Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 178-192. szám)
1983-07-06 / 183. szám
1983. július 6., szerda MAGYAR SZÓ rég és föld között A repülőgép történetéből (19.) S aki látta, amint a levegőt szelték, isteneknek hitte őket. Ovidius: Metamorphoses (Daidalosz és Ikarosz) Az eddigi sikerek azonban nem oldották meg, csak előbbre vitték a repülés nehéz problémáját — írja Zigány Árpád 1912-ben —, a mai aeroplánt nehezen kezelhetővé teszi túlságosan nagy felülete, mely kiszolgáltatja a szélnek; kisebbíteni kell tehát a tartófelületet, ami viszont a gép stabilitásának rovására megy. Nem kivezető út itt a motortechnika tökéletesítése sem, mert valamelyes felület mégis csak kell, amely a levegővel szemközt feszülve fölvigye a motort, az aviatikust s az esetleges terhet; s ha csökkentem a súlyt, hogy csökkenthessem a tartófelületet is, evvel csak azt értem el, hogy aránylag kisebb súly mellett kisebb tartófelületet szolgáltatok ki a szélnek, de a fölbillenés veszedelmét meg nem szüntetem. Ha pedig egyensúlyozni akarom — s e célra csak a gi-roszkóp látszik alkalmasnak —, akkor nagyon meg kell terhelnem a giroszkóp súlyával, s egyúttal meggátlom azt is, hogy fordulni tudjak vele. Az egyetlen biztos, végleges megoldás: a helikopter, vagyis az olyan repülőgép amely tartófelületek nélkül, egy helyből, nekifutás nélkül, csupán motorikus erővel emelkedik föl a levegőbe, s ugyancsak ez a motorikus erő hajtja is. Fölfelé hajtó csavarok fogják emelni a jövő repülőgépét, hogy bárhol megállhasson a levegőben, s ne kelljen zuhannia, mint a mai repülőgépeknek, mihelyt a csavarjuk megáll, vagy a szélroham kibillenti őket vízszintes síkjukból. Ehhez pedig a motortechnikának csak olyan fejlettsége szükséges, mely a több száz lóerős benzinturbinákat a mai benzinmotorok lóerő súlyának arányában meg tudja építeni. Ez pedig nem lehetetlen föladat, hiszen a gőzturbinák kérdése már megoldódott. S a motortechnikának ez a diadala nemcsak az aviatikában lesz forradalom, hanem a társadalomban is. A vasút és gőzhajó már fölforgatta a fél világot, a másik felét, sőt az egészet, a helikopter fogja fölforgatni. A modern kapitalizmust, a termelés óriási arányait a gőzgép, a vasút és a gőzhajó teremtette meg. De a gőzgép, a vasút és a gőzhajó nem tud mindenhová beférkőzni a föld kerekségén. Vasút nehezen épül Szudán belsejébe, de ha az olcsó repülőgéppel (vas alig, szén egyáltalán nem kell hozzá!) rendes járatok indulnak oda, akkor nyílnak majd bányák, épülnek gyárak... Száz meg százmillió fekete, csokoládészínű, sárga embert szív föl a sok új bánya- és gyárváros, megtízszereződik a fogyasztás, megsokszorozódik a termelés és a forgalom; új ipari gócpontok keletkeznek, új világvárosok nőnek ki a mai őserdők televényföldjéből, új világútvonalak néptelenítenek el régi kultúrföldeket... Brazília pusztáin vetés fog zsendülni, szabályozzák az Amazont, elhordják a dzsungelek drága fáit, új gyémántmezőket találnak, s a Lhaszába leszálló légvonatok viszik majd a lámákat aranyat mosni az új Kaliforniákba. Gigászi erővel forgatja majd föl a társadalmat valami, s az új közlekedés arányaiban óriásilag megnövelve folytatja majd azt a munkát, amelyet a gőzvontatás hozzá képest szerényen kezdett meg. Új milliárdokat teremt majd a repülőgép és új gondolatokat az emberiségnek. És ez lesz a legnagyobb világugrás, amelyet a barlangok fenekén kucorgó cromagnoni ősember megtesz a felhők közt csapongó modern kultúremberig! (Folytatják) Asbóth Oszkár helikoptere (1928) Folyékony kristály mint kenőanyag Szovjet kutatók megállapították, hogy az emberi szervezet ízületeit kenő folyadék sok tulajdonsága a folyékony kristályokra emlékezteti. Hasonlóképpen ilyen anyagként viselkedik vérünk vagy a halak pikkelyeit borító, az úszási ellenállásukat csökkentő nyálkás réteg is. Ez adta az ötletet arra, hogy kenőanyagként megpróbálják a folyékony kristályokat alkalmazni az iparban. A kutatók fémek és üveg, kvarc, acél, illetőleg különféle rozsdaálló ötvözetek közti súrlódást vizsgálták folyékony kristályos kenőanyagok jelenlétében. A kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a súrlódási ellenállás akkor volt a legcsekélyebb, ha a kenőanyag folyékony kristályos állapotban volt. Ám, amikor az amorf állapotúvá alakult át, elvesztette a súrlódást csökkentő tulajdonságát: az anyagok érintkezési felületén a hőmérséklet, a súrlódási együttható és a kopás hirtelen számottevően megnőtt. A hosszú kísérletsorozat eredményei azt tanúsították, hogy a kenőanyag fajtájának és halmazállapotának helyes megválasztásával nemcsak a súrlódó felületek kopása csökkenthető nagymértékben, hanem például a csővezetékekben áramló folyadék és a cső fala közt fellépő ellenállás is. A szakemberek most olyan folyékony kristályos kenőanyag létrehozásán dolgoz- nak, amellyel a hajóknak a vízbe merülő részét bekenve csökkenthetnék a hajótest és a víz közötti súrlódást. (Znanyijev Szila) I r WT1T ГТГИГT т~г т 11 mm fűm mu—1 шп тг m —т Génátültetés növényekbe A géntechnológiában eddig a magasabb rendű növényi sejteknek jóval kisebb szerepük volt, mint a baktériumoknak vagy az állati sejteknek. A kutatók ugyanis kevesebb olyan szervezetet találtak, amellyel a gének a növényi sejtekbe bejuttathatók, s kevés sikerrel járt az az erőfeszítésük is, hogy az átültetett gén az új szervezetben működjön. Most mintha ebben is frontáttörés következett volna be. Egy Miamiban tartott szakmai tanácskozáson két kutatócsoport is bejelentette, hogy sikerült magasabb rendű növények sejtjeibe baktériumokból átültetniük azt a gént, amely a baktériumot a kanamicin nevű antibiotikum ellen védő enzimnek a termelődését irányítja. Előbb kimetszették a kanamicinnak ellenálló (rezisztens) baktériumok örökítő anyagából (DNS- éből) a megfelelő gént, s azt olyan DNS- szakaszhoz kapcsolták, amelyet a növényi sejt felismer és befogad. Ezt a hibridet azután beépítették a növényi sejtfal tumoros burjánzását okozó Agrobacterium tumefaciens nevű baktérium kör alakú DNS-ébe, plazmidjába. A petúnia, a napraforgó, a dohány és a sárgarépa sejtjeit megfertőző Agrobacterium azután bejuttatta a gént ezeknek a növényeknek az örökítő anyagába. Milyen változást észleltek a kutatók a génátültetés után? Az átültetett gén beépült a növényi sejtek DNS-ébe, s azok olyan — sok antibiotikumot magában foglaló — tápoldatban is életben maradtak, amelytől a rendes növényi sejtek elpusztulnak. Például a petúniasejtek nyolcszor ellenállóbbá váltak a kanamirinra, mint annak előtte, s ezt a tulajdonságukat továbbadták utódsejteikknek is. Ezzel azonban a feladatnak csak egy részét oldották meg. Hiszen az Agrobacterium nemcsak a kívánt gént juttatja be a növényi sejtbe, hanem azt tumorossá is teszi. A belga J. Schell és munkatársai azt találták, hogy némely Agrobacteriumnak a plazmidja a dohánynövényben nem okoz tumoros sejtburjánzást, ám a vele átvitetett gén benne működik. Megvan tehát a remény arra, hogy az Agrobactanummal megfertőzött dohánynövénysejtekből kifejlődnek majd olyan növények amelyekben csak az átvitetett gén működik. Most már „csupán” az van hátra, hogy az ekképpen géntechnológiailag kezelt sejtekből kifejlett növényeket neveljenek, hogy megbizonyosodjanak arról: a beléjük juttatott gén — a növényt természetes úton szaporítva — az utód növényekben is megjelenik. A kísérletsorozat végső célja persze nem kevesebb, mint az, hogy a termesztett növényekbe olyan géneket juttassanak, amelyek őket felruházzák a termesztők kívánta tulajdonságokkal. (Science News) PORTYA 17 BOB MORAN (18.) Szerzők: W. Vance és H. Vernes