Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)

1983-01-12 / 10. szám

1983. január 12., szerda Még csak két hét múlott el a szilveszteri ünnep óta, mégis las­san elfeledjük a fergeteges éjszakát, a pergő táncokat, jókívánságo­kat. Ezzel a képpel emlékeztetjük kedves olvasóinkat azokra az ígé­retekre, amelyeket önmaguknak és másoknak tettek. Doroszlón, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte az újévezést. Az egye­sület otthonában csaknem kétszázan gratuláltak egymásnak, szóra­koztak. Csernicsek József és zenekara reggeli kilenc óráig muzsi­kált, ekkor tértek nyugovóra a legkitartóbbak. A szerencsés tombo­lanyertes Pintér Ferenc volt, ő vihette haza az élő malacot. Hódí­tott a legújabb kacsatánc, szinte mindenki megpróbálta eljárni, ter­mészetesen különböző sikerrel. Éjfélkor a jókívánságok következtek (jobb oldali felvételünk). p. M. Telelés zombori módra Boszniába és Szlovéniába utaznak az óvodások és általános iskolások . Az egészségügyi érdekközösség anyagi támogatása A zombori község húsz általános iskolájának tanulói és a Vera Gu­­cunja Gyermekintézmény növen­dékei előnyösebb helyzetben van­nak a tartomány többi tanulójá­nál. Ők ugyanis a gyermekvédelmi érdekközösség jóvoltából és az egészségügyi érdekközösség anya­gi támogatásával olcsóbban telel­nek, nyaralnak. — Már évek óta jó a kapcso­latunk a zombori egészségügyi ér­dekközösséggel, a telelni vagy nyaralni induló gyerekek — éven­te egyszer — anyagi támogatásban részesülnek. Az idén az összkölt­ség 5250 dinár, ebből az érdek­­közösség 1700 dinárt magára vál­lal, tehát a szülők csak 4550 di­nárt fizetnek — mondja Ilija ARNATIT, a gyermekvédelmi ér­dekközösség előadója. — Hol telelnek a gyerekek és mikor indulnak? — A téli szünetben kilencszáz óvodás és általános iskolás indul a hegyekbe, Vlašićra, Kranjska Gorára. Tíz napot maradnak, szak­előadók foglalkoznak­­ velük. Az ügyesebbek vagy akik már jártak a hegyekben, jól megtanulhatnak síelni. Az üdülési díjba beleszámí­tottuk az utazás költségeit is, autó­busszal tesszük meg az utat. Az első váltás január 4-én indult, az utolsó pedig február 23-án érke­zik vissza Zomborba. A síoktatókat a zombori, község­közi pedagógiai intézet biztosítja, általában testnevelő tanárok. A gyerekek legtöbbje cipőt és sítal­pat is kap. Megtudtuk, hogy a szerényebb keresetű családok gyermekei és azok, akik a szociális központban laknak, ingyen telelnek. Az idén négy iskola nem szervezte meg a telelést, ők inkább a gyerekek nyaralását tartják fontosabbnak. A gyerekek állandó nevelői és orvosi felügyelet alatt vannak, az ellátás is jó, a sítelepek közel van­nak az üdülőhöz. Az elmúlt évek­hez viszonyítva az idén, de tavaly is valamivel csökkent az érdek­lődés. A szülők legtöbbje anya­giak miatt nem küldte gyerekét síelni. P. M. DUNATÁJ Novemberi díjas pedagógus A monostorszegi Október 22. Ál­talános Iskola tantestülete külön büszke lehet néhány pedagógusá­ra. Két évvel ezelőtt a testnevelő tanár kapott Novemberi díjat, há­rom hónapja pedig az iskola fizi­ka és vegytan szakos tanára, Vla­dimir KAMCEVIC vehette át a­­ zombori oktatásügyi érdekközös­ség alapította Novemberi díjat. Vladimir KAMCEVIC tanulói a község húsz általános iskolájának tudásversenyén mindig ott vannak az elsők között. Eredményeivel hozzájárul az iskola tekintélyének növeléséhez ebben a csaknem négyezer lakosú Duna menti falu­ban. Munkájának értékét növeli, hogy eredményeit a község szinte legrosszabb oktatási és nevelési körülményei között érte el. Nem­csak a rendes tanításban jár élen Vladimir Kamčević, diákjai szép sikerrel szerepelnek a különböző versenyeken, vetélkedőkön. A pe­dagógus egyaránt megbecsült az is­kolában, sportban, különböző ver­senyek szervezésekor, kirándulá­son. Szereti a fiatalokat, nyelvükön szól hozzájuk, megérti mindenna­pi gondjaikat. Talán ezért is sike­rült olyan kapcsolatot létrehoznia a tanulókkal, amely munkára ser­kent. A fizika- és vegytantanár nevé­hez fűződik a falu sakkéletének szervezése, irányítása. Aktív sak­kozó, tagja a falu csapatának, amely a községközi ligában játszik. Részt vesz a tűzoltók szervezeté­nek munkájában és a helyi közös­ségben szervez, segít. Húszévi mun­kássága egybeforr Monostorszeg múltjával. Nem csoda, ha a falu őt jelölte Novemberi díjra. Vladimír Kamčević átveszi a Novemberi díjat (jobbról) Vadászbál Kupuszinán A kupuszinai vadászegyesület szombaton este a Juhász-féle ven­déglőben vadászbálat szervez. A szervező bizottságtól megtudtuk, hogy az idén is vadkülönlegessé­gek kerülnek asztalra, a jó hangu­latról Tompa Péter zenekara gon­doskodik. A vadászok gazdag tom­bolát készítettek, a részvevők vad­kacsa-, fácán-, vaddisznóhúst és egyéb különlegességeket nyerhet­nek. (Marásek) ESZÉK Két új szak a Pedagógiai Egyetemen A Pedagógiai Intézet felmérése­i szerint az eszéki községek közöse­s­ségében nyolcvanhárom iskolában nincs megfelelő szakember a ze­­j­ne­­nevelés oktatására, hasonló a helyzet az óvodákban is, kilenc­ven óvoda közül mindössze ötben­­ van okleveles pedagógus. A hiányzó szakemberek képzé-­s­sére megvan minden lehetőség az­­ eszéki egyetemen. Máris megtör- s­térn­ek a lépések, hogy a jövő is­­­­kolaévben megnyíljanak a szük­­­­séges szakok. A zenei nevelés rendes tagozata , a zágrábi Zeneakadémia, az Eszé­­­­ki Pedagógiai Egyetem és az­­ eszéki Zeneiskola közös munká­já­­­­val jön létre. A tervek máris el i­­­készültek. Az Eszéki Pedagógiai Egyetemen a zenetanárok képzése addig t­ar­t, amíg nem biztosítanak elegendő szakembert. Az óvodákban és az általános iskoláikban sincs elegendő peda­gógus. Eszéken a legjobb a hely­zet, az óvodákban négy okleveles pedagógus dolgozik, egy pedig a našicei községben. A községek kö­zössége területén levő 183 iskolá­ban 98 pedagógus, a 32 középisko­lában pedig 24 pedagógus teljesít szolgálatot. A pedagógusok egy része nyugdíj előtt áll, ezért a helyzet mielőbbi rendezésére ősz­től ismét megnyitják a pedagógi­ai szakot az Eszéki Pedagógiai Egyetemen. M. V. Színpompás Télapó-város volt Apatinban. Felejthetetlen felvonulás után a Žarko Zrenjanin Ál­talános Iskola tanulói alkalmi műsorral kedveskedtek a kicsinyeknek a művelődési ház nagytermé­ben. (SZÉKELY András felv.) ZOMBOR Milyen legyen a középiskolai hálózat? Zomborban nyilvános vitán van­­ a középiskolai hálózat átszervezé­sét tartalmazó határozati­­javaslat, először a középiskolákban vitatják meg. Hat szakirányú iskolaközpont­­ és a Veljko Petrovic Egységes Kö­zépiskola pedagógusai mondanak­­ véleményt a hálózat átszerve­zésé­­­­ről. Lényege, hogy fokozatosan át­­ kell térni az egységes négyéves­­ középiskolai szakképesítésre, ez­­ azonban igen összetett folyamat, s nem szeretnék elkapkodni.­­ A szakirányú oktatással foglal- l­kozó egyeztető bizottságban hosz­­­­szas vitát folytattak a dokumen­­­­­umról. Elsősorban a külön mun­­­­kacsoport és a társadalmi tevék­­­kenységű bizottság végzett átfogó és komoly munkát, figyelembe vé­ve a lehetőségeket és követelmé­nyeket, kidolgozta a javaslatot. Jellemvonása, hogy a jövőben nem lesz külön az egységes közép­iskola és a szakirányú iskolák. Minden szakirányú iskolaközpont­hoz megfelelő számú olyan tago­zatot csatolnak, amelyek most még a Veljko Petrovic Egységes Közép­iskolához tartoznak. A javaslat szerint a Veljko Vla­­hovic Szakmunkásképző iskolában két társultmunka-alapszervezetet hoznak létre. Együtt lesz a fém­ipari irányzat és azok az osztá­lyok, amelyekben a szolgáltató kis­ipari növendékeket képezik. A má­sikhoz tartozna a villamosipari, textil- és bőripari irányzat. Az el­képzelés szerint megszűnne a Vla­da Aksentijević társadalmi tevé­kenységű központ, tagozatait a ta­­­­nítóképzőhöz és a Május 25-e is­­­­kolaközponthoz csatolnák, azaz itt I képeznék a jövendő közgazdasági I technikusokat és a vendéglátóipari I szakembereket. A mezőgazdasági I szakiskolában a meglevő tagozatok­­mellé kevesebb egységes középis­­­kolai tagozatot csatolnának, itt­­ ugyanis kevés a tanterem. ■ Tizenhat tagozata lenne a Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Szakisko­­­­lában. Tíz magyar nyelvű osztályt ter-­­veznek megnyitni, kettőt az egész- s ségügyi, kettőt a tanítóképzőben és a hatot a műszaki szakiskolában. Mindez természetesen attól is függ, hogyan sikerül átszervezni a ká­­i­derállományt, milyen lesz a tanu­­­­lók érdeklődése. Ezzel az igencsak összetett és so­­­­kakat érintő munkával legkésőbb , az 1982—83. tanév végéig készen­­ kell lenni, hogy a következő isko­laévben már az új, átmeneti prog-­­ ram szerint, új központokban ta­­­­nuljanak a középiskolások. Hang- I súlyozzuk: a következő tanévben i még nem lesz egységes, négyéves­­ a szakkáderképzés, csak egy fedél I alá vonják az egységes középiskola I tagozatait és a szakirányú iskola- s központokat. A négyéves k­özépis­­­­­olái oktatás bevezetése Vajdaság-­­ ban attól függ, mikor készül el az­­ országos törvény, tanterv. P. M. Kiállítás Zomborban Január 20-án, csütörtökön 19 órai­­ kezdettel, a zombori Hadseregott­­hon képtárában megnyílik CIRKLI­S Rudolf amatőr festő kiállítása. A Nemzetközi Természetvédelmi­­ Egyezmény aláírásának tizedik év­fordulójára nyílik. Egy hétig lehet megtekinteni a tus és pasztellkép­­ pekét Jugoszlávia állatvilága tém­i mára. CIRKLI Rudolf tagja a zombori önigazgatók képzőművészeti tago­zatának, ez lesz a negyedik önálló kiállítása. (-na) 7 A HORVÁTORSZÁGI MAGYAROK SZÖVETSÉGÉBŐL Nagy szerep a művelődési életben A napokban megtartotta a múlt évi munkát értékelő ülését a Hor­vátországi Magyarok Szövetségé­nek Elnöksége. A bővített ülésen az elnökségi tagokon kívül részt vettek a bizottságok elnökei is. A beszámolók alapján a HMSZ tar­talmas munkát végzett, s ezzel teljesítette feladatát a tavalyi év­ben is. Csak a nemzetiségi bizott­ság nem végezte el kitűzött fel­adatait, tavaly egyszer sem ült össze. Az ülés részvevői megál­lapodtak, hogy a februárban tar­tandó plenáris ülésen megvitatják ezt a kérdést, illetve igyekeznek elhárítani a mulasztás okait. TRÖSZT Sándor, a HMSZ tit­kára­ beszámolt a Szövetség évi munkájáról. Rámutatott arra, hogy a horvátországi magyarság műve­lődési életében legnagyobb szere­pet játszott a színházlátogatás. A Szabadkai Népszínház magyar tár­sulata a múlt évben is ellátogatott Szlavóniába és Baranyába. Ven­dégszereplésük a szlavóniai szór­ványvidéken volt a legjelentősebb, ahol a magyarság alig használja anyanyelvét, különösen azok a fiatalok, akik nyelvápolásban sem részesültek. A baranyai színházkedvelők a múlt évben is ellátogattak Pécsre, legnagyobb sikert mégis a pécsi Nemzeti Színház eszéki bemutató­ja aratta, mintegy ezerötszáz főnyi közönség előtt mutatták be Kato­nai Erkel: Bánk bán című operá­ját. A múlt évben rendezett irodalmi műsorokban kiemelkedő hazai és külföldi vendégek léptek közön­ség elé: HERCEG János, FEHÉR Ferenc, CSUKA Zoltán, RUTTKAI Éva, CZINE Mihály stb. A HMSZ keretében tartotta meg ZIMA Imre a Bartók- és Kodály-évfordulóra rendezett előadásokat. S tovább folytatta körútját a falvakban és munkaszervezetekben a Petőfi zászlóalj című dokumentum kép­­kiállítás. SZLOBODA János, a HMSZ el­nöke a művelődési bizottság mun­kájáról számolt be. A HMSZ tánccsoport­ja föllépéseivel teljesí­tette évi tervét, ez megnyugtató, hiszen a múlt évben a központi táncegyüttes vezető nélkül marad­t, de a fiatalok föltalálták magukat, a táncoktatást HAJEK Márta és CZÖVEK Illés táncosok vették át. Munkájukat siker koronázta, ezért a HMSZ az idén lehetővé teszi ne­­­­kik, hogy részt vegyenek egy to­­­­vábbképző tánctanfolyamon. Az idén lesz a Petőfi zászlóalj megalakulásának negyvenedik év­fordulója. Erre az alkalomra nagy­szabású ünnepséget szerveznek Ba­ranyában. Könyv alakjában kiad­ják a Petőfi zászlóalj történetét.­­ A zászlóalj történetét bemutató­­ képkiállítás anyagának kísérőszö­­­­vegét is megjelentetik. Jól halad a hagyományok, a letűnt élet tárgyi bizonyítékainak gyűjtése Baranyában és Szlavóniá­ban. A gyűjtőmunka megmozgatja­­ az egész falu lakosságát. Lelkesen­­ vesznek részt a kutatásban az idő­sebbek és a fiatalok egyaránt. A vörösmarti helytörténeti múzeum­­ megnyitása után Laskón is meg­nyitották a múzeumot, s idősza­kos képkiállításokat is szerveznek.­­ Szentlászlón a múlt évben a föld­i szabadulás napja alkalmából rend­e­dezték be a falumúzeumot. Kó­­rógyon a nemzetiség folklórszemle tiszteletére tárták fel őseik kin­cseit a falu lakosai. Harasztiban is összegyűjtötték a régiségeket, az anyag rendezésre és kiállításra vár. Baranya és Szlovénia gazdag múltra visszatekintő vidék. A le­tűnt élet tárgyi bizonyítékainak ki­állításában jelentős munkát vég­­­­zett Gyurkovics Hunor vidékünk-­­ ről elszármazott festőművész. A HMSZ munkája az idei évben­­ nem bővül jelentősebben. A sorra kerülő tanfolyamokra a külföldi előadókat cserealapon hívják meg.­­ Az ősz folyamán bemutatásra ke­rült a Magyar TV által készített, Baranyában forgatott kétrészes dokumentumfilm­ a horvátországi magyarság oktatásának fejlődésé­­­­ről. Tárgyalások folynak egy újabb dokumentumfilm készítésé­ről, ezúttal a HMSZ több mint­­ három évtizedes történetéről és munkájáról, szintén a Magyar Te­­­­­evízió szervezésében. MÉSZÁROS Vera Szloboda János a HMSZ elnöke

Next