjet sajtó szerint erre Usztyinov marsall a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott interjújában mérvadóan válaszolt, és ezt Moszkvában hivatalos szovjet álláspontként értelmezik. Nincs kizárva, hogy ez lesz a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének az álláspontja is, a biztonsági helyzet és a leszerelés problematikájának viszonylatában. Usztyinov marsall azonban a Szovjetunió honvédelmi minisztereként beszélt, és beszédének közlésekor aezt említették, hogy az SZKP KB Politikai Bizottságának is tagja, ezért külföldi szemleírók úgy vélik, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete — amennyiben a másik katonai tömb nem módosít hozzáállásán és nem teszi azt alkalmassá a konstruktív párbeszéd fölvételére — megfogalmazza majd a feszült nemzetközi helyzettel kapcsolatos „tulajdon politikai álláspontját”. Ezzel a lehetőséggel hozza összefüggésbe Andropov szovjet pártvezető válaszát Ronald Reagan amerikai elnök levelére amelyet Brezsnyev szovjet párt- és állami vezető halála alkalmából intézett Moszkva címére. (Tanjug) Nagy-Britannia fegyverkezik Egymilliárd fontot költ katonai felszerelésre A brit kormány közölte, hogy több mint egymilliárd fontot fog költeni katonai felszerelés vásárlására, hogy bepótolják a Falklandszigetekért folytatott háború veszteségeit, és kiküszöböljék a légierőnél és haditengerészetnél észlelt fogyatékosságokat. Nem hivatalos becslés szerint a falklandi háború és a távoli szigeteken állomásozó egység eltartása 1985-ig hárommilliárd fontjába fog kerülni Nagy-Britanniának. A nemrég közzétett honvédelmi fehér könyvben közölt adatok szerint Nagy-Britannia felerősíti hagyományos fegyvereit, de az atomfegyvereket is. Egyebek között kicserélik az idejétmúlt Poláris rakétákat 160 úgynevezett cirkálórakétára. (Tanjug)