Magyar Szó, 1983. március (40. évfolyam, 58-72. szám)
1983-03-06 / 63. szám
14 Közös ÍRÓASZTALUNK MAGYAR SZÓ Szerkeszti: PAPP Gábor TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Dr. BORDÁS László, Moravica, Balsai út 20. — Az utolsó szó jogán még akkor is bekapcsolódom a Közös Íróasztalunknak köszönhetően kialakult vitába, ha ezt a szerkesztőség lezártnak is tekinti. 1983. február 13-án írás jelent meg a rovatban A doktor úrnak vendégei vannak címmel Turi Józsefné tollából. Elolvasása után nem hiszem, hogy akadna a Magyar Szó olvasói közül egy is, aki kétségbe vonná hitelét. Az írás címe több mint ironikus, tartalma rövid, tömör, mondanvalója tiszta és érthető, de legfőképpen félreérthető olyannyira, hogy a félreérthetőségét a következő hetekben megjelenő hozzászólások egyenesen aláhúzzák. Sajnos, nevem megjelentetésével az olvasók azonosították velem az orvosetika megsértésének tényét, és mint néhány hete gyakorlattá vált, a humanitásból elégtelenre vizsgázó orvos képét nevemre mintázta meg a sok hozzászóló. Elhangzottak a vád- és védőbeszédek. Bennük hetek óta a nevem, illetve az az orvos szerevel, aki alapvető kötelességét elmulasztotta. Az eddigi munkámat elismerő, engem védő írások paradox módon még csak aláhúzzák a vélt és hitt negatívumokat, értsd őket úgy, hogy ez az orvos már azért tett valami jót is ebben a faluban. A vitaindító cikk körül azonban valami bűzlik, vagyis nincs rendjén. Megpróbálom megmagyarázni. Az orvosdoktori diploma megszerzése nem egyszerű dolog. Sok esztendeig izzasztó-fárasztó munka gyümölcseként kaptuk kézhez azt a papírost, ami többek között a humanitás, szakmai odaadás meglétét is jelezte a gazdáidban. Ezután sok esztendeig dolgoztam a most már magaménak is vallott faluban annak érdekében, hogy dévomámnak tekintélyt, magamnak elismerést, megbecsülést szerezzek. Most pedig egyetlen félreérthető, nevemet indokol az* * * * an*, me.a Jelentető cikknek köszönhetően tűrjem el azt, hogy a Magyar &?6 olvasója köztem, és az orvosi hivatás vélt pancserja között egyenlőségi jelet lásson? Határozottan állítom, hogy ezen a „meccsen” még csak néző sem voltam, vagyis arról sem tudtam, hogy aznap keresett-e valaki engem lázas gyermekkel. Habár ez feleségem vadászából kiderülhetett, mégis a további cikkírók ragaszkodnak a hibát bennem keresni. Vagy elképzelhetőnek tartja-e mégis a kedves olvasó, hogy egy orvos kizavar, visszautasít egy tízhónapos kisfiút, aki élet és halál között, ájultan, 40,3 °C lázban vergődik? Elképzelhető, hogy mindezek tudatában kockáztatja diplomáját, a munkahelyét szűkebb és bővebb környezete, megbecsülését, orvosi hivatásának tekintélyét csak azért, mert vendégei vannak? Ha mégis van ilyen, akkor annak nemcsak a Közös Íróasztalunk cikkeivel szemben kell némán állnia, hanem kötelessége elmulasztásának minden következményét is viselnie! Az orvosi sürgős szükség törvénye nem ismer munkaidőt, éjjelt vagy vasárnapot, erre fogadalmat tettem már a diplomám megszerzése napján, és tartom is magam hozzá! Keményen szembeszegülök mindazokkal a közvetett vagy közvetlen célzású cikkekkel, amelyek azt félreértett információk következtében elvitatják. Nem történhetett meg esetleg mégis az, hogy a szülői felindultság szülte személyes sérelem által megírt cikk mégis csak elvetélt rosszindulat volt? Bizonyíthatóan állítom, hogy Turi Józsefné cikkében több valótlan állítás is helyet kapott, amely önmagában is sértő, az viszont, hogy félresikerült, félreérthető írása, valamint az azt követő vita nevemet, becsületemet, szakmai hozzáállásomat közvetve és közvetlenül, de immár félreérthetetlenül meghurcolta, külön jogorvoslást kíván, amivel természetesen élni is fogok. Mindez tehát a. ..vádlott” utolsó szó jogán, annak ellenére, hogy a szerkesztőség a vitát lezártnak tekinti, kérem, a fentiek teljes, maradéktalan теаје1üntetését.. Köszönettel, a m.ég esetlegesen lehetséges rehabilitációért. Üzenetek L. H., Kanizsa. — Szeretném tuđmi, hogy hol lehet beszerezni a Szivárványban megjelent, bemutatott Ergonomok gyógypárnát? — Kérésére a következőket válaszoljuk: A kiskereskedelemben még nem kapható, ezért forduljon közvetlenül a gyárhoz: GAJ Industrija nameštaja, Komercijalni Lektor, 26000 Pansievo. Zarsko Zrenianim u. 106. Telefon: (013)43-75'! Ezen a címen utánvétellel megrendelhető. Ara 1690 dinár. FILIPOVICS Dániel: Bezdán. — Levelét a Forum Lapterjesztési osztálya köszönettel nyugtázza és egyúttal tudatja, hogy már Bosnyák Mária levelei nyomán a zombori kiirendeltségén keresztül megtette a kellő intézkedéseket. Ha viszont a lapterjesztésen kívüli tevékenységre van panasza — ahogy levelében megemlítette —, akkor nyugodtan fordulhat a községi kereskedelmi felügyelőséghez. Hova tartasz földműves? Az örökölje a földet, aki megműveli IDŐS OROSZ Kálmán, Feketics, Lenin u. 74. — A Magyar Szó február 20-án megjelent vasárnapi számában, a fenti cím alatt Papp Endre a társadalom minden rétegét érintő kérdését taglalta. Ehhez szeretnék én is néhány gondolatot hozzáfűzni. Ha az agrárreform jelmondatát, hogy azé a föld, aki mietgműve,'á, megjegyzem, a vegyes háztartások a szó szoros éiki'Ti’imjébem többet dolgoznak földjükön, mint maguk a földművesek. Nem esnek kétségbe, ha nem lehet gyomirtó szert kapni, miagikapáljék a kapásnövényeket, megtermelik az évi bumgianya-, bab-, borsó-, hagymaszükségletüket, egyszóval minden konyhakerti növényt. Köztudomású, hogy a földművesek zöme, amit csak lehet, géppel végez vagy végeztet, a kukoricatörést is, ezzel szemben a vegyes horatalitások, különösen, ahol a feleség nincs munkaviszonyban, kézzel törik le kukoricájukat. Mivel kukoricáiért lehet töménytakarmányt cserélni, megvan a lehetőség a baromfi és sartlistenyésztésre. Ha minden vegyes háztartás csak annyit nevel, intetve tenyészt, amennyit a család elfogyaszt, nemzetgazdasági szempontból már ez is hasznos, mert a sok ezer ilyen család tehermentesíti a sokszor gyér ellánolttsárga piacot és a henteeüzíteteket. Ezen túlmenően, a használt feldekülattől függően a vegyes háztartások túltesznek az árutermelésben sok földműves háztartáson. Szemtanúja vagyok annak a jelenségnek, hogy egy vegyes háztartásban ma is két anyakoca van ígéretes állapotban, a harmadikétnemrégiben adták át, és jóval több hízott sertést, mint az átlagos földműves háztartások. A földet a keperációs trász műveik ugyanúgy, miint sok más földművesét, csupán a kapálást végzi kézzel. Befejezésül megemlítem, ismerek olyan nyugdíjas iparos családot, amelyet a rendkívül alactony nyugdíj mellett, a három hektár föld tart el. Nem vonom kétségbe a fejtagolásiak igaszólgált, de a magam részeiről úgy vélem, egy ilyen örökösödési törvény meghozatala több kárt okoznak, mint hasznot. Például, a szüülőkriíik hesetes betegség eszién nem lenne megfelelő gond vislőjüik, ha a földet nyugdíj fejében átadnék. Gyermekeik örököt'!! гкбттек. Ismerek egy 91 éves asszonyt, akit a fia és menye 2 és fél hold fiúéiért 23 éve épel. E törvény meghozatalával valójában nem az orvosokat, jogászokat, közgazdászokat sújtanánk, hanem a kisjövedelmű dolgozókat, akiknek máról holnapra megszűnik a munkaviszonyuk és ilyen esetekben az a néhány hold föld sokait segít. Ami a földeik elaprózottságát illeti, 3 hektár föld egy tagban szép tábla, s alkalmas a gépesített belterjes gazdálkodásra, megszünte- t lésükkel a munkanélküliek számát növelnénk. Miért vált ki a Topolya és környéke a Magyar Székés? MORAVICAI olvasók. (Cím a szerkesztőségben.) — Több éve foglalkoztat már bennünket az a kérdés, hogy miért vált külön a Topolya és környéke a Magyar Szótól, vagyis az egykori Magyar Szó melléklete miért jelenik meg önállóan. Mi végeredményben nem vagyunk a helyi lap önállósága ellen, az a véleményünk azonban, hogy amíg vasárnaponként a Magyar Szóval együtt jelent meg, sokkal jobban eleget tett feladatának, betöltötte szerepét. Az utóbbi időben a Topolya és környékét külön árusítják szombatonként a bódékban, boltokban, önkiszolgálókban. Moravicán azonban azt látjuk, hogy sok száz lap hever érintetlenül a helyi mezőgazdasági kombinátban, a helyi munkaszervezetekben, a mezőgazdasági gyógyszertárban, pedig a különböző vegyszereket csomagolják bele. Úgy érezzük, hogy tekintélyét és erejét vesztette a lap, reméljük, hogy hamarosan változtatnak ezen az állapoton, jó volna, ha a Topolya és környéke visszakerülne a Magyar Szó anyalapba. A faluban különböző megbeszéléseken elhangzott már néhány javaslat, észrevétel, de változás mindmáig nem történt. Úgy hiszszük azonban, hogy a község vezetőinek sem lehet mindegy, hogy a megjelent cikkeket, híreket, írásokat hányan olvassák el vagy egyáltalán elolvassa-e valaki. Mi, olvasók, többet érdemlünk, mint amennyit eddig kaptunk a magyar nyelvű tájékoztatásban, legalábbis, ami a sajtót illeti, hallgatjuk ugyanis a Topolyai Rádió adásait, sok mindent megtudunk belőle az írott szó azonban mégis más. Nem kákán csomókeresés BEK.ÁSSY Zoltán, Zombor, Citapnička u. 28. — Szíves engedelmükkel kedvelt lapunk hibáira hívom fel figyelmüket. Magyartalan a gyászjelentések fogalmazása. Helyesebben az elhunytak nevének közlése. Állandó gyakorlat, hogy így közlik: Varga szül. Fehér Mária, vagy Varga Mária szül. Fehér. Egy másik hiba a hirdetéseknél fordul elő. Pl. hirdetés útján, pályázat, árverés útján, felvesz, elad, betölt stb. Ha beszélünk is róla, akkor esetleg mondhatjuk a megtörtént eseményről, hogy hirdetés útján vették föl, töltötték be, adták el. De ez is jobb, ha így mondjuk és írjuk is: hirdetéssel, pályázattal, árveréssel stb. Vagyis, a lapban csak ennyit kellene közölni: hirdetés, pályázat, árverés! Mint címet és alatta a szöveget. Nyelvünk tömörségének, kifejező erejének, törvényszerűségének ez felel meg! Kifogásolom, hogy már most nem is tudunk csak ezt: valósítani, létrehozni, életre kelteni, meg a legtöbbször: földdel rendelkezik, házzal, traktorral, sőt családdal rendelkezik. Mi már feledtük a megteremtést, alkotást, készítést, építést, ki- és megmunkálást stb. Mert még sok rokonértelmű szavunk van, de az általam kifogásolt szavakkal szinte tolvajnyelvet gyakorolunk és rontjuk nyelvi tudatunkat. A szép és kifejező formát: földje van, háza van, traktora, családja stb. van, már elfeledtük és elfeledtettük! Még ebben a formában is, hogy földje van neki stb. Bizony, ez már az ősi idők óta a napjainkban is tartó fordítások következménye, öt gyermeke van! Ebben már benne van az, hogy neki! Nem másnak! Kitenni e szót, szolgai fordítás és idegen nyelvtövényekhez való alkalmazkodás! Egyszerűen, nyakatekert, szólamokká vált kifejezéseket kerülve, kellene lapunknak, a szerkesztőségnek fogalmaznia, közölnie, tehát írnia! Nem kákán csomókeresés ez, hanem nyelvünk ápolása. Szakszerűen rendezett kirakat TÓBIÁS János, Ada. — A síziabadikai Napiredak Könyvkereskedés adai kirendi elfőségéről szeretnék néhány szót mondani. Adia központijában van,, a sétatéren, az úgyneveztett Korzón. Mindig szakszerűen rendezett kirakatával mért messziről az ember szemébe tűnik. Az üzlet tisztaságáért, rendezettségéért és a munkaidő pontos betartásáért, valamint a közvetlen, gyors és kedves kiszolgálásért főleg Miklós Nándort illeti a dicséret. De mindezt felülmúlja az a tény, hogy a bejárati ajtón gyakran ki van ragasztva a Vöröskereszt plakátja, amellyel a polgárokat értesítik az önkéntes véradás helyéről és idejéről. Ezúton szeretném a Vöröskereszt, a zeotai vérátömlesztő állomás és a magam nevében (mint önkéntes véradó) megköszönni ezt a humánus és igazán az ember iránti szeretetre utaló példát az üzlet munkásainak. 1983. március 6., vasárnap öröklés NAGYNÉMEDI József, Szabadka. — A Hova tartasz földműves című íráshoz csak annyit fűznék hozzá: nem sorolnám ide a vc■gyes háztartásokat, amelyekben egyik fél földműves, de annak amelyben mindkét családtag munkaviszonyban van, nem lenne szabad megengedni, hogy egy hektárnál rengobb a földterülete legyen. Valljuk be, ennél többet munkaidő után nem tudnak becsületesen megművelni. Mondtam a fiamnak is, aki mechanikus, hogyha nem akar a mezőgazdaságban maradni, akkor neki nem kell a föld, ha én már többé nem tudok dolgozni, adja el. Ezzel lehetőséget nyújtunk a fiatal földműveseknek, hogy megszerezzék a maximumot, amely az állattenyésztés mellett megfelelő életfeltételeket biztosít, persze a korszerű gépesítés, felszerelés és a tudomány teljesebb pákálozását is. Lehet, hogy a földművesnek lehetővé kellene tenni a föld kölcsönre való vásárlását. Miért ne? He valaki csónakot vásárolhat kölcsönre, akkor a parasztember is vehet kölcsönre földet, amitől egész családjának élete függ. Ha nem teremtünk, kedvezőbb felteheteket a mezőgazdaságban, a fiatalok továbbra is a városba mennek a faágban pedig összedőlnek, a házak. Tíz év múlva nem lesz, aki a földet művelje. Teljesen egyetértek azzal, hogy CL földet CY,giri1' TczV. gyer meg is műveli, nem pedig aki tudja, hány örökösnek, akik a földet szétdarabolják. Akkor talán a mostani maximumot sem kellene változtatni. Ez a terület is elegendő ahhoz, hogy a földműves megfelelő életet éljen, ha alkalmazza a korszerű technológiát, tudományos vívmányokat, és amennyiben a növénytermesztést állattenyésztéssel egészíti ki. Kellemesen csalódtam B. R., Hajduková. — Rendszeresen olvasom a Közös íróasztalunk roverjét, de még soha nem írtam. Most eáhstéboszitam, hogy én is írok. Nem bírálni, hanem dicsérni szeretkök. Egészségi állapotom megnomlott. Műtétbe szorulj.lm. Nagy rettegés volt ez számomra. Féltem az orocefoltól, a nővérektől, a fájdalomtól és akórháztól is. Eszembe jutott a hálapénz is, amiről az utóbbi időben sokat olvastam és haV'-'V'-in. A sebész orvos dr. TAKÁCS GYULA barátságos, megér- VOLlt. Mikor féltem, bátorított. Mikor aggódtam d'bolramaradt gyerekeimért, vigasztalt. Kati nevű nővér szintén nagyon barátságos és megértő volt. Jó látni olyan embereket, akik szerentik csinníilni, amit megtanultak. Hálapénzre nem volt szükség, mégse jöttem haza rossz emlékekkel. Túl vagyok az egészen, és megvallom, kellemesen csalódtam. Luxuscikk-e a kombinált szemüveg? SZ. I. Kanizsa (cím a szerkesz-t tőségben): — Évek óta szemüveget viselek, ez nem is okozott különösebb nehézséget. Mivel látásom romlott, az eddig használt olvasáshoz való és távolra néző I szemüveget csak úgy tudom használni, ha állandóan cserélgetem. Ez nem is volna nehéz, de munkakörülményeim olyanok, hogy minden percben cserélgetnem kell őket, s ez már a munkámban is nagyon hátráltat. A szemorvos javaslatára kombinált szemüveget írtak ki. Több mint 15 éve járom az optikai üzleteket Mindig azt a választ kanom, hogy jöjjek pár hónap múlva, esetleg próbáljam meg külföldön beszerezni. Tudom, hogy ma mind több áru, különösen az egészségügyben hiánycikknek számít. A tanács, amit nekem adtak, hogy cserélgessem a szemüvegeimet, nem elégít ki. Az olyan, mint akinek műfogsorra van szüksége, és azt ajánlják neki, hogy fogyasszon pépes ételeket. Mennyire igazolt a külföldről való beszerzés magánalapon, ha én a társadalmunk egészségbiztosítását élvezem? Szeretném megemlíteni, hogy kombinált szemüveget az apám is viselt, vagy negyven évvel ezelőtt, akkor meg tudták csinálni az optikusok, úgyhogy az olvasásra szolgáló és a távolra néző szemüveglencsét félkörben elvágva egyesítették. Ma is megtehetnék, mert ilyen szemüveglencsék vannak. Ugyanakkor nálunk nem kapható olyan egyszerű szemüvegre kamasztható védő sem, amely a ■ chin-öböző szakmákban igen hálás lenne, nem kellene olyan sűrűn szemüveget váltani. Lehet, hogy a stabilizáció mind a többet emlegetett formája ésszerűbb lenne, ha az illetékesek erre is felügyelnének. Csak nézzük, amit adnak... RAPP József, Bajmok. Rádió fivérek u. 29. — Állandó nézője vagyok az Újvidéki Televíziónak. Ezért úgy érzem, jogosan szólok hozzá Sőregi Franciska írásihoz. Először is túl sok a Belgrádiól átvett műsor. Azt sem helyeslem, hogy az Újvidéki Televízió a 17 órai műsorkezdés előtt úgy kb. negyed órával, állandóan csörgő-zörgő zenével szórakoztatja a hírekre várókat. Nem lehetne olykor-olykor egyegy magyar nótát, keringőt vagy a régi, szép, örökzöld slágereket beiktatni? Továbbá, egy kis jóindulattal bevezethetné a tévépostát, hogy mi, nézők is adhassunk műsorajánlatokat. Az Újvidéki Televízió műsora általában nem mondható rossznak, fölveszi a versenyt a többi tévéállomással, és már csak ezért dicséretet érdemel. Észrevételem azonban van: lem ritkán tűz műsorra keringőket (Lehár Ferenc, Johann Strauss). Azt is helytelenítem, hogy a jó műsor, a jó film stb. késő este kerül bemutatásra. Én, mivel nyugdíjas vagyok, kivárhatom a késő esti előadásokat, de azok, akik dolgoznak, aligha. Az az érzésem, a szerkesztőség úgy véli, hogy mi, nézők csak nézzük, amit adnak. Ha nem is értünk a műsorszerkesztéshez, azért egy-két megjegyzésünket, ajánlatunkat, nem ártana figyelembe venni. Végül még annyit, hogy néhány bemondónőnek nem ártana a „bemondás művészetét” megtanulnia Milenkovics Szvetiszlávtól.