Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)
1983-01-20 / 18. szám
1983. január 20., csütörtök Lelkiismeret kérdése is Bármennyire nehezünkre esik is, be kell ismernünk: a küldöttek és a küldöttségek nem váltották be a tevékenységükhöz fűzött reményeket. A rendszer egészében nem az elképzelés szerint működik. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy gyakran kellő ismeretek híján — amelyeket a szakszolgálatoktól kellene kapniuk a küldötteknek — a döntéshozatal egyes szakaszaiban formális a dolgozóknak, illetve a küldötteknek a részvétele. Érthetőbben: nincs ráhatásuk az események alakulására. Legkifejezettebb ez az önigazgatási érdekközösségekben, éppen ott, ahol a gazdaságban megteremtett jövedelem számottevő hányadának a sorsáról kellene határozni. A közgyűléseken, a végrehajtó bizottságokban olyan döntések születnek, amelyet a szakszolgálat sugalmaz, nem pedig a küldött javasol. Miért van ez így? A tartományi pártbizottság legutóbbi ülésén az okok-okozatok összefüggését kereste, s megállapította, hogy a küldöttségek nem működnek, nincs kapcsolatuk a bázissal, magukra maradtak, nem kapnak útmutatást, támogatást a társadalmi-politikai szervezetektől. Szinte sehol sem vizsgálták felül megvannak-e zavartalan tevékenységének , a feltételei, együttműködnek-e a küldöttek és a küldöttségek az önigazgatási szervekkel (és ha nem, miért nem), hogyan veszik ki részüket a kommunisták ebből az akcióból. Végül leszögezte, hogy eszmei-politikai tevékenységgel szét kell oszlatni a küldöttrendszer hatékonysága iránti bizalmatlanságot, a küldöttségek és küldöttségek eszmei-politikai felkészítésével helyre kell hozni a mulasztást. Valami azonban kimaradt az elemzésekből, a felszólalásokból. Ez pedig a küldötteknek, az egyéneknek a vállalt feladatokhoz való hozzáállása. Az érem másik oldala ugyanis éppen a küldött viszonyulása, felelősségének megnyilvánulása. Harmadik nemzedéke nőtt már fel küldöttrendszerünknek. A korábbi tapasztalatok és hallottak alapján a harmadik mandátum megválasztottjainak tisztában kell(ene) lenniük, mire vállalkoznak, tudniuk kell (és tudják az előző nemzedék gyakorlatából), hogy az üléseken számos társadalmigazdasági kérdés megvitatása szerepel, hogy ezekhez bőséges anyag érkezik, s enmer legyen a talpán, aki az egészen „átrágja” magát, sőt a bázis véleményét is kikérheti a vitás kérdésekben. Nem könnyű feladat, tudjuk ezt mi küldöttek, s tisztában voltunk vele, amikor a megbízatást vállaltuk. S azt is, hogy akadnak közöttünk érdekeltebbek vagy kevésbé érdekeltek, akiknek szívügye egy-egy kérdés tisztázása vagy elintézése, azok fáradtságát nem ismerve áttanulmányozzák még a vaskos kötetre tehető anyagokat is, s kérdezni sem szégyen a tárgykörhöz jobban értő, ha valami nem világos. Nem könnyű mindezt vállalni és négy éven át kitartóan eljárni az ülésekre, vitázni, bizonyítani, érvelni és a bázis véleményét kikérni, és az innen hozott érdekeket másokéval öszszeegyeztetni. Elfogy a lendület, a munkakedv, kihagy az éberség, és ilyenkor születnek a bázis akaratával ellentétes döntések. Legyünk őszinték, tőlünk küldöttektől, lelkiismeretes vagy nemtörődöm megbízatás-vállalásunktól függ, hogyan működnek a küldöttségek, és persze a rendszer is a maga egészében. Az egyén lelkiismerete, hozzáállása egyike talán a legfontosabbaknak ebben az egész, problémakörben. Ezt nem szabad és nem is lehet szem elől téveszteni. Cs. Zs. BÁCSFÖLDVÁR Eredményes évet zárt a zöldségféle-szárító üzem Elsőrendű feladat a nyersanyag biztosítása — Kétszázmillió? beruházással a termelés megkétszereződik — Nyolcvan-száz új munkaerő elhelyezése várható A bácsföldvári zöldségfélét szárító üzem tavaly a rendkívül nehéz helyzetben (súlyos elemi csapás) eredményesen valósította meg évi termelési tervét. Az idén pedig még nagyobb termelés várható ettől a társultmunka-alapszervezettől. A tavalyi eredményekről és problémákról, az idei tervekről Dušan ANIMOVIC agrármérnökkel, a tmász igazgatójával beszélgettünk. — Zöldségféle-szárító üzemünk tavalyi termelési tervét 101 százalékban valósította meg, igen nehéz feltételek között — mondta az igazgató. — Ismeretes, hogy a június végi nagy jégverés nemcsak vetéseinkben okozott hatalmas károkat, hanem magában az üzemben is nagy kárt tett: csaknem egyhónapi termelési kiesést idézett elő a feldolgozási idényben. Ezért később szükségesnek bizonyult négy műszak bevezetése, még ünnepnapokon is termeltünk. December utolsó előtti napján teljesítettük az évi tervet, mintegy 1100 tonna szárított zöldséget állítottunk elő, mintegy 30 százalékkal többet az 1981. évinél. Az idei termelési terv a tavalyi megvalósításhoz képest 10 százalékkal több szárított zöldségfélét irányoz elő, azaz 1220 tonnát. Ezért továbbra is négy műszakban folyik a termelés. Az egyik vonal részére mintegy 1500 tonna feldolgozatlan vöröshagymát terveznek importálni, hogy eleget tehessenek a konvertibilis piacra való kötelezettségüknek. A másik vonaluknak június végéig biztosítva van a szükséges mennyiségű burgonya, pasterna és sárgarépa. Ez a vonal meg fogja valósítani félévi termelési tervét. A társultmunka-alapszervezet igazgatója ezután hangsúlyozta, elsőrendű feladatuk minél több nyersanyagot biztosítani az üzem részére. Saját földterületükön mintegy 760 hektáron termesztenek zöldségfélét, több mint 20 000 tonna mennyiségben. A Becse és Csóka község területén működő társastermelési alapszervezetek révén a magántermelőktől 5000 tonnát terveznek felvásárolni, így elegendő mennyiségű nyersanyag lesz a jövő év májusáig. Az üzem továbbfejlesztéséről elmondta, hogy a község középtávú fejlesztési terve (1983—1985) a földvári üzemet az elsőbbségben részesülők közé sorolja. Az idén és jövőre erre a célra mintegy 200 milliót számítanak beruházni. Az idén mintegy 85 milliót, a többit pedig jövőre. Beszélt a beruházási program gyakorlati megvalósításáról is. Az üzem termelésének 1985-ig meg kell kétszereződnie, vagyis évente mintegy 2000 tonna szárított zöldségfélét kell előállítani, amelyhez csaknem 25 000 tonna nyersanyagot dolgoz fel. Továbbá lehetőség nyílik 80—100 új munkaerő foglalkoztatására. Növelni lehet a kivitelt a konvertibilis piacra. Évente mintegy 400—500 tonnát, pénzben kifejezve 100—120 millió dinár értékben, az angol, dán, holland és nyugatnémet üzletfeleknek. S. O. ZOMBOR Keresett a Növekszik Két éve a zombori bútorszövetgyárnak nincs vesztesége, méteráruja keresett a külföldi piacon. A korszerű gyárban legfontosabbnak az export növelését tartják, a felújításhoz ugyanis külföldi kölcsönt vettek fel, s visszafizetését a kamatokkal együtt az idén kell megkezdeni. Éppen ezért úgy tervezik, hogy a kivitelből származó deviza egy részét az adósságok törlesztésére és nyersanyag vásárlásra fordítják. Tavaly össztermelésük majdnem felét külföldön értékesítették, több mint 500 000 folyóméter bútorszövet talált gazdára határainkon túl. Most merész tervet készítettek, lényege az export újabb ötven százalékos növelése. Ily módon teremtik elő például a 115 bútorszövet a kivitel millió dinárt a kölcsönrészlet és a kamat törlesztésére. Ezt többek között a lehető legnagyobb takarékossággal, a hatékonyabb termeléssel és a munkaidő maximális kihasználásával akarják megvalósítani. Az ilyen túlfeszített tervet csakis akkor válthatják valóra, ha továbbra is fegyelmezetten dolgoznak, úgy, mint 1982- ben. Hogy bővítsék a vásárlók körét, elsősorban a minőség további javítására kell törekedni. Szép sikert értek el a zomboriak a december közepén Belgrádban megtartott nemzetközi bútorkiállításon, számos hazai és külföldi partnerrel kötött szerződést a gyár. P. M. MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA ' 9 EGÉSZSÉGÜGY Nem az árumintavásárokon kellene beszerezni a műszereket Még mindig nagy a takarékosság az orvosi felszerelések vásárlásában Az orvosi műszerek beszerzésében továbbra is nagy a tarkaság. Még mindig nem sikerült kidolgozni azokat a mércéket, amelyek alapján pontosan meghatároznák a behozatali műszerek és berendezések márkáját, kijelölnék a gyártókat is, amelyektől országunk vásárolna. Amint a Szövetségi Egészségügyi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzott: stabilizációs érdek is, hogy a több milliós műszereket tervszerűen, szervezett formában és a szükségleteknek megfelelően hozzuk be. Nem pedig — mint eddig — minden egészségügyi intézmény önállóan, a saját belátása szerint döntsön erről a fontos kérdésről. A nagy önállóság ugyanis oda vezetett, hogy megkétszereződtek a kapacitások, egy-egy műszerből a kelleténél is többet rendelkezik az egészségügyi hálózat. Hogy elképzeléseiket mindenáron megvalósítsák, egyes munkaszervezetek még a törvényes előírásokat is kijátsszák. Slobodan Penezic, a Szövetségi Kereskedelmi Felügyelőség illetékese, a szóban forgó ülésen, bejelentette, hogy néhány ilyen jellegű bűncselekményre is fényt derítettek. Ezeket azonban eddig nem tárják a nyilvánosság elé, amíg a jelentésről nem tájékozódik a szövetségi kormány is. Hatalmas pénzeszközökről van szó, és a társadalmi vagyon tékozlásáról, végső ideje hát útját állni a sajnos, de már régóta folyó, helytelen gyakorlatnak. Annak pedig, hogy a többszöri felhívás ellenére sem dolgozták még ki az orvosi műszerek és berendezések beszerzésének egységes mércéit, olyan nem kívánatos következményei is vannak, hogy lehetetlen emiatt megszervezni az ilyen gépek karbantartását végző szolgálatot. Mert a berendezések, a gépek márkája eltérő, karbantartásuk is a sokféle gyártótól van függővé téve. Előfordul, hogy hónapokig kell várni a hiányzó alkatrészre, a külföldi szakemberre, hogy a meghibásodott gépet, megjavítsa. Ugyanakkor hazai viszonylatban igen elenyésző az egészségügyi mérnökök száma, képzésüket tehát mielőbb meg kellene oldani. Számos probléma adódik abból, hogy úgynevezett ,,árumintavásárl” módon fedezi műszaki szükségleteit az egészségügyi szolgálat. A beszerzésnek ezt a formáját élesen elítélte a Szövetségi Egészségügyi Bizottság. Tagjai megkérdőjelezték az orvosi műszerek és berendezések belgrádi, zágrábi meg szkopjei árumintavásárának létjogosultságát is. Hazánk ugyanis már alig köt üzletet közvetlenül a gyárakkal. Kereskedelmi utazóink bonyolítják le a beszerzést, akiket viszont az üzleti kapcsolatok, a nyerészkedés vezérel, nem pedig az egészségügy szükséglete. A drága árut hozzá nem értő emberek vásárolják, akiket cseppet sem érdekel: egyáltalán megvannak-e a feltételek a gépek működtetéséhez, karbantartásához. Egy szó mind száz: az egészségügyi munkaszervezeteknek, az orvosegyesületeknek, a szakmai testületeknek sürgősen találkát kell adniuk egymásnak, hogy megválaszolják az égetően fontos kérdést, miként vehetné kézbe a dolgot az egészségügy. Mert mégsem lehet teljesen a külkereskedelmi ügynökökre bízni annak megítélését, milyen műszerek, gyógyászati berendezések és gépek révén tehető hatékonyabbá, korszerűbbé a lakosság egészségügyi ellátása. (g. m. zs.) A korszerű diagnosztikai vagy gyógyászati felszerelés akkor a legdrágább, ha karbantartása nincs megoldva, és ha elromlik, a betegek fogadása hónapokig is szünetel... (Bora VOJNOVIC felv.) Igazolt-e a tiszteletdíj? Becsért élénk reagálást váltott ki a községi végrehajtó tanácsnak a helyi járulék programját előkészítő bizottság megjutalmazására vonatkozó határozata Még meg sem kezdődött a nyilvános vita a Becse három helyi közösségében bevezetendő helyi járulék programjáról, amely a város néhány alapvető problémájára, a szennyvízlevezető-csatorna és tisztítóberendezés, a vízellátó központ és vízvezetékhálózat, valamint az ifjúsági otthon felépítésére és az emlékpark létesítésére igyekszik megoldást és megfelelő eszközöket találni, máris élénk reagálást váltott ki a községi végrehajtó tanácsnak az a határozata, hogy tiszteletdíjat kapjon a program előkészítésében részt vett szakbizottság 16 tagja. Ezzel a kérdéssel eddig foglalkozott néhány KSZ-alapszervezet és a Harcos Szövetség helyi szervezete is, és gyakori beszédtémává vált a városban. Szerdán reggel sajtótájékoztatót tartottak ez ügyben, melyen Milos Stražmešterov, a községi végrehajtó tanács elnöke, Kis-Csiszár Erna, a Szocialista Szövetség községi választmánya elnökségének tagja és Szabó Sándor mérnök a községi végrehajtó tanács városrendezési, közművesítési és lakásbizottságának elnöke igyekezett magyarázatot adni. Elmondták, hogy a társadalmipolitikai szervezetek vezetőségei július elején megtartott együttes ülésükön megvitatták a Becse város területére bevezetendő helyijárulék indokoltságát, majd július 9-én a végrehajtó tanács kinevezte a 16 tagú programelőkészítő szakbizottságot, melyben egyebek között helyet kapott 8 tisztségviselő is (a községi végrehajtó tanács 3 tagja, a Szocialista Szövetség községi választmánya elnökségének titkára, a három helyi közösség titkára, valamint a községi önigazgatási ügyész). Már ekkor szóba került a bizottság tagjainak javadalmazása, de az erre vonatkozó határozat meghozatalát későbbre halasztották. A bizottság hat hónapon át dolgozott, gyakoriak voltak a munkaidőn kívüli megbeszélések, szombat vasárnap is dolgoztak, sőt a feladat sürgőssége miatt a köztársaság napi ünnepeket is munkával töltötte el a bizottság néhány tagja. A helyi járulék bevezetésére vonatkozó programjavaslat december 15-én került a községi végrehajtó tanács ülésére, s elfogadták. December 23-án megtartott ülésén viszont szem előtt tartva a program előkészítését igénylő munka összetettségét, a tanács határozatot hozott a bizottság tagjainak megjutalmazásáról. Erre a célra összesen 250 dinár kifizetését hagyta jóvá (a bruttó összeg 372 834 dinárt tett ki), ezt az öszszeget, továbbá a járulék bevezetését megelőző propagandatevékenység (plakátok, a járulék programját tartalmazó könyvecske költsége) vezetésére 300 000 dinárt hagyott jóvá, és ezt a költségvetési eszközök terhére fizették ki, azzal az indoklással, hogy a bizottság tagjai kötelesek részt venni a nyilvános vita lebonyolításában és elvégezni az esetleges programmódosítást is. A végrehajtó tanácson megtartott sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy egy évvel korábban, amikor hasonló céllal készültek a helyi járulék bevezetésére, de az utolsó pillanatban elálltak a referendumkiírásától. a Standard Munkaszervezetnek 340 000 dinárt fizettek ki a programtervezet elkészítéséért és ugyancsak 300 000 dinárt hagytak jóvá propagandacélokra. Elmondták továbbá, hogy az ilyen beruházási programtervezet elkészítésének értéke általában a beruházási érték 1-2 százaléka. A fenti esetben viszont mindössze 4 ezrelékes térítményről van szó. A felelős szervek képviselőinek magyarázata szerint tehát a helyi járulék programját előkészítő bizottság megjutalmazása indokolt volt. Az eddig feltett kérdések viszont arra vonatkoztak, hogy a tisztségviselőknek jár-e külön jutalék a munkaidőn kívüli tevékenységért még akkor is, ha a feladattal szakemberként lettek megbízva. Úgy véljük, hogy erre a célra, továbbá az előterjesztett program indokoltságára és a több részletkérdésre minden bizonynyal a most induló nyilvános vita kerekben megadják majd a megfelelő választ. Így.