Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)

1983-01-03 / 1. szám

--------BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ Vidáman az új évbe Szilveszteresti körúton újvidéken Újvidék polgárainak legtöbbje baráti körben, ismerősökkel együtt, valamely vendéglátóipari létesít­ményben búcsúzott az óévtől és kö­szöntötte az új évet. A vendéglők, éttermek zsúfolásig megteltek, szin­te mindenütt még legalább 50 jegy elkelt volna. Az év legvidámabb éjszakáján az emberek elfelejtették az elmúlt év gondjait és az ebben az évben ránk váró feladatokat. Ügyeletes csoportunk a Park Szállóban kezdte szilveszter-éjjeli körsétáját, ahol a három teremben és diszkóban mintegy 1800 vendég volt. A kongresszusi teremben Mi­haj­lo Oneščuk, Rista Milovanovic, Jelica Kukic és a Šajkaški bećari együttes szórakoztatta a jókedvű szilveszterezőket, akik között 50­0 görög vendég is volt, továbbá egy szlovéniai csoport. A 600 személy befogadására alkalmas diszkóban­­Kovács Károly lemezlovas műso­rán 700 fiatal tombolt önfeledten. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben a tánccsoport tagjai által feldíszített teremben több iránt 100 ember mulatott a Kope­­recz János vezette zenekar kísére­tében. Fábián Borbálától, az est szervezőjétől megtudtuk, hogy fő­leg a törzsvendégek jöttek ide szil­veszterezni. Ő maga 21 éve dolgo­­­­zik az egyesületben és minden szil­­­­vesztert itt töltött. A 800 dináros­­ belépőjegyért levest, háromféle eültet körítést, fél liter bort, szó­­■ fiát és töltöttkáposztát kaptak a­­ vendégek, ezenkívül tombolát.­­ Uracs Teréz és Pál, újvidéki ma­­­ párosok, az egyesület minden , bálján, rendezvényén megjelennek, és minden évben itt szilveszterez­nek. — Itt a mulatság nem haj­nalig, hanem reggelig szokott tar­­­­tani — mondják nevetve. Háromszor ennyi jegy is elkelt volna A Piros csizma étteremben 124 vendég mulatott, Kökény Kálmán zenekara mellett. Mint megtudtuk, a jegyek két nap alatt elkeltek és három terembe valót is el tudtak volna adni, olyan nagy volt az ér­deklődés. A szenttamási Fenyvesi István és neje, Klára először jöttek újvidékre szilveszterezni. — Álta­lában Magyarországon szoktuk töl­teni az év legvidámabb éjszakáját, de a letét miatt az idén a Piros csizma mellett döntöttünk. Hogy mi a kívánságom az 1983. évben? Jobb ellátás, béke az egész világon. A Limánon levő egyetemi diák­menzán az idén először szervezték meg a tartományi egyetemi taná­rok együttes szil­vesz­terezését. Itt 270 egyetemi alkalmazott szórako­zott a Sonja Marinković Művelő­dési Egyesület zenekarának kísére­tében. Az éjfél a péterváradi Vár Szálló vadásztermében köszöntött ránk, ahol 156 vendég kívánt egymásnak sikerekben gazdag, boldog új évet. A Vár Szálló termeiben Balázs Ja­nika tamburazenekara, Ivanko Bogdán énekes, Aleksamdra Grebe­­nar, Vida Pavlovic, Miloš Bojanić szórakoztatta a vendégeket. Az 1983. év első perceiben Mannhein József és neje, Veronika, jelenleg Günzburgban dolgozó házaspár és a társaságukban levő Visnyovszky László és Ilona újvidéki házaspár kívánsága felől érdeklődtünk. — Tizenöt éve dolgozunk az NSZK- bam, eddig mindig itthon szilvesz­tereztünk. Leghőbb vágyunk a jó egészség, hogy a gyerekek befejez­zék az iskolát és mielőbb hazajöj­jünk — mondja a Mannhein há­zaspár. — Békét, megértést, embe­ri életet kívánunk az egész világ­nak — teszi hozzá Visnyovszky László és Ilona. Fehér Ferenc költő: — Kitűnő a hangulat a teremben, a felszolgá­lás, a fogások úgyszintén. Ezen a vidám éjszakán nem tudok komoly dolgokról beszélni. Mi a kívánsá­gom? Hogy ez a társaság jövőre is egy évvel fiatalabb legyen, Ivan Kavljićnak, a Műszaki Fő­iskola hallgatójának legnagyobb vá­gya, hogy gazdasági stabilizációs törekvéseinket siker koronázza. Eh­hez azonban, teszi hozzá, hazánk minden polgárának többet és ala­posabban kell dolgoznia, mint ed­dig. Zvonko Bogdan énekes. — Eb­ben az évben is szeretném minél több sikerszámmal megörvendez­tetni hallgatóimat, továbbá szeret­nék egy olyan versenylovat vásá­rolni, mellyel külföldi lóversenye­ken is részt vehetek. Milan Milanovic, pincér: — Ti­zenöt éve minden szilveszter éjje­lén dolgoztam. Leghőbb vágyam, hogy hazánk gazdasági nehézségei­vel sikeresen megbirkózzunk, mivel ettől függ mindannyiunk helyzete, jövője. A Fruska gora-i Venne Szálló 200 személy befogadására alkalmas ét­termében 240 vendég ropta a tán­cot a Branislav Birovljev együtte­se által szolgáltatott zenére. Volt aki az asztalon táncolt. Djordje Simic igazgató szerint, ha lenne hely, mégegyszer ennyi jegy is el­kelt volna. A tombola főnyeremé­nye: háromnapi teljes ellátás a szállóban két személy részére. Munkával köszöntötték 1983-at Mint a többi szilveszter, így ez sem jelentett egész éjszakai szóra­kozást minden polgárnak. Branko Savic és Ljubomir Brkovic ügye­letes járőrökkel Újvidék utcáin ta­lálkoztunk. Munkaidejük 1982. de­cember 31-én 22 órától 1983. január 1-jén 5 óráig tartott. — Számot­tevő szabálytalanság nem fordult elő, kivéve az ittas polgárokat, akik így is kormánykerékhez ültek. Azt év legvidámabb éjszakáján vala­mennyivel elnézőbbek vagyunk, tudjuk, hogy legtöbb ember a po­hár fenekére néz ilyenkor. Csupán az egész este és éjjel lövöldöző polgárok adnak okot közbelépésre — tudtuk meg a szolgálatot telje­sítő rendőröktől. Az elsősegély-szolgálat dr. Ne­­deljko Djordjevic vezette ügyele­tes csoportjának szilveszter éjsza­káján nem akadt sok dolga. Így dr. Milica Vrnic, dr. Dusan Milo­­vanovic, dr. Trivun Milanovic, Ju­goslav Knežević Fogorvos és Borka Ilin asszisztens számára nyugodt, meghitt volt az év utolsó éjszakája. Csak kisebb sérülések történtek a tartományi székvárosban: egy újvi­déki polgár táncolás közben ittas állapotban a padlóra zuhant és bér verte a fejét, egy másik polgár pe­dig pohárral vagdalta össze ma­gát. Valamivel hajnali 2 óra előtt a Hajdúk Veljko utcában egy szin­tén ittas személy gépkocsijával ne­kihajtott egy ház kőkerítésének, szerencsére csak könnyebb sérülést szenvedett. A hajnali órákban Újvidék ut­cáin csak konfettis, újévi sapkás, jókedvű, vidáman éneklő, ismerős­nek, ismeretlennek boldog új esz­tendőt kívánó emberek voltak lát­hatók. AZ ÜNNEPEK ELŐTT Volt-e elég kenyér Újvidéken? Az újvidéki kenyérgyár 310 000 kenyér sütését irányozta elő az újévi ünnepekre, ebből 220 000 félkilós fehéret, 40 000 darab 800 grammos karmát, 25 000 félkilós barnát, valamint 15 000 darab 7 napig eltartható speciális és 800 grammos újvi­déki fehér kenyeret. A kenyérellátásban azonban már csütörtökön megkezdődött a zavar: legtöbb elárusítóhelyen csak félórás-egyórás sorbanállás után lehetett hozzájutni ehhez a­z alapvető élelmieikkhez. Pén­teken, szilveszter napján, még rosszabb volt a helyzet: az állo­más környéki, újtelepi, a város központjában, a limáni üzletek­ben több órán át is várakoztak az emberek egy-egy kenyér­szállítmányra. Az újtelepi Mla­­dost Áruház önkiszolgálójába például a késő délutáni óráig az üzlet által megrendelt ke­nyérmennyiségnek csak mintegy 40 százalékát szállította le a kenyérgyár. Ljuban POLJiCAK, a Hieb alapszervezet igazgatója kijelen­tette, hogy a pékség csütörtökön mint 100 000 kenyeret szállított az üzletekbe. A terv péntek 14 óráig 310 000 darab kenyér süté­sét irányozta elő, de amint azt Poljiičak elmondta, ennél 10 000- rel több vekni került az üzle­tekbe. Szemmel láthatóan azon­ban a kenyérgyár mégiscsak el­számította magát. Miivel a no­vember 29-i ünnepek alatt 15 000 kilogramm kenyér a nyakukon maradt, az újévi ünnepekre ennyivel kevesebbet sütöttek. A hosszú sorbanállás­okkal váltot­ta­­ki a vásárlók felháborodását Úgy látszik azonban, hogy az utolsó pillanatban (péntek dél­után) a kenyérgyár mégiscsak folytatta a termelést, ám ez a kenyér már (mivel az üzletek 18 órakor bezártak) nem kerül­hetett a boltokba. Tegnap reg­gel, mivel az üzletek zárva vol­tak, a kenyérgyár a város kü­lönböző részein (piacon, egyes önkiszolgálók és a kenyérgyár­­előtt) végezte a kenyérszállító teherkocsikból a kétnapos ke­nyér árusítását. Ily módon 1000 darab 500 grammos kenyér kelt el a délelőtt folyamán. Az egésznek csak egy szépség­hibája van: rossz szervezés folytán az újvidéki vásárlók legtöbbje csak a mai újságból értesült, hogy tegnap kapható volt kenyér. SZABADKA Családi körben, baráti társaságban A szabadkaiak legnagyobb része otthon, családi kör­ben, szűkebb­­rokoni vagy baráti társaságban töltötte az év legvidámabb éjsza­káját. A lakótelepeken a házak ablakai egész éjszakán át világí­tottak, s ez arról tanúskodott, hogy a lakók otthon, a televízió, rádió mellett, vagy lemezhallgatással töltötték el az éjszakát. Persze, benépesedtek a legna­gyobb szabadkai szórakozóhelyek is, mint példáu­l Pátria Szálló, a Népkör, s a többi belvárosi ven­déglő is, ezeken a helyeken reg­geliig szólt a zene ,ropták a tán­cot a vendégek. Sokan a Szabadka környéki üdülőtelepeken, a kele­­biai, a Deszkáserdőben, Palicson és másutt töltötték a szilveszteres­tét s éjfél után a hagyományokhoz híven nagy csoportok járták a ví­­kendtelepeket — boldog új eszten­dőt kívántak egymásnak a szom­szédok, ismerősök. A város központjában, a Sza­badság téren hatalmas feldíszített fenyőfa állt, a Boris Kidric utca (a Korzó), pedig színes égőkkel és mesefigurákkal volt feldíszítve — a legkisebbek nagy örömére. Az ünnepek előtti nagy sürgés­­forgás közepette talán nem is fi­gyeltek oda annyira a szabad­kaiak, hogy ismét fennakadás volt a kenyérellátásban. Volt ugyan elegendő kenyér, de ismét sorba kellett állni érte. A belvárosi és a sugárúti önkiszolgálókban a dél­előtt folyamán több ízben is kénytelenek voltak sorbanállni és várakozni az emberek. Úgy tűnik, ez a probléma az utóbbi időben mindig az ünnepek idején tetőzik. Egyébként az ünnepek előtt dé­ligyümölcs és kávé is érkezett az élelmiszerüzletekbe, hús is volt elegendő. A száraz, nem túl hideg időjá­rás, no meg az a körülmény, hogy kevesen keltek útra, nyilván nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy nem volt nagyobb baleset a köz­ségben. Az év első napján azon­ban már elkezdett szállingózni a hó, tegnap reggelre pedig csak­nem átfogó hótakaró borította a környéket. A szabadkai kórház szülészeti osztályán az év első napján több mint nyolc órát kellett várni ar­ra, hogy egy „fiatallal” bővüljön a több mint százezres lélekszáma... Az első újszülött ugyanis január elsején fél kilenckor jött a világ­ra: Vera Trivié szabadkai lakos 2900 grammos és 48 cm hosszas fiúgyermeknek adott életet Ezen a napon mindössze öt gyermek született a szabadkai kórház szü­lészeti osztályán. A hosszúra nyúlt újévi ünnepek során sem kényszerülnek ,,szobafog­ságra” a szabadkaiak. Tegnap már nyitva tartott a kisstadionbeli kor­csolyapálya, nyitva vannak a szó­rakozóhelyek, a diszkóklubok, vál­tozatos műsort ígérnek a filmszín­házak is. Sokan kilátogatnak Pa­­licsra, s ha továbbra is tart a ha­vazás, akkor ma már előkerülnek a szánkók, s kezdődhet a hóem­ber készítés meg a hógolyózás. Vacsora közben is mulat a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jókedvű vendégserege Az elsősegélyszolgálat ügyeletes orvoscsoportjának Újvidéken nem akadt sok dolga TEMERIN A temeriniek nagy többsége az idén is baráti és családi körben köszöntötte az új évet. Azok, akik valamelyik vendéglátóipari léte­sítményben szilvesztereztek, szin­tén jól mulattak. Az ünneplés mindenhol a reggeli órákig tartott. Az óév utolsó napjaiban az előző évekhez képest kevesen utaztak külföldre vagy vidékre. Ezzel szemben a külföldön dolgozók kö­zül, de a barátok és ismerősök közül is sokan Temerinben töltöt­ték a szilveszterestet. A magánvendéglőkön és más vendégfogadó helyeken kívül a Bratstvo Vendéglátóipari Munka­­szervezet három létesítményében szerveztek szilveszterezést. Mint megtudtuk, hosszú idő után most mindenhol telt ház volt. Ételben­­italban sehol sem volt hiány. Még nem készült el a szilveszteri mér­leg, a becslések szerint azonban a fogyasztás a tervezett szinten volt. A vendégek igen fegyelme­zetten szórakoztak, ezt a terem­­főnökök egybehangzó jelentése is bizonyítja: nem történt még po­hártörés sem. A rendőrség szolgálatban levő tagjai is nyugodt éjszakáról szá­moltak be. Mindössze néhány al­kalommal kellett figyelmeztetniük a rendbontókat. Egyedüli a már szokásossá vált éjféli lövöldözés okozott gondot. Most is többen megfeledkeztek a korábbi figyel­meztetésről és pisztolyból a leve­gőbe lövöldöztek. Szerencsére bal­eset nem történt. Nyugodtan telt az éjszaka az egészségház ügyele­tén is. A tűzoltókat nem riadóz­tatták. A gépkocsizók is figyelme­sen hajtottak, csak egy könnyebb, sérülésmentes baleset történt. REGGELIG MULATTAK 1983. január 3., hétfő

Next