Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)

1983-01-24 / 22. szám

* KÜLPOLITIKA IRAKI-IRÁNI HÁBORÚ Új iráni offenzíva készül? A 28 hónapja tartó iraki-iráni háború, amelyben eddig mintegy 200 ezer ember esett el, újabb tra­gikus szakaszához közeledik. Te­herán fenyegetőzik, hogy hama­rosan új offenzívába lendül, és külső feeava­tkozás veszélye is fenn­áll. A megfigyelők véleménye szerint „valami készül”, a hadban álló felek élénk diplomáciai tevé­kenységet folytatnak, egyes orszá­gok támogatását igyekeznek meg­nyerni. „Figyelmeztetés Bagdadnak”, „Ultimátum Iraknak” — ilyen cí­meket olvasunk az utóbbi napok­ban az iráni sajtóban. Növeli a feszültséget Irán nyafcagsága és a számtalanszor megismételt béke­feltételek melletti kitartása. Te­heránt az utóbbi időben aggasztja, hogy a Nyugat, különösen pedig Franciaország támogatja Irak vé­delmi törekvéseit. Ezzel lehetőség nyílik a háború folytatására, ami megfelel a nagyhatalmaknak és e térség „reakciós rezsdéjeinek”, amelyek „összeesküvést szőttek az Iráni Iszlám Köztársaság ellen”. Rafsanjani iráni parlamenti el­nök legújabb beszédében „utolsó figyelmeztetést” intézett Irakhoz, mert „az iszlám harcosok türelme fogytán van”, a muhaprami offen­­zívában pedig „bebizonyították fölényüket”. Rafsanjani hangsú­lyozta, hogy az iszlám harcosok nem akarják megszállni Irakot, csak a rezsim bukását követelik. Teheránban egyre többször idézik Mohammad Baker Hakimot, az úgynevezett Iraki Iszlám Forra­dalmi Tanács vezetőjét, aki a há­ború kitörése után Iránba mene­kült, és iszlám kormányt szeretne látni Bagdadban. Ha Irán valóban újabb táma­dásba lendül, a harcok iraki te­rületen folynának, tehát Bagdad felé akarnak utat nyitni. A nagy­hatalmaik érdekeit figyelembe vé­ve a háború ilyen alakulása be­láthatatlan következményekkel járhat. Tudni kell azt is, hogy az esetleges győzelem az iszlám forra­dalom első lépése lenne csak: Bagdad bevétele után az iráni erők tovább hódítanának. A helyzet valóban aggasztó: a háború, amely eddig is rengeteg veszteséget és kárt okozott, a má­sodik világháború utáni legveszé­lyesebb válsággá fajulhat — je­lenti Teheránból Branko Savié, a Tanjug tudósítója. Más hír szerint Velayati iráni külügyminiszter befejezte damasz­kuszi látogatását, amely során Asszad szíriai elnökkel, Khaddam külügyminiszterrel és Al Zuvavi líbiaii igazságügy-miniszterrel tár­gyalt. Velayati kijelentette, hogy a hármas tárgyalások rendkívül eredményesek voltak, és hozzá­segítenek az úgynevezett elutasí­tási front megszilárdulásához. Az iraki—iráni háborúról, vala­mint a térség „imperialista és cio­nista összeesküvései” elleni harc­ról volt szó. Teheránban rendkívüli jelentő­séget tulajdonítanak a hármas tárgyalásoknak, mert a térség „haladó erős frontjának” meg­szilárdítását és az amerikai im­perializmust szolgáló „konzerva­tív rezsimekkel” való szembeszál­lást serkentették. (Tanjug) Fokozza tevékenységét a Polisario A Polisario harcosai az utóbbi napokban fokozták tevékenységü­ket a nyugat-szaharai marokkói ál­lások ellen. A Szaharai Arab De­mokratikus Köztársaság legújabb közleménye szerint általános offen­zíva indul a megszálló erők ellen. A harcok néhol Marokkó terü­letén is dúlnak. Ezzel egyidejűleg folyik a dip­lomáciai tevékenység: Hakim Ibra­him külügyminiszter afrikai kör­úton tartózkodik, Mali elnöke pedig felszólította az afrikai országokat, hogy szorgalmazzák a Nyugat-Sza­­hara önrendelkezéséről döntő refe­rendum megszervezését. (Tanjug) MARRAKECH Hasszán király és Arafat tárgyalásai H. Hasszán marokkói király és Jasszer Arafa­t palesztin vezető szombati marrakechi tárgyalásai, a jelekből ítélve, nem o­ldották meg a kérdést, hogy a Palesztin Felsza­­badítási Szervezet képviselői részt vehetnek-e az Arab Liga London­ba készülő küldöttségében. A két­órás tárgyalásokról nem közöltek részleteket. Az Arab Liga küldöttségének a közel-keleti béketervet kellene is­mertetnie Londonban. Két hónap alatt három ízben elhalasztották a küldetést, mert a brit diplomácia ellenzi, hogy a küldöttségben pa­lesztinok is legyenek. Egyelőre nem tudni, hogy a PFSZ egyetért-e az­zal, hogy érdekeit Mohamed Mos­­hem, a Jordán megszállt nyugati partján levő Halhul volt polgár­mestere képviselje. Marrakechiben szombaton befeje­ződött az Arab Liga „hetek bizott­ságának” ülése is. A bizottságot Fesben alakították meg, hogy a béketerv végrehaj­tását ellenőrizze. A Jeru­zsálem-bizottság tagjaival ült össze, hogy megvitassa a béke­­tervet, és az értesülések szerint a Jeruzsá­lem-bizottság vállalta, hogy az el nem kötelezett országok kö­rében népszerűsíti azt. Támogatták Libanon követelését, hogy vonják ki területéről az idegen csapatokat, majd aggodalmukat fejezték ki az iraki—iráni háború folytatódása miatt. A két bizottság ismét tár­gyalásokra szólított fel, és támo­gatta Algéria közvetítő m­'-'zióját. „j , y ... (Reuter) NSZK Nézeteltérés a vendégmunkások miatt Az NSZK-ban kormányon levő koalíciós partnerek (Keresztény Unió és a Szabaddemokrata Párt) között újabb nézeteltérésre került sor, ezúttal a vendégmunkások és hozzátartozóik miatt. Jürgen Morlock, az FDP vezetőinek egyike, a párt hannoveri szárnyá­nak ülésén élesen bírálta a Ke­resztény Uniót, és figyelmeztette, hogy az NSZK-ban nem szabad idegenek iránti gyűlöletet szítani. Az FDP szintén úgy véli, hogy nem kell növelni a jelenlegi munkaerőt, és örömmel fogadja a vendégmunkások hazatérését, de „nem engedi, hogy a gyermeke­ket elválasszák szüleiktől”. A CDU/CSU ugyanis törvény­­erejű határozatot helyezett kilá­tásba arról, hogy megtiltják a vendégmunkásoknak a hat éves­nél idősebb gyermekek NSZK-ba való telepedését. A tilalom pilla­natnyilag a 16 évesnél idősebb gyermekekre vonatkozik. Morlock véleménye szerint a családvédelem joga mindenki számára egyforma az NSZK-ban, az FDP nem hajlandó támogatni a kettős erkölcsöt. A CDU/CSU egyrészt elítéli a Keletet, hogy akadályozza a családok egyesülé­sét, ugyanakkor pedig elutasítja a vendégmunkások családjának együttélését, hangsúlyozta Mor­lock. (Tanjug) MAGYAR SZÓ ALGÉRIA ÉS ZIMBABWE Ragaszkodás az el nem kötelezettség elveihez Algéria és Zimbabwe vélemé­nye szerint az el nem kötelezettek küszöbönálló csúcsértekezlete rend­kívüli fontosságú a nemzetközi vi­szonyok jelenlegi állásakor. Az el nem kötelezettekre — kifejezetteb­ben, mint valaha — szükség van a népek felszabadítási és emancipá­ciós törekvéseiben, a nemzetközi problémák megoldásában, az egyenjogú nemzetközi együttműkö­dés fejlesztésében, a világbéke és biztonság megőrzésében és az új gazdasági világrend létrehozásának folyamatában — áll a közös köz­leményben, amelyet Mugabe zim­babwei kormányfő algériai látoga­tásának végén adtak ki. A két ország ragaszkodik az el­­nem kötelezettség elveihez, és teljes fokú nézetazonosságot állapítottak meg a nemzetközi kérdéseikkel kapcsolatban. Egyetértenek abban is, hogy meg kell őrizni az Afrikai Egységszervezet egységét, mert ez az Afrika-közi együttműködés és a kontinens problémái megoldásá­nak egyetlen lehetséges fóruma. Bendzsedid elnök és Mugabe kormányfő támogatta a namíbiai nép felszabadítási harcát, figyel­meztetett a nyugat-szaharai össze­csapás „internacionalizálódásának” veszélyére, és felszólította a szem­ben álló feleket, hogy tárgyaljanak a nyugat-szaharai kérdés megoldá­sáról. Más hír szerint a zimbabwei bel­ügyminiszter közölte, hogy fél év­vel meghosszabbítjá­k a rendkívüli állapotot. A pretoriai fajüldöző re­zsim ügynökei fokozták tevékeny­ségüket, ugyanakkor pedig a zim­babwei—dél-afrikai határ közelé­ben négy kiképzőtábort fedeztek föl, amely veszélyezteti Zimbab­wét. (Tanjug, Dzsana) Az egyik legsúlyosabb gazdasági válság Dr. Gamani Corea nyilatkozata Dr. Gamani Corea, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Kon­ferenciájának (UNCTAD) főtitká­ra kijelentette, hogy a második világháború óta ez a legsúlyosabb gazdasági válság, ezért rendkívül jelentős lesz az UNCTAD hatodik ülésszaka, amelyet júniusban tar­tanak meg Belgrádban. A válság a világ majdnem min­den országát érinti, de a fejlődő­ket a legsúlyosabban. A kereske­delem egyre csökken, a fejlődő országok mind nehezebben jut­nak pénzhez fejlesztési program­jaik finanszírozásához, nyers­anyagaik ára pedig állandóan csökken. Dr. Corea külön kiemelte, hogy a belgrádi értekezlet ilyen hely­zetben egyedülálló alkalom a vi­lágválság minden szempontjának megvitatására, mert a különböző tényezők egymástól való függősé­gének bonyolódására csak az UNCTAD ülésszakán lehet rámu­tatni, és ezután következhetnek a megoldást célzó tárgyalások. Vé­leménye szerint a fejlődő orszá­goknak jól fel kell készülniük az UNCTAD ülésszakára. Ennek kere­tében megdicsérte a 77-es csopor­tot eddigi tevékenységéért, amely a közös stratégia kialakítására és az Észak—Dél dialógus serkenté­sére irányul. Az UNCTAD főtitkára kiemelte az el nem kötelezettek csúcsérte­kezletének jelentőségét is, amely­től hozzájárulást remél az UNCTAD ülésszakának sikeréhez. (Tanjug) ­A HÉTEN KEZDŐDNEK Tárgyalások Híd helyzetéről és a Henri Bastasuna koalíció, amely az ETA eszmei és politikai szövetségese. A kormány és az ETA közvetlenül nem vesz részt a tárgyalásokban, de ez nem csök­kenti jelentőség­üket. Igen nehéz a feladat, mégis van remény. Minden előfeltétel nélkül a hét derekán ülnek tárgyalóasztalhoz. A Henri­ Batasuna kérte négy napi­rendi pont beiktatását, egyebek között a Baszkföld önrendelkezési jogának elismerését és a spanyol békefenntartó erőnek a tartomány­ból való visszavonását. A szocialistáik kérték, hogy a tárgyalások idején hagyjanak fel az erőszakkal, Garaikoetxea kor­mányfő pedig közölte a tárgyalá­sok napirendjét, amelyen szerepel „a Baszkföld függetlensége válto­zatainak demokratikus megvitatá­sa” és Navarra tartomány szabad határozata, hogy csatlakozik-e a Baszkföldhöz. González miniszterelnök figyel­meztetett, hogy Spanyolország egy­ségét nem lehet kétségbe vonni. Ez azt jelenti, hogy ki van zárva a Baszkföld függetlensége. Az ETA parancsnoksága egyelő­re hallgat, képviselői azonban ki­jelentették, hogy nem teszik le a fegyvert, és hogy tiszteletben, kell tartatni az önrendelkezés elvét. Más hír szerint a szocialista kor­mány 18 hónapról egy évre csök­kentette a kötelező katonai szol­gá­la­tait. Narcis Serra új véderőmi­­niszter szerint a törvényt már ki­dolgozták. Felipe González kormánya egész sor intézkedést készít elő, amelyek célja a gyökeres katonai reform. A hadsereg létszámát csökkentik, de hatékonysága és harci készsége nö­vekszik. Jelenleg 330 ezer katona és tiszt van a kötelékében. A véderőminiiszter közöllte még, hogy a katonakötelesek önkéntes alapon meg is hosszabbíthatják a szolgálatot, s erről szerződést írnak alá. (Tanjug) A héten megkezdődnek a baszk­­földi szubverzív háború megszün­tetéséről szóló tárgyalások. Most történik meg először, hogy tár­­gyalóasztelnél keresik a megol­dást. A javaslatot Garaikoetxea baszik kormányfő terjesztette elő Felipe González miniszterelnökkel való találkozásakor. A tárgyalásokon részt vesz a kormányzó Spanyol Szocialista Párt (PSOE,) a Baszkföldön kor­mányzó Nacionalista Párt (FNV) Algériában tárgyal az osztrák külügyminiszter Dr. Willibald Pahr osztrák kül­ügyminiszter háromnapos hivata­los látogatáson tartózkodik Algé­riában. Dr. Taleb Ibrahimi kül­ügyminiszterrel és Hadzs Jala belügyminiszterrel a két ország gazdasági együttműködéséről tár­gyal. Az algériai—osztrák megbeszé­lések napirendjén szereplő nem­zetközi kérdésekben „nagyfokú nézetazonosságot” állapítottak meg, különösen az Észak és a Dél átfogó dialógusának szüksé­gével kapcsolatban. A kétoldalú együttműködésből kiemelték, hogy osztrák vállalatokat szeretnének megbízni a vasúti közlekedés fel­lendítésével, és Algéria rendkí­vül nagyra értékeli Ausztria lé­péseit az új gazdasági rendsze­rért folytatott harcban. Mint ismeretes, Ausztria volt a can­­cúni csúcsértekezlet kezdeménye­zőinek egyike. Algírban hang­­súlyozták, továbbá, hogy Bécs az első nyugati főváros, amely hiva­talosan elismerte a PFSZ-t, tá­mogatja a szaharai nép harcát, és ezt az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán a szaharai határozat támogatásával be is bizonyította. (Tanjug) 1983. január 24., hétf) Ma reggelre várható a műhold részeinek lezuhanása Egyes vélemények szerint elégnek a levegőben Mára virradó éjjel és a délelőtt folyamán várható a szovjet Koz­mosz 1402 műhol bizonyos részeinek lezuhanása. A szovjet hatóságok tájékoztatták Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárt arról, hogy az atom­reaktor részei csak február dere­kán hullanak a földre. Az atmosz­férán túlra küldött műholdak be­jegyzéséről szóló nemzetközi kon­venció értelmében a Szovjetunió hajlandó megtéríteni a kárt, ame­lyet valamelyik műholdja más or­szág területén okoz. Hasonló eset már történt öt évvel ezelőtt: az atomüzemű Kozmosz 954 részei Ka­nada lakatlan vidékére zuhantak. A kanadai kormány 6 millió dol­lárt költött az atomsugárzás érte övezet tisztítására, a Szovjetunió azonban csak 3 millió dollárt térí­tett meg. Amióta január 7-én közölték, hogy a Kozmosz 1402 beszüntette működését, a világ közvéleménye izgatott a radioaktív sugárzás ve­szélye miatt. A hírügynökségek na­ponta jelentik, mit tettek az orszá­gok védőintézkedések címén. A Szovjetunió időközben közölte, hogy a műhold részei január 24-én kerülnek a Föld légkörébe az Omá­­ni-öböl felett. Az atomreaktor ré­szei nem lesznek közöttük. Az atomreaktor az atmoszféra felső rétegeiben fog elégni, és a sugárzás a nemzetközileg megállapított és veszélytelennek minősített szint alatt fog alakulni. Január 22-én este a Kozmosz 1402 legnagyobb része 170 kilométerrel a Föld felszíne felett volt, és foly­tatta az esését. Gyorsasága fokozó­dik a Föld vonzóerejének hatása miatt, ezért nem lehet meghatároz­ni, hol zuhan le. A két-három ton­­nás darabok a francia szakemberek véleménye szerint a súrlódás kö­vetkeztében még 120—90 kilométer magasságban el fognak égni. Amerikai számítások szerint a műhold 70 százaléka óceánba esik, 15 százaléka a Szovjetunió, 3 száza­léka­­Kanada, 2 százaléka az USA és 1 százaléka Japán területére. (Tanjug) ROMÁNIA VÉLEMÉNYE A tömbökről és a fegyverkezésről A Lumea című tekintélyes ro­mán külpolitikai folyóirat leg­újabb számában hét pontban kö­zölte Románia véleményét a ka­tonai tömbökről és általában a fegyverzetről. A legtöbb tényt már Ceausescu elnök közölte kü­lönböző beszédeiben, ezért lénye­gében nem jelentenek újdonságot. Ami új, az a lap interpretálása. „Románia véleményt nyilvánít” a cím, a hét pont sorrendje pedig magára hívta a megfigyelők ér­deklődését, mert nagyjából ki­egyenlíti a két katonai tömböt. Első helyen szerepel a javaslat, hogy a két tömb a katonai ki­adásokat tartsa meg az idei szin­ten, és 1985-ig csökkentse leg­alább egyötödével. Románia szor­galmazza a Varsói Szerződés és a NATO közvetlen tárgyalásait, majd követeli, hogy korlátozzák a két tömb katonai tevékenységét. Az idegen területről való csa­patkivonás (konkrét országok em­lítése nélkül) a következő pont, és mindkét tömbre vonatkozik, majd a más országok területén le­vő katonai támaszpontok felszá­molása van soron. A két utolsó követelés az atom­fegyverekre vonatkozik. Az egyik, hogy a nagyhatalmak atomfegy­vereiket ne telepítsék más or­szágokba, a másik pedig, hogy kössenek szerződést arról: semmi esetben sem használják fel egy­más ellen ezt a fegyverrendszert. A hét pontot terjedelmes cikk követi, amely az európai bizalom és a világméretű leszerelés ügyé­ért száll síkra. (Tanjug) Mugabe befejezte algériai látogatását Robert Mugabe zimbabwei mi­niszterelnök tegnap befejezte algé­riai látogatását. Ebből az alkalom­ból elmondta, hogy hasznos meg­beszéléseket folytatott Bendzsedid algériai elnökkel és Abdelgani kormányfővel az afrikai, és a kö­zel-keleti helyzetről, valamint az el nem kötelezett országok hama­rosan kezdődő csúcsértekezletét érintő kérdéséről. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország jelenleg igencsak sze­gény gazdasági kapcsolata a jövő­ben virágozni fog. Ott-tartózkodá­­sa idején ellátogatott az ország ke­leti vidékeire, és többek között megtekintette Algéria gázműóriását és új olajkikötőjét. Ebből sokan arra következtetnek, hogy Algéria kőolajat fog szállítani Zimbabweé­­nak. (Tanjug)

Next