Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)
1983-01-24 / 22. szám
* KÜLPOLITIKA IRAKI-IRÁNI HÁBORÚ Új iráni offenzíva készül? A 28 hónapja tartó iraki-iráni háború, amelyben eddig mintegy 200 ezer ember esett el, újabb tragikus szakaszához közeledik. Teherán fenyegetőzik, hogy hamarosan új offenzívába lendül, és külső feeavatkozás veszélye is fennáll. A megfigyelők véleménye szerint „valami készül”, a hadban álló felek élénk diplomáciai tevékenységet folytatnak, egyes országok támogatását igyekeznek megnyerni. „Figyelmeztetés Bagdadnak”, „Ultimátum Iraknak” — ilyen címeket olvasunk az utóbbi napokban az iráni sajtóban. Növeli a feszültséget Irán nyafcagsága és a számtalanszor megismételt békefeltételek melletti kitartása. Teheránt az utóbbi időben aggasztja, hogy a Nyugat, különösen pedig Franciaország támogatja Irak védelmi törekvéseit. Ezzel lehetőség nyílik a háború folytatására, ami megfelel a nagyhatalmaknak és e térség „reakciós rezsdéjeinek”, amelyek „összeesküvést szőttek az Iráni Iszlám Köztársaság ellen”. Rafsanjani iráni parlamenti elnök legújabb beszédében „utolsó figyelmeztetést” intézett Irakhoz, mert „az iszlám harcosok türelme fogytán van”, a muhaprami offenzívában pedig „bebizonyították fölényüket”. Rafsanjani hangsúlyozta, hogy az iszlám harcosok nem akarják megszállni Irakot, csak a rezsim bukását követelik. Teheránban egyre többször idézik Mohammad Baker Hakimot, az úgynevezett Iraki Iszlám Forradalmi Tanács vezetőjét, aki a háború kitörése után Iránba menekült, és iszlám kormányt szeretne látni Bagdadban. Ha Irán valóban újabb támadásba lendül, a harcok iraki területen folynának, tehát Bagdad felé akarnak utat nyitni. A nagyhatalmaik érdekeit figyelembe véve a háború ilyen alakulása beláthatatlan következményekkel járhat. Tudni kell azt is, hogy az esetleges győzelem az iszlám forradalom első lépése lenne csak: Bagdad bevétele után az iráni erők tovább hódítanának. A helyzet valóban aggasztó: a háború, amely eddig is rengeteg veszteséget és kárt okozott, a második világháború utáni legveszélyesebb válsággá fajulhat — jelenti Teheránból Branko Savié, a Tanjug tudósítója. Más hír szerint Velayati iráni külügyminiszter befejezte damaszkuszi látogatását, amely során Asszad szíriai elnökkel, Khaddam külügyminiszterrel és Al Zuvavi líbiaii igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Velayati kijelentette, hogy a hármas tárgyalások rendkívül eredményesek voltak, és hozzásegítenek az úgynevezett elutasítási front megszilárdulásához. Az iraki—iráni háborúról, valamint a térség „imperialista és cionista összeesküvései” elleni harcról volt szó. Teheránban rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a hármas tárgyalásoknak, mert a térség „haladó erős frontjának” megszilárdítását és az amerikai imperializmust szolgáló „konzervatív rezsimekkel” való szembeszállást serkentették. (Tanjug) Fokozza tevékenységét a Polisario A Polisario harcosai az utóbbi napokban fokozták tevékenységüket a nyugat-szaharai marokkói állások ellen. A Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság legújabb közleménye szerint általános offenzíva indul a megszálló erők ellen. A harcok néhol Marokkó területén is dúlnak. Ezzel egyidejűleg folyik a diplomáciai tevékenység: Hakim Ibrahim külügyminiszter afrikai körúton tartózkodik, Mali elnöke pedig felszólította az afrikai országokat, hogy szorgalmazzák a Nyugat-Szahara önrendelkezéséről döntő referendum megszervezését. (Tanjug) MARRAKECH Hasszán király és Arafat tárgyalásai H. Hasszán marokkói király és Jasszer Arafat palesztin vezető szombati marrakechi tárgyalásai, a jelekből ítélve, nem oldották meg a kérdést, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviselői részt vehetnek-e az Arab Liga Londonba készülő küldöttségében. A kétórás tárgyalásokról nem közöltek részleteket. Az Arab Liga küldöttségének a közel-keleti béketervet kellene ismertetnie Londonban. Két hónap alatt három ízben elhalasztották a küldetést, mert a brit diplomácia ellenzi, hogy a küldöttségben palesztinok is legyenek. Egyelőre nem tudni, hogy a PFSZ egyetért-e azzal, hogy érdekeit Mohamed Moshem, a Jordán megszállt nyugati partján levő Halhul volt polgármestere képviselje. Marrakechiben szombaton befejeződött az Arab Liga „hetek bizottságának” ülése is. A bizottságot Fesben alakították meg, hogy a béketerv végrehajtását ellenőrizze. A Jeruzsálem-bizottság tagjaival ült össze, hogy megvitassa a béketervet, és az értesülések szerint a Jeruzsálem-bizottság vállalta, hogy az el nem kötelezett országok körében népszerűsíti azt. Támogatták Libanon követelését, hogy vonják ki területéről az idegen csapatokat, majd aggodalmukat fejezték ki az iraki—iráni háború folytatódása miatt. A két bizottság ismét tárgyalásokra szólított fel, és támogatta Algéria közvetítő m'-'zióját. „j , y ... (Reuter) NSZK Nézeteltérés a vendégmunkások miatt Az NSZK-ban kormányon levő koalíciós partnerek (Keresztény Unió és a Szabaddemokrata Párt) között újabb nézeteltérésre került sor, ezúttal a vendégmunkások és hozzátartozóik miatt. Jürgen Morlock, az FDP vezetőinek egyike, a párt hannoveri szárnyának ülésén élesen bírálta a Keresztény Uniót, és figyelmeztette, hogy az NSZK-ban nem szabad idegenek iránti gyűlöletet szítani. Az FDP szintén úgy véli, hogy nem kell növelni a jelenlegi munkaerőt, és örömmel fogadja a vendégmunkások hazatérését, de „nem engedi, hogy a gyermekeket elválasszák szüleiktől”. A CDU/CSU ugyanis törvényerejű határozatot helyezett kilátásba arról, hogy megtiltják a vendégmunkásoknak a hat évesnél idősebb gyermekek NSZK-ba való telepedését. A tilalom pillanatnyilag a 16 évesnél idősebb gyermekekre vonatkozik. Morlock véleménye szerint a családvédelem joga mindenki számára egyforma az NSZK-ban, az FDP nem hajlandó támogatni a kettős erkölcsöt. A CDU/CSU egyrészt elítéli a Keletet, hogy akadályozza a családok egyesülését, ugyanakkor pedig elutasítja a vendégmunkások családjának együttélését, hangsúlyozta Morlock. (Tanjug) MAGYAR SZÓ ALGÉRIA ÉS ZIMBABWE Ragaszkodás az el nem kötelezettség elveihez Algéria és Zimbabwe véleménye szerint az el nem kötelezettek küszöbönálló csúcsértekezlete rendkívüli fontosságú a nemzetközi viszonyok jelenlegi állásakor. Az el nem kötelezettekre — kifejezettebben, mint valaha — szükség van a népek felszabadítási és emancipációs törekvéseiben, a nemzetközi problémák megoldásában, az egyenjogú nemzetközi együttműködés fejlesztésében, a világbéke és biztonság megőrzésében és az új gazdasági világrend létrehozásának folyamatában — áll a közös közleményben, amelyet Mugabe zimbabwei kormányfő algériai látogatásának végén adtak ki. A két ország ragaszkodik az elnem kötelezettség elveihez, és teljes fokú nézetazonosságot állapítottak meg a nemzetközi kérdéseikkel kapcsolatban. Egyetértenek abban is, hogy meg kell őrizni az Afrikai Egységszervezet egységét, mert ez az Afrika-közi együttműködés és a kontinens problémái megoldásának egyetlen lehetséges fóruma. Bendzsedid elnök és Mugabe kormányfő támogatta a namíbiai nép felszabadítási harcát, figyelmeztetett a nyugat-szaharai összecsapás „internacionalizálódásának” veszélyére, és felszólította a szemben álló feleket, hogy tárgyaljanak a nyugat-szaharai kérdés megoldásáról. Más hír szerint a zimbabwei belügyminiszter közölte, hogy fél évvel meghosszabbítják a rendkívüli állapotot. A pretoriai fajüldöző rezsim ügynökei fokozták tevékenységüket, ugyanakkor pedig a zimbabwei—dél-afrikai határ közelében négy kiképzőtábort fedeztek föl, amely veszélyezteti Zimbabwét. (Tanjug, Dzsana) Az egyik legsúlyosabb gazdasági válság Dr. Gamani Corea nyilatkozata Dr. Gamani Corea, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára kijelentette, hogy a második világháború óta ez a legsúlyosabb gazdasági válság, ezért rendkívül jelentős lesz az UNCTAD hatodik ülésszaka, amelyet júniusban tartanak meg Belgrádban. A válság a világ majdnem minden országát érinti, de a fejlődőket a legsúlyosabban. A kereskedelem egyre csökken, a fejlődő országok mind nehezebben jutnak pénzhez fejlesztési programjaik finanszírozásához, nyersanyagaik ára pedig állandóan csökken. Dr. Corea külön kiemelte, hogy a belgrádi értekezlet ilyen helyzetben egyedülálló alkalom a világválság minden szempontjának megvitatására, mert a különböző tényezők egymástól való függőségének bonyolódására csak az UNCTAD ülésszakán lehet rámutatni, és ezután következhetnek a megoldást célzó tárgyalások. Véleménye szerint a fejlődő országoknak jól fel kell készülniük az UNCTAD ülésszakára. Ennek keretében megdicsérte a 77-es csoportot eddigi tevékenységéért, amely a közös stratégia kialakítására és az Észak—Dél dialógus serkentésére irányul. Az UNCTAD főtitkára kiemelte az el nem kötelezettek csúcsértekezletének jelentőségét is, amelytől hozzájárulást remél az UNCTAD ülésszakának sikeréhez. (Tanjug) A HÉTEN KEZDŐDNEK Tárgyalások Híd helyzetéről és a Henri Bastasuna koalíció, amely az ETA eszmei és politikai szövetségese. A kormány és az ETA közvetlenül nem vesz részt a tárgyalásokban, de ez nem csökkenti jelentőségüket. Igen nehéz a feladat, mégis van remény. Minden előfeltétel nélkül a hét derekán ülnek tárgyalóasztalhoz. A Henri Batasuna kérte négy napirendi pont beiktatását, egyebek között a Baszkföld önrendelkezési jogának elismerését és a spanyol békefenntartó erőnek a tartományból való visszavonását. A szocialistáik kérték, hogy a tárgyalások idején hagyjanak fel az erőszakkal, Garaikoetxea kormányfő pedig közölte a tárgyalások napirendjét, amelyen szerepel „a Baszkföld függetlensége változatainak demokratikus megvitatása” és Navarra tartomány szabad határozata, hogy csatlakozik-e a Baszkföldhöz. González miniszterelnök figyelmeztetett, hogy Spanyolország egységét nem lehet kétségbe vonni. Ez azt jelenti, hogy ki van zárva a Baszkföld függetlensége. Az ETA parancsnoksága egyelőre hallgat, képviselői azonban kijelentették, hogy nem teszik le a fegyvert, és hogy tiszteletben, kell tartatni az önrendelkezés elvét. Más hír szerint a szocialista kormány 18 hónapról egy évre csökkentette a kötelező katonai szolgálatait. Narcis Serra új véderőminiszter szerint a törvényt már kidolgozták. Felipe González kormánya egész sor intézkedést készít elő, amelyek célja a gyökeres katonai reform. A hadsereg létszámát csökkentik, de hatékonysága és harci készsége növekszik. Jelenleg 330 ezer katona és tiszt van a kötelékében. A véderőminiiszter közöllte még, hogy a katonakötelesek önkéntes alapon meg is hosszabbíthatják a szolgálatot, s erről szerződést írnak alá. (Tanjug) A héten megkezdődnek a baszkföldi szubverzív háború megszüntetéséről szóló tárgyalások. Most történik meg először, hogy tárgyalóasztelnél keresik a megoldást. A javaslatot Garaikoetxea baszik kormányfő terjesztette elő Felipe González miniszterelnökkel való találkozásakor. A tárgyalásokon részt vesz a kormányzó Spanyol Szocialista Párt (PSOE,) a Baszkföldön kormányzó Nacionalista Párt (FNV) Algériában tárgyal az osztrák külügyminiszter Dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Algériában. Dr. Taleb Ibrahimi külügyminiszterrel és Hadzs Jala belügyminiszterrel a két ország gazdasági együttműködéséről tárgyal. Az algériai—osztrák megbeszélések napirendjén szereplő nemzetközi kérdésekben „nagyfokú nézetazonosságot” állapítottak meg, különösen az Észak és a Dél átfogó dialógusának szükségével kapcsolatban. A kétoldalú együttműködésből kiemelték, hogy osztrák vállalatokat szeretnének megbízni a vasúti közlekedés fellendítésével, és Algéria rendkívül nagyra értékeli Ausztria lépéseit az új gazdasági rendszerért folytatott harcban. Mint ismeretes, Ausztria volt a cancúni csúcsértekezlet kezdeményezőinek egyike. Algírban hangsúlyozták, továbbá, hogy Bécs az első nyugati főváros, amely hivatalosan elismerte a PFSZ-t, támogatja a szaharai nép harcát, és ezt az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán a szaharai határozat támogatásával be is bizonyította. (Tanjug) 1983. január 24., hétf) Ma reggelre várható a műhold részeinek lezuhanása Egyes vélemények szerint elégnek a levegőben Mára virradó éjjel és a délelőtt folyamán várható a szovjet Kozmosz 1402 műhol bizonyos részeinek lezuhanása. A szovjet hatóságok tájékoztatták Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárt arról, hogy az atomreaktor részei csak február derekán hullanak a földre. Az atmoszférán túlra küldött műholdak bejegyzéséről szóló nemzetközi konvenció értelmében a Szovjetunió hajlandó megtéríteni a kárt, amelyet valamelyik műholdja más ország területén okoz. Hasonló eset már történt öt évvel ezelőtt: az atomüzemű Kozmosz 954 részei Kanada lakatlan vidékére zuhantak. A kanadai kormány 6 millió dollárt költött az atomsugárzás érte övezet tisztítására, a Szovjetunió azonban csak 3 millió dollárt térített meg. Amióta január 7-én közölték, hogy a Kozmosz 1402 beszüntette működését, a világ közvéleménye izgatott a radioaktív sugárzás veszélye miatt. A hírügynökségek naponta jelentik, mit tettek az országok védőintézkedések címén. A Szovjetunió időközben közölte, hogy a műhold részei január 24-én kerülnek a Föld légkörébe az Ománi-öböl felett. Az atomreaktor részei nem lesznek közöttük. Az atomreaktor az atmoszféra felső rétegeiben fog elégni, és a sugárzás a nemzetközileg megállapított és veszélytelennek minősített szint alatt fog alakulni. Január 22-én este a Kozmosz 1402 legnagyobb része 170 kilométerrel a Föld felszíne felett volt, és folytatta az esését. Gyorsasága fokozódik a Föld vonzóerejének hatása miatt, ezért nem lehet meghatározni, hol zuhan le. A két-három tonnás darabok a francia szakemberek véleménye szerint a súrlódás következtében még 120—90 kilométer magasságban el fognak égni. Amerikai számítások szerint a műhold 70 százaléka óceánba esik, 15 százaléka a Szovjetunió, 3 százalékaKanada, 2 százaléka az USA és 1 százaléka Japán területére. (Tanjug) ROMÁNIA VÉLEMÉNYE A tömbökről és a fegyverkezésről A Lumea című tekintélyes román külpolitikai folyóirat legújabb számában hét pontban közölte Románia véleményét a katonai tömbökről és általában a fegyverzetről. A legtöbb tényt már Ceausescu elnök közölte különböző beszédeiben, ezért lényegében nem jelentenek újdonságot. Ami új, az a lap interpretálása. „Románia véleményt nyilvánít” a cím, a hét pont sorrendje pedig magára hívta a megfigyelők érdeklődését, mert nagyjából kiegyenlíti a két katonai tömböt. Első helyen szerepel a javaslat, hogy a két tömb a katonai kiadásokat tartsa meg az idei szinten, és 1985-ig csökkentse legalább egyötödével. Románia szorgalmazza a Varsói Szerződés és a NATO közvetlen tárgyalásait, majd követeli, hogy korlátozzák a két tömb katonai tevékenységét. Az idegen területről való csapatkivonás (konkrét országok említése nélkül) a következő pont, és mindkét tömbre vonatkozik, majd a más országok területén levő katonai támaszpontok felszámolása van soron. A két utolsó követelés az atomfegyverekre vonatkozik. Az egyik, hogy a nagyhatalmak atomfegyvereiket ne telepítsék más országokba, a másik pedig, hogy kössenek szerződést arról: semmi esetben sem használják fel egymás ellen ezt a fegyverrendszert. A hét pontot terjedelmes cikk követi, amely az európai bizalom és a világméretű leszerelés ügyéért száll síkra. (Tanjug) Mugabe befejezte algériai látogatását Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök tegnap befejezte algériai látogatását. Ebből az alkalomból elmondta, hogy hasznos megbeszéléseket folytatott Bendzsedid algériai elnökkel és Abdelgani kormányfővel az afrikai, és a közel-keleti helyzetről, valamint az el nem kötelezett országok hamarosan kezdődő csúcsértekezletét érintő kérdéséről. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország jelenleg igencsak szegény gazdasági kapcsolata a jövőben virágozni fog. Ott-tartózkodása idején ellátogatott az ország keleti vidékeire, és többek között megtekintette Algéria gázműóriását és új olajkikötőjét. Ebből sokan arra következtetnek, hogy Algéria kőolajat fog szállítani Zimbabweénak. (Tanjug)