Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)

1983-07-20 / 197. szám

1983. július 20., szerda Teljesen befejeződött az aratás Vajdaságban összesen 1,7 millió tonna búza került a tárolókba Tartományunkban az aratás be­fejezettnek tekinthető, habár a községi illetékesektől beérkezett adatok szerint a 395 260 hektáros vetésterületnek még körülbelül az egy százalékán vár betakarí­tásra a vetés. Megközelítőleg 1,8 millió torma kenyérgabonát arat­tak é­s ebből mintegy 1,7 millió tonna került a tárolókba, vagyis a termés 95,4 százaléka, beleszá­mítva a magbúzát is. Ezt leszá­mítva összesen valamivel több mint másfél millió tonna búza került a malomipari munkaszer­vezetekbe. A legújabb adatok szerint az átlaghozam 4,6 tonna hektárján, 4,8 a társadalmi és 4,.. a magán­­szektorban. A hozam egyébként vidékenként igen eltérő. A végle­ges adatok szerint a temerini termelők járnak az élen a hektá­ronkénti 5,81 tonnás átlaghozam­mal, nem sokkal maradnak le a mitrovicai, petrőci, pancsovai és kovimi termelők sem. Észak- Bácskóban és Bánátban termett legkevesebb. A csókai községben hektáronként mindössze 3,18 ton­nát. Törökk­anicsan 3.27 tonnát,­ Kanizsám 3.41 tonnát, Zentán 3.78 tonnát. Szabadkán 3.87 tonnát arattak. Az aratást több ízben félbesza­kította az eső, megnedvesí­tette a szemet, és emiatt többször üzembe kellett helyezni a szárító­kat. A mag minősége kielégítő, hektritersúlya 75—80 kilogramm a frngban. A vajdacségi termelők az átadott termény 70 százalékáért már a pénzt is megkapták. A termény kifizet p**vféleké­pt pínes fennakadás, a bankok biztosítot­ták a búza kifizetéséhez szüksé­ges pénzt. Befejezettnek tekinthető az őszi és a tavaszi árpa aratása is. Őszi árpából összesen mintegy 94 000 tonna termett és tavaszi árpából is körülbelül 95 000 tonnát taka­rítottak be a termelők. Az olaj­repcének is 97 százaléka bizton­ságban van. Olaj­repcéből körül­belül 21 000 tonnát takarítottak be, legnagyobb részét, valamivel több mint 20 000 tonnát a társa­dalmi szektorban. Egyébként az olajrepce betakarítása is befeje­ződött a 8500 hektáros vetésterü­­­­let 3 százalékán, az olaj­repcét va-­­ tószínűleg lekaszálták takarmányo­­ nak a termelők. Mivel az idén jóval korábban­­ arattunk, mint máskor, kedvező­­ feltételek teremtődnek a másod­­vetésre. A legújabb adatok sze­rint tartományunkban 11 000 hek­táron végezték el a másodvetést a társadalmi szektorban mintegy 7700, a magánszektorban pedig körülbelül 3400 hektáron. Legtöbb­­ silókukoricát vetettek, körülbelül 1 7500 hektáron, napraforgót 1500­­ hektáron zöldségféléket körülheh')) 1 1250 hektáron szóját 540 hektá- r­o•on, kukoricát szemtermés céljá- | ból 127 hektáron és egyéb takar-­­ mánynövényt megközelítően 100­­ hektáron. Meg kell jervezzni, hogy a másodvetés serkentőére­­ irányuló akció nem járt teljes sikerrel hiszen lehetőségeink en­nél sokkal megjobbak. A szub- f­lek­tív fagyarkocsáink mellett a ninvfelió vetőmag biápvvn is köz­­relá­tozott phbnn, hnvv mint’Össze linón hí-’-'-mon végeztük el r. másodvetést. P. B. E. ÚJVIDÉK Menekülés a vízbe a kánikula elől Sok dolga volt tegnap a mentőszolgálatnak Tegnap a déli és kora délutáni órákban kihalt volt a tartományi székváros központja. Tizennégy órakor a Tartományi Hidrometeo­­rológiai Intézet műszerei 32 fok feletti hőmérsékletet jeleztek, de ahogy megtudtuk, a maximális hő­mérséklet ennél 2 Celsius-fokkal magasabb volt. A város apraja-nagyja a Duna melletti strandon vagy a városi uszodában keresett felfrissülést. Délig a strandon 1500 belépőjegy kelt el, 16 óráig pedig további 3000. A víz hőmérséklete 24 Cel­­sius-fok volt. Božiđar VUKAŠI­­NOVIC, a strand igazgatója el­mondta, hogy hetente elemzik a Duna vizét. A legutóbbi vizsgálat, fürdésre alkalmasnak nyilvánítot­ta a Duna vizét Újvidéknél. A Varasini Vendéglátóipari Mun­kaszervezet négy, üdítőt árusító elárusítóhelye, egy hússütödéje, kukoricafőzője és fagylaltelárusí­tóhelye végzi a fürdőzők élelem­mel, itallal, csemegével történő el­­látását. Slobodan BEŠIC elmondta, hogy­ egy ilyen forró napon, mint a tegnapi, 1000 fagylalt, 1000 cső főt kukorica, 5000 üdítő kez­el. A városi uszodában délig 1200 jegyet adtak el. A mentőszolgálatot jó néhány­szor tárcsázták, de minden alka­lommal csak az ügyeletes vála­szolt a hívásra. Mint megtudtuk, a három ügyeletes orvos terepen volt, a mentőszolgálat ügyeletes száma pedig szünet nélkül csen­gett. Csupán a délelőtt folyamán több mint 90 esetben siettek az ügyeletes orvosok a helyszínre. Fé­lig a szívbeteg és asztmás bete­gek szorultak orvosi segítségre. Sok ember ájult el (főleg időseb­bek) a város utcáin a nagy for­­róságban. A Tartományi Hidrometeoroló­­giai Intézetben szerzett értesülése­­ink szerint ma éjjel valamelyest lehűl a levegő­ hőmérséklete és enyhe borulás várható. RADVÁNY Elvira ZOMBOR Csak 1 óráig lehet fürödni a medencében Sokan kifogásolják Zomborban, hogy a Mostonga sportcsarnok melletti nyitott fürdőmedence dél­előtt 10-től csak délután 6 óráig tart nyitva. Azoknak, akik fél 3-ig dolgoznak, vajmi kevés idejük ma­rad arra, hogy fel­üdüljenek a kü­lönben igen népszerű fürdőhelyen. Értesüléseink szerint az idén a magas árak miatt jóval keveseb­ben mentek a tengerpartra a­zom­­bori községből, mint azelőtt. In­kább a környező fürdőhelyeket ke­resik fel. Bezdánban benépesült a mintegy 800 víkendház, sokan töl­tik szabad idejüket a batinai Zöld­szigeten is, valamint a gombosi strandon. A zombori mentőszolgálat ille­tékeseitől arról értesültünk, hogy nem okozott különösebb gondot a kánikula, de az utóbbi napokban két beteget kórházba kellett szál­lítani­ napszúrás miatt. A vendéglátóipar feladata ma­gaslatán áll, a fürdőzők nehezen jutnak­ üdítő italhoz a bezdáni és gombosi strandokon. H. A. MAGYAR SZÓ A zentaiak kiköltöztek a Tisza-partra Ezekben a napokban, amikor a hőmérő higanyszála a déli órák­ban állandóan 37—38 fokot mu­tat, elnéptelenedett a város. A zentaiak többsége kiköltözött a Tisza-partra. Azok, akik évi sza­badságon vannak, már a kora reg­geli órákban megszállják a stran­dokat, a többiek pedig a munka­idő befejeztével igyekeznek oda. A hídlábbal szemben, a halász­­csárdánál, a nagy kanyarban, a Szanád alatti folyóparton, a komp környékén és a Tiszavirág elne­vezésű uszálynál sürgölődnek. Leg­többen a tiszai halászcsárdánál vannak, de ez érthető, hisz ez az egyedüli fürdőtelep, ahol­­ megfe­lelő az ellátás, kapható üdítő ital. Ezen a víkendtelepen kis fűsze­resbolt van, nyitva tart reggeltől késő estig, emellett működik az étterem, lángost is lehet venni. A többi strandon nincsen semmilyen szolgáltatás, víz sincs. Megemlít­hető, hogy Zentánál az idén több áldozatot szedett a Tisza, mint az utóbbi években. Eddig öten lelték halálukat a Tisza hullámaiban. Úszómester vagy elsősegélynyújtás sehol nincs, még a halászcsárdánál sem, s a polgárok főleg ezt hiá­nyolják. Az ötödik áldozat hétfőn fulladt a fo­yóba a halászcsárdá­nál, mégpedig sokak szeme lát­tára merült el a hullámokban. A nyakában levő kislányt kimentet­ték. A város két uszodája is tele van, főleg a gyerekek lubickolnak itt.­­ Hiányolható, hogy napozóterasz nincs, pedig azt évről évre ígérik.­­ A medence mellett levő kis bü- i főben pedig italon kívül szinte semmi más nem kapható. K-t ! NYÁRI HELYSZÍNELÉS Rekkenő hőség Falicson A fürtjd­ők ezrei hűsítik csokat a tóban A palicsi meteorológiai állomás jelentése szerint tegnap délben a hőmérő higanyszála 31 Celsius- fokra szökött fel. A hőmérséklet már a reggeli órákban is elérte a 20 fokot, s a nap folyamán ár­nyékban 33 fokot mértek. A Pa­­licsi-tó vize az átlagosnál mele­gebb volt, kora reggel 26 fokot mértek a meteorológusok. A város elnéptelenedett, a for­ró aszfaltról Pallosra menekültek az emberek, a strandon rengeteg a fürdőző. A nagy strand kabin­szolgálata kifogástalanul működik, főtt kukoricán és lángoson kívül malacpecsenyét és roston sült hús­féleségek is kaphatók. A víkend telepen egy egész sor vállalati ét­kezde kedvező áron kínálja készít­ményeit, különösen a Zorka és a November 29-e Hú­árugyár étter­mei népszerűek. Rendkívül nagy forgalmat bonyolít le a víkend­­telep: önkiszolgáló, amely min­dennap reggeltől estig nyitva tart A községi felügyelőség jelentése szerint a Pa­icsi-tó váza kifogás­talan. Az idén a víz magas hőfoka ellenére sem történt halpusztulás, sőt több a hal, mint bármikor. A horgászok százai hódolnak hob­bijuknak a Vér-tó partján. A sétaerdei medencénél már kedvezőtlenebbnek tűnik a hely­zet. Egymás hegyén-hátán tolong­nak a strandolók. A köztisztaság közepesen elfogadható, az ellátás, a vendégek kiszolgálása, a kabin­szolgálat sem kifogástalan. g­­g. BELPOLITIKA 7 ­ Új adópolitika az igazságtalanságok ellen Kizárólag a nem munkával szerzett jövedelem elvonásáról van szó . Egyben a stabilizációt is szolgálja Az adópolitika bejelentett megváltoztatása sokak számára úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Hirtelen, váratlanul. De csak azért, mert nagyon régóta beszélünk róla, pontosabban az in­dokolatlan szociális különbségek enyhítésének szükségéről, s eddig szinte semmit sem tettünk. Ez a dl­­aszi'-kusaak 1 '•, • . .n /.kedés­javaslat, viszont valóban fordulatot jelent ezen a téren. Természetesen olyan értelemben megkérdőjelezhető, hogy miért ilyen hirtelen, miért javasolja a kormány például a külön jövede­lem és az ingatlan alapján szerzett jövedelem „erélyes” megadóztatá­sát (Florijančič szövetségi pénzügyi titkár szavai), miért kell ezt a megállapodástervezetet gyorsított eljárással előterjeszteni a Képvise­lőháznak. Egészen bizonyos, hogy a képviselőházi küldöttek ezt nem csak megkérdezik, hanem meg is kérdőjelezik, vagyis egy részül­ kifogásolja majd. Annál is inkább, mert, amint Florijančič titkár a múlt heti sajtóértekezletén közölte, a kormány megfelelő szervei, vagy­is egyebek között a pénzügyi tit­kárság, a köztársaságok és tarto­mányok megfelelő szerveivel együt­tesen munkálták ki a javaslatot, s immár két éve dolgoznak rajta. Ez a közlés tulajdonképpen in­dokolni kívánja a gyorsított eljá­rást, de lényegében ellene szól, mert hiszen, ha egy témán két évig dolgozik a szakapparátus és az ad­minisztráció, miért kell akkor két hónap alatt, vagy ennél rövidebb idő alatt­ dönteni róla a legfelső önigazgatási intézménynek, a Szö­vetségi Képviselőháznak. Nem va­lószínű azonban, hogy ez esetben valóban lényeges ez a kérdés, hi­szen a JKSZ XTI. kongresszusa, fő­leg pedig az ott elfogadott elveket konkretizáló úgynevezett Kraigher­­bizottság megállapította, hogy az utóbbi évek fejlődése kiélezte a szociális különbségeket, s emiatt gyors intézkedésre van szükség. A Kraigher-bizottság a szociál­politika hosszú távú alapjaira, vo­natkozó tanulmányában és előter­jesztésében egy szóval sérti említi ugyan az adópolitikát, de világos, hogy ezzel jelentős mértékben be­folyásolni lehet a szociális problé­mák enyhítését. A különjövedelem és az ingatlan alapján szerzett jö­vedelem külön adóztatása erre épül, és ennek a szellemében tör­ténik. Arról van szó ugyanis, hogy hosszú időn át nem volt megfelelő kapcsolat fejlesztéspolitikánk és szociálpolitikánk között. A gazda­ság fejlesztésekor, a túlméretezett beruházásokról való döntésekkor nem vették kellőképpen figyelem­be a szociális helyzetet, azt hogy 6,5—7 millió ember vándorolt el faluról városba, s a beruházások­nak a foglalkoztatás növelését na­gyobb mértékben kellett volna szolgálniuk, mint­ ahogyan szolgál­ták. Ma már,tudjuk, nem kizáró­lag a szupermodern gyárakat kel­lett volna építeni, amelyek világ­viszonylatban nagyon is átlagos jövedelmet hoztak. A tudományos felmérések alap­ján született megállapít­ásnak az a lényege, hogy beruházásaink ter­helték meg a legnagyobb mérték­ben gazdaságunkat (nem az általá­nos és a közös fogyasztás) s a va­lóban jelentős pénz nem hozta meg a várt hasznot. Ezt objekt­ív­nek tekinthető nemzetközi kimuta­tások bizonyítják a legmeggyőzőb­ben: Jugoszlávia a Nemzetközi Fej­lesztési Bank által figyelemmel kí­sért 125 ország közül 1830-ban tár­sadalmi terméke magassága sze­rint 37. volt, a személyi fogyasz­tás szerint 102. (tehát jelentősen elmaradt), az általános és közös fogyasztás szerint (amit nálunk gyakran a bajok alapjául monda­nak) 30. helyen, a beruházások sze­rint pedig az 5. helyen. Ez nem lenne baj, hiszen a rendkívül gyors fejlődésnek lehetne tanúja, ha a befektetett pénzt megfelelően ka­matoztattuk volna. Ez azonban nem így történt, a beruházások hatékonyságát tekintve a 28. he­lyen vagyunk, vagyis nem egészen egyötödét használtuk ki a lehető­ségeknek (1970 és 2010 között). Minden elmélyültebb elemzés azt mutatja, hogy ennek a következ­ménye sok mai gazdasági gondunk. A szociális különbségek elmélyülé­sének gyökerét a Kraigher-bizott­ság ebben a túlméretezett infláció­ban és a megengedhetetlen ágazati jövedelemszerzési különbségekben látja. A befektetett pénz gyenge hasznosítása a jövedelmet kisebbí­tette és kisebbíti, az infláció elér­tékteleníti a munkát, az indokolat­lan ágazati különbségek pedig meg nem keresett és mer rém érdemelt jövedelemhez juttatják a dolgozók jelentős részét. A gazdasági nehézségek tovább súlyos­bították ezt a problémát, növelték az egyenlősdit a társult munka szervezeteiben, s emiatt mind rosszabbul értékelték az al­kotó, a fejlesztés és jövedelemszer­zés szempontjából leggyümölcsö­zőbb munkát. Ennek reális alapja a szolidaritásvállalás volt, s ma is az. Hiszen meglehetősen hosszú időn át úgy véltük, hogy azt vala­­j vvócnak '• ••■ 1 r6r' H‘/v ' '\7. pedig nem létezett. Ezért mondja a Kraigher-bizottság, hogy lassan áttevődött az államra, amely nem járhatott el másképpen, mint csak a bajokat gyógyította, a megelőzés­sel maga sem törődött eléggé. A személyi jövedelmek nagy és indokolatlan ágazati különbsége és a minőségi munka leértékelése okozta elsősorban azt, hogy az em­berek munkahel­yük­ön kívül igye­­keztek minél többet keresni. Na­­gyobbrészt illegális vagy f­élillegá­­lis munkával. Ennek alapján jutot­tak jelentős jövedelemhez, s ennek alapján jöttek létre mind nagyobb szociális különbségek, vagyonok, ingatlanok, amelyek újabb jövede­lemforrásául szolgálnak. Természe­tesen ide tartozik a gyors fellelés­sel járó különféle újabb lehetőség, manipulálás, a meglevő n^z kü­lönféle hasznosítása, profitálása. Ezt a rvi ivén valóan nem munká­val szprzett pénzt kívánja most társadalmunk (legalábbis ez* ia^’a­seMa a Szer/ek­órfi ^Zéer^hqjtó Ta­­­nácst bevonuk külön adók áb­n. P^art ia'^acnliq külön Ijnrpcot és in^a + len alani-in Szerzett orvj ^OZ+íjfósát. "p-/ пт’’1тт0г»,г''1г|ал az frlen *een Vip‘--,ro''ntt l^e^g arruf P 9znr»jó|r~0- рг>1^ ђрп«глггЈ14>''ЦГ| plöi a П'Ü *y\ó«í 5r>f r»S pimiónak kell követnie, s ami a stabilizációs politikának ennyen szerves része, mint a szociálpoliti­kának. LOVAS István Produktív foglakoztatás A foglalkoztatottaknak termelé­kenyebb munkát kell veszniük, hogy ezúton lehetőség nyíljon az új munkahelyek nyitására — hangsúlyozta a Szlovén DNSZSZ Köztársasági Választmányának El­nöksége. A foglalkoztatás­­politi­ka érvényesüléséről tárgyalva az Elnökség tegnap jóváhagyta a Szo­cialista Szövetség valamennyi szervének az e téridét munkáié­val kapcsolatos az össz társadal­­m­i-m­etikai tevékenységre vonat­kozó akciótervet. A kisüzemi gazdaság téveszté­séről folytatott vitában az Ek­­­fszk cég megállapította hogy a kis­gazdaság legfontosabb gazdasági tényezőjének a társult munkának kell lennie. (Tanjug) Jó a vetés állapota A májusi szárazság után június második felében ás­z júliusban tartományszerte több ízben is volt kiadós csapadék, amely többször félbeszakította az aratási­­ munkálatokat, ugyanakkor í­s rendkívül jót tett a tavasz­­i szál elvetett haszonnövén­­­nyeknek: a kukoricának a­­ cukorrépának, a naprafor- I­gónak és a számnak. Ugyan- I csak­­hozzásegített ahhoz,­­ hogy a talajban tartalék­nedvesség halmozódjon fel, ami igen kedvező feltétele­­ket teremtett a másodvetés­re. Mivel a talajban elegendő­­ nedvesség van, az utóbbi na­pokban bekövetkezett káni­kula n­em okoz kárt a vetés­ben. A növények megfelelő­képpen fejlődhet­nek A­ szakemberek véleménye szerint a tavasszal főidőé­r­e került haszonnövények ál­l­­­­pota jó. I________________________-I­ P-a

Next