Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)

1983-01-26 / 24. szám

1983. január 26., szerda Sín­s teretlen ahlén szüvőgépek A belgrádi Narodna radinost­apatini egységének szűkös, nem a legjobban megvilágított termében kattognak, zakatolnak a szövőgé­pek. Elég nagy a zaj. Három-négy­­ munkásnő szorgoskodik az ördön­­­­gös masinák körül. Figyelik a vo­nalat, a szőttest, hogyan tekeredik fel a hengerre. Nagyon régi, talán a 20-as, 30-as években vásárolt szövőgépeken dolgoznak a mun­­­­kásnő­k. A Narodna radinost apatini mű- I helyében népviselethez való szőt­test, többféle méretű asztalterítőt, különféle díszműárut készítenek, a bedolgozók rongypokrócot szőnek. ZSISKA János, az egység vezetője mondja el, hogy a 25 állandó munkaviszonyban levő dolgozó mellett 100—-150 bedolgozó munká­suk is van. — Télen több, nyáron kevesebb, általában pedig egyre kevesebben vannak a bedolgozó munkások. Csak az dolgozik nekünk, aki na­gyon megszokta már, aki nagyon rá van szorulva arra a havi 3000—5000 dinárra, amit nálunk meg lehet keresni. Mi is beszerzé­si gondokkal küszködünk, nem mindig lehet kapni a rongypokróc­nak valót, a bőrt, a­­fonalat. Meg­­ aztán manapság már mindenki munkaviszonyra vágyik, az jelenti a biztosabb megélhetést. Az árak is eléggé alacsonyak, most van a főidény, most kellene teljes gőz­zel dolgozni, a bedolgozók már régóta kérik az új árjegy­zéket, de még nem érkezett meg. Ha kijön a dologidő, so­kan másfelé keresik a pénzt. A napszám 600—700 dinárra ugrott, nálunk meg napi 7—8 órát kell szőni, vagy más teendőt végezni a bedolgozónak, ha havi 5000—6000 dinárt akar keresni — sorolja. Szó van arról, hogy a közeljö­vőben megoldódik a bedolgozó munkások kérdése. Elhangzott az indítvány, hogy a fiatalabbakat, vagy azokat, akik rendszeresen nagyban dolgoznak otthonukban, állandó munkaviszonyba kellene helyezni. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség, de ha egy ideig nem kellene fizetni a különféle illetékeket, meg lehetne oldani a problémát. Zsiska Jánostól még megtudtuk, hogy nincsenek éppen fényes hely­zetben az apatini részleg dolgozói. — Amellett, hogy nehéz mun­kakörülmények között dolgozunk, az önigazgatással, a mun­kafegyelemmel, a termeléssel is baj van. Sok a betegszabadság, kihelyezett részleg vagyunk, igen laza a kapcsolat a belgrádiakkal. Nemigen veszünk részt a döntés­­hozatalban, leginkább csak tudo­másul vesszük amiről döntenek. A központi munkástanácsban van ugyan képviselőnk, de nem min­dig hívják meg a gyűlésre, mert állítólag ez költséges, sok a napidíj, az útiköltség. A másik problémánk, hogy ez ideig még egy dinárt sem kap­tunk lakásépítésre, egyetlenegy dolgozónk sem kapott lakást vagy lakásépítési kölcsönt. Ezt igazságtalannak tartjuk, már többször tiltakoztunk, de ered­ménytelenül. Sajnos, az utóbbi időben eléggé laza a munkafe­gyelem. Ennek fő okát abban látom, hogy a teljesítménytől függetlenül mindig egyforma fi­zetést kapunk. Legtöbb dolgo­zónk 12 ezer dinárt keres ha­vonta. Mivel nem eléggé ser­kentő a díjazási rendszer, a dol­gozók nemigen törekednek, hi­szen azok is jól járnak, akik rosszul dolgoznak, vagy éppen­séggel elmennek betegszabadság­ra. A helyzeten minél előbb változ­tatni kellene, mert az utóbbi 2-3 évben állandóan csökken a terme­lés. Pedig fordítva kellene, hogy legyen. Mivel tovább csökken a termelés, a személyi jövedelem je­lenlegi szintjét is nehezen tudjuk tartani. Ahhoz, hogy többet keres­sünk, sokkal többet kellene dol­gozni, a nehéz munkakörülménye­ken is javítani kellene, ha vala­ki kapna lakást vagy lakásépítési kölcsönt, ha jobban éreznénk, hogy teljes értékű tagjai vagyunk a Narodna radinostnak, jobban men­ne a munka. K. A. A Narodna radinostban jobban menne a munka, ha teljesítmény­re dolgoznának. VARGÁÉK HAZAVÁGYNAK A VARGA tanítóházaspár 1971 elején ment az NSZK-ba Doroszló­­ról. Wolfslagenban, a Stuttgarttól mintegy 20 kilométerre levő falu­ban laknak. Lakásukból látni a gyár kéményét, Jóska ott dolgozik és Hilda is bejárt a múlt év szep­temberéig.­­ Először egy kötöttáru üzem­ben helyezkedtem el. Kisebb sérü­lést szenvedtem, orvoshoz mentem. Meghallotta, hogyan beszélem a nyelvet, és hogy tanító vagyok, s azonnal elhelyezett egy barátjánál az iskolában, öt évig tanítottam, amíg pedagógushiány volt náluk. Akkor lettem először munkanélkü­li. Később könyvelőként helyez­kedtem el a gyárban, amelyben a férjem is dolgozik. Szeptemberig dolgoztam, akkor ötödmagamm­al felmondást kaptunk, munkánkat felosztották azok között, akik ma­radtak. — Mi is állandóan résen va­gyunk, szinte senki sem érezheti magát biztonságban, ami a munká­ját illeti. A tulajdonos célja, hogy minél kevesebb munkaerőt alkal­mazzon, ahol észreveszik a fölösle­get, felmondanak. Segédmunkásként kerültem a gyárba. Az első órabérem bruttó­ban 5,5 márka volt, most majdnem 17 márka. Nem akarták elhinni, hogy tanító vagyok. Fél év eltelt, amíg betanultam a munkámat. Ad­dig még a műhelyt is söpröget­­tem. Naplót vezetek, 11 év alatt pontosan 7060 darab tengelyt sze­reltem fel. S ha egy nem akar pontosan szuperálni, az kikezdi az ember idegeit. Hogy miért jöttünk ki? Otthon elindultam főiskolára, mert kijött a rendelet, senki sem taníthat fő­iskolai végzettséggel a felső tago­zaton. Igyekeztem, nagyon jó ered­ménnyel raktam le a vizsgákat, de úgy éreztem, hogy törekvésemben senki sem támogat. A kint dolgozó ismerősök is csalogattak. Úgy gon­doltuk, kimegyünk két évre, ve­szünk egy autót és visszajövünk. Most már szeretnénk megérni a 15 szolgálati évet, mert ezután ott­hon is kaphatnánk a német nyug­díjat. Feleségemnek felmondtak, félő, hogy az én munkám is félbeszakad. Az ember fél egy kicsit a jövő­től. Házat építettünk Poroszlón. Nem tudom, hogy a tananyag mennyiben változott meg, egy kis utánatanulással pótoljuk a lema­radást. Máskülönben nem volna itt kint rossz, ha volna az embernek társa­sága. Összeismerkedtünk németek­kel is. El is mentünk hozzájuk lá­togatóba. Ázsiai és afrikai útjáról beszélt a házigazda, filmet is mu­tatott róla. Addig érdekes volt, amíg a filmkockák peregtek, ami­kor felkattintották a villanyt, me­gint ráeszméltünk, hogy nincs kö­zös témánk. Marad a kedvenc fog­lalkozásom, a zene. Feleségem ké­zimunkázik, én zenét hallgatok. Azt tartom, hogy csak jó és rossz zene létezik, a műfaj nem lényeges a számomra. Állandóan esti mű­szakban dolgozom 3-tól 11 óráig. Rossz alvó vagyok utána még ze­nét hallgatok, így telnek napjaink. Z. I. Varga József és Hilda lakásukban ZOMBOr? Nem terjed a sárgaság Fokozott­ óvatosságra van szükség A zombori községben híre ter­jedt, hogy több helyen sárgaság ütötte fel a fejét és tovább ter­jed. Az egészségvédelmi központ járványügyi osztályának jelentése megnyugtató, semmilyen komo­lyabb veszélyről nincs szó. jár­vánnyal egyelőre nem kell szá­molni. Az igazság az, hogy tavaly a monostorszegi cigánytelepen, ahol nincsenek meg a kellő egészség­­ügyi és higiéniai feltételek, sárga­ság jelentkezett. Huszonnégy meg-­­­betegedésről tudnak, a szükséges intézkedést megtették, meg terjedé­sét idejében megfékezték. Apatin-­­­ban huszonhét egyén kapott sár- i­gaságot, Zomborban pedig heten­­ betegedtek meg ebben az alattomos betegségben, aminek terjedését fő­leg a nem megfelelő ivóvíz és a piszkos kezek okozzák. A zombori és apatini egészség­ügyi szervek mindent megtettek a sárgaság megfékezéséért. Ez azon­ban nem elég ahhoz, hogy útját álljuk. Alapvetően fontos a mi óvatosságunk is. Elsősorban az egyéni tisztálkodás, főleg a kézmo­sás. A tapasztalatok arra utalnak, hogy főleg gyermekeinké. A"'uk. P. M. DUMATÁJ BEZDANI KISHÍREK Január 22-én este a Ciki-féle vendéglőben divatbemutatóval egy­bekötött batyubál volt a Beti kész­ruhagyár és a Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület rendezésében —a— A galambbarátok szombaton 9- től 22 óráig, valamint vasárnap 8- tól 13 óráig tekinthették meg’S ga­­lambok és kisállatok kiállítását a központi iskolában. —o—­Január 28-án, pénteken 19 órakor Bezdánban kerül sor bemutatásra a Hetesfogat vidám műsoros estje. Fellépnek: Bezdán, Doroszló, Gom­bos, Kupuszina, Szilágyi, Telecska és Zombor műkedvelői. A belépő­díj 50 dinár. A bezdáni Fazan vadászegyesü­let február 5-én 19.30 órai kez­dettel a Turist (Gidrán) vendég­lőben vadászbálat rendez. Belépő­díj 400 dinár személyenként. Je­gyek elővételben a Turist vendég­lőben. BOSNYÁK Mária 5 A Dunatáj kérdez Hasznosnak tartják-e a mezőgazdasági iskolát a doroszlói fiatal egyéni termelők? NAGY Lajos: — Mindenesetre hasznos lett volna, ha az idén is folytatják, ígérték, hogy december elején elkezdik, de eddig nem került rá sor. Elégedettek voltunk az előadásokkal, az előadókkal. Sok mindent megtanultunk. Ta­valy a­­növénytermesztésről, az­­idén az állattartásról kellett volna hallanunk. Mind a két téren sok az újdonság, amiről jó, ha tudunk. — Számomra és a többiek számára is hasznos volt a tan­folyam. Mindannyian sajnáljuk, hogy az idén nem folytattuk. Megismerkedtünk a legújabb technológiával, agrotechnikával. Szerintünk úgy lenne a legjobb, ha még a tavasz előtt befeje­ződnének az előadások. Tavaly 13-an kezdtük, és 14-en fejeztük be az iskolát.­­ Becsapva érezzük magun­kat, azt ígérték ugyanis, hogy diplomát kapunk, ha elvégez­zük az iskolát. Annak ellenére, hogy nem így történt, hasznos­nak tartom az ott eltöltött időt. Különösen érdekelne az iskola idei témája, az állattenyésztés, mivel én erre fektettem gazda­ságomban a fő hangsúlyt. Saj­nálom, hogy eddig még nem kezdték el az előadásokat, és félek, hogy már késő. SZALAI János: — Sok mindent tanultunk, amit hasznosítani tudunk a munkában. Télen van rá időnk és szívesen hallgatjuk az elő­adásokat. Szerintem a növény­­termesztés most kifizetődőbb az állattenyésztésnél. Szójával és cukorrépával próbálkoztam. ZAMBÓ Illés DIÓSI János: DIÓSI Ferenc. Engedély nélkül épülnek a­ hétvégi házak Baranyában mind többen meg­válnak a szőlőskertektől, mert a régi művelésű, munkaigényes sző­lőt nem tudják fönntartani, elad­ják. Ezt kihasználja a városi la­kosság. Mind többen vásárolnak falun földet, szőlőt. Különösen a nyugdíjasok húzódnának falura. Ahhoz azonban házra van szükség, így többnyire a baranyai dombok északnyugati részén mind több a kiparcellázott, körülkerített hétvé­gi telek, gomba módra szaporod­nak a hétvégi házak. Legtöbbjük engedély nélkül épült, ezért a pél­­monostori községi képviselő-testü­let határozatot hozott a hétvégi házakra vonatkozóan. A határozat értelmében az engedélyezett he­lyen mindössze 20 négyzetméter alapterületű hétvégi házat­­«h»i ’oiteni, így szeretnék megakadá­lyozni a környezet természetes ké­pének megbontását. M. V.

Next