Magyar Szó, 1983. június (40. évfolyam, 148-162. szám)

1983-06-05 / 152. szám

-------- KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ A béke, az együttműködés és a biztonság szorgalmazása Budapesten befejeződött az Interparlamentáris Unió ötödik konferenciája mányok között folytatódjon a dia­lógus, s ily módon biztosítsák a békét, az együttműködést és a biztonságot. Huszonnyolc európai ország, va­lamint az USA és Kanada parla­mentjeinek képviselői síkraszáll­­tak az európai együttműködési és biztonsági folyamat kontinuitásá­ért, a helsinki záródokumentum következetes tiszteletben tartásáért és alkalmazásáért. A budapesti összejövetel fő témája a béke, az enyhülés, az együttműködés és a biztonság, továbbá az volt, hogy a nyomások és az erőszak módsze­reit a tárgyalásokkal helyettesít­sék. Megfigyelők értékelése szerint a konferencia alkotó légkörben folyt­­ mentes volt az olyan kon­frontációktól, amelyek a korábbi, hasonló jellegű összejöveteleken éreztették hatásukat. Az értekezlet hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy az eny­hülés területén őrizzék meg az eddigi eredményeket, felszólította a nagyhatalmak kormányait, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a leszerelési tárgyalások eredményes befejezése érdekében. Felhívták Reagan amerikai elnököt és Jurij Andropovot, a Szovjetunió KP KB főtitkárát, hogy a tárgyalások előt­ti akadályok elhárítása érdekében találkozzanak. Támogatták a köl­csönös bizalom és a leszerelés in­tézkedéseivel foglalkozó értekezlet összehívására vonatkozó javaslatot. A határozat gazdasági részében támogatták a belgrádi UNCTAD- ülésszak alapvető célkitűzéseit, s ezzel kapcsolatban javasolták a kormányoknak, hogy az értekezlet eredményes kimenetelére és dön­téseinek valóra váltására töreked­jenek. Az emberi jogokról szóló hatá­rozatban kidomborították a nem­zeti kisebbségek jogai tiszteletben tartásának jelentőségét, annak szükségességét, hogy könnyítsék meg a tájékoztatási eszközök mun­káját, a különböző országok polgá­rai közötti kommunikációit. Elfo­gadták azt az elképzelést, hogy hívják össze a szakértők tanácsko­zását, amelyen az emberi kapcso­latok kérdéskörét vitatják meg. Az értekezlet munkájához konst­ruktív hozzájárulást nyújtottak az európai semleges és el nem kö­telezett országok, határozatterve­zetük, amelynek szerzője hazánk volt, alapul szolgált az értekezlet záródokumentumának kidolgozásá­hoz. A jugoszláv küldöttséget a kon­ferencián Iso Nj­egovan, az Inter­parlamentáris Unió jugoszláv cso­portjának elnöke vezette. (Tanjug) Budapesten tegnap befejezte munkáját az Interparlamentáris Unió ötödik konferenciája, amely az elmúlt öt napban az európai együttműködés és biztonság kér­déseiről tárgyalt. Az elfogadott határozatban maradéktalanul tá­mogatják az európai semleges és el nem kötelezett országok azon javaslatát, hogy a madridi együtt­működési és biztonsági értekezlet mielőbb sikeresen befejezze mun­káját. Az értekezlet eredményesen tük­rözte az európai és a világközvé­lemény azon óhaját, hogy a kor- A lengyel újságírók kongresszusa Varsóban megtartották a lengyel újságírók kongresszusát, ami az új­ságíró egyesület megalakításának zárószakaszát jelenti. Az egyesü­letet tulajdonképpen 14 hónappal ezelőtt hozták létre, amikor a ha­diállapot bevezetésével feloszlatták a korábbi újságíró szervezetet. A lengyel újságíró egyesület volt az egyetemisták független szövetségén kívül a második szervezet, amely­nek betiltották a tevékenységét. A múlt év márciusában új szer­vezetet létesítettek. Ekkor a szer­vezet élére ideiglenes vezetőség ke­rült, s mint a kongresszuson el­hangzott, sikerült több mint 5000 tagot tömöríteni, ez mintegy 70 százalékát képezi az ország hiva­tásos újságíróinak. (Tanjug) SVÁJC Megérkezett a veszélyes szállítmány Erős rendőri felügyelet mellett különleges tehergépkocsin megér­kezett Franciaországból a svájci Baselba az a 41 hordó mérgező ditoximgáz, amelyet annak idején a­z olaszországi sevesói vegyiipari művekben gyártottak és indítottak útjára. A Hoffman Koche vegyipari gyár vállalta magára, hogy elrak­tározza a kivételesen erős mérge­ző hatású vegyi anyagot. A mé­reggel telt hordókat a cég föold­­alatti raktáraiban helyezik el, majd a CIBA vegyipari céggel együttműködve megszervezik meg­semmisítésüket. (AFP) JAPÁN Kisebb támogatás a fejlődő országoknak Immár második éve csökken a japán kormány segélye a fejlődő országoknak. A japán külügymi­nisztérium közölte, hogy 1982-ben a hivatalos japán segély 3023 mil­lió dollár vo­l­t, illetve 4,7 száza­lékkal kevesebb, mint 1981-ben. A hivatalos segély, amelyet Ja­pán a fejlődő országoknak, zöm­mel ázsiai országoknak nyújt, az előző évihez képest 1981-ben is csökkent. Ez az irányzat megkér­dőjelezi a japán kormány azon ígéretének valóra váltását, hogy 1980 és 1981 között az előző öt­éves időszakhoz viszonyítva meg­kétszerezi a fejlődésre nyújtott hi­vatalos segély összegét. 1980-ban ugyan növekedett a támogatás, de a rákövetkező két évben csökkent, tehát amennyiben eleget akarnak tenni ígéretüknek, a japánoknak a következő években jelentősen növelniük kell a fejlődő országok­nak nyújtott segítségüket A japán külügyminisztérium tisztségviselői azzal magyarázták a segély csökkenését, hogy a kor­mány ugyan hazai valutában töb­bet különített el erre a célra, de a jen értéke időközben a dollár­hoz viszonyítva csökkent, s ebből adódott a segély összegének csök­kenése. A bruttó nemzeti jövedelemhez viszonyítva Japán továbbra is sze­rény helyet foglal el a segélyfo­lyósító nyugati országok között. Tavaly nemzeti jövedéllyének csu­pán 0,29 százalékát fordította a fejlődő országok megsegélyezésé­­re, ugyanakkor Dánia háromszor, Svédország pedig négyszer annyit fordít ilyen célra. (Tanjug) Amerikai—japán hadgyakorlatok Okinawa szigetén tegnap meg­kezdődött az amerikai hetedik flotta és te­­gerészgyalogság Vali­ant Pütz ’83 fedőnevű hadgyakor­lata­, amelyben a japán védelmi erők tagjai is részt vesznek. A tíznapos hadgyakorlatban mintegy 30 000 amerikai katona és 30 ha­jó, többek között a Midway re­pülőgép-anyahajó vesz részt. A második világháború óta Japán területén ez a második legnagyobb amerikai hadgyakorlat Az elsőt 1­979-ban tartották szintén Okina­wa szigetén. Okinawa szigetén a békeszerve­zetek és az ellenzéki pártok tag­jai hevesen tiltakoznak a hadgya­korlat ellen. Keddre nagy tiltako­zó gyűlést jelentettek be. A sziget több városában ma is számos ilyen rendezvény lesz. (Taujug) Befejeződött a román küldöttség macedóniai látogatása Háromnapos macedóniai tartóz­kodása után tegnap Ohr­idiból el­utazott a Román SZK képviselő­­házi küldöttége, amely Nicolae Diusan elnökkel az élen a JSZSZK Képviselőházának meghívására hi­vatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. Tegnap délelőtt a ro­mániai vendégek megtekintették Ohridon kívül Szkopjéban járt, nevezetességeit. Nicolae Oecean, a román képvi­­selőház elnöke újságíróknak nyi­latkozván kedvezően értékelte ma­cedóniai tartózkodásukat, köszöne­tet mondott a szívélyes vendéglá­tásért. A macedón vezetőkkel foly­tatott megbeszéléseken, a köztár­saság dolgozóival létrehozott köz­vetlen kapcsolatokban kölcsönösen kifejezésre jutott a két ország gyü­mölcsöző együttműködése folyta­tásának óhaja. A román p­arlamen­ti küldöttség Ohridon kívül Szkopjéban járt, megtekintette a Sztrezsevó meli­­i­orizációs rendszert, a Pelagonija M­ezőga­zda­s­ági - Ipar­i Kombinátot és a reszeni Agiroplod munkaszerve­zetet. (Tanjug) TOKIÓ Híja Topaloszki hazánk tokiói nagy­követe a Kansai körzetbe lá­togatott, ahol az ország legfonto­sabb gazdasági központja, Osaka, a kóbei kikötő és hajógyár, vala­mint a volt főváros — ma kultu­­rális és egyetemi központ — Kioto van. Osaka­ látogatása alkalmával Topaloszki megbeszéléseket folyta­tott a helyi kormányzóval és Kio­to polgármesterével. Mindkét fél kifejezte érdeklődését a körzet és Jugoszlávia gazdasági és egyéb kapcsolatainak bővítése iránt. Le­szögezték, hogy erre nagy lehe­tőségek vannak, különösképpen a közös beruházások és más orszá­gok piacán való fellépés terén. Kü­lön kiemelték a jugoszláv bútor­ipart és más gazdasági ágazatot. A Kiotóban, Zágráb testvérváro­sában tett látogatás alkalmával hangsúlyozták a városközi, különö­sen a­z egyetemeik közti együttmű­ködés bővítésének jelentőségét. Kobéban nagykövetünk a japán tengergazdaság képviselőivel foly­tatott megbeszéléseket. Leszögez­ték, hogy a két ország e téren eredményesen együttműködik. (Tanjug) A jugoszláv-japán gazdasági kapcsolatok bővítése Robbanások Spanijaiországban Pénteken Spanyolország terü­letén 24 óra alatt nyolc naev­­ezejű bomba robbant. A robba­nások szerencsére nem köve­teltek emberáldozatot, négy sze­­mély könnyebben megsebesült. A jelekből ítélve az ETA kom­mandói helyezték el a bombá­kat. A nokobeégek a Baszkföldön és a tengernart idegenforgalmi központj­­aiban robbantak. A titkos fegyveres mozgalom kom­mandói állami intézményeket és bankokat vettek célba, fő­leg azokat, amelyek elutasítot­ták az ETA felszólítását, hogy fizessenek „forradalmi adót”. A kormányt nyugtalanítja az, hogy az ETA esetleg az 1979.­­ évihez hasonló robbanássorozat­­­tot indít el. Négy évvel ezelőtt­­ az ETA kommandói szállodák­­­­ban helyezték el a vokoteéve- i­két, aminek tragikus mérlege­­ volt. Az ETA egyelőre nem he­lyezett kilátásba ilyen akciót,­­ de a jelek arra vallanak, hogy­­ heves kam­ányba kezdett mind Baszkföldön, mind az ország­­ más részeiben. (Tanjug) 1983. június 5., vasárnap Június 6-a és 30-a között a belgrádi Száva központban kerül sor az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján­­ál, az UNCTAD-nnk a VI. ülésszakára. A világ 145 országából érkez­nek a küldöttek az ülésszakra. A Száva központban több min­t 70 ezer négyzetméter hasznos terület áll a részvevők, a külföldi és a hazai újságírók rendelkezésére. Jól megszervezték a kísérő szolgál­tatásokat is, az éttermeket, egészségügyi központot, üzleteket, ezen­kívül számos új telexgépet szereltek fel és mintegy 100 új telefon­­vonalat kapcsoltak be. A szervezők igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy biztosítsák az ENSZ e testületének zavarta­lan munkáját, amely — tekintettel a világszerte felgyülemlett gaz­dasági problémákra — a világ köz­vélemény figyelmének központ­jában áll. Erről, tanúskodik az is, hogy az országok igen magas szin­ten képviseltetik magukat az ülésszakon négy állam-, illetve kor­mányfő, mintegy 30 külügyminiszter, és 3000 egyéb képviselő vesz részt. Belgrád és a Száva központ felkészülten várja vendégeit. (Tanjug-fotó) Arafat i in­karestijen­ Romániai látogatása után ellátogat néhány arab országba Jasszer Arafat, a Palesztin Fel­­szabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke pénteken Bu­karestbe érkezett, jelentette a ro­mán távirati iroda. Nicolae Ceau­­sescu román elnök meghívásának tesz eleget. A repülőtéren Arafa­­tot a román államtanács alelnöke és a külügyminiszter üdvözölte. Abu Dzsihad, Arafat egyik leg­­közelebbi munkatára, a PFSZ el­nökének bukaresti látogatását úgy értelmezte min­t az Al Fatah moz­galomban kirobbant nézeteltérések és viszály eredményes megoldása. Arafat közvetlenül a libanoni Bekaa-völgyből utazott repülőgé­pen Bukarestbe. Elutazása előtt meglátogatta a három héttel ez­előtt fellázadt brigádot. Külföldi útja azt jelzi, hogy a helyzet ren­deződött, és a tiltakozás nem volt olyan nagy méretű, mint ahogy azt a lázadók bemutatták — jelen­tette ki Abu Dzsihad Damaszkusz­­ban tartott sajtóértekezletén. Hoz­záfűzte, hogy Arafat Libanonban hosszú ideig tárgyalt a palesztin harcosokkal és megmutatkozott, hogy „szükség volt az ilyen kon­taktusra”. Abu Dzsihad arról is tájékoztat­ta az újságírókat, hogy Arafat Ro­mánia után Szaúd-Arábiába és In­diába látogat, és valószínűleg egy vagy két arab országba is elutazik. (DPI) Felipe González Közép-Amerikában Felipe González spanyol kor­mányfő szorgalmazta a közép­­amerikai béke mielőbbi helyre­­állítását. A Panamában tartott sajtóértekezleten felszólította a a körzet államfőit, hogy mielőbb szervezzenek választásokat, álla­pítsák meg, hogy országaik népe mi­t kíván. González azt is hoz­záfűzte, hogy kerüljék a feszült­ség fokozását, és ne fegyverrel, hanem a szavazópolgárok szavaza­taival tartsák fenn hatalmukat. Közép-Amerikában egyetlen kül­földi katonai tanácsadónak sincs helye, mondta többek között a spanyol kormányfő. Itt természe­tesen az amerikai tanácsadók je­lenlétére, és az USA a­zon szándé­kára gondolt, hogy Hondurasbam képezze ki a Salvador- rezsim ka­tonáit. — Véleményem szerint a honduras­iakn­ak Hondurasban, a salvadoriaknak Salvadorban, a nicaraiguaiaknak Nicaraguában, a spanyolknak pedig Spanyolország­ban a helyük — jelentette ki Gon­zález, aki tegnap Panamából Me­xikóba, közép-amerikai körútjának utolsó állomására utazott. Ezt megelőzően Kolumbiában és a Dominiik­ai Köztársaságban járt. (AP) CSÖKKENT A MÉRLEGHIÁNY Jugoszláv—francia kereskedelmi együ­ttműkö­dés Párizsban megtartotta évi köz­gyűlését a francia—jugoszláv ke­reskedelmi kamara. A két ország több mint 50 vállalatának képvi­selői vettek részt. Hangsúlyozták, hogy tavaly eredményesebben fej­lődött a gazdasági együttműködés, a Franciaországba irányuló jugoszláv kivitel csaknem 30 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben mindkét fél le­szögezte, hogy a körülbelül egy­­milliárd dollár értékű össz csere­forgalom még nincs összhangban a két ország gazdaságának lehetősé­geivel és érdekeivel. Jóllehet je­lentősen csökkent a jugoszláv mér­leghiány, továbbra is igen magas, mintegy 340 millió dollár, s ezért megállapodtak abban, hogy a két ország gazdasága fokozza erőfe­szítéseit a bilaterális gazdasági kapcsolatok fejlődését gátló, e jelentős akadály elhárítása érde­kében. Spasoje Spasojevic, közös pári­zsi gazdasági képviseletünk igaz­gatója hangsúlyozta, hogy az elő­állt problémákat csupán a kivi­teli üzletek jelentős növelésével, a pénzügyi és gazdasági együtt­működés összes többi lehetőségé­nek kiaknázásával lehet megol­dani. A francia fél egyebek kö­zött aggodalmát fejezte ki azért, mert stagnál a Jugoszláviába irá­nyuló francia kivitel. A közgyűlés elfogadta a mun­kaprogramot és több munkacso­portot létesített, amelyek az együttműködés bővítésének lehe­tőségeit kutatják. (Tanjug) SaLVADOR A terror áldozatai Salvadorban az idén négy hó­nap alatt mintegy 2000 polgári személy vesztette életét a jobbol­dal és a hadsereg terrorjának ál­dozataként. A katolikus jogsegély­­bizottság San Haléban, Costa Rica fővárosában közölte, hogy a lakos­ság elleni bűntettekben a salvado­­ri hadsereg és polgári gárda tag­jai járnak az élen, 1255 személyt gyilkoltak meg. A jobboldali ha­lálosztagok további 500 személyt öltek meg. Ezeket az osztagokat szintén a salvadori hadsereg tá­mogatja. Az említett bizottság je­lentésében arról is beszámol, hogy a salvadori börtönökben kínozzák a politikai foglyokat, ezenkívül az­­ ország hatóságai a politikai ter­ror különböző formáit alkalmaz­zák, többek között elrabolják a rezsim ellenségeit. (AFP)

Next