Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)
1983-08-07 / 215. szám
1983. augusztus 7., vasárnap LI. BREZSNYEV: Bajkonur első napjai A szovjet űrhajózás fejlődéséről (11.) Emlékszem, nem sokkal újév előtt egy este sokáig üldögéltünk együtt, számos bonyolult problémát kellett tisztáznunk. Búcsúzás előtt Szergej Pavlovics elmesélte annak a száz palack francia pezsgőnek az esetét, amelyet váratlanul kapott tervezőirodája. Kiderült, hogy valamilyen párizsi borszakértő arról vitatkozott barátaival, hogy az embernek sohasem nyílik alkalma a jövőben sem, hogy meglássa a Hold „tarkóját”. A fogadás után azonban mindössze pár hónappal automata űrállomásunk sikeresen megkerülte Földünk természetes kísérőjét, és több fényképet készített éppen a tarkójáról! Nem sokkal rá megjelent „a Hold túlsó felének atlasza” is. A francia állta a szavát: elküldte a megígért száz palack pezsgőt a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának címére! Vágyaink megvalósulása Az első földlakó a világűrben... Mindig ragyogó mosolyú, élesen látó, mindig csodálatosan kiegyensúlyozott volt, és érezni lehetett, hogy mindez teljesen természetes jellemzője. Jurij Gagarin a mindennapi életben is bátor volt és egyszerű — ez volt egyéniségének leglényegesebb vonása. Amikor megismerkedtünk és elbeszélgettünk egymással, engem is mindjárt meghódított vele született intelligenciája, találékonysága, humorérzéke és természetes szerénysége, amelyet azután is megőrzött, hogy olyan hirtelen nyakába szakadt a világraszóló dicsőség. Be kell vallanom, hogy jómagam is meleg atyai szeretetet éreztem Sagarin iránt. A hőstette utáni külföldi utazásai során, amelyeken ez a fiatalember a legméltóbb módon képviselte egész népünket, egyes külföldi újságírók — mint ahogy ő maga mesélte később — a legkörmönfontabb kérdésekkel ostromolták. Voltak, akik a származásából akartak mítoszt csinálni. „Gagarin úr, mi jól A harmadik szovjet szputnyik áttekintő rajza: 1 — magnetométer, 2 — fotonsokszorozó cső, 3 — napelemek, 4 — műszer a kozmikus sugárzás fotonjainak regisztrálására. 5 — mágneses és ionizációs manométerek, 6 — ioncsapdák, 7 — elektrosztatikus fluxusmérők, 8 — tömegspektrométer cső, 9 — a kozmikus sugárzás nehéz atommagjait regisztráló műszer, 10 — az elsődleges kozmikus sugárzás erősségét mérő műszer, 11 — a mikrometeorokat regisztráló mérőfejek, tudjuk, miért bízták meg éppen önt az első űrutazással. Az ön családja Oroszországban igen ismert és előkelő, ön természetesen a neves Gagarin hercegnek leszármazottja... ?” A szmolenszki parasztok unokája, kolhoztag fia, akit gyermekkorában a fasiszták elüldöztek a szülői házból, a háború után munkás lett, majd pilóta, végül pedig űrhajós jót nevetett az újságírók kérdésén. A nyugati világ ismét meggyőződhetett róla, hogy a szocializmus országában az embert nem a származása és vagyona teszi híressé, hanem személyes bátorsága és munkája. (Folytatjuk) Brezsnyev átnyújtja Gagarinnak a kitüntetést MAGYAR SZÓ PORTYA - 17 FLASH GORDON ÉS A MŰVENDÉG (1.) RAJZOLTA: SAN 8АШ I ÜZEMEK A VILÁGŰRBEN Az utóbbi években a népgazdaság legkülönfélébb ágaiban egyre szélesebb körűen alkalmazzák a különböző mikroelektronikai és optoelektronikai műszereket, a bonyolult folyamatokat irányító számítógépektől a miniatűr méretű orvosi célú távjelző műszerekig. Többségüket új félvezető vagy optikai anyagokból állítják elő, amelyek három vagy több komponensből állnak. Ezeknek az anyagoknak gyakorlati felhasználását egyneműségük foka és kristályszerkezetük tökéletessége határozza meg. E jellemzők biztosítása igen nehéz. Az alkotóelemek tömörségüket hővezetőképességüket és más tulajdonságaikat tekintve erősen különböznek egymástól. A számítások kimutatták, hogy jó minőségű kristályokat könnyebb a súlytalanság állapotában előállítani, amikor is a hő és tömegcsere hatások erősen gyengülnek. Ennek következtében a világűrben előállított kristályok egyneműbbek, mint Földön kapott társaik, jobban megfelelnek a műszeripar igényeinek. Az elmélet azonban egyelőre nem tudja pontosan megmondani, hogy melyek azok az anyagok, amelyek előállítása a súlytalanság állapotában nagy előnyökkel kecsegtet. Ehhez tapasztalatra van szükség. Olyan technológiai kísérletekre, amelyek során tanulmányozzák különböző anyagoknak a világűrben történő előállítási módszereit. A Szaljut—6 űrállomáson a nemzetközi legénységek az űrrepülés ideje alatt ilyen kísérleteket hajtottak végre. Miután a mintadarabokat visszajutatták a Földre, a szovjet kutatóintézetekben és a kí- s sérletekben részt vevő országok tudományos intézeteiben elemezték a világűrben előállított anyagokat. A félvezető, optikai és fémanyagok számos fajtájának laboratóriumi kutatási eredményei azt bizonyították , hogy a súlytalanság állapotában előállított mintapéldányok tulajdonságai jobbak, mint a földi társaiké, és hogy mutatóik szabályozhatók. Az elvégzett kutatások elemzése lehetővé teszi, hogy pontosítsák az űrtechnoló-gia terén végzett munka következő szakaszának programját. Nemcsak arra van szükség, hogy pontosan meghatározzák az előállításra érdemes anyagokat, de arra is, hogy tovább kutassák és tökéletesítsék a hő és tömegcsere, valamint a kristályosítás folyamatát, és új, tökéletesebb berendezéseket állítsanak elő. A következő berendezésnemzedék nemcsak azt teszi lehetővé, hogy kutassák a súlytalanság fizikájának aktuális kérdéseit, de azt is, hogy megkezdjék a félvezetők és más anyagok javított mintapéldányainak előállítását, amelyeket közvetlenül felhasználhatnak a gyakoratban. A jövőben fedélzeti műszaki eszközök különleges komplexumának kidolgozására, űrkészülékek és műszaki modulok megteremtésére, új technológiai kísérletek végrehajtására van szükség. E kozmikus technológia végső célja a világűrben működő üzemek megteremtése, amelyek jobb tulajdonságú és technikai, gazdasági hatékonyságukban megfelelőbb, minőségileg új anyagokat állítanak elő. A gyakorlati űrkutatás azonban nem korlátozódik csupán erre. Az űrben széles körűen alkalmaznak olyan műszaki folyamatokat, mint a hegesztett, forraszine, összekapcsolás. A jövőben a fémes és más anyagok hegesztésére és vágására a további kutatásokhoz és más égitestekre induló űrhajók összeszereléséhez lesz .Szükösség, majd sor kerül a lakó- és termelői létesítmények összeszerelésére is. A súlytalanság az ember segítőtársa lehet az űrállomások és csillagközi űrhajók egyes szerkezeteinek vékony fémlapokból, sós fóliából történő előállításában. Minél tovább szolgál egy űrállomás, annál több probléma merül fel a múlással kapcsolatban. A legkedvezőbb megoldás az ha az új egységeket nem a Földre szállítják hanem a javítást a világűrbéli körpályán végzik. A nagy méretű, hosszú élettartamú űrállomások létrehozása, a megelőző és a karbantartó munkálatokat végző különleges szolgálat megszervezése, az űrtechnológiának nem kevésbé fontos ágazata, mint a különböző anyagoknak a világűrben történő előállítása. A Szaljut—6 űrállomáson dolgozott?шzetközi legénységek munkájukkal fontos lépést tettek az űrtechnológia fejlesztésének útján. E kísérletek folytatása közelebb hozza azt az időt, amikor a világűrben ipari üzemek létesülnek, és az ott előállított anyagokat sikerrel alkalmazzák a korszerű műszerek és berendezések építésében. Trina Jegorova, a Szovjet Tudományos Akadémia űrkutatási intézetének munkatársa