Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 178-192. szám)

1983-07-07 / 184. szám

­ BELPOLITIKA Tovább fokozni a tevékenységet A községi pártbizottságok titkárainak megbeszéléséről A községi pártbizottságok elnökségeinek titkárai tegnap megbe­szélést tartottak Újvidéken a kommunistákra váró fel­adatokról. Megállapították, hogy tekintettel a súlyos gazdasági helyzetre és azokra a kötelezettségekre, amelyek a legújabb külföldi kölcsönök­­­­től származnak, a tevékenység egy pillanatra, tehát a nyári hóna­pokban sem lanyhulhat. Vitaindítójában Sveta STAJIČ, a VKSZ TB Elnökségének titkára emlékeztette a jelenlevőket ar­ra, hogy hamarosan elkészül a hosszú távú társadalmi-gazdasági stabilizáció programja, s a kom­munistáknak fel kell készülniük a programból eredő feladatok ma­radéktalan teljesítésére. Eközben nem szabad megfeledkezni a sta­bilizáció társadalmi vetületéről, te­hát a folyó gazdasági gondok megoldása mellett az önigazga­tási viszonyokat is fejleszteni kell. Felül kell vizsgálni, vajon min­dent elkövettek-e a tmasz­ok a zavartalan termelés biztosítására, s hogy rendszeresen fizetik-e visz­­sza a bankoknak adósságaikat (amelyek e pénzintézmények esz­közének 61 százalékát teszik ki­. Erélyesen le kell számolni min­den olyan tényezővel, amely gá­tolja a stabilizációs törekvése­ket, és szakítani kell azzal a gya­korlattal, hogy csak megállapít­juk a fogyatékosságokat, de sem­mit sem teszünk kiküszöbölésü­kért. Éppen a felelősséggel kap­csolatban említette Stasic, hogy hamarosan kivizsgálják, vajon tartományunkból hozott-e be va­lamely munkaszervezet alkatré­szenként Mercedes gépkocsit. A legújabb szövetségi törvé­nyekkel kapcsolatban, amelyek az újabb külföldi kölcsönök érdeké­ben születtek. Sveta Stajic el­mondta, hogy azok stabilizációs törekvéseink szerves részét alkot­ják, s mint ilyenekre kell tekin­tenünk. Éppen a súlyos kölcsön­­feltételek miatt kell megakadá­lyozni minden felelőtlenséget és önkényességet. Ha nem változta­tunk magatartásunkon, akkor az eddiginél is súlyosabb helyzetbe kerülünk, mondta. Figyelmeztetett arra, hogy még mindig nem tu­datosodott mindenkiben a hely­zet súlyossága, pedig nyilvánvaló (ahogyan azt a JKSZ Központi Bi­zottsága is mondta), hogy az el­következő­­három év se lesz köny­­nyebb. Ezért olyan magatartást kell tanúsítanunk, mint Tito leve­le után, hangsúlyozta. Ami pedig az új törvényekből származó eset­leges eszközkoncentrációt illeti, logikus, hogy a föderációnak bír­nia kell meghatározott összeggel ahhoz, hogy kezesként léphessen fel. A stabilizációs kérdések mel­lett azonban foglalkozni kell a fiatalok problémáival is, a szocia­lista önigazgatási viszonyok fej­lesztése közben pedig elsősorban a községek mint önigazgatási kö­zösségek kiépítésére kell összpon­tosítani. Az egyház egyre foko­zódó tevékenységét sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, főként mert az eddigiek során nem folytat­tunk folyamatos és következetes ideológiai harcot e téren. A köz­ségi pártbizottságok és a KSZ- alapszervezetek viszonyáról szól­va helyeselte a felelősség kiéle­zését, de hangsúlyozta, hogy az alapszervezetek feloszlatásához már csak akkor kell folyamodni, ha minden más eszköz hatástalan­nak bizonyult. Ehelyett inkább a visszahúzó erőktől kell megszaba­dítani a pártalapszervezeteket. A felszólalók rámutattak arra, hogy mind nagyobb gondot jelent a társult munka dezintegrációs fo­lyamata. Felhívták a figyelmet ar­ra is, hogy a vajdasági bankoknak a társult munkához való viszonyu­lása nem mindig korrekt, ezért történhet meg, hogy dinár- és de­vizaeszközüket visszavonva a vál­lalatok más bankot keresnek ma­guknak. A megbeszélésen szó volt még a mezőgazdaságról, elsősor­ban az állattenyésztés fejlesztésé­ről, a tiszta jövedelem felosztásá­ról (túlzottan elterjedt az egyen­­lősdi), s ismételten felvetődött a népkölcsön bevezetésének gondo­lata. Határozatok nem születtek az ülésen, hiszen a feladatok ismer­tek, csak végre kell hajtani őket. Ezért állapították meg a titká­rok, hogy a tevékenység a nyári szabadságok ideje alatt sem lany­hulhat. cs. gy. Százéves a kikinda— zrenjanini vasútvonal Holnap lesz száz éve, hogy át­adták a forgalomnak a kikinda— zrenjanini vasútvonalat. A vasút­vonalat 1882-ben kezdték építeni, és már a következő évben, július 8-án meg is indult rajta a közle­kedés. A vasútvonal a kezdetben Csekonyics József gróf és még né­hány földesúr tulajdonában volt, később a Magyar Államvasutak fennhatósága alá került. Százéves fennállása alatt a vasutat néhány ízben lerombolták. A felszabadu­lás után jelentős teher- és sze­mélyforgalom bonyolódott le ezen az útszakaszon. Az évforduló alkalmából holnap egy különvonat indul Kikindáról Zrenjaninba. A két városban, va­lamint a közbeeső állomásokon is több rendezvénnyel emlékeznek meg a vasút fennállásának száza­dik évfordulójáról. F. A. MAGYA­­ SZÓ 1983. július 7­, csütörtök A Petőfi­ brigád emléktúra mai útvonala A Tisza menti és a csantavéri felderítők kerékpáros alakulata, mely az elmúlt hat nap alatt több mint 400 kilométert tett meg a Petőfi brigád bácskai önkéntesei­nek útján, részt vett a harcosok napi balmáni ünnepségen és út­közben csaknem negyven helyen tisztelgett az elesett harcosok és a fasiszta terror áldozatainak emlékművei előtt, tegnap óta a kanizsai község településeit járja. A­­csapat a mai délelőttöt Ador­jánon tölti, délután kezdi meg út­ja utolsó szakaszát Kanizsáig. Ka­nizsán délután fél ötkor várják a csapatot az elesett harcosok emlékművénél, a városháza előtti parkban. A nagy utat megjárt csapat üdvözlésére megjelennek a Harcos Szövetség kanizsai szerve­zetének tagjai, ifjak és polgárok. Az ünnepi beszéd után a csapat A harcosok örökké élnek címmel ünnepi műsort mutat be, majd a Harcos Szövetség Községi Választ­mánya fogadást ad a felderítők tiszteletére, akik tizenegyedszer tették meg ezt az utat a hagyo­mányok ápolásáért. esy Külföldön élt hazánkfiai Újvidéken A Kivándoroltak nyara rendez­vénysorozat keretében hazánkban járt egy száztagú külföldön élő jugoszláv küldöttség, három mű­velődési egyesület tagjai és a ka­nadai, ausztráliai, argentínai és egyesült államokbeli jugoszláv klu­bok képviselői. Az idén éppen harmincadszor látogattak haza a jugoszláv kivándoroltak, hét na­pot töltöttek Szerbiában, kettőt pedig Vajdaságban, ahol a kiván­doroltak tartományi közösségének elnöke, Milan KOJIČAN fogadta és üdvözölte őket tegnapelőtt. A kül­döttség a délutánt városnézéssel töltötte, majd művelődési egyesü­leteik (a melbourne-i Jugokolo, a perthi Zavičaj és a kitchineri Mo­rava) az Újvidéki Nyár rendez­vénysorozat keretében felléptek a Szerb Nemzeti Színház előtti té­ren. Elbeszélgettünk néhány hazánk­fiával. KIREC Ilonka ma ötgyermekes anya, 1960-ban vándorolt ki fér­jével egy baranyai kis faluból egyenesen Kanadába, s most To­ronto közelében él. Eleinte nagyon nehezen találta fel magát a nagy­világban, de a kitartó, szorgalmas munkást azért ott végül mégiscsak megbecsülik, mondta. Ilonka csa­ládja a Bratstvo-jedinstvo elneve­zésű jugoszláv szervezethez csat­lakozott, ahol a nemzeti, vallási stb. hovatartozásra való tekintet nélkül teljes az egyenjogúság, ki­tűnő a légkör. KIREG­ Janika, aki eljött édesanyjával, már Kanadá­ban született, de kitűnően beszél magyarul, habár az iskolában mindent angol és francia nyelven tanul. A bajsai PETŐ József 19 éve ment ki az ausztráliai Brisbane-ba egyszerű kalandvágyból, s eleinte bizony „rabszolgasorsa” volt, ül­tetvényen dolgozott, cukornádat vágott, pedig szakképzett asztalos. Ma már saját bútorgyára van, ahol főleg külföldieket alkalmaz, (pél­dául jelenleg is 15 jugoszlávot). Különben aktív tagja a queenslandi jugoszláv központnak, a Jedinst­­vónak, amelyről szuperlatívuszok­­ban beszél. Kivándoroltjaink mind nagyon elégedettek az itthon töltött na­pokkal, s nekünk is bebizonyítot­ták, hogy nem felejtik el, honnan származnak. J. L. G. Az újvidéki Sonja Marinkovic Művelődési Egyesület tagjai külföldön élő jugoszlávok népi együtteseinek képviselőivel. Kevés a rakpart Folyami flottánk nincs kellőképpen kihasználva­­ A Tartományi Közlekedésügyi Bizottság üléséről Tartományunkban van hazánk szárazföldi hajózható vizeinek 67 százaléka. A természeti adottságok megvannak ahhoz, hogy erős folyami flottánk legyen — mégsincs. Sőt, a meglevő hajók sincsenek kellőképpen kihasználva. Ennek egyik, talán legfőbb oka, hogy kevés a rakpart, a meglévők pedig gyengén vannak felszerelve. A Tartományi Közlekedésügyi Bizottság tegnapi ülésén a fo­lyamhajózás időszerű problémáit vitatta meg, és a jelenlevők töb­bek között leszögezték, hogy mi­előbb korszerű rakpartokat kell kiépíteni folyóinkon és csatornáin­kon. Folyami flottánk tavaly össze­sen 144 millió dinár beruházási hitellel volt terhelve. Ebből az összegből 61 millió dinárt sikerült visszafizetni, 83 millió dinárt nem. Mivel időközben a dinár értéke esett a dollárhoz viszonyítva, és mivel a tartozás zöme külföldi hi­tel, a fenti összeg az­ idén jóval nagyobb. A bizottság tagjainak véleménye szerint a hitel vissza­fizetésének lehetőségéről szélesebb fronton kell tárgyalni. A továbbiakban szó volt még a hajózási törvény módosításáról. Parázs vita alakult ki a törvény azon szakaszával kapcsolatban, amelyben a hajózási munkaszer­vezetek megalakításának egyik fel­tételeként meg van határozva a ra­kodótér befogadóképessége. A meg­levő törvény szerint ez legalább 10 000 tonna kell hogy legyen. Egye­sek szerint ezt a feltételt törölni kellene a törvényből, mivel hátrál­tatja a hajóval való teherszállí­tás fejlesztését. Mások szerint a törvény ezen szakaszának törlésé­vel a folyami közlekedés is olyan helyzetbe kerülne, mint a közüli, mindegyik község valamennyi munkaszervezete külön hajózási alapszervezetet létesítene, és ezzel megdrágítanák a hajóval való teherszállítást. A bizottság ülésén az az álláspont alakult ki, hogy erről a kérdésről szélesebb körű vitát kell szervezni. N. Z. ZOMBOR Mind több az új előfizető a Zastavában Érkeznek a személygépkocsik a helyi lerakatba — Az árdrágulás után vásá­rol-e valaki személygépkocsit? — érdeklődtünk a Zastava eladási osztályán Zomborban. — Mi is meglepődtünk azon, hogy továbbra is nagy az érdek­lődés a személygépkocsik iránt. Eddig valójában nem volt időnk az előfizetések összegyűjtésére, mert szinte minden alkalmazot­tunk a gépkocsi-leszállítással volt elfoglalva. Az utóbbi időben rend­szeresen érkeznek a személygép­kocsik Zomborba, jórészt sikerült behoznunk a leszállításban észlel­hető lemaradást, ezekben a napok­ban is érkeznek az autók, úgyhogy több­­vásárlónak is eleget tehe­tünk, nyaralásra személygépkocsi­val utazhatnak. Matói: tehát kedd reggeltől ismét gyűjtik az előfi­zetéseket, most már minden be­jelentést elfogadtunk. A korábbiak­kal együtt száznál is többre te­hető azok száma, akik új áron vásárolnak gépkocsit — mondták a Zastavában. Zomborban a gépkocsik gyári árát kell befizetni, néhány kere­settebb típus gyári árát közöljük. Zastava 750 LE 129 000 dinár, Zastava 350-es 131 480, Jugo 45-ös 197 500, Zastava 101 GT 55 három ajtóval 215 000 dinár, Zastava 101 GT, 55 öt ajtóval 225 000 dinár, Zastava 101-es GT 65 három aj­tóval 220 000 dinár, 101-es GT 65 öt ajtóval 230 0­­0, 101-es GTL/55 három ajtóval 235 000 dinár, 101- es GTL.55 öt ajtóval 2­15 000 di­nár, 101-es GTL/65 három ajtó­­val 240 000 dinár, 101-es GTL 65 öt ajtóval 250 000 dinár, Zastava 128-as 1100 — 269 000 dinár, Zas­­tava 128.1300 ccm­ 286 000 dinár, 126-os P 137 700 dinár, 125-ös P 23­6 000 dinár, Polonez 1500-as 256 000 dinár, Lada kombi 260 000 dinár, Lada 1300-as L 280 900 di­nár, Lada 1500-as L 290 000 di­nár, Lada 1200 S 259 06­ 1 dinár és Fiat Argenta 2000-es 590 900 di­nár. A gyári árhoz hozzászámítják még a szállítási költségeket, Zom­borban a népszerű Zastava 750- es 14 százalékos az adó, a többi kocsi esetében pedig 20 százalék. T. L. KIKINDA VAGYON- ÉS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁSI KÖZÖSSÉG Kihez kell fordulnia a biztosítással kapcsolatban? A csókai és törökkanizsai községekben lakó biztosítottak figyelmébe Mint már közöltük, a Kikinda­ Vagyon- és Személybiztosítási Kö­zösség a minőségesebb szolg­álta­­tásnyújtás érdekében az ügyköré­be tartozó három község területét felosztotta, így most a terepháló­zat minden dolgozójának saját öve­zete van, amelynek keretében önállóan végzi a biztosítással kap­csolatos teendőket. A megállapí­tások szerint a biztosítottak ilyen módon pontosan tudják, kihez kell fordulniuk, ha kár éri őket vagy pedig, ha fel kell újítaniuk a köt­vényt. A terephálózatnak több­­ előnye van: nem fordulhat elő. S hogy a biztosítottak egyik sze­­­­mélynél biztosítják gépjárművei­­­­ket, a másiknál a háztartást, a­­ harmadiknál a veteményt stb. Ha viszont jogaikat kell megvalósí­taniuk, nem tudják, kihez kell fordulniuk. A múlt csütörtökön közöltük a kikindai község öve­zetekre való felosztását, valamint a­­biztosítási közösség felhatalma­zott dolgozóinak nevét és az ügy­körükbe tartozó utcákat. Ezúttal a csókai és a törökka­­niizsai községekben működő kiren­deltségek dolgozóinak nevét kö­zöljük és az ügykörükbe tartozó utcákat. Megismételjük ezúttal is, hogy a biztosítottak számára fon­tosabb, hogy megjegyezzék ma­guknak, melyik övezethez tartoz­nak, mint a biztosítási közösség dolgozójának nevét, azért, mert káderváltozás történhet, az öveze­tek azonban egyelőre nem változ­nak. 1. Ovoraik Svetozár (Csóka) Utcák: Tito marsall (a páratlan oldal), Testvériség—egység: Boris Kidrič, Sutjeska, Voja Voljvocscc, Potleka, Zeleanicka, Sencanska, Vinogradska, Đuro Danskié, Marko Zrenian­in. 13. v. brigád, Elesett hősök. Radnicka, Dózsa György, Petőfi Sándor, Morava, Vardar és a Vak Kanadáié, valamint az I. L. Ribar egy része a Tito marsall utcától kezdve. 2. Stojkov Simiša (Csóka egy ré­sze és Feketetó) Utcák (Csókái: Tito marsal (a páros old®!), Mosa Pijade, Branko Radn­cevic, Október 9-e, Jadranski, I. L. Ribar (a Tito marsall utcá­tól), Vuk Kanadáié (a Tito marsall utcától), Makszim Gorkij és Peter Drapson, valamint Feketetó falu. Törökkanizsán szintig két dol­gozó végzi a biztosítással kapcso­latos teendőket. 1. Brankov Nedeljko (Törökka­­nizsa) Utcák: Tito marsall, 2. Zrenja­­nin, Zmaj Jova, Koca Kolerov, Stevipa Jovanovic, Tolsztoj, Oba­­ma, Október 7-e, Vinogradstea, Uroa Coba­nov, Sm 11 je­vacka (lakótömb), V. Kara­iáté, Zeljeznicka. Partizán, Uzun Mirko­V, Kosančić, Pionír, Elesett harcosok, I. L. R­ibsz, Jo­vén Popovic, Jovan Stajic, Zanad­­lijska, Dura J­akáié, Filié (lakó­tömb) és a környékbeli tanyák, valamint Szanád falu. 2. Mincié Desanka (Tö­rökkani­­zsa) Utcák: Tito marsall (egy részei, ■la- a Tomié. Branko Radiéevié, Nikola Tesla, Valeeva, Edvard Kardelj, Boris Kidrdč, Vojvoda Misié, Vašarska. Svetozar Mlletié, Doerovoljaöka. Mosztár, Radniöka, Dos Ítélj és Gavrilo Princip. R I

Next