Magyar Szó, 1983. június (40. évfolyam, 148-162. szám)

1983-06-07 / 154. szám

t3»?.../}ö«$MS»7., keđd ?•­ vg: fa 1:Memlékvédelem helyzete A Mikeei alMa Szövetség művelődési szakosztályának ülése A műemlékvédelemről külön­böző szinten már sokszor tárgyal­tak, s mindig kiemelték a fela­dat társadalmi dimenzióit. Az ak­ciók jó része azonban rövid lé­legzetű volt. A kérdés rendkívül összetett, mégis gyorsabb és ha­tékonyabb megoldást igényel. Mi­vel széles körű társadalmi érdek a kulturális hagyaték megőrzése, karbantartása és prezentálása, ugyanakkor erre a célra kevés pénz jut, szükségessé vált a mű­emlékek kategorizálása, ennek alapján a leendők közép- és hoszú távú programjának az el­készítése, állandó pénzforrások biztosítása, mert a művelődési érdekközösség nyilvánvalóan a jövőben is kénytelen lesz fogá­hoz verni a garast. Időközben a káderkérdéseket is meg kell ol­dani. A Tartományi Szocialista Szö­vetség művelődési szakosztálya tegnapi ülésének részvevői állapí­tották meg a többi között a fen­tieket. A vitázók rámutattak arra, hogy a műemlékvédelem eddigi eredményei a legnagyobb igyeke­zet ellenére sem kielégítőek, s nem csak azért nem, mert szű­kösek a pénzeszközök — a Tar­tományi Művelődési Érdekközös­ség az idén például 1­1 millió di­nárral rendelkezik erre a célra —, hanem azért is, mert felaprózot­tak. A műemlékvédelem nagy be­ruházásokat igényel, s ezért cél­szerűbb volna az elkészítendő ka­tegorizálás és elsőbbségi lista alapján egy-egy középtávú terv­szakaszban két műemléket teljes egészében restaurálni és konzer­válni. Ugyanakkor a műemlékvé­delem társadalmasítása a pénz­eszközökre is vonatkozik. A fi­nanszírozás kérdését a társult munkával, a helyi közösségekkel és minden érdekelttel közösen, ön­­igazgatási megegyezés alapján kellene megoldani. A vitából azonban az is kide­rült, hogy nem a pénzhiány az egyetlen probléma. Nem teljesen világos, kinek a hatáskörébe tar­tozik a műemlékvédelem politiká­jának a kialakítása és vezetése. Ezenkívül az eddigi munkából hi­ányzott az együttműködés a fel­adatok szinkronizálása, úgyhogy a több mint 600 műemlékre jutó összegből — még ha hozzászá­mítjuk a tulajdonosoktól (az egy­háztól) és az egyéb forrásokból származó pénzt, akkor is — csak legsürgősebb javításokra futot­ta. Nincs tisztázva a tartományi, a községközi és községi műemlék­védő intézetek h­atásköre sem. Emiatt a Tartományi Műemlékvédő Intézet részéről érezhető az ag­godalom, hogy elveszíti illetékes­ségét, ugyanakkor a községközi és községi műemlékvédő intézetek viszont amiatt nyugtalanok, hogy kialakul az alacsonyabbrendűség és a felsőbbrendűség hierarchiája. Megoszlanak a vélemények ar­ról is, hogy az UNESCO egyete­mes kulturális hagyatékot nyil­vántartó jegyzékébe iktatásra ja­­vasolják-e a Fruska gorát a pé­­terváradi várral, valamint Sir­­miumot. Egyesek szerint jó vol­na mind a kettőt, mások viszont úgy vélik, hogy csak az előbbit, mert Sirmium túl elhanyagolt. Meggyőzően hangzott azonban az a vélemény is, hogy egyelőre nem kellene egyiket sem javasolni, mert a dokumentáció még nem eléggé alapos.­ ­) A kisorosziak vendégszereplése Kanizsán június 9-én, csütörtökön este nyolc órai kezdettel a kanizsai Amatőrszínházban a kisoroszi Testvériségi egység Művelődési Egyesület színjátszói vendégszere­pelnek. Előadják Robert Thomas Szegény Dániel című háromfelvá­­r­ásos bűnügyi komédiáját. Jegy­­elővétel a színház pénztáránál délután öt órától. Az előadást megelőzően három­negyed nyolckor kerül sor az Amatőrszínház előcsarnokában Nikola LUKAČ szabadkai festő­művész önálló tárlatának megnyi­tójára. A művész munkásságát Paule GERA méltatja. A kiállí­tás egy hétig mindennap megte­kinthető délután 5—7 óráig. m. f. ADATPONTOSÍTÁS Minden, mi nyomtatva vagyon... Nagyrabecsült lapjukban 1983. június 2-án a fenti címmel terje­delmes cikk jelent meg a szabad­kai Városi Könyvtár helytörténeti osztályának munkájáról. Az olvasók betekintést nyerhet­tek a gazdag könyvállományba és újabb ismeretekre tehettek szert. A cikk egyes adatai azonban pon­tatlanságuk folytán félrevezethetik az olvasókat. Kezdjük talán a cikk azon ré­szével, amelyben sajtóhiba folytán az áll, hogy Szabadkán az első nyomda 1944-ben létesült, vala­mint az a téves adat szerepel ben­ne, hogy már akkor a kinyomta­tott anyagokból egy példányt kö­telezően a Közkönyvtár és Múzeum Egyesületnek küldtek. Bitter­mann Károly nyomdája, amelyről a cikkben szó van, 1844-ben kezdte munkáját, a Közkönyvtár és Mú­zeum Egyesület pedig fél évszá­zaddal később, 1892-ben létesült. A cikk a továbbiakban megem­líti, hogy a könyvtár dolgozói egy nagyobb anyagot készítettek a zágrábi Lexikográfiai Intézet és a Vajdasági Enciklopédia számára. Itt csupán arról van szó, hogy az említett intézetek munkatársai a városi könyvtárhoz fordultak a helytörténet szempontjából jelen­tős személyekre és eseményekre vonatkozó egyes adatokért, s mi az adatokat szóbelileg vagy írásban megadtuk, de nagyobb munkákat senkinek sem küldtünk. A jelzet­teket csupán példaként említettük arra a kérdésre válaszolva, hogy ki mindenki fordul a Városi Könyvtárhoz. A helytörténeti gyűjteményből főleg a két világháború között megjelent szabadkai lapok hiá­nyoznak, sem pedig az 1941—1943. között megjelentek, mint ahogy azt a cikk, teljesen alaptalanul, megemlíti. Végezetül a Szabadka című lap­ról szóló bibliográfiai adatokat szeretném helyesbíteni. A lap 1873 és 1875 között (és nem 1877-ig), jelent meg Szabadkán, amint azt Kolozsi Tibor is megemlíti a Sza­badkai sajtó (1848—1919) című művében. A szabadkai Városi Mú­zeum (Soksic-féle gyűjtemény) a lapnak csupán egyetlen példányá­val rendelkezik, az első két évfo­lyamot Kalocsán kaptuk kézhez és dolgoztuk fel, ott megtalálhatók az 1373-ban és 1874-ben megjelent számok, de nem öt évfolyam szá­mai, ahogy a cikkben áll. A lapban a nevemhez fűzött közléseket csak a fenti helyesbí­tésekkel vállalhatom. Nevenka BASIC & MAGYAR SZÓ MŰVELŐDÉS Ide süssetek, gyerekek! Ma kezdődik a 26. Zmaj Játékok — Központi ünnepség 300 részvevővel és 5000 vendéggel Az újvidéki Vojvodina Sport­­központban ma délután megren­dezésre kerülő, színpompásnak ígérkező megnyitó ünnepséggel hi­vatalosan is megkezdődik a sor­rendben 26. Zmaj Játékok, amely az idén huszonhatodikként is ju­bileumi: minden rendezvényt Jo­­van Jovanovic Zmaj, a gyerme­kek nagy költője születésének 150. évfordulója jegyében tartanak meg. Mint a tegnapi sajtótájékoztatón is elhangzott, a szervezők az idén minden eddiginél több vendéget és részvevőt várnak. Csak a megnyi­tó ünnepségre ötezer gyermek ér­kezik hazánk minden tájáról, sőt egy lengyelországi iskola diák­küldöttsége is megérkezett már. Mindenképpen meg kell említe-­ ni az író-olvasó találkozókat, ame­lyeket nemcsak a Játékok néhány napnyi időtartama alatt, hanem az egész év folyamán megrendeznek a Zmai Játékok védnöksége alatt. Az év végéig a terv szerint a köl­tők, írók hazánk 63 városában ta­lálkoznak és barátkoznak a kis­diákokkal. Az idén is megindult immár hagyományos vándorútjára a Köl­tők karavánja. Az eredeti célki­tűzés szerint a karavánnak mind­azokat a helyeket kellene bejár­nia, ahol a nagy költő valaha is megfordult, ám a nagyszámú ér­deklődő kívánságára kibővítik a karaván útvonalát, és ennek hála hazánk más helységeibe is eljut­nak. ф A 26. Zmaj­átáékok bevezető rendezvényei már tegnap megkez­dődtek. Az újvidéki Radi­­voj Cirpanov Munkásegyete­men Miroslav NASTASIJEVIČ a Zmnaj Játékok végrehajtó bizott­ságának elnöke, gyermekkönyv­­illusztrációk kiállítását nyitotta meg. Az újvidéki Hadseregotthon képtárában megnyílt Mirjana Ra­­kovic gyermekkönyv-illusztráció­­jának kiállítása, Ana Radakovic nyitotta meg, majd Zmaj versek­ből álló összeállítását adta elő. ф A mai műsor Kamenicán kezdődik délelőtt 10 órakor: a ka­­menicai Zmaj múzeumban fellép Mima és Bane Jankovic kétszemé­lyes bábszínháza a Feniks, 11 óra­kor a jelenlevők koszorút helyez­nek el Zmaj sírjára és kegyelet­tel adóznak a nagy költő emlé­kének. A Dicső sírok című Zmaj verset ezúttal Rade SERBEDŽIJ­A szavalja. Az újvidéki Vojvodina Sportközpontban ma nyílik meg Nikola D­ZAFO és Slobodan KRSTIČ Ide süssetek, gyerekek! című kiállítása, amelyen a két mű­vész a Zmaj-művek ihlette alko­tásait állítja ki. A Zmaj Játékok központi ünnepségére, amelyet a televízió is élő adásban közvetít, ma délután a Vojvodina Sport­­központban kerül sor. A műsor címe: Ilyen is ritkán történik... A vendégeket dr. Branka LAZIČ, a Játékok tanácsának elnöke üd­vözli, majd Jovan DEJ­ANOVIC, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának elnöke hivatalo­san is megnyitja az idei Zmaj Já­tékokat. Ugyancsak ma adják át a Zmaj Játékok díszoklevelét Ela PEROCI ljubljanai és Danko OB­­LAK belgrádi költőnek, valamint a Zmaj Játékok díját Mirko PET­­ROVICNAK és Nedzsat ZEKERI­­JÁNAK. A központi ünnepségen fellépnek többek között Deso­nka MAKSIMOVIC, Dragan LUKIC, Miroslav ANTIC költők, Ivan HAJTL, Toma KURUZOVIC, Dra­­goljub MILOSAVLJEVIČ GULA, Mića TATIĆ, Gorjana KAMEN­A­­ROVIC, Ratko RADIVOJEVIC színészek, Ana és Misa RADAKO­­VIC, Mima és Bane JANKOVIČ bábosok, Senka és Zafír, Zdravko COLIC, Minja SUBOTA, Bata NO­­NIN és Neda UKRADEN éneke­sek, valamint az újvidéki és ka­­menicai általános iskolák kórusai, az újvidéki balettiskola növendé­kei, az újvidéki rádió kisszínészei és még sokan mások. Ma este megkezdődnek a Zmaj utcabeli rendezvények is, amelyeken írók, költők, színészek lépnek fel. ф Szerdán délelőtt a Matica srpskában tanácskozást szervez­nek Hogyan fordítsuk Aleksandar Vuco verseit? címmel. A beszél­getést dr. Sava BABIC vezeti. 13 órakor Zdravko MUTIN, az újvi­déki képviselő-testület elnöke fo­gadást ad a Zmaj Játékok részve­vőinek tiszteletére, majd este a Szerb Nemzeti Színházban meg­tartják azt a zenés estet, amelyen a részvevők Zmaj megzenésített verseit adják elő. A műsort Mi­roslav NASTASIJEVIČ vezeti. Holnap a Zmaj utca rendezvényei keretében megtartják a költői er­kélyt is, valamint bemutatkozik a Gornji Milanovac-i Tik-tak, a Zeka, a Decije novine és a Venae gyermekfolyóirat szerkesztősége. Ugyancsak holnap este lép színre a Zmaj utcában Ana RADAKO­VIC verses összeállításával, majd az AVNOJ második ülésének 40. évfordulója alkalmából rendezett műsort tartják meg. A Forum klubjában 21 órakor megnyílik Svetlana ANTIC gyermekkönyv­­illusztrációinak kiállítása. ф A Zmai Játékok utolsó nap­ján, csütörtökön tartják a Költői versengés című szórakoztató ösz­­szeállítást, amelyen a Zmaj-díjak tavalyi nyertesei mellett fellép Neda UKRADEN és Dragan MI­­JALKOVSZKI is. A műsort Minja SUBOTA vezeti. A Zmaj utcában délután fellép Ivica Vanja BORIC, Todor BJELKIC, MoSo ODALO­­VIC, Hanko SIMOVIC, Dušk­a LUKIG, Miroslav DE MAK, Mima és Bane JANKOVIC, ezenkívül megrendezik a Névén gyermeklap irodalmi estjét is, melynek ven­dége Miroslav ANTIC. A Zmaj Játékok rendezvénysorozata, csü­törtökön 20 órakor zárul a Látjuk egymást egy év múlva újra című műsorral, melyben fellép az Újvi­déki Rádió-Televízió szórakoztató zenekara, Dragán LAKOVIC, Mi­nja SUBOTA és Neda UKRADEN. A Zmaj Játékok iránti rendkí­vüli érdeklődést bizonyítja az is, hogy a Gornji Milanovac-i Tik­­tak külön a Zmaj Játékoknak szentelt számot adott ki, amely 300 000 példányban jelent meg, valamint a Zmaj Játékoknak és a jubileumnak szentelte legutóbbi számát az eszéki Maslačak gyer­mekfolyóirat is. NÁRAY Éva a DUIUa­rkCjJ lel ItlUiI II megnyílt AVNOJ-i út 1943 című kiállítása. Jakac, aki Szlovénia küldöttségé­ben szintén részt vett az AVNOJ ülésszakán, a helyben készült ké­peit mutatja be a kiállításon. Ceru­zarajzok, az egyes felszólalók port­réi, Jajce környékének látképei szerepelnek a kiállításon. Képün­kön Božidar Jakac Tito elvtárs portréja előtt látható, a képet 1943-ban az AVNOJ ülése előtt készítette, s azóta az egész világot bejárta, számos könyv címlapján szerepelt. Stevan KRAVUJEVIC Kilenc napra kilenc előadás Pénteken kezdődik Kulán az amatőr színjátszók 25. köztársasági szemléje Pénteken, június 10-én kezdő­dik és 19-éig tart Kulán az ama­tőr színjátszók 25. szemléje, ame­lyen a közönség összesen kilenc előadást láthat a vajdasági, koso­­vói és szerbiai amatőr társulatok előadásában. A szemle első napján a Vladimír Horban Vladimirov szlovák ama­tőrszínház kovačicai társulata lép színre A szerelem sírhantja című drámával, amelyet Ljuboslav MÁ­JÉRA rendezett. Június 11-én a vranjei Bora Stankovic Amatőr­­színház lép fel. Bora Stankovic szövegeiből készült válogatást visznek színre Radislav RADIVO­JEVIC rendezésében. Egy nappal később az uroševaci amatőrszín­ház albán társulata lép fel Becir MUSLIJU Én, Halil Garija című drámájával, amelyet Fahrija HU­SKIN rendezett. Június 13-án két előadást is láthat a közönség. Dél­előtt 11 órakor a Zmai Játékok vendégszereplése keretében Ana RADAKOVIC lép fel Zmaj versei­ből összeállított műsorával. Ugyan­aznap este a belgrádi Susret Ifjú­sági Színház lép fel az Esetek cí­mű drámával, amelyet Nikola JEFTIC rendezett. Június 14-én a Stara Pazova-i Janko Cmelik Nép­hős Amatőrszínház társulata a Salome ’82 című drámát adja elő, amelyet Wilde műve alapján Mi­roslav BENKA vitt színre. Júni­us 15-én a djakovicai Emin Dura­­ku színház Jovan Sterija Popovic A felfuvalkodott tökfej című drá­májával lép közönség elé. A da­rabot Ljiljana DJOROVIC rendez­te. Egy nappal később a zrenjani­­ni Művelődési Központ Drámai Műhelye vendégszerepei, Miodrag MARTINOV rendezésében Krleža művei alapján összeállított szín­padi játékkal szerepelnek, amely a Glembay-gyakorlat címet vise­li. Július 17-én az istim­éi Mehmet Riza Művelődési Egyesület török nyelvű amatőr társulata Redzsep DZSOSIJA drámájával lép fel, amelyet Niman MUCSAJ rende­zett. Június 18-án a kraljevói Ok­tóber 14-e amatőrszínház Shakes­peare Julius Caesar című drámá­ját viszi színre Jova BULAJIC rendezésében. A szemle­ utolsó napján a belišćei amatőrszín­ház vendégszerepel. Fabijan Sovago­­vic A Sólyom nem szerette­­című drámáját adják elő Dragutin­ GI­­BIDŽAR rendezésében. Az AVNOJ II. ülésezése, a sut­­jeskai és neretvai csaták 40., Mara halálának 100. és Jovan Jovanovic Zmaj születésének 150. évforduló­ja jegyében megrendezésre kerülő fesztivál védnöke ezúttal a kulai Iskra Munkaszervezet. Az ünnepélyes megnyitón, ame­lyet pénteken 19 órakor tartanak a Kulai Művelődési Otthonban, Nikola ŠEGRT, a kulai községi képviselő-testület elnöke üdvözli a vendégeket, a szemlét pedig Mom­cilo BALJAK, a Szerb KSZ Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tag­ja nyitja meg, aki annak idején amatőrként maga is többször fel­lépett az amatőr színházak köztár­sasági szemléjén. A megnyitót kö­vető alkalmi ünnepségen vendég­ként fellép Mira STUPICA, vala­mint a kulai község népitánc-cso­­portjai és a kulai leánykórus. A 25. jubileumi szemle alkalmá­ból emléktáblát lepleznek le a Mű­velődési Otthon falán. A szemle kísérőrendezvényeként három ki­állítás is nyílik. Elsőként a közsé­gi képviselő-testület épületében dr. Milan MALI megnyitja a Marx Károly élete és műve című kiál­lítást, majd ezt követően megnyí­lik Vojimir DEDEJIC szobrainak tárlata és a 25. szemle alkalmából megrendezésre kerülő, A köztár­sasági szemle 25 éve című alkal­mi kiállítás. Június 11-én tartják meg azt a díszülést, amelyen értékelik az ed­digi szemlék eredményeit, vala­mint átnyújtják az emlékplakette­ket az eddigi legbuzgóbb részve­vőknek, a védnököknek és néhány társadalmi-politikai szervezetnek. _ . né «

Next