Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)

1983-01-19 / 17. szám

1983. január 19., szerda Mikor lesz egységes országos tanterv Amikor hét évvel ezelőtt Vajdaságban elsőként megkezdődött az iskolareform, azt reméltük, az új tanterv forradalmasítja ok­tatásunkat, fokozza eredményességét. Amíg már nyolcadik éve bajlódunk vele, szidjuk, vitatkozunk a középiskolai oktatás rák­fenéiről, addig más köztársaságok egészen ellentétes vagy csak hasonló elvek alapján hozták meg tantervüket. Mindenki másként közelítette meg azt, amit egységes elvek alapján kellett volna meg­közelíteni az országban. Ha a Vajdaságban szerzett diplomával próbálkozott valaki beiratkozni például a belgrádi egyetem vala­­melyik karára, különbözeti vizsgát kellett tennie és fölvételezni. Miért? Sok fiatal emiatt megtorpant, elkedvetlenedett és sohasem iratkozott oda, ahova szeretett volna. Minden tartományban és köztársaságban más és más foglal­kozásokat, bizonyítványokat, szakképesítéseket ismertek el. Így történhetett, hogy például Horvátországban nem ismerték el az állatorvosi szakközépiskolai diplománkat. Az sem mellékes, hogy a szerbhorvát és a horvátszerb, vala­mint a többi nemzet és nemzetiség anyanyelvének és irodalmának tanterve mindenütt másként­­készült. Nem volt egységes alap­tanterv, magva annak, ami például a jugoszláv együvé tartozás szellemében mindenütt, Szlovéniától Macedóniáig egyaránt fontos. Ezeket a hiányosságokat igyekszik kiküszöbölni az a kezde­ményezés, amely az egységes jugoszláv óvodai, általános iskolai, középiskolai­ és egyetemi oktatás tantervének előkészítését szor­galmazza. A közös alapmércék és követelmények javasolására az oktatásügyi dolgozókat, nevelőket kérték föl. A január 20-áig nyil­vános vitán volt dokumentumtervezetről a zombori községközi pedagógiai intézet a múlt héten tartott értekezletet a zombori, hódsági, apatini és kulai pedagógusokkal. PRIBILLA M. SZLAVÓNIA—BARANYA Sok a pályakezdő munkanélküli hogy szinte kivétel nélkül minden községben nagy gondot okoz a fia­talok munkába állítása. Az utóbbi években ugyanis érezhetően meg­növekedett a főiskolát vagy egye­temet végzettek száma még azok­ban a községekben is, ahol alig néhány évvel ezelőtt kedvezmé­nyekkel várták a pályakezdő szak­embereket, a magas jövedelem mellett lakást is biztosítottak. Podravska Slatina közismerten fejletlen község, az utóbbi időben itt is negyvenre emelkedett a felső­­oktatási intézményt végzett mun­kanélküliek száma, Slavonska Po­­zegán ötvenen várnak a magas szakképzettségűek közül munkára. Baranyában is hasonló a helyzet. Ezen a mezőgazdasági vidéken, ahol a földterületek hatvan szá­zaléka társadalmi tulajdonban van, egyes mezőgazdasági szakemberek több mint öt éve várnak munkára. Hasonló a helyzet a magas szak­­képzettségű fiatalokkal más köz­ségekben is. Legtöbb egyetemen és főiskolát végzett fiatal az eszéki községben vár munkára. Az ülésen rámutattak, azért állt elő ilyen helyzet, mert az utóbbi időben mérséklődött a munkaszer­vezetek kapacitásának fejlődése. Éppen ezért nagyobb figyelmet kell szentelni a túlórázás megszün­tetésére, illetve a nyugdíjkorhatárt elért munkások helyére azonnal új munkaerőt kell fölvenni. A munkásfölvételnél előnyben kell részesíteni azokat, akik nehéz anyagi körülmények között élnek. Sokszor megtörténik ugyanis, hogy a jómódú szülők iskolából kikerülő gyermekeit azonnal mun­kahely várja. Hasonló a helyzet a gyakornokok fölvételénél is. Ha­bár a gyakornoki idő letelte után nem köteles fölvenni a munka­­szervezet állandó munkaviszonyba a kezdő munkaerőt, a gyakorno­kok kiválasztását sok helyütt eleve úgy végzik, hogy az év letelte után marad, megkerülve a foglal­koztatási érdekközösség szabályza­tában meghatározott követelmé­nyeket. M. V. Az eszéki községek közösségé­ben sok pályakezdő fiatal nem ka­pott munkát az utóbbi években. Különösen a főiskolát és egyete­met végzettek száma nőtt ugrás­szerűen. A fiatalokat idejében be­vonják a KSZ munkájába, illetve az ifjúsági szervezetben vállalnak tevékenységet. Szlavóniában és Baranyában 143 ezer ifjúsági tagja van a 2082 alap­szervezetnek. Mint a legutóbb meg­tartott községközi pártértekezleten megállapították, ez lényeges szak­mai és alkotóerőt képviselhet a társadalmi-politikai és a gazdasági életben. Az ülésen elhangzott továbbá. ZOMBOR A zombori Vera Gucunja Gyer­mekintézményben január 14-én megkezdődött a félévi szünet. Két A fontosabbak közül ez alkalom­mal a hagyományos, belgrádi Pe­dagógusok téli találkozóját említ­jük meg, amelyet január 27-e és 29-e között tartanak meg. Ez alka­lommal a biológia és a szerbhorvát nyelv és irodalom szakos tanárok vesznek részt a munkában, amely­nek központi témája a két tan­tárgy öleli fel. Minden pedagógusnak — ha már nem pihenhetnek úgy igazán — jó továbbképzést, azoknak pedig, akik a gyermekvédelmi érdekközösség­gel valahol a Vlašićon vagy éppen a szlovéniai Alpokban próbálkoz­nak a síeléssel, sok havat, kelle­mes üdülést kívánunk, hogy mind a gyerekek, mind a tanárok újult erővel és jobb kedvvel kezdjék a második félévet. Megkezdődött a téli szünet hétig csendesek lesznek az óvodák, aki teheti, elmen, síelni, telelni, mások itthon pihennek. Nem vonatkozik a pihenő és a szünet az óvónőkre. Nekik naponta lesz elfoglaltságuk, továbbképző szemináriumokra, előadásokra jár­nak. Pedig rájuk is ráférne leg­alább egyhetes kikapcsolódás. Egyes iskolákban szintén a múlt héten tizennégy napra bezárultak a kapuk. Itt is hasonló a helyzet, pihenőjük csak a tanulóknak van. A zombori községközi pedagógiai intézet a téli szünet alatt több ta­ Az apatini gyermekvédelmi ér­dekközösségnek már korábban is volt nyaralója az Adrián, ponto­­nácskozást szervez, amelyeken ko­­rábban a Zadar közelében levé­­­telező a részvétel, mert ezek a téli Silba szigeten. A közelmúltban az-­­ napok munkanapok­­ra is lehetőség nyílt, hogy telelni is menjenek a gyermekek és a felnőttek. Az érdekközösség ugyanis Bledben megvásárolta a Triglav Szállót. A régi, patinás épületet adaptálták, bevezették a központi fűtést. A gyerekek első csoportja már el is utazott Bled­­be, két- és háromágyas, zuhanyo­zóval ellátott szobák várják a ven­dégeket. A szálloda közvetlen kö­zelében van a jégpálya, a síelésre alkalmas terep, a felvonók, a me­legvizes fürdőmedencék. A tíznapos telelés 4120—5500 di­nárba kerül, a gyerekek kedvez­ményben részesülnek. Az érdek­lődök még jelentkezhetnek a gyer­mekvédelmi érdekközösségben. Akik Silbán szeretnének nya­ralni, május végéig jelentkezhet­nek, a kéthetes nyaralás 5500— 6900 dinárba kerül. APATIN Silóén és Bledben üdülhetnek a község gyermekei, dolgozói K. A. Tisztelet a költőnek (Juhász Gyula 1883—1937) Gyere, hívjuk Annát! Ifjúságunk, nyarunk egyetlen asszonyát. Közös színésznője! Emlékeink örök büszke királynője őszi­ ég szemekkel, búza szőkeséggel szerelmünk idézd fel! Perzselj selyem szókkal, elmúlástól mentes istennői csókkal! ZOMBOR Több évig tartott a zombori község terület- és városrendezési tervjavaslatának kidolgozása. A két igen fontos dokumentumter­vezetről véleményt mondanak a helyi közösségek, munkaszerveze­tek és az önigazgatási közösségek. A községi végrehajtó tanácsban megvitatott és közvitára bocsátott tervezetről legkésőbb 1983. február 20-áig kell véleményt alkotni, eset­leg kibővíteni. A tervezet megjelent a zombori SILLING István községi közlönyben, amelyből NYILVÁNOS VITA 2000 darabot juttattak el az ille­tékes szervezeteknek, közösségek­nél zökkenőmentesebben fo­lyon, a községi lakás- és kommunális­ügyi bizottságban szakembereket biztosítanak, akik megfelelő ma­­n tervjavaslat­gyalázatot fűznek hoz. Közvetlenül a nyilvános DUNATÁJ Negyven zombori küldött vesz részt a pedagógusok téli találkozóján Az idei, kilencedik téli találkozót ez alkalommal is Újvidéken tartják meg, a Vajdaság minden községé­nek pedagógusaiból választott kül­döttségek képviselik az oktatási és nevelési intézményeket és a társa­dalmi-politikai szervezeteket. A pedagógusok újvidéki téli ta­lálkozójának tárgyköre az oktatás szerepe és feladatai társadalmi-po­litikai életünkben. Mivel a témákór igen széles, várható, hogy nagy­számú felszólaló lesz. A megnyitó­ra az újvidéki Szerb Nemzeti Szín­házban került sor, részt vesznek rajta tartományunk társadalmi-po­litikai és közéletének ismert veze­tői is. Ezután a munkát a VKSZ­Z KB-ban, a VDNSZSZ választmá­nyában, a Tartományi Szakszerve­zeti Tanácsban, a SZISZ Tartomá­nyi Választmányában és a Tarto­mányi Oktatásügyi Érdekközösség­ben folytatták a küldöttek, meg­hívott vendégek. A tegnap kezdődött és a munká­ját ma befejező téli találkozóra , zombori községből a következő pedagógusok utaztak el: Gellé, Zoltán, Danica Šaranov- Terezi Nedeljkov, Jovanka Kulic, Névén­­ka Balog és Branka Aleksié. Ez al­kalommal is a községi képviselő­­testület viseli az ott-tartózkodás költségeit. Az érdekközösség és a társadalmi-politikai szervezetek­­ küldötteinek költségeit azok finan­szírozzák, akik kiküldték őket. P. M. ZOMBOR Százéves a Városi Múzeum A vidék egyik legrégebben lét­rehozott múzeuma, a zombori az idén ünnepli fennállásának száza­dik évfordulóját. Több olyan osz­tálya működik, amely hozzájárul művelődési hagyományaink meg­őrzéséhez. A zombori Városi Mú­zeumhoz tartozik a batinai ütkö­zet emlékmúzeum is, a Duna vaj­dasági partján, fenntartásáról a tartományi művelődési érdekkö­zösséggel együtt gondoskodnak. Száz év nem kis idő, éppen ezért a múzeum dolgozói külön ünnepi műsortervet dolgoztak ki, a Szocialista Szövetség művelődés­ügyi bizottsága elfogadta. Ha a községi művelődési érdekközössé­gen kívül az ünnepség finanszíro­zásában részt vesz a tartományi érdekközösség is, akkor nagysza­bású és figyelemre méltó ren­dezvényre kerül sor Zomborban. A kamenicai Simonovic ház A legújabb újvidéki Duna-híd, a Szabadság-híd folytán immár egészen a városhoz tartozó Srems­­ka Kamenica központjában áll a falu egyik legszebb háza. A D Du­­na-partra néző homlokzatán ANNO 1797 felirattal. Ablakmagasságban pedig szerény emléktábla (fordí­tásban) ezzel a szöveggel: Ebben a házban nőtt fel dr. Radivoj Si­­m­onovié orvos és érdemes hegy­mászó. 1858—19511. Radivoj Simonovié nevét viseli a zombori egészségügyi központ, hiszen élete nagy részét ebben a városban töltötte mint orvos és egyben a turisztika megszállottja. Sokan őt nevezik ,.a Vajdaság el­ső hegymászójának”. Kamenicai háza üresen áll. 1965-ben a nagy árvíz erősen meg­rongálta és sokáig külseje is el­hanyagolt volt. Úgy hallottuk, tu­catnyi örököse van a háznak, köz­tük a legagilisabb, az Újvidéken lakó dr. Obradovic, megmozgatta a rokonokat és elérte, hogy a Tartományi Műemlékvédő Intézet a lajstromára vegye. Az intézet­nek azonban nincs pénze a teljes tatarozásra, s mint Mirjana Ra­­d­ulovictól, az intézet vezetőjétől megtudtuk, csak annyit vállalhat­tak, hogy elkészítsék a homlokzat helyreállítási tervét. A szakszolgá­lat terve alapján azután a rokon­ság adta össze a pénzt erre, nem­rég helyre is hozták a homlokza­tot, így most legalább kívülről szép. Ugyanez az intézet dolgozik most egy nagyobb szanálási ter­ven, a jövő évi általános műem­lékvédelmi program keretében. Szó volt az árvízben megrongáló­dott épület nedvességtől való meg­védéséről és általában a megmen­téséről, hiszen ők is tudják, hogy ez Srem­ska Kamenica egyik leg­szebb 18—19. századi lakóháza. A teljes felújítási terve tehát el­készül — csak az anyagiak hiá­nyoznak a megvalósításhoz. Ta­lán a zomboriak tudnának vala­micskét hozzásegíteni, hiszen Si­monovic doktornak nemcsak a hegymászás népszerűsítésében van­nak hervadhatatlan érdemei, ha már az egészségügyi központot ró­la nevezték el. E sorok írója is hálás neki, mert kamaszkor, pattanásait a zombori patikákban szinte recept nélkül kapható „Simonovic-kenőes” mu­lasztotta el... (—csj—) ESZÉK Megrekedt az autóbusz­­állomás építése Az eszéki autóbuszállomás mind szűkebbnek bizonyul most, hogy fokozottabb az utasforgalom. Épí­tése már korábban időszerű volt, a m­unikáil­atokat meg is kezdték, de pénzhiány miatt abba kellett hagy­ni. Mintegy 265 millió dinárra van szükség, hogy elkészüljön. Ekkora összeget azonban nem tudnak egy­szerre előteremteni a mai viszonyok közepette. S mivel az eszközöket előre kell biztosítani, a buszállo­más szakaszokban fog készülni. Ily módon 1985-re elkészülhet. Az új a­utóbuszál­­lomásnak hat érkező és tizenhat indulási peronja lesz. Mivel a vasútállomástól távol épít­ik, jól meg kell szervezni a vá­rosi közlekedést is. A vasútállomás melletti, jelenlegi autóbuszállomás néhány évtizeddel ezelőtt épült az akkori utasforga­lom bőséges ellátására, akkor évente egymillió utast szállítottak busszal. Ma az eszéki autóbuszál­­lom­áson évente mintegy három­millió utas fordul meg, de várható, hogy a forgalom a közeljövőben tovább emelkedik. M. V. Apróhirdetés Nagy­ház Zombor legszebb he­lyén, a körúton eladó. Gazdálkodó­nak is megfelelő 2 vagonos épí­tett góréval. St. Stepanovna 4. r IDŐSZERŰ Zombor volt a házigazdája an­nak az értekezletnek, amelyen a tartományi művelődésügyi érdek­­közösség idei mun­ka­tervéről, anyagi eszközeiről volt szó. Nyu­­gat-Bácska kilenc községének (Bácspalánka, Verbász, Kula, Hód­ság, Becse, Bács, Apatin és Zom­bor) küldöttei, társadalmi-politi­kai dolgozói hatszáz műsortervet kaptak kézhez, amelyeket a tar­tományi érdekközösségnek kelle­ne finanszíroznia, vagy a közsé­gekkel közösen pénzelni. Megál­lapították, hogy a stabilizáció, a pénzhiány miatt nem lehet mind­­ megvalósítani A szükségszerű vá­­­­logatást hamarosan elvégzik. Az értekezlet hangulatából ítél­­t­­e és a küldöttek vitáját tekintve megállapítható, hogy a nemzetek és nemzetiségek kultúrájának to­vábbi ápolása, a hagyományok és kulturális értékek feltárása a fő feladat, erre mindenáron pénzt kell biztosítani! Továbbá sürgették a művelődés­re elkülönített tartományi eszkö­zök felhasználásának demokrati­zálását, azaz ne csak a nagyobb, tartományi jellegű eseményeket, a rendezvényeket­­ finanszírozzák­­ ezekből a forrásokból, hanem a­­ községek, körzetek is jussanak ! ___________________________________| szóhoz, mert hiszen a pénzt kö­zösen teremtik elő. Szóvá tették többek között, hogy a nagyobb művelődési intézmények finanszí­rozása nem lehet csak községi jellegű, mert azok szélesebb fel­adatokat látnak el. Éppen ezért például a zombori Népszínház te­vékenységét — mert nemcsak Zom­borban tart előadásokat — közösen finanszírozzák a szomszé­dos községek is, azzal, hogy a társulat előre elfogadott terv sze­rint megfelelő számú előadást tart ezekben a községekben, fal­vakban. A zomboriak számítanak a tar­tományi művelődésügyi érdekkö­zösség anyagi támogatására, mert Petar Konjovic zeneszerző szüle­tésének 100., Milan Konjovic zom­bori festő, akadémikus születésé­nek 85. évfordulója, valamint a Városi Múzeum centenáriumának megünneplése tartományi jellegű. P. M. A művelődés demokratizálásáért szálltak síkra a küldöttek Vita a tartomány művelődésügyi érdekközösség idei munkatervéről

Next