Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 178-192. szám)
1983-07-13 / 190. szám
1983. július 13., szerda PÉLMONOSTOR Fokozódik az érdeklődés A múlt csütörtökön ülést tartott a Szocialista Szövetség Pélmonostor községi választmányának oktatási koordinációs bizottsága. Az ülésen megtárgyalták a pélmonostori középiskolai központ szakirányú oktatásának első és második beiratkozási eredményeit, a November 29-e Népegyetem munkaprogramját és több más kérdést. A középiskolai oktatásról Szloboda János, a bizottság elnöke tartott beszámolót. Rámutatott, hogy a most következő iskolaévben már az első osztályokban kezdődik a szakirányú oktatás. A község területéről 700 elsős beiratkozását tervezték, ám a benyújtott tervből 11 szakra 640 tanuló beiratkozását hagyták jóvá. Az első és a második beiratkozási időszakban 510-en jelentkeztek a különböző szakokra. Az elért tanulmányi eredmény alapján válogatták össze a tanulókat. Érdekes megállapítani, hogy az idei elsősök beiratkozási eredménye eltérő a korábbiaktól. Észrevehetően emelkedett az érdeklődés a termelőmunka iránt, ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi időben a fizikai dolgozókat anyagilag jobban megbecsülik. Míg korábban csak az utolsó beiratkozási időszak után alakult ki az egyes szakirányok képe, az idén a fémipari szakon a 140 helyből már csupán 19 tanulót tudnak fölvenni. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági ágazaton is, ahol a dolgozóknak ma már lényegesen több a személyi jövedelmük, mint bármely más termelő és nem termelő munkában. A harmadik osztályba a beiratkozás még a régi módon történik. Lényegében megmaradt az érdeklődés az olyan elméleti szakok iránt, amelyek főleg a továbbtanulásra készítenek elő. A mezőgazdasági szakirányra azonban kétszeres a túljelentkezés. A harmadik osztályban összesen még 151 szabad hely van. Az ülésen szóvá tették azt is, hogy az idén nem nyílik állattenyésztői szak, habár az állattenyésztés fejlesztési programja sürgős megvalósításra vár, a Belylyei Kombinátban és a magánszektorban is. Veljko Bertié elmondta, hogy a Bellyei Kombinátban új, korszerű tenyésztelep épül, ahol legalább középfokú végzettségű dolgozók alkalmazhatók, mert az új berendezések kezelése nagy szaktudást igényel. Megemlítette továbbá, hogy mivel Baranya mezőgazdasági vidék, sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a mezőgazdászok, illetve földművesek képzésére. Ma már ugyanis a korszerű gépek, a modern technológus megköveteli a nagy szaktudást a társastermelők körében is. Szloboda János magiszter, a középiskolai központ pedagógusa szóvá tette, hogy sajnos még mindig mincs meg a kellő kapcsolat az iskola és a társult munka között. Eddig nemigen fordult elő, hogy a végzett mezőgazdász a saját földjén gazdálkodjon, s az iskolának azt a számot kellett figyelembe vennie, amennyit a Bellyei Kombinát alkalmazni tudott. Sajnos, még így sem lehet közel sem eleget tenni a beiskolázási tervnek, amialapján véve a társult munkához alakul. Még mindig vannak olyanok, akik kitartanak eredeti szándékuknál, s ha itt Pélmonostoron nem sikerül a felvétel a választott szakon, Eszéken iratkoznak be. Minden tanuló valakiben bízik, valamilyen összeköttetésben, akinek révén majd munkához jut, ez azonban megvalósíthatatlan. Ha a szakember igazán dolgozni akar, marad az átképzés, ami hosszadalmas és költséges. Mindezt el lehetne kerülni, ha alkalmazkodnának a szülők és a tanulók a fölkínált lehetőségekhez. A magyar tagozatokon az első osztályban három szakot nyitottak. Még mindig van hely, a tervezett hatvan tanulóból eddig csak 40-en iratkoznak be. A harmadik osztályba szintén három tagozaton várják a magyar tanulókat. M. V. Több ezren fürödtek Gomboson Egyre népszerűbb a gombosi strandfürdő. Vasárnap például legalább kétezer gyermek, fiatal és idősebb személy keresett felfrissülést a tó vizében. A parkolóhely környékén, valamint a strandon nagyobb a rend mint korábban a parkolási díj 20 dinár autónként, a felállított két tusoló is jó szolgálatot tesz. A víz tisztaságával sincs különösebb probléma, de még mindig elég sok szemét és hulladék kerül a vízbe. A gombosi strand egyre nagyobb népszerűségét az is bizonyítja, hogy a helybeli, hódsági, szerbmiliiticsi fürdőzök mellett igen sok szilágyi, szántai, eszéki, vukovári fürdőző is akadt. X. A. Hogyan pihen a falusi pedagógus? Az elmúlt héten még együtt láttuk a kupuszinai József Attila Általános Iskola pedagógusait, de már mindannyian a nyári szabadságra gondoltak, nyaralásra indultak. — Eléggé nehéz volt az elmúlt tanév. Habár az új iskolában igen jó körülmények között dolgoztunk, de azért ezt is meg kellett szokni. Az új iskolaépület tanártól, diáktól többet követelt, de annak nagyon örülünk, hogy jónak mutatkozik, a diákok nagyon vigyáztak a rendre, a tisztaságra. A matematikát tanítom, s külön öröm számomra, hogy ebből a tantárgyból igen kevés, mindössze két diáknak van gyenge osztályzata. Az igyekezet, a sok pólóra meghozta a magáét. Véleményem szerint a tavaszi nagy hajrá, a versenyek, szemlék sora meríti ki a diákokat, tanárokat. — Mivel sokat dolgoztunk az elmúlt tanévben, sokat is szeretnénk pihenni. A tengerre is elmegyünk, mert nem árt egy kis felüdülés, de a családi házunkat is rendbe szeretnénk tenni. Eléggé nagy munka a nyári nagytakarítás. Évközben nemigen jut idő komolyabb takarításra. A következő iskolaévre való előkészületekről sem szeretnék megfeledkezni — mondja Reznicsek Erika matematikatanár. Még azt is elújságolta, hogy a kupuszinai diákok szeretik a matematikát, Buják Endre, Guzsvány Marika, Molnár Veronka, Reznicsek Attila nagyon jó matematikus. Zsivó Péter pedagógus azt vallja, hogy a munka és pihentet. — Sok munka van a háznál, ahol mezőgazdasággal is foglalkoznak. Ezért mindenben segédkezem. A piacra, határba járok, a ház körül is bőven akad munka, de azért remélem, hogy horgászásra is jut egy kis idli. Nem megyünk a tengerre. Az első osztályosokat tanítom, szeretek a legkisebbekkel dolgozni. Addig nehéz, míg nem tanulnak meg írniolvasni. Az elsősöknek minden új, ők mindent akarnak tudni, örömmel, figyelmesen hallgatják az embert. Egy érdekes tervem is van. Mivel az elkövetkező tanévben a Hamupipőke című mesejátékot szeretnénk előadni, a gyerekekkel elhatároztuk, hogy korábban, már a nyáron megkezdjük az előkészületeket. Azért, hogy több időnk jusson a vendégszereplésekre — mondja. K. A. Reznicsek Erika Zsivó Péter APATII: Ismétlődik a régi mess Továbbra is gyér érdeklődés a termelői szakmák iránt • A magyar tagozatokra is kevesen iratkoztak be Nem valami fényesen sikerült a beiratkozás az apatini Božiđar Maslarić Fémipari Iskolaközpontban, valamint a Nikola Tesla Szakközépiskolában. A beiratkozás eddigi eredményei bizonyítják, hogy ismétlődik a régi mese, továbbra is gyér érdeklődés nyilvánul meg a termelői szakmák iránt. A fémipari iskolaközpontban például 15 hegesztő, ugyanennyi autószerelő, hajókovács, csővezető, 30 mezőgazdasági gépjavító, lakatos, vasesztergályos felvételét tervezték, de e tagozatokra csak 218 diák jelentkezett. A tervezett magyar tagozatok iránt egyáltalán nem nyilvánult meg érdeklődés. Az építészeti szakközépiskolában is hasonló a helyzet. Húsz kőműves helyett csak egy jelentkező akadt, a tervezett 150 helyett eddig csupán 20 jelentkező van a kőműves, ács, betonvasszerelő, vízvezeték-szerelő, szobafestő, csempéző szakmák tanulására. A fafeldolgozó szakmák iránt sincs érdeklődés. Egyszóval mindkét szakközépiskola mindegyik tervezett tagozatán még bőven van szabad hely, magyar tagozatokra is jelentkezhetnek a diákok. Augusztus 15-e és 19-e között lesz a harmadik beiratkozási időszak. Remélhetőleg akkor valamivel jobb lesz a helyzet a termelő szakmák tanulását illetőleg, mert akik máshonnan lemaradtak, kénytelenek lesznek oda iratkozni, ahol akad még szabad hely. Apatinban olyan kísérleti tagozatok nyitását is tervezik, melyekbe nyomban az általános iskola befejezése után be lehet iratkozni. E tagozatokon majdnem teljes a tervezett létszám. A nagy érdeklődés is bizonyítja, hogy a diákok, szülők egyaránt jónak tartják a megoldást, magyarán: a régi inasiskola módosított változatának felújítását. Csupán négy tagozaton van még szabad hely: hajómechanikusnak, hajókovácsnak, textilmechanikusnak, kötőnek jelentkezhetnek még az érdekeltek. A tervezett 150 szabad helyre 130-an jelentkeztek. Mindez azt sejteti, hogy a fiatalok már a befejezett általános iskola után el szeretnék kezdeni a kiválasztott szakma tanulását, az általános szakközépiskolát felesleges időpazarlásnak tartják. Másrészt, remény van arra, hogyha valaki három évig tanulja a szakmát, elsősorban a szakmatanulásra összpontosít, sokkal jobban elsajátítja a szükséges tudnivalókat. Ide kívánkozik még hogy az érdekelt munkaszervezetekben is jobban megszervezik majd a szakmát tanuló fiatalok gyakorlati oktatását. K. A. DUNATÁJ Szabadkán a Fiaim Most, a legnagyobb hőségben sem pihen a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület műkedvelő színészgárdája. Mint ismeretes, a tavasz folyamán szép sikert arattak Arthur Miller: Fiaim című drámájával. A lelkes csoport újra próbákat tart, hogy minél fölkészültebben lépjen föl a jövő szombaton Szabadkán a Városháza udvarában ugyanezzel a darabbal Úgy hallottuk, szeptemberben Topolyára Kanizsán, Örömen és Horgoson mutatkoznak be, utána pedig Doroszló, Kupuszina és Telecska következik. Megbeszélések folynak arról, hogy az Újvidéki Rádió 25 perces felvételt készít a drámáról a zomboriak előadásában. h. á. Húsz éve a vásárlók szolgálatában Vérbeli kereskedő a mindig mosolygós VÖRÖS István, a zombori Régi áruház műszaki osztályának vezetőhelyettese. Két évtizeddel ezelőtt lépett munkaviszonyba, és azóta sem gondolt arra, hogy máshol keressen boldogulást. — Tizennégy éves koromban kerültem ide, két és fél évig inaskodtam. Nehéz volt az inas élet. Akkoriban még nem volt takarítónő, nekünk kellett tisztán tartani az üzletet, télen miénk volt a fűtés is. Az árut kerékpárral hordtuk szét a városban a megrendelőknek, nem úgy mint most. öten inaskodtunk, de csak ketten maradtunk az áruházban. A másik három nem tartott ki, inkább külföldön keresett boldogulást — emlékszik vissza a kezdetre. — Nem bánta meg, hogy itt maradt? — Szép, változatos ez a munka. Egyáltalán nem bántam meg, hogy kitartottam. Napról napra új emberek jönnek az üzletbe, nagyon sok ismerősre, barátra tettem szert az elmúlt évek során. Nekem nagyon unalmas lenne Németországban állandóan egy gép mellett dolgozni. Bőröskereskedőként fejeztem be az iskolát, de mindig a műszaki dolgok érdekeltek, s így kerültem erre az osztályra. Mindig volt valami újdonság, és igyekeztem alaposan megismerkedni vele. Otthon például mindent magam javítok meg. — Igen. Akkoriban még rá kellett beszélni a kedves vevőt, hogy vásároljon, mert válogathatott tetszés szerint az üzletekben, nagy volt a konkurrencia. Egy-két éve azonban sokkal gyengébb a kínálat. Most könnyű eladni az árut. Nem válogatnak a vevők, mert nem nagyon van miben. Mint minden szakmának, a kereskedőinek is megvannak az árnyoldalai is. Vörös István erről a következőket vallja: — Tönkre megy az ember lába, itt állandóan talpon kell lennie Az sem mellékes, hogy két váltásban dolgozunk, ily módon szórakozásra nem igen jut ideje az embernek. — És a kereset” — Tizennégyezer körül. Négyöt éve is ennyit kerestem. A forgalom után kapjuk személyi jövedelmünket. Nemigen vagyok vele megelégedve, hiszen mindennap drágább az élet. Albérletben lakom háromtagú családommal, nem sikerült még lakáshoz jutnom, húsz évi munka után sem. És ezt egyáltalán nem tartom helyesnek, mert azok is kaptak már lakást, akik rövidebb ideje dolgoznak, és kevésbé vannak rászorulva mint én. Tettem is panaszt, emiatt, de eddig nem járt járt eredménnyel. H. A. : Húsz év megváltozott is alatt sok minden a kereskedelemben Vörös István 5 Megbonthatatlan kötelék Az elmúlt tizenöt év alatt kétségbeejtően csökkent a gólyák száma, úgyszólván az egész világon. Ez leginkább a vegyipar rohamos fejlődésének, a mérgezett vizű tavaknak, apróbb állóvizeknek köszönhető. Megritkultak a békák és ez egyben a madarak fő eledelének az eltünedezését is jelentette Bizonyos adatok szerint Svájcban 1949, Svédországban pedig 1957 óta nem láttak gólyát. Hollandiában 1974 óta mindössze nyolc gólyapár él, holott még az 1968-ban kiadott Állatok kislexikonában az van feltüntetve, hogy e madarak különösképp jól érzik magukat a holland vidékeken és nálunk, ahol az emberek annyira szeretik őket, hogy, a kéményekre kosarakat, kerekeket erősítenek a jövendőbeli fészek alapjául. Sajnos, ezeket a madarakat egyre ritkábban látni, nem térnek vissza fészkeikhez. A mintegy tízezer kilométer hosszú úton sokuk elpusztul, villanyvezetékeken leli végzetét és a visszatérők is gyakran szállnak le üres kéményre, melyen megsemmisítették a fészket. A természetes környezet elszennyeződése egyre nagyobb károkat okoz. A halastavakból eltűnnek egyes halfajok, az erdőkből vadállatok, nem olyan élénk a hajnali madárhal és nem hallani a gólyák kelepelését. Vajon fennáll-e a lehetőség, hogy helyreállítsuk pici bolygónkon a biológiai egyensúlyt, hogy az ember emberi módra éljen, ne rombolja az őt övező természetet és evvel együtt önmagát, hogy a gólyák úgy térjenek vissza régi fészkeikre, mintha hazajönnének? Ezekre a kérdésekre csak egy felelet adható: ésszerűvé kell változtatni az egész emberiség létezésmódját. Az időbeni, szakszerű természetvédelem könnyebb és gondtalanabb életet biztosít, szóhoz juttatja a már-már feledésbe merült emberi érzéseket. A mi egyedüli feladatunk, hogy békében éljünk és ehhez bőven van hely a Nap alatt. Utóvégre mindannyiunkat a „gólya hozott” ... CIRKL Zsuzsanna