Magyar Szó, 1983. február (40. évfolyam, 30-44. szám)
1983-02-02 / 31. szám
1983. február 2., szerda Ahogy én láttam Veljko Bulajié a Nagy transzportról Veljko Bulajié Nagy transzport című művének utómunkálatai legfeljebb még 45 napig tartanak az újvidéki Neoplantának, a Los Arugeles-i Sherwood Productionsnak és a római Lanterna Editricének ezt a közös produkcióját mégsem fogják bemutatni az idei pulai fesztiválon. Az amerikai producernek az volt a kívánsága, hogy a forgalmazást egyidejűleg kezdjék el szeptemberben az Egyesült Államokban, Olaszországban és Jugoszláviában. Az Egyesült Államokban ugyanis a nyáron a mozik 40 százaléka becsukja kapuit. A Nagy transzport (amelynek itthon Hősiesség lesz az alcíme, külföldön pedig Hősiesség címmel és Nagy transzport alcímmel forgalmazzák majd) ősbemutatóját mégis szeptember előtt fogják megtartani, méghozzá Újvidéken. Utána az Egyesült Államokban egyidejűleg 10O, Olaszországban pedig 30 városban (és negyven moziban) mutatják be. A filmből nem készül két különböző verzió, csupán a hosszúságban nem lesz azonos: itthon 2 óra 25 perces lesz, külföldön pedig 2 óra 10 perces. Ennek oka, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi 15 évben egyetlenegy 2 óra 10 percesnél hosszabb filmet sem mutattak be azon egyszerű oknál fogva, hogy hosszabb film esetében egy előadással kevesebbet lehetne naponta tartani, s ez veszteséget okozna a moziknak. Veljko Bukajic elmondta, hogy a film tanácsa elégedett a munkájával. Szerencsének tartja, hogy a különböző javaslatok és megjegyzések után teljesen szabad kezet kapott, hogy szerzői filmet alkosson, a történelmi eseményekről alkotott egyéni vízióját vigye filmre. Munkájának eredményét a múlt héten megnézték a külföldi koproducerek képviselői is. Ezen a zágrábi vetítésen dőlt el valójában a film sorsa. Más ugyanis a forgatókönyv és más a kész film. A Sherwood Productions embere látható izgalommal várta a filmet, hisz a részvényesek befektetett pénze forog kockán. A Sherwood kilenc filmet bocsát az idén útjára, s a zágrábi előadáson dőlt el, hogy milyen rangsorolást kap a Nagy transzport. Alan Salko, a Sherwood végrehajtó producere a legőszintébben elégedett a filmmel, s úgy döntött, hogy a fontossági listán az első helyre teszi, ami azt jelenti, hogy 700 000 dollárt fognak költeni a reklámra. — A film tökéletesen érthető az amerikai nézők számára — mondta Bulajic. — Semmilyen dilemmái nem lesznek azzal kapcsolatban, hogy hol játszódik a történet, mire törekszenek hősei. A Neretvai csatából, a Pillantás a napba című filmből, valamint a népfelszabadító háborúról készült eredeti dokumentumfelvételekből összevágott hatperces dinamikus kollázs és egy térkép kifogástalanul útbaigazítja a rendszerint tájékozatlan amerikai közönséget, úgyhogy a filmet minden fenntartás nélkül be lehet mutatni Texasban is, Philadelphiában is. A koproducer nagyon elégedett a színészek játékával is. Meggyőződött arról, hogy igazam volt, amikor az egyik fontos szerepet nem Anthony Quinnre, hanem Bata Živojinovićra, egy másikat pedig nem Richard Widmarkra, hanem Dragomir Felkára bíztam. Dragana Varagic és Ljiljana Blagojevic alakítását meg azzal kommentálta, hogy az Egyesült államokban legfeljebb néhány ilyen tehetségű fiatal színésznőt lehet találni. Meg kell említeni még azt is, hogy úgy véli, ha szeptemberben indul a forgalmazás, akkor két év alatt üzletileg ki lehet aknázni a filmet. Utána három-négy epizódból álló tévésorozatként fogják bemutatni. Filmjével maga Bulajié is elégedett. Megkönnyebbülten emlékezik vissza a forgatás erőfeszítéseire. Nehéz volt két évig távol lennem a családomtól. Annál is inkább, mert közben a feleségem megbetegedett és fél évig kórházban feküdt. Nem volt könnyű a témában elmélyedni sem, hisz nem erről a vidékről származom. Fizikailag és pszichikailag is rendkívüli erőfeszítés volt ez a film. De most, hogy mindezen túl vagyok, tökéletesen nyugodtan várom a közönséggel és a kritikával való találkozást. Meggyőződésem, hogy ennél többet nem tudtam volna nyújtani. Meggyőződésem, hogy az én saját filmemet alkottam meg. Ha holnap valaki azt mondaná, itt van a pénz és valamelyik jelenetet forgassam újra, nyugodt lélekkel utasítanám el: nincs mit hozzáadnom a filmhez, amelyet egyetlenegy kompromiszszum nélkül alkottam. Pontosan olyan, amilyennek elképzeltem. Boldog leszek, ha ezt fogják mondani a vajdaságiak is. (1) Veljko Bulajic a Nagy transzport két statisztájával (IFJÚ Gábor felvétele) MAGYAR SZÓMŰVELŐDÉS Csütörtökön Genet-bemutató Sajtótájékoztató az újvidéki Színházban Tegnap délben sajtótájékoztatót tartott az Újvidéki Színházban PÁSTHY Mátyás, megbízott igazgató, FRANYÓ Zsuzsa dramaturg, valamint Marjan BEVK, a január 3-án, csütörtökön este fél 8-kor bemutatásra kerülő Genet-dráma, A cselédek rendezője. A sajtótájékoztatón ott voltak a darab szereplői: ÁBRAHÁM Irén, KEREKES Valéria és RÖVID Eleonóra. Franyó Zsuzsa dramaturg elöljáróban elmondta, eredetileg Canker Betaimova királya című műve lett volna az 1982/83. évad második bemutatója, azonban anyagi gondok miatt két kamaradrámára módosult a terv, mégpedig Gennet-től A cselédekre és Harold Pintértől A gondnokra. Mindkettőt Marjan Berk ljubljanai vendégrendező állítja színre. Genet a francia író-költő, színműíró 1910-ben született. A cselédeket 1947-ben írta. Életének nagy részét javítóintézetben, illetve börtönben töltötte. Az életfogytiglani börtöntől egy kegyelmi kérvény mentette meg, melynek aláírói között szerepelt művészetének egyik legnagyobb méltartója, Sartre, valamint Cocteau, Malraux és más irodalmi nagyságok. Genet fiatal korában idegenlégiós is volt, de megszökött, majd becsavarogta egész Európát. Valószínűleg élete befolyásolta sajátos filozófiája kialakulását, melyről A cselédek kapcsán Marjan Berk rendező a következőket mondta: — Genet ma is izgatóan időszerű, mert lázad, nem ismeri el a világ megmásíthatatlan, eleve adott felosztását, jókra és rosszakra, gazdagokra és szegényekre, urakra és szolgákra. Naplójában és műveiben felteszi a kérdést: kinek van joga ahhoz, hogy valamiféle normálisnak mondott világ által elfogadott adminisztratív sémáik alapján a perifériára taszítson embereket, rossznak kiáltsa ki őket és még mindennek tetejében mindezért le is köpje őket? Az életben nem az a fontos, hogy milyen szerepet játszol, hanem az, hogy amit játszol, az végig következetesen, becsülettel játszol. Pintér és Genet világa éppen hat, ebben találkozik, mindkettőjük szerint joga van a letaszított embereknek is a méltóságra, a maguk költészetére. Genet világa nagyon nehezen elfogadható világ azok számára, akik az úgynevezett normális világ részei — mondta a rendező. A cselédeket Marjan Berk rítusszerűen állította szintre, a szereplők minden gesztusa, minden mozdulata választott, indokolt, éppen ezért a játék kivételesen nagy koncentrációt igényel — hallottuka sajtótájékoztatón. A cselédek „gárdája” különben összeszokott művészekből áll, hiszen annak idején Szabadkán együtt vitték színre a Bernards Alba című drámát. Még Hupkó István díszlettervező is együtt dolgozott velük. Rövid Eleonóra, igaz, nem játszott a darabban, de mint mondta, nézte. A cselédek jelmezeit Branka Petrović tervezi le. Az Újvidéki Színház következő bemutatója A gondnok lesz, március elejére tervezik. Ezt követi április közepén jubilárris előadásként Herceg János Ég és föld című regényének dramatizált változata, amelyet Radoslav Dóric rendez Ras Radonjic dramatizációja alapján. b-c Rövid Eleonóra és Kerekes Valéria a Cselédekben (DORMÁN László felvétele) A Sutjeska-film idei terve A szarajevói Sutjeska-film az idén két produkciót készít. Az egyik a Szerelem első látásra című film, amelyet Bata Cengié rendez Miroslav Janasc, Nebojša Pajkić és Bata Cengié forgatókönyve alapján, a másik alkotást Emir Kusturica rendezi Abdulah Sidran forgatókönyvéből. A címe: Apa hivatalos úton van. A Szerelem első látásra időszerű, komikus elemekkel vegyített történet a szarajevói fiatalok életéről. A főbb szerepeket Mira Furlan, Vladica Milosavljevic, Zijan Sokolović, Fabro Konjhodžić, Boris Dvornik és mások alakítják. A Sidrana Kusturica szerzőpáros már nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó sikert ért el az Emlékszel-e Dolly Bellre? című alkotásával, amely elnyerte a velencei filmfesztivál első filmért kijáró Arany oroszlán díját. Az Apa hivatalos úton van egy, az 50-es évek történelmi körülményei között válságba jutó szarajevói család történetét dolgozza fel. A film forgatása előreláthatólag februárban kezdődik. Mindkét filmet a jubiláns, 30. pulai fesztiválon mutatják be. (Tanjug) Könyv a 11 vajdasági rohambrigádról A verseci Vršačka kula Kiadóház hamarosan könyvet jelentet meg a 12. vajdasági rohambrigádról Branislav Popov Miša harcos, kiemelkedő társadalmi-politikai dolgozó tollából. E könyv meggyőzően és hitelesen mutatja be a brigád dicső harci útját a népfelszabadító háborúban. A brigádban háromezren harcoltak Vajdaság minden tájáról. D. T. Könyvtári számvetés Szórakoztatni vagy oktatni és nevelni? — Az olvasási igényekről és a lehetőségekről — Elkészült a becses Népkönyvtár 1982. évi jelentése A könyvtárnak mint kulturális intézménynek a 200 000 kötetes alexandriai könyvtár, az ókori tudományok óriási központja vált örök időkre jelleg- és színvonalmeghatározó szimbólumává, mely egyben az ókori világ szellemi dimenzióit is jelzi. A letűnő ókorral eltűntek annak intézményei — Theophilosok és Omár kalifák égették fel —, és ezekkel együtt eltűnt annak szellemisége is. A középkorban Mátyás király 2200— 2500 kötetet számláló, európai hírű Corvina könyvtára a reneszánsz kulturális csúcsteljesítményének számított. Társadalmi helyét és rangját a könyvtár — mint tudományos intézmény — a polgárság hatalomra jutása után kapta meg, s mint demokratikus, közművelődést szolgáló kulturális létesítmény a szocialista társadalomban teljesedik ki valós lehetőségeinek teljes színskálájában. Hogy napjainkban a társadalmi megbecsüléssel egyetemben ezek az intézmények nem kaptak erkölcsi megbecsülést is, ennek részletezése messzire vezető kultúrpolitikai kérdés lenne. Tény azonban, hogy a gazdasági receszsziót a művelődési élet is megsínyli. A napokban elkészült a becsei Népkönyvtár 1982. évi, több mint húszoldalas jelentése, melynek nyomán számos, művelődési életünket általában is érintő probléma került az előtérbe. Csupán néhány jellemző vonást szeretnénk ezúttal kiemelni. A Népkönyvtárnak — melynek könyvtári hálózata magát Becsét, és a község négy másik faluját öleli fel — 1982. december 31-én csaknem hetvenezer (36 830 szerbhorvát és 32 430 magyar nyelvű) kötete volt. Ez azt jelenti, hogy a község lakosaira átlag 1,55 könyv jut, ami messze a szövetségi szinten előírt 2,5 könyvnyi átlag alatt marad. Ahhoz, hogy ezt az ideális szintet elérjék, a Népkönyvtárnak még nem kevesebb mint harmincezer új könyvre lenne szüksége. A könyvállomány összetétele sem megfelelő: 59 százaléka szépirodalom, 27,7 százaléka gyermekirodalom és csupán 13,1 százaléka tudományos kiadvány. Emellett a könyvállomány aktív része — ami az összmennyiség 60 százalékát jelenti — igen elhasznált állapotban van, sürgősen javításra, illetve selejtezésre és felújításra vár. Az 1982. évben összesen (!) 1786 (1468 szerbhorvát és 318 magyar nyelvű) könyvet vásároltak 448 770 dinár értékben. Ez 8,04 új könyv lakosonként. A jelentés kiemeli: egész évben gondot okozott a magyar nyelvű könyvek beszerzése, mivel nehézségek voltak a magyarországi könyvbehozatal körül. Mindenekelőtt a magas árak kompenzálására a könyvtár 40 000 dinárt kapott a Tartományi Művelődési Érdekközösségtől. A szerb nyelvű kiadványok vásárlásakor ugyanez a probléma más formában jelentkezett. Tavaly ugyanis megközelítőleg ugyanannyi pénzt fordítottak új könyvekre, mint 1981- ben, a hirtelen felszökött könyvárak miatt azonban lényegesen 32,4 százalékkal kevesebb kiadványt vásároltak. Még elképesztőbb a helyzet, ha ezt a korábbi évekhez viszonyítjuk. Kiderül, 1982-ben 56,2 százalékkal kevesebb (!) könyv került a könyvtár tulajdonába, mint 1978-ban, négy évvel korábban. Nem kedvezőbb a helyzet az újságok és folyóiratok terén sem. A Népkönyvtár csupán a legszükségesebb sajtótermékekre és kiadványokra fizet elő, ami összesen 32 (24 szerbhorvát és 8 magyar nyelvű) címszót jelent. Ez sem mennyiségi, sem minőségi, sem nyelvi összetétel szempontjából nem kielégítő. A Népkönyvtárba az elmúlt év során 5555 (2922 szerbhorvát és 2633 magyar nyelvű) olvasó iratkozott be. Ez az 1981. évinél 140 olvasóval több. Az 5555 olvasóból 3840 diák, 1461 munkás és 254 egyéb foglalkozású, ami a korábbi évek szociális összetételénél kedvezőbb arány. E számadatok a könyvtári dolgozók céltudatos munkájának eredményét tükrözik. Különböző akciók keretében a társultmunka-szervezetek dolgozóit tömegesen írták be tagjaik sorába. A dolgozók — igaz, egyelőre csekély hányaduk — így váltak rendszeres olvasóvá, ami azt bizonyítja, hogy szervezett munkával még több ember nevelhető könyvbaráttá. Különösen jók a Népkönyvtár kapcsolatai az RO Bečej, az RO Fadio, az Újvidéki Bank és az Elektrovojvodina munkaszervezettel. Tavaly 77 173 látogatás alkalmával 119 374 (56 834 szerbhorvát és 62 538 magyar nyelvű) könyvet kölcsönöztek az olvasók. A látogatottság sokkal nagyobb lenne, ha a könyvtár megoldhatná az újonnan megjelent könyvek folyamatos beszerzését, valamint ha sokszínűbbé, változatosabbá tudná tenni könyvállományát. Az olvasók 18 969 alkalommal vették igénybe a Népkönyvtár lap- és folyóiratállományát. Valószínűleg ez a mutató is kedvezőbb lenne, ha nagyobb választékot tudnának nyújtani. A számadatok halmazából sok minden kiderül. Kiderül mindenekelőtt, hogy a könyvállomány lassan bizony öregszik. Nő ugyan az olvasók száma, ám csökken az új kiadványok aránya. A könyvtár — anyagi okokból — egyre kevésbé tud lépést tartani a könyvpiaccal, gyakran az újdonságok közül még a legjelesebb könyveket sem tudja megvásárolni. Képtelen továbbá a kellő módon, az elvárásoknak megfelelően kielégíteni az olvasók lapok és folyóiratok iránti igényeit. Mindez oda vezet, hogy közösségünkben fokozatosan csökken a könyvtárak évtizedek szigorúan szervezett munkájával kivívott művelődési-közéleti státusának jelentősége. Ennek megfelelően leegyszerűsödnek szórakoztató intézménnyé, (kényszerűségből) feladva oktató-nevelő szerepüket. MÁK Ferenc i.