Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)
1983-01-11 / 9. szám
1983. január 11., kedd MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA 7 ZOMBOR A szakszervezet nem kerülhet mellékvágányra A munkásosztály kész megvédeni az önigazgatási rendszert . A Szakszervezeti Szövetség 15. választási értekezletén részt vett Bogoljub Nedeljkovic is összesen 13 pontban foglalta össze Slavko VUJIC, a községi szakszervezeti tanács eddigi elnöke a további teendőket a zombori Szakszervezeti Szövetség 15. választási értekezletén, amit tegnap, hétfőn délelőtt tartottak meg Zomborban a Jugoszláv Néphadsereg otthonának éttermében. A feladatokról szólva egyebek között elhangzott, hogy a szakszervezet a jövőben nem kerülhet mellékvágányra, hanem ott kell lennie, ahol a munkás valóságos érdekeit képviselheti, ahol érdemlegesen döntenek a dolgozók érdekében. Ugyancsak további feladat a gazdaság megszilárdítása, a többtermelés, a jobb munka, az önigazgatási rendszer további erősítése, de sok feladat vár a szakszervezetre a dolgozók lakáskörülményeinek javításában, üdültetésének megszervezésében, az ellátás terén, a szociális körülmények javításában, és így tovább. A 15. választási értekezlet öszszegezte az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységet, majd pedig akcióprogramot fogadott el a soron következő feladatokról. Igen tartalmas és konkrét vita folyt az értekezleten. VAJGAND Károly például rámutatott, hogy jobb kádertervezéssel elejét lehet venni a munkanélküliségnek, Adam KRAJACIC pedig, hogy a munkások már sokallják a határozatot, hiányolják végrehajtásukat, a felelősségre vonást. Véleménye szerint szolidáris alapon kellene megoldani a foglalkoztatás égető kérdéseit, Zomborban a 3200 munkanélkülit a 300 társultmunka-alapszervezetben szolidárisan kellene szétosztani. Dr. Rajkó LALIC, rámutatott, hogy 1975- ben 373 000 nap veszett el betegszabadság címén, 1990-ben pedig már 555 000 munkanap. Ennek fő okát abban látja, hogy a dolgozók érdektelenek a termelő munkában. Az ülésen több mint húszan szólaltak fel, s lapzártakor még tartott az értekezlet. Az ülésen szót kért egyebek között Bogoljub NEDELJKOVIC, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség elnöke is. " További feladatunk, hogy erősítsük az önigazgatási mechanizmust. Hogy javítsunk a mostani nehéz életkörülményeinken, önigazgatási rendszerünket kell továbbfejlesztenünk. Enélkül nem haladhatunk előre. Meg kell állapítanunk, hogy mi igazgatunk-e, munkások, vagy más végzi helyettünk ezt a fontos tevékenységet. Tudomásom van róla, hogy Jugoszláviában sokan az önigazgatást vádolják az előállt helyzetért. Nem az önigazgatás van hullámvölgyben, hanem az etatista törekvések jutottak krízisbe. A kiút nem az adminisztratív intézkedésekben van, ezek csak ideiglenes jellegűek. Le kell törni azokat az erőket, amelyeknek szándékában áll az önigazgatási rendszer terebélyesedésének megakadályozása. A munkásosztály kész megvédeni ezt a rendszert, kellő tapasztalata van, hiszen már 32 éves országépítési múlt áll mögötte — mondta Bogoljub Nedeljkovic. Életerős gazdaságnak kell szavatolni továbbfejlődésünket. Az állandó áremelkedés, az infláció legjobban a munkásokat sújtja. Talán ezért lettek kedvezegettek a dolgozók. Ki kell vizsgálnunk a jövőben, hogy miért nincs serkentve a munkás eléggé a többtermelésre. Inkább betegszabadságra megy, kimarad a munkából. Téved az a társadalmi-politikai közösség, amely bezárkózik határai közé. Mi hibát követtünk el, amikor megállapítottuk, mi az oka a bezárkózásnak, akkor kellett volna erélyesen szembeszállni ezekkel a provinciális érdekekkel, de nem tettük meg. Jugoszlávia dolgozóinak egységesek az érdekeik, ezért egységes a szakszervezetünk is. — Nincsenek apró szakszervezeti ügyek — mondta végül Bogoljub Nedeljkovic. — A különféle jegyekkel meg adminisztratív intézkedésekkel nem sokra megyünk. A kiút a termelékenység növelésében, a több és jobb munkában van. A szakszervezet a munkásosztály szervezete, ezért hallatni kell a munkásoknak a szavát az értekezleteken, a mindennapi munkában. Van erőnk arra, hogy legyőzzük a felmerült nehézségeket és ez biztató a további munkában — mondta Bogoljub Nedeljkovic. A tegnapi értekezleten megválasztották a 45 tagú községi szakszervezeti tanácsot, majd lapzárta után kinevezték a tanácselnökséget, ekkor választották meg az új elnöklőt is egyéves megbízatási időszakra. Az ülésről táviratban köszöntötték a JKSZ Elnökségét és az államelnökséget is. TÓTH László HÓDSÁG A statisztikai adatok szerint a hódsági községi pártszervezet az utóbbi öt esztendőben igen nagy figyelmet fordított a fiatalok fölvételére, úgyhogy jelenleg a tagság 21 százaléka fiatalabb 27 évesnél. A fölvétel után azonban nem követik figyelemmel, milyen tevékenységet fejtenek ki a fiatalok a pártszervezetekben. Mint a KSZ községi bizottságának elnöksége legutóbbi ülésén is megállapította: a fiatalok tevékenysége megközelítőleg sem éri el a kívánt szintet. A középiskolai központban például az értekezleteket leginkább a tanulók nélkül tartják meg, de másutt sem kifejezett az ifjúságnak a munkában való részvétele. A Szocialista Ifjúsági Szövetség községi szervezetének tevékenysége is kifogásolható. Jellemző rá a fórummunka, leginkább a kevésbé fontos kérdésekkel foglalkozik. Körülbelül 7000 fiatal él a hódsági községben, 2800-an azonban nem tagjai az ifjúsági szövetségnek, ami megengedhetetlen. A fiatalok társadalmi helyzetét illetően igen sok a javítani való. Igen sok például a munkanélküli fiatal, nem kapcsolódtak be rendesen az önigazgatási folyamatokba, nem veszik ki részüket kellőképpen más társadalmi-politikai szervezetek tevékenységéből. A 2100 munkanélkülinek csaknem 70 százaléka fiatalabb 27 évesnél, közöttük 284 szakképzett munkás, 644 középiskolai, 34 főiskolai és 16 egyetemi végzettségű. Az elnökségi ülésen elhangzott, hogy elsősorban a kommunisták feladata, konkrét foglalkoztatási program meghozatala a társultmunka-alapszervezetekben. Minden stabilizációs programnak egyik fontos tényezője kell hogy legyen a fiatalok, elsősorban a fiatal szakemberek foglalkoztatása. Főleg a mezőgazdaságban vannak kiaknázatlan lehetőségek. Következetesen alkalmazni kell a nyugdíjaztatásról és a gyakornokok alkalmazásáról szóló előírásokat, felelősségteljesebben kell viszonyulni a tiszteletdíjas munkához és a túlórázáshoz. Néhány fölszólaló kifogásolta, hogy egyes iskolákban nem folyik megfelelő oktatás és nevelés, és ez is oka annak, hogy a fiatalok később érdektelenné válnak. A pedagógusok nagyon sokat tehetnek a fiatalok megfelelő nevelése érdekében. Megállapították: a községi pártszervezet is keveset foglalkozott az ifjúság problémáival, ezen mielőbb változtatni kell. Tény azonban, hogy önigazgatási rendszerünkben mindenütt képviselve vannak a fiatalok, tehát tőlük függ, hogy milyen tevékenységet fejtenek ki. Érthetetlen, hogy a SZISZ községi elnöksége nem volt hajlandó aláírni a káderpolitikáról szóló megegyezést, amikor a község mindegyik társadalmi-politikai szervezete megtette. Az ülésen hangsúlyozták: a fiataloknak is mielőbb alá kell írniuk a megegyezést. HAJNAL Árpád Érdektelen, tétlen fiatalok KÜLDÖTTRENDSZER ÉS STABILIZÁCIÓ Önigazgatási lelkiismeretünk szava A JKSZ KB 4. ülésének határozatai nem is egy alkalommal kötelezik a kommunistákat, a szervezeteket, vezetőségeket, hogy az eddiginél határozottabbam és egységesebben tevékenykedjenek a 3. ülés határozatainak végrehajtásán. Ezek, a szeptemberi határozatok társadalmi-gazdasági fejlődésünk számos olyan kérdésével foglalkoznak, amelyek nyilván még jó ideig időszerűek lesznek. Most csak egy megállapításra hívjuk fel a figyelmet, sokunkra vonatkozik, sok minden , függ tőle, nyilván ezért is kapott ki- s emelt hangsúlyt a határozatokban. Miután megállapítja, hogy a szubjektív erők nem eléggé tevé- skenyek ahhoz, hogy véltoztassa- I nak a helyzeten, a határozat leszö- gezi: „A társadalmi-gazdasági problémák megoldásába nem kapcsolódott be kellő mértékben a küldöttrendszer, nélküle pedig , nem tudjuk eléggé felelőseéig teljesen és idejében elhárítani ezekeket a gondokat.” Ami nélkül nem lehet !mindenekelőtt a mondat két megállapítására kell felhívnunk a figyelmet: nem kapcsolódott be kellő mértékben a küldöttrendszer, ez az egyik, a másik pedig az elsőből következik, enélkül nem tudjuk megváltoztatni a helyzetet. A problémák nagyságát ismerjük, a helyzet súlyát érezzük, s ugyanígy annak a szükségét is, hogy változtassunk rajta. De ez csak a küldöttrendszer működésé-I - nek javításával lehetséges. Javult-e a küldöttek, küldöttségek, küldött-testületek munkája az utóbbi hetekben, hónapokban, abban az időszakban, amelyben egyre nagyobb hangsúllyal fogalmazódik meg a felszólítás, valamennyi szubjektív tényező egységes akciójára van szükség. Ellentétben az elvekkel A Vajdaság SZAT 1983. évi költségvetéséből finanszírozandó általános társadalmi szükségletek fedezésére vonatkozó kötelezettségek javaslatában (Küldöttek Híradója) olvashatjuk: „A kötelezettségek vállalására vonatkozó javaslat célja, hogy a társultmunka - alapszervezetekben foglalkoztatott munkásoknak lehetővé tegye, hogy véleményt mondjanak alapszervezetük abbéli képességéről, amely szerint jövedelme és a személyi jövedelmekre Statisztika helyett Lehet, hogy az említett, a képviselőház munkájáról készült jelentés óta már lényegesen javult a küldöttek és küldöttségek munkája, ma már talán sokkal több küldött megy úgy ülésre, hogy magjával viszi a küldöttbázis álláspontját. a küldöttségek és dolgozók gyűlése manapság talán már rendszeresebben tárgyal a fontos tervezetekről és javaslatokról, így Az 1983. évi általános társadalmi és a közös szükségletek kielégítésére vonatkozó kötelezettségek összevont áttekintésének tervezetéről, valamint Az általános társadalmi és a közös szükségletek kielégítését szolgáló eszközök elkülönítésére és társítására irányuló általános politika irányadó elveiről is. A statisztika ezt a változást, ezt a minden bizonnyal jelentős javulást is kimutatja majd, s annak alapján megbízható képet kaphatunk a tényleges helyzetről. Addig meg kell elégednünk egy valamivel szubjektívebb, de mégsem haszontalan értékeléssel: mennyire járultunk hozzá mi magunk, küldöttségünkben, alapszervezetünkben, a helyi közösségekben a küldöttrendszer működésének javításához. Talán nem álrt néha, ilyenkor néha meghallgatni önigazgatási lelkiismeretünk, erkölcsi tudatunk szavát is. A hatékonyság érdekében. (bn) A kérdésre a választ elsősorban saját küldötti gyakorlatunkban kell(ene) keresnünk. Mennyire lelkiismeretesen végezzük el küldötti megbízatásunkat, megbeszéljük-e a kérdéseket, álláspontokat a dolgozókkal, s a küldött-testületben tolmácsoljuk-e a társult munka dolgozóinak vagy a helyii közösség polgárainak az álláspontjait, érdekeit? Megteszünk-e mindent, munkáink eredményessége, hatékonysága végett? Vagy elhanyagotszolgáló eszközök után általános társadalmi szükségletek finanszírozására eszközöket köteles elkülöníteni.” Mondhatni ideális helyzet: nem egy, a dolgozóktól elidegenült, felső testület, hanem maga a társult munka, az alapszervezetek dolgozói döntik el, hogy jövedelmükből mennyit adnak, adhatnak a közös szükségletek finanszírozására. Olyan jog ez, amely szavatolja, szavatolhatja, hogy a lényeges kérjük ezt, csak formálisan vagy még délben a jövedelem kérdésében úgy sem teszünk eleget a kötelezettségünknek? Annak idején foglalkoztunk a tartományi képviselőház előző összszetételében kifejtett munkájáról készült jelentéssel. Ott olvashattunk róla, hogy nem egy olyan dokumentumról, amelyről pedig a társult munkának kellett volna véleményt mondania, alig érkezett be észrevétel, jóváhagyó álláspont vagy módosító javaslat. Más szóval: igen nagyfokú volt az érdektelenség, a küldöttségeket nem hívták össze, a dolgozók gyűlésén ■nem tárgyalták meg azokat a javaslatokat sem, amelyeknek meghozatalában pedig közvetlenül érdekelve voltak, amelyek bizonyos anyagi kötelezettségeket (adók, járulékok) szabtak meg, maga a munkásosztály, s ne töbé idegen erők döntsenek. Általában az önigazgatási gyakorlatunk fejlettségével foglalkozó elemzések legkiemeltebb megállapítása: még mindig nem érvényesül eléggé az elv, hogy a jövedelemről azok döntsenek, akik megteremtették. A jogokkal és az elvekkel ellentétben tehát a társult munkán kívüli erők döntik el, mire költik a jövedelmet. Hogy pedig ez így van, azt jórészt a küldött rendszer működésében tapasztalható fogyatékosságokkal magyarázzuk. Leegyszerűsítve: a társult munka, maga a dolgozó nem él alkotmányos jogával, megengedi, hogy a döntéshozatal más tényezői esetleg az érdekeivel ellentétes határozatokat hozzanak, olyanokat, amelyeknek majd ő viseli a következményeit. Minden jelenségnek, ennek is megvannak az okai, elemezték is már őket többször, s rá is mutattak több olyan problémára, amelyek megnehezítik a küldöttrendszer működését, vagyis ezen keresztül a dolgozók, a jövedelem megteremtői érdekeinek érvényesítését. Miből lett a tengerparti ház Folytatódott Borivoj Curnić bűnperének tárgyalása Nem kevesebb mint 1,6 millió dinár elsikkasztásával és egyebekkel terheli a kerületi ügyészség a becsei Univerzal két dolgozóját, a földvári üzlet dolgozóit: Borivoj Curnic üzletvezetőt és helyettesét, Danilo Stojšićot. A Mák Oszkár kerületi ügyészhelyettes által képviselt vád alapján a múlt év decemberének elején elkezdődött a főtárgyalás, de újabb tanúk beidézése, főleg pedig a szakértői vizsgálat kiegészítése végett a tárgyalást elnapolták és tegnap újra kellett kezdeni, tekintve, hogy a félbeszakítás óta több mint egy hónap eltelt már. A vádirat, mint korábban már megírtuk, nyolc pontból áll. Az elsőrendű vádlottnak mindenekelőtt azt írja terhére, hogy a napi bevételből eltulajdonított 1,8 millió dinárt. Erre azáltal teremtett lehetőséget, hogy névlegesen növelte a beszerzési árakat és e megnövelt árak alapján készítette el a kiskereskedelmi — a megengedettnél nagyobb — árakat. A vádirat második pontja szerint az üzletvezető szabálytalanul járt el, amikor előleget vett fel több környékbeli földművestől — összesen 466 000 dinár értékben —, és ezt az előleget, mint a vádirat és a tegnap kihallgatott tanúk némelyike is állította, nem különítette el a napi bevételtől, hanem azzal együtt kezelte: a munkaszervezetnek hivatalosan nem is volt róla tudomása. Ismét másik vádpontot képez, hogy a vádlott drágábban adott el mezőgazdasági gépeket, mint szabad lett volna, és ebből 283 000 dinár törvénytelen bevételre tett szert. A vád szerint még néhány törvénybe ütköző cselekedetet követett el, többek között lehetővé tette helyettese számára, hogy traktort vásároljon az üzletben és az árát csak utólag fizesse be. A másodrendű vádlott teljes egészében beismerte tettét, Currie azonban csak részben. A nyomozás során kiderült, hogy a vádlott meglehetősen sok pénzt költött ingatlan szerzésére, többek között egy házat vásárolt a tengerparton 2,6 millió dinárért. Tegnap több tanút kihallgatott a Tomislav Vojnovic elnökletével dolgozó büntetőtanács többek között az elsőrendű vádlott anyósát és annak anyját. Azt kellett volna tisztázni e tanúk révén, hogy Cumiénak honnan volt 2,6 millió dinárja a tengerparti ház vásárlására. A tanúk szerint a vádlott örökölt anynyit, hogy ezt a házat megvehesse. Maga Currie beismerte, hogy egy alkalommal elvett a napi bevételből 550 000 dinárt, mert személygépkocsit vásárolt rajta. Furcsa persze, hogy leltározáskor még ez az összeg sem hiányzott a földvári üzletből, de nem hiányzott az a sok ezer dinár sem, amit a vádlott az üzletvitel költségére — mint például az áru ki- és berakodása — készpénzzel fizetett ki a bevételből. Tomislav Vojnovic bíró meg is kérdezte tőle, miért nem számolta el ezeket a kiadásokat szabályosan, hiszen a tanúk azt bizonygatják, hogy valóban voltak ilyen kiadások. A vádlott nem tudta megmagyarázni, miért kellett szabálytalan módszerhez folyamodnia. A tárgyalást ma folytatják.. NÉHÁNY SORBAN KRIVA PALÁNKÁN MEGKEZDTÉK egy 1,4 megawattos vízi erőmű építésének előkészületeit. A műszaki dokumentáció kidolgozása 5,2 millió dinárba kerül. A villanyerőmű termelése kielégíti majd a község áramszükségletét. A tervek szerint 1988-ban helyezik üzembe. —O — ÖSSZESEN 17 MILLIÓ DOLLÁR értékű üzletet kötött az Energoprojekt a panamai üzletfeleivel. A szerződés értelmében az Energoprojekt 1600 méter távvezetéket épít Panamában, ezenfelül 6 nagyobb és több kisebb trafóállomást is leszállít a megrendelőnek. MINDEN TIZEDIK, OLASZORSZÁGBA UTAZÓ JUGOSZLÁV POLGÁR „letét" árán utazott. Novemberben és decemberben 231 334- en utaztak Trieszt felé, közülük 101 till személy kishatárforgalmi ennedé 4 éves, fitt 723-an pedig letétet fizettek, illetve mentesültek e kötelezettség alól. —O — TEGNAPTÓL KEZDVE SZKOPJÉBAN is jegyre adják a mosóport és az étolajat. A rendszeresített ellátás lehetővé teszi majd, hogy személyenként egy liter étolajat és a család létszámától függően 1—4 kilogramm mosóport vásároljanak havonta. — O — REKORD MENNYISÉGE SZENET BÁNYÁSZTÁK ki a banovici Tito szénbányák bányászai. Tavaly összesen 2 395 700 tonna szenet termeltek ki, amely 92 700 tonnával több az eddigi évek során tervezettnél. Csupán egyetlen nap nem dolgoztak: a második és a harmadik műszak számára december 11e, az első műszak számára pedig ez év január elseje volt szünnap.