Magyar Szó, 1983. június (40. évfolyam, 163-177. szám)

1983-06-21 / 168. szám

1983. június 21., kedd rEg és föld KÖZÖtt A repülőgép történetéből (6.) A léghajózás 200 éves jubileumán, jú­nius 4-én kezdett emléksorozatunk szerves folytatásaként tekintünk vissza a repülő­gép kialakulásának történetére — abból az alkalomból is, hogy 80 évvel ezelőtt hajtot­ták végre az amerikai Wright fivérek az első motoros repülést, és hogy a napok­ban, június 11-én ünnepeltük a jugoszláv repülőipar, pontosabban az újvidéki Ika­rus gyár megalapításának 60. évforduló­ját. Sorozatunkat Zigány Árpád A civi­lizáció története című, 1912-ben, a repülés forró lelkesedéssel teli hőskorában meg­jelent és így kivételes dokumentumérték­kel bíró kötetéből vett részletekkel kezd­jük. Az előzetes kísérletek azt mutatták, hogy ha a gépek teljes erővel működtek, akkor a csa­varfelületek 1000 kilogramm nyomást gyakorol­tak a levegőre, az aeroplánok emelőereje pedig 5000 kilogramm volt, tehát 1250 kilogrammal nagyobb, mint a repülőgép súlya. Amidőn min­den készen volt a próbarepülésre, addig emel­ték a gőznyomást, míg a dinamóméter már nem mutatott erőemelkedést, és ekkor egyszerre el­eresztették a köteleket, mire a gép roppant gyorsasággal nekilódult úgyhogy a legénység közül néhányan el is buktak. Amikor pedig a gép sebessége elérte az óránkénti 67 kilomé­tert, az alsó kerekek fölemelkedtek a vágányról, s az egész szerkezet nekitámaszkodott a felső síneknek. De olyan nagy volt a fölfelé irányuló erő, hogy a felső póznák nem bírták ki, s az egyik eltörött, mire a világtörténelemben legelő­ször történt meg az a nevezetes eset, hogy egy ne­héz, gépekkel, kazánnal, tüzelőanyaggal és legény­séggel megrakott repülőgép fölszállt és szabadon libegett a levegőben!... Sajnos, nem sokáig, mivel a felső eltört sínpár nekivágódott a csa­varnak, és eltörte az egyik szárnyát, úgyhogy a gőzt el kellett zárni, mire aztán a repülőgép le­zuhant. " Hiram Maxim nagyszabású kísérlete kétség­telenül bebizonyította, hogy a nehéz gép föl­emelheti magát, sőt nagy gyorsasággal haladhat előre. A föltalálók tehát ezen a nyomon halad­tak tovább, s már az 1900. évi párizsi kiállítá­son lehetett látni egy sajátságos formájú repülő­gépet — teljesen a denevér formáját utánozta — ,melyet a francia Ader a hadügyminisztérium támogatásával épített. Ennek a repülőgépnek az volt a sajátossága, hogy szárnyai összerakható síkokból álltak. Ez az újítás nagyon fontos a repülőgép gyakorlati használhatósága szempont­jából, ahogy ezt Hoffmann német tanácsos már a kilencvenes évek végén bebizonyította sár­kány-repülőgépével. Ugyancsak Hoffmann ol­dotta meg azt a nehéz feladatot is, hogy mi­képpen lehet a repülőgép fölszállását megköny­­nyíteni. A gép alá hosszú lábakat rakott, s amikor a csavar bizonyos fordulatszámot elért, egy ké­szülék hirtelen fölcsapta a lábakat, mire a gép — a nehézkedés törvényeinek megfelelően — le­felé esett. Ez az esés azonban csak egy pilla­natig tart, mert a csavartól a szárnyak alá sű­rített levegő már fölfelé nyomja és libegésben tartja a gépet; mivel pedig a csavar ugyanak­kor hajtja is az aeroplánt, az egész gép — az aeroplán ferdén álló síkjának ellenhatása foly­tán — fölfelé hajtódik, s egyszersmind előre­szökik a levegő ellenállása következtében. Hiram Maxim kísérleteit bizonyos tekintet­ben Langley professzor, a washingtoni Smith­sonian Akadémia titkára folytatta és egészítet­te ki. Nem dolgozott ugyan olyan nagy stílus­ban, mint a kenti ágyúkirály, de „aerodromjá­­val” mégis szép eredményt ért el Kísérleteit megelőzőleg hosszú és tüzetes előtanulmányokat folytatott, és megállapította, hogy a repüléshez szükséges erő alig ötödrésze annak, amennyit addig minimumként fölállítottak. Egy francia matematikus ugyan algebrával bizonygatta, hogy a gyorsan repülő fecske legalábbis egy ló­erőt fejt ki, Langley számításai és kísérletei azonban egészen mást eredményeztek, s így új­ra bebizonyult az a régi igazság, hogy egy lat gyakorlat többet ér tíz font elméletnél. Langley tanár mindenekelőtt bebizonyította,­­ hogy a madár körülbelül ötszázszor nehezebb, mint az a levegő, amelyet helyéből kiszorít. A madár tehát — mint motor — rengeteg erőt fejt ki súlyához mérten, a repülőgépnek ezért ugyanerre kell törekednie. Langley nagyon könnyű s egyben nagy erőt kifejtő motorok tervezésébe fogott. Mint Hiram Maxim, ő is a gőzt választotta hajtóerőnek, s hogy minél kön­­­­­nyebbé tegye gépét, a géptechnikának egyik re­­­­mekét szerkesztette meg 2­0 kilós gőzgépével, amely másfél lóerővel dolgozott! Ezt a kis gé­pet csésze alakú burokba erősítette, s mindkét oldalon két-két aeroplant — légsíkot, tartófelü­letet — függesztett rá. Nagyobb nehézséget ezek után csak a gép fölrepítése okozott neki. A fölrepülő madarak — különösen a nagyobbak — nem egyenesen emelkednek föl a levegőbe, hanem kitárják szár­nyukat, s így futnak a földön mindaddig, míg a légnyomás ereje annyira fölemeli őket, hogy teljesen körülcsapdoshatnak­­ szárnyaikkal; s hogy a testeiket fölhajtó légnyomás erejét nö­veljék, mindenkor szél ellenében igyekeznek föl­emelkedni. (Folytatjuk) MAGYAR SZÓ Lakókocsi Ford alvázon A modern élet egyik jellegzetes jelen­sége a tömegturizmus, valamint a gép­kocsis vándorlás. A turistautak kényel­mét nagymértékben növeli a lakókocsi, amely a tulajdonos otthonának egy ré­szét viszi magával, és mentesíti az idegen szálláshelyekhez való alkalmaz­kodás hátrányaitól. Az NSZK-beli Arca cég piacra hozta új Junior típusát, amely négy, szükség esetén öt személynek ad hálóhelyet. A képen látható lakókocsit a Ford gépko­csigyár Transit FT 100 alvázra építet­ték, ami igen kompakt megoldást tett lehetővé, mivel a lakókocsi csak 260 mm­­rel hosszabb a Ford Granada Limousin­­nál. A rövid felépítmény lehetővé teszi, hogy a lakókocsit az év teljes tartama alatt kihasználják mint városi közlekedé­si eszközt. A normál kivitelbe 2 literes négyhen­geres, 57 kW teljesítményű motort épí­tenek be, de kapható dízelmotoros kivi­telben is. A lakórész méretei: 4300 mm hossz és 2100 mm szélesség, ami lehető­vé teszi két beépített ágy, ruhaszek­rény, hűtőszekrény, gáztűzhely és mo­sogató elhelyezését. Külön leválasztott mosdónak is jut hely. A használati vizet két tartály szolgáltatja, megfelelő tartály van a szennyvíz felfogására is. További két fekvőhely van a felső szinten, és szükség esetén a vezetőfülkében is ki lehet egy fekvőhelyet alakítani. végeznek az 1500 méterre a tengerfenék alatt elhelyezkedő kőolajtartalmú homok­kőrétegbe. A tervek szerint 1986-ban már 408 ezer tonna kőolajat termelnek ki innen, s ez tíz százaléka lesz a Német Szövetségi Köz­társaság teljes olajtermelésének. A ten­germélyi készlet oly jelentős, hogy leg­alább 16 éven át gazdaságosnak ígérkezik a kitermelése. Kőolaj a Keleti-tengerből A Német Szövetségi Köztársaság keleti­­tengeri partvidékén, a Kiel előtti konti­nentális padozaton rövidesen megkezdődik a tengermélyi kőolajkészletek hasznosítá­sa: 1984/85-re már 300 ezer tonna kőolaj kitermelésére számítanak. Néhány kilométernyire a tengerparttól már az idén felállítják a fúró- és kieme­lő állványokat, amelyek 18 méterre ma­gasodnak majd a közepes vízszint fölé. Minden egyes munkaállványról hét fúrást ______PORTYA--------Y. Szerzők: W. Vance és H. Vemnet BOR MÓRÁM (5.) hívják a l­egtitokzatosabb embereké egyiket, akinek még senki sem látta az arcát. Polgár­ neve: Wang... ÉSpameau portugál IPnon van a főhadiszállása. Onna­f irányítja kiterjedt üzleti hál­zatát, amely arannyal és devizá­val kereskedik, fegyvert, ká-ni Vb­ít­őszert, nőket csempész. S­ját repülőik és hajóik\Ж . — ^NsT Ч Mivel a helyi hatóságok tehetetlenek voltak, pér hónapja a Scotland Yard ügynököket küldött —-f^^Wang nyomába, y Sprey Millerrel együtt r­^| vállaltam el a megbízatástЦ кРе hongkongi és macaui nyo­­^----mozásunk sikertele­n- Személyiség­változtató béta-blokkolók A magas vérnyomás csökkentésére és a infarktusveszély elhárítására gyakran al­kalmazott gyógyszer-csoport, a béta-re­ceptor blokkolók hosszabb időn át szedve személyiség-megváltoztatóként hatnak — állapították meg a bonni orvosi egyetem kutatói. Azok a betegek, akiknek örökös nyugtalansága növeli a szívinfarktus koc­kázatát, több hetes gyógyszerszedés után lényegesen kiegyensúlyozottabbakká vál­tak. Most azt vizsgálják, hogy a bétablok­kolók kiváltotta személyiségváltozás je­lent-e járulékos tehermentesítő segítséget a veszélyeztetett szívnek.

Next