Magyar Szó, 1983. június (40. évfolyam, 148-162. szám)

1983-06-06 / 153. szám

ioRi­m ^ G XL. évf., 153. (12937.) fiam 1983. június 6., hértő Ára 10 dinár Ml kezdődik az UNCTAD ülésszaka A súlyos gazdasági világválság felszámolásáért ’­VfrSfer0 ‘ВРИ&јдИтап megnyílik az ENSZ?1’ ’A Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) ha­todik ülésszaka. A munka június 30-án zárul. A résztvevők száma és a megvitatásra kerülő kérdések alapján ez lesz a legjelentősebb nemzetközi értekezlet 1961, az el nem kötelezett országok belgrádi első csúcsértekezletének megtar­tása óta. Az UNCTAD 19 éves történeté­ben ez a legfontosabb ülésszak, fontosabb az előző ötnél. A belgrá­di ülésszak jelentőségét növeli az utóbbi 50 esztendő legsúlyosabb gazdasági válsága. A hatodik ülésszak bizonyítani fogja, vajon a világi közösség ké­pes-e kilábalni a súlyos gazdasági válságból, amely legnagyobb mér­tékben a fejlődő országokat sújtot­ta; közülük néhány válságos hely­zetbe került. A világ figyelme a következő 25 nap folyamán Belgrádra irá­nyul, ami azzal magyarázható, hogy e szervezet a legmegfelelőbb testület az időszerű nemzetközi gazdasági problémák megvitatá­sára. Az UNCTAD-nak tagja a világ minden országa, az iparilag fejlett, a keleti, nyugati és a fej­lődő országok is, a súlyos nemzet­közi gazdasági helyzet megköve­telte, hogy az UNCTAD mostani ülésszakát alaposabban előkészít­sék, mint bármikor a múltban. Kü­lön felkészültek a fejlődő orszá­gok, amelyeket a súlyos gazdasági válság a szakadék szik­ére sodort. Az el nem kötelezett országok delhi márciusi csúcsértekezlete ál­talános platformot fogadott el a válság kutatására. A fejlődő or­szágok miniszteri értekezlete már­cius végén Buenos Airesban magá­évá tette a platformot, s határoza­tok formájában elfogadta. A nyugati fejlett országok sem ültek ölbe tett kézzel. A 24 nyu­gati iparilag fejlett országot tö­mörítő OECD miniszter­­ értekez­lete megvitatta azokat az állás­pontokat, amelyeket az UNCTAD- on képviselnek. A hatodik ülésszak kérdését megvitatta az iparilag legfejlettebb két nyugati állam egy héttel ezelőtt megtartott csúcstalál­kozója. Az UNCTAD kimenetelét döntő­en befolyásolja majd az iparilag fejlett országok magatartása. Bi­zonyos reményre ad okot, hogy az Egyesült Államok csütörtökön a belgrádi előkészítő értekezleten egyettetettek a napirendi javaslat­tal. Ez jelentős lépés, amely hoz­zájárul a procedúránig harc meggá­tolásához. Derűlátásra ad okot, hogy az iparilag fejlett nyugati­ országok kedvezően fogadták az el nem kö­telezett országok gazdasági vonat­kozású üzeneteit. A kedvező jelek ellenére azon­ban egyes jelentések arra figyel­meztetnek, hogy eltávolodhatunk a céltól. Illetékes amerikai helyen nemrégiben előtérbe helyezték, hogy az UNCTAD hatodik üléssza­ka „megfelelő testület a nemzet­közi gazdasági helyzetről való vi­tára”. Ez azt jelenti, hogy e nem­zetközi testületet nem tartják olyan helynek, amelynek kötelező hatá­rozatokat kell elfogadnia. (Tanjug) A kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének serkentése Hazaérkezett a JKSZ küldöttsége Kubából • Ribičič nyilatkozata Tegnap Havannából hazaérkezett Belgrádba Mitja Ribičič, a JKSZ KB Elnökségének elnöke. Fidel Castrónak, a Kubai KP KB első titkárának meghívására hivatalos és baráti látogatást tett Kubában. Mitja Ribičič és a JKSZ küldött­ségének üdvözlésére a belgrádi re­pülőtéren megjelent Dobrivoje Vi­­dlic, a JKSZ KB Elnökségének tag­ja, Boro Milosevic, a JKSZ KB El­nökségének végrehajtó segédtitká­ra és mások. A JKSZ küldöttségének négyna­pos hivatalos baráti kubai láto­gatása szombaton este fejeződött be. A José Marti repülőtéren Ri­­bičič elnököt és a küldöttség tag­jait kikísérte Fidel Castro és a Ku­bai EP más magas rangú szemé­lyiségei. Mindkét fél örömmel nyugtázta a legmagasabb pártszintű tárgyalá­sok eredményét. Megvitatták a nemzetközi problémákat és a két­oldalú kapcsolatokat. Fidel Cast­ro örömmel elfogadta a meghívást amelyet a JSZSZK Elnökségének és a JKSZ KB Elnökségének nevé­ben Mitja Ribicié tolmácsolt. Közvetlenül elutazása előtt Ri­­bičič és küldöttségünk tagjai ta­lálkoztak Havannában jugoszláv gazdasági és más képviselőkkel. Belgrádba érkezése után sikeres­nek nyilvánította a kubai látoga­tást. Hozzáfűzte, hogy a látogatás hasznos volt a Karib-tenger tér­ségében nagymértékben kiélező­dött helyzet miatt. Ismertette, hogy a közös értékelés szerint rendkívül nyílt légkörben véle­ményt cseréltek a két ország, két párt tapasztalatairól, problémái­ról, törekvéseiről. Hozzáfűzte, hogy mindkét ország eredeti forradalma sajátos módon, saját konkrét fel­tételei közepette hozzájárult a szo­cializmusért vívott harc tapaszta­latainak gazdagításához. — Véleményt cseréltünk a mos­tani nemzetközi helyzetről, a mély gazdasági, politikai világválságról. Egyöntetűen megállapítottuk, hogy az el nem kötelezetteknek széles (Folytatása a 2. oldalon) Cuellar Jugoszláviában Tegnap délután Belgrádba ér­kezett Cuellar, az Egyesült Nemze­tek Szervezetének főtitkára. Mától kezdve részt vesz az UNCTAD ha­todik ülésszakán. A belgrádi re­pülőtéren a főtitkár üdvözlésére megjelent Lazar Mojszov szövetsé­gi külügyi titkár. Cuellar ma beszédet mond az UNCTAD megnyitásának ünnep­ségén, méltatni fogja a hatodik ülésszak jelentőségét. Megérkezése után adott nyilat­kozatában hangot adott reményé­nek, hogy az UNCTAD hatodik ülésszaka alkataiul szolgál minden államnak, a fejlett és fejlődő or­szágoknak, hogy megvitassák, ér­tékeljék a jelenlegi gazdasági vi­lághelyzetet, s kutassák a közös, egységes megoldás­t. Úgy ítélte meg, hogy a legfejlet­tebb nyugati­ országok nemrégiben megtartott gazdasági csúcsértekez­letükön bizonyos megértést tanú­sítottak a világ gazdasági problé­mái iránt. Miután emlékeztetett az el nem kötelezett országok del­hi csúcsértekezletének és a. 17-es csoport Buenos Aires-i­­ ülésszaká­nak határozataira, kijelentette, hogy derűlátással tekint a belgrá­di ülésszak eredményére. Hozzá­fűzte, hogy a légkör kedvez en­nek. (Tanjug) A nemzetközi kapcsolatok barométere Az egész világ nagy reményeket fűz az UNCTAD értekezletéhez . Lazar Mojszov interjúja a belgrádi ülésszakról Az UNCTAD Belgrádban ma kezdődő ülésszaka alkalmából lá­zár Mojszov szeve­­­r­si külügyi titkár nyilatkozatot adott a Belg­rádi Televíziónak. Hangsúlyozta, hogy az UNCTAD belgrádi ülésszaka azoknak a je­­lentős nemzetközi értekezleteknek a sorába tartozik, amelyek baro­méterként szolgálnak a nemzet­közi kapcsolatok további alakulá­sának felmérésében. Hozzáfűzte, hogy az ülésszak választ ad a kér­désre, vajon a viszonyok még in­kább kiéleződnek-e, vagy kikris­tályosodik a nemzetközi kapcsola­tok néhány alapvető ellentmon­dása. A belgrádi ülésszak bizonyí­tani fogja, vajon közeledünk-e a válságból kivezető útho­­- legaláb­bis a nemzetközi gazdasági kap­csolatokban, vagy további kiélező­dés várható. Arra a kérdésre válaszolva, mi­ként értékeli az UNCTAD ülés­szakát szem előtt tartva az ipari­lag legfejlettebb nyugati országok nemrégiben megtartott csúcstalál­kozóját, Lazar Mojszov előtérbe helyezte, hogy a williamsburgi csúcstalálkozó utat nyitott a megértés, a bizalom felé, jól­lehet a hét nyugati ál­lam egymás közti viszonyának problémáival foglalkozott, a csúcstalálkozó bizonyos módon tükrözte, hogy a legfejlettebb or­szágok kedvezően viszonyulnak az UNCTAD iránt, ami reményt kelt hogy együttműködnek a fejlődő országokkal néhány égető kérdés megoldásában. A szövetségi külügyi titkár úgy ítélte meg, jelképesnek tekinthető, hogy az UNCTAD hatodik ülés­szakát ilyen nagyszámú államférfi részvételével Belgrádban tartják meg, mert megállapításának ötlete éppen Belgrádban merült fel az el nem kötelezett országok 1961- ben megtartott első csúcsértekez­letén.­­ Az elképzelést kezdetben bi­zalmatlanul fogadták, sőt néhány ország, főleg a nyugatiak, szem­­beszálltak vele, mert úgy vélték, hogy vetélytársa lesz más nem­zetközi szervezeteknek, ahol ve­zető szerepet töltöttek be. Mániá­inkban azonban már az UNICTAD- ot­ elfogadták, s a belgrádi ülés­szak résztvevőinek száma bizo­nyítja, hogy a szervezetet széles (Folytatása a 2. oldalon) Argentina elnöke Belgrádban Tegnap délután négynapos hiva­talos látogatásra Jugoszláviába ér­kezett Reynaldo Bignone, Argen­tina köztársasági elnöke. Ő az első argentin államfő, aki hazánkba lá­togatott. A belgrádi repülőtéren szívélyes fogadtatást rendeztek a vendég tiszteletére. Bignone üdvözlésére megjelent Mika Spiljak, a JSZSZK Elnökségének elnöke, Milka Pla­­ninc, az SZVT elnöke, Nikola Lju­­bičić, Szerbia Elnökségének elnöke, Lazar Mojszov szövetségi külügyi titkár és mások. Miután elhangzott a két ország himnusza, az államfő vendéglátójá­nak kíséretében ellépett a gárda díszzászlója előtt, majd szállás­helyére hajitatott. (Tanjug) • Mai számunkból: ф üzenet az utókor nemzedékeinek A Petőfi és a Kis Ferenc iskolák találkozójáról (3. oldal) A valódi érték maradandó Interjú Ljubomir Ljubojevic nagymesterrel (13. oldal) @ Mérsékelten felhős idő, helyenként záporesővel és jéggel Időjárásjelentésünk a 8. oldalon Meghalt Franc Leskosek A ljubljanai Klinikai Központban tegnap reggel meghalt Franc Leskošek Luka néphős, a Szlovén KSZ Központi Bizottságának egy­kori titkára, a szlovén partizánhadsereg első parancsnoka, a köztár­sasági és szövetségi kormány tagja sok éven át, a Föderáció Taná­csának tagja. Franc Leskošek Luka 1897. december 9-én született egy celjei munkáscsaládban. Tizenhat éves volt, amikor a fiatal fémmunkás be­kapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba. Az első világháború után több szlovéniai gyárban dolgozott, s mindenütt részt vett a munkásság megszervezésében, harcolt a kizsákmányolás és poli­tikai elnyomás ellen. Egy-egy tüntetés után rendre elbocsátották munkahelyéről, a rendőrség állandóan üldözte, többször is bebör­tönözték. 1926-ban lett a Jugoszláv Kommunista Párt tagja, s ettől kezd­ve még nagyobb odaadással tevékenykedett a szakszervezetben. A negyedik országos pártértekezleten, 1934 decemberében Ljublja­nában megválasztották a JKP Központi Bizottsága tagjává, két év elteltével pedig a Központi Bizottság politikai bizottságának tagjává. Franc Leskosek már akkor teljes egészében a politikai munkának szentelte életét. Sok sztrájkot szervezett Celjén, Kocevljén, Ma­riborban, Jesenicén és más városokban, sok összejövetelen beszélt a dolgozók érdekében. A szakszervezetben igyekezett valóra váltani a párt forradalmi irányvonalát. Ezért a munkásmozgalom reformista vezetőinek 1936- ban különféle machinációkkal sikerült őt eltávolítani a Szlovén Fém­ipari Dolgozók Szakszervezete Tartományi Bizottságának titkári tisztségéről. A Szlovén KP alakuló értekezletén, 1937. április 18-án megvá­lasztották a Szlovén KP Központi Bizottságának titkárává. Ezen a tisztségen 1946-ig maradt. 1933 májusában tagja lett a JKP ideig­lenes vezetőségének, amelyet Tiro nevezett ki. A fasiszta támadást követően az ellenállás és a népfelszabadí­tó egységek egyik szervezője Szlovéniában, a JKP KB Politikai Bi­zottsága 1941. április 10-én Leskošeket kinevezte a Központi Bizott­ság tagjává. 1941 júniusában, amikor megalakult a szlovén partizánszázadok főparancsnoksága, ő lett az első parancsnok. Ezen a tisztségen 1942 októberéig maradt, amikor kooptálták az Osvobodiina Fronta vég­rehajtó bizottságába. Beválasztanák továbbá a Szlovén Népfelsza­badító Tanács Elnökségébe és az AVNOJ küldöttségébe. Az AVNOJ II. ülésszakán az AVNOJ Elnökségének tagja lett. A felszabadulás után iparügyi miniszter az első szlovén népi kormányban, 1947 és 1950 között pedig a szövetségi kormány tagja, nehézipari miniszter. A későbbiek során is a legfelelősebb társa­dalmi-politikai tisztségeket töltötte be a köztársaságban és a Ju­goszláv Szövetségi Népköztársaságban. Franc Leskosek az 1941-es Partizán Emlékérem viselője, forra­dalmi tevékenységéért a legnagyobb háborús és békebeli kitün­tetésekben részesült, többi között Jugoszláv Nagy Csillag Érdem­renddel, A Néphős Érdemrenddel, A Szocialista Munka Hőse Érdem­renddel, A Népfelszabadítási Érdemrenddel, A Vállszalagos Jugoszláv Zászló Érdemrenddel, Az Arany Koszorús Partizán Csillag Érdem­renddel és más elismerésekkel tüntették ki. (Tanjug) Következetes munkásharcostól búcsúzunk Mika spijak részvéttávirata Mika Spiljak, a JSZSZK Elnök­ségének elnöke Franc Leskosek halála alkalmából részvéttáviratot küldött az elhunyt forradalmár családjának, amelyben többi kö­zött az alábbiak állnak: Mély fájdalommal töltött el bennünket Franc Leskosek hirte­len halálának híre. A mi népszerű Lukánk, az élharcos és a szlovén, valamint a jugoszláv forradalmi munkásmozgalom legendás alakja nélkül maradtunk. Leskosek azok közé a forradalmárok közé tarto­zott, akik forradalmunk minden szakaszában, a fordulópontokon . (Folytatása a 3. oldalon)

Next