Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)
1983-08-05 / 213. szám
1983. augusztus 5., péntek MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA 7 SZEM ELŐTT KELL TARTANI Küldöttség-stabilizálási program Erre az egy dologra még nem árt figyelmeztetni: az elmúlt hetek során a stabilizációs programról tartott országos megbeszéléseken, azok anyagában, dokumentumaiban megfigyelhettük, hogy egyikből sem maradt ki a küldött rendszer hatékonyabb működésének, működése fontosságának hangsúlyozása. A gazdasági stabilizációról tárgyaltak ezeken az üléseken, a termelés fellendítésének, a kivitel fokozásának, a fogyasztás mérséklésének a kérdései szerepeltek napirenden, de sem a beszámolók, sem a határozatok nem feledkeztek meg arról, hogy az ország előtt álló, elsősorban a gazdasági nehézségek leküzdésére irányuló feladatokat nem lehet teljesíteni, eredményesen teljesíteni a politikai redszer intézményeinek jobb, hatékonyabb működése nélkül. Hogy a stabilizációs program mennyire valósul meg, az nem a vezető testületeken múlik, noha nekik is rendkívül nagy a feladatuk és felelősségük, a termelés növeléséért, a minőség javításáért, a termelékenység fokozásáért folyó harc elsősorban a termelés társult munkaszervezeteiben dől el. A társult munka pedig éppen a küöttrendszer bázisa. Ha a bázis küldöttségein, küldöttein keresztül érvényesítheti érdekeit, ha majd maga is látni fogja, hogy ténylegesen rendelkezik az általa megteremtett jövedelemmel, tehát nem idegenítik el tőle, akkor külön biztatás nélkül is, saját érdekéből is mindent megtesz a több, a jobb munka érdekében. Nem véletlen hát, hogy beszámolójában a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke is szükségesnek tartotta hangsúlyozni: a JSZSZK Képviselőházának és az egész küldöttrendszernek a hosszú távú stabilizációs program végrehajtásában kulcsfontosságú a felelőssége és lehetősége, hogy e munka során megszülessen a parlamentnek, illeve a képviselői rendszernek a tényleges küldötti képviselőházi rendszerré való átalakulása. Az pedig már magától értetődő, hogy a Szocialista Szövetség Országos Választmányának határozatai is kimondják: a társult munkában, az önigazgatásban, a politikai rendszerben, a küldötti döntéshozatalban a dolgozó legyen a stabilizációs program fő mozgatója. A küldöttbázis világos álláspontokat, konkrét megbízatásokat kell hogy kialakítson a küldöttségek és küldött testületek számára. A JKSZ KB határozatai a kommunisták feladatainak felsorolásakor ugyancsak nem kerülhették meg a küldöttrendszert, különféle munkaformájuk útján, mindenekelőtt az egész küldöttrendszerű mechanizmus hatékonyabb működésével biztosítani kell a közös önigazgatási érdekek demokratikus meghatározását és érvényesülését, az önigazgatási megegyezésekkel és társadalmi megállapodásokkal. És száz szónak is egy a vége: a stabilizációs programok készítésekor a községekben, a munkaszervezetekben, a társult munkában, a Szocialista Szövetség vagy a Kommunista Szövetség szervezeteiben gondolni kell politikai rendszerünknek azokra az intézményeire is, amelyeknek jobb működése szavatolja a gazdasági program teljesítését. A gazdasági mellett, ezzel együtt ki kell dolgozni a küldöttrendszer, a küldöttség működésének stabilizációs programját is. (bn) Aldán hagyománya van a másodvetésesek A Halász József Mezőgazdasági Kombinát termőföldjének csaknem a felét öntözik Adán hagyománya van a másodvetésnek. A Halász József Mezőgazdasági Kombinátban már évek óta 300 hektárnyi földről két termést takarítanak be, a korszerű öntözésnek köszönhetően. A birtokokban levő 6600 hektárnyi termőföldnek csaknem a felét öntözik, pontosabban 3060 hektárt. — Az idén a korábbinál kétszer nagyobb területen, 620 hektáron termesztünk másodvetésű növényeket, ebből 425 hektáron kukoricát. Ismerteti velünk Kós Dezső, a Mezőgazdasági Munkaszervezet igazgatója. — Egy részét mindenestül lesiilózzuk, a másik részét, amely már köt és kiszabottt, a szemek miatt termeszitjük, a 35—40 százalékos nedvesség tartalmú kukoricának pedig csak a csövét silózzuk be. Csehszlovákiából vásároltunk tíz siilótornyot. Ötöt már felállítottunk, ezeket szeretnénk megtölteni a másodvetésű, silózott kukoricával. A belgrádi Jugoexportnak, a djubljanai Grudának és a zágrábi Coop-exportnak évente 5000 hízómarhát szállítunk le. Az olcsóbb takarmányozás érdekében silózott kukoricán neveljük fel a jószágokat. A további öt silótornyot jövőre fogják felszerelni. Elkészült ugyanis a 30 000 hízósertést befogadó telep, és ez mellé állítják fel a tornyokat. Silózottkukoricával fogják etetni a sertéseket. A nagyüzemi termelésben ez a vállalkozás egyedülálló hazánkban. — Másodvetésű zöldbabot 100 hektáron termesztünk. A bab, ha öntözik, másodvetésben is megterem 10 tonnát hektáronként. Az adaiak, Vajdaságban elsőként próbálkoznak a pohánka termesztésével. Ezt a mézelő, rövid vegetációjú növényt a péksütemények előállításában használják. Szlovéniában, ahol elterjedtebb, ínyencfalatnak számít. Körítésnek rizs helyett is használják. Az itteni másodvetésű termést is Szlovéniában értékesítik, Muraszombaton. — Gépparkunk és szakembergárdánk akkora, hogy még 3000 hektár föld megművelését végezhetnénk. A nyugdíjaztartással sikerült még 610 hektár földhöz jutnunk az elmúlt években, de jelenleg ezzel a módszerrel nem bővíthetjük termőföldünket. A magánválllalkozók ugyanis egy-egy hektár földért hatvanezer dinár árendát is fizetnek, mi pedig képtelenek vagyunk fölvenni velük a versenyt, az egyetlen kiút a másodvetés. Jövőre valószínűleg még nagyobb területen alkalmazzuk a másodvetést. Az öntözésről, valamint a konyhakerti veteményeiről ismert adai birtok dolgozói sohasem tértek el a tartományi vetéstervtől. — Kétezerháromszáz hektáron búzát és hetven hektáron őszi árpát fogunk vetni. Az őszi árpával kísérletezünk, ugyanis aratása után kukoricát vetünk a földbe. Nemrég vásároltunk az egyesült államokbeli Valmont vállalattól a világ legkorszerűbb öntözőberendezéséből, amely a kukorica öntözésére alkalmas, mivel magas, öt ilyen berendezésünk van, egyenként 60 hektárt öntözhetünk vele. A zentai cukorgyár számára 900 hektáron termesztünk cukorrépát. Napraforgóval is próbálkozunk, mintegy 270 hektáron, 480 hektáron pedig szóját vetünk. 1750 hektáron fogunk kukoricát termeszteni. A napraforgót, a szóját és a kukoricát saját jószágaink takarmányozására termesztjük. A háromszáz hektárnyi lucernából lucamnalisztet készítünk. Olajsrepcével is próbálkozunk, az idén mindössze 30 hektáron. Mindehhez még hozzá kell adni az 55 hektárnyi paradicsomot, az 50 hektárnyi zöldbabot, az 50 hektárnyi paprikát és a 350 hektár zöldborsót. Valamennyi főzelékfélét a Zola Konzervgyárban dolgoznak fel. Végül érdemes megemlíteni, hogy a szorgalmas adatok a paradicsom magjából is hasznot húznak. Hazánkban egyedül ők gyűjtik össze a paradicsommagot, és külföldre szállítják. NÉMETH Zoltán SZABADKA A termelők véleménye szerint hozammentő volt a szerda esti és a csütörtök hajnali eső, amely változó mennyiségben hullott a szabadkai község területén. Bakcson például 22 liter, Békován 24, Györgyén határában 17,5, Nagyfényen 15, a kisbajmoki parcellákon pedig 30 liter esett négyzetméterenként. A többi településhez tartozó termőföldön is aránytalanul oszlott meg a csapadék. A két héttel ezelőtti eső menynyiségétől függően alakul a termés sorsa. Ahol több esett, ott a növényzet fejlődését kevésbé vetette vissza az aszályos időjárás, s a kukorica, cukorrépa, szója és napraforgó viszonylag épségben vészelte át a szárazságot. De azokon a parcellákon, amelyeken csak néhány liter csapadék hullott, egy nap alatt kiszáradt a talaj, és folytatódott a növények tengődése. Az Agrokombináttal szerzett, tegnapi értesüléseink szerint Észak-Bácska egyes községeinek — például Zentának és Topolyának — a határában helyenként olyan méretű volt a szárazság, hogy ki kellett vágni a kukoricát. (Szárából és leveléből takarmány készült.) Félő azonban, hogy a szabadkai község területén is erre a sorsra jutnak azok a kukoricások, amelyeket leginkább sújtott a szárazság. Tehát az ilyen parcellákon már későn érkezett az eső. Egyébként a talaj olyan szomjas, hogy a sűrű lombú fák alatt a 20 liternyi eső után is száraz maradt a homok. A szakemberek véleménye szerint legalább 40—50 liter eső kellett volna, hogy jól átázzon a talaj, a nedvesség „utolérje” a növény gyökérzetét, amely a szárazság elől a talaj mélyebb rétegeibe „menekült”. A Hozammentő eső Nagy kán okozott az aszály ZENTA A zentai községben az idén rendkívül rossz búzatermést taka-rítottak be, az átlaghozam mind-össze 3,7 tonna körüli volt hek t táronként. Most már biztosra vehető, hogy a nagy szárazság miatt a többi haszonnövény sem fog jól teremni. Ebben a községekben ugyanis tavaly október óta rendkívül kevés csapadék hullott, kevesebb, mint bárhol másutt a tartományban. — Nem nagy kedvvel jártuk mostanában a határt, mert elkeserítő látványt nyújtott, s az már bizonyos, hogy őszre sem számíthatunk jó termésre — mondta HEVER László, a társastermelési alapszervezet igazgatója . A kukorica egy része felszáradt, sok az olyan tábla, amely a szerda délutáni és tegnapi kiadós eső ellenére is kevés termést ígér, mert kevés a száron a kötés. Az ilyen kukoricát érdemesebb lenne szárastól lesilózni. Más parcellákon még segít az eső, legalább reményt nyújt egy közepes termésre.— Az elhanyagoltabb cukorrépatáblák is rossz állapotban vannak, a többin azonban még javít az eső. Azt sem nehéz megállapítani, hogy a szója is jócskán megsínylette az aszályt. — Mindebből arra lehet következtetni, hogy a másodvetés még siralmasabb állapotban van. Valóban, pedig az idén szép jövedelmet hozhatott volna a másodvetés, mert jelentősen megnőtt a magánszektorban a másodvetésű növények termesztése, hiszen korán befejeződött az aratás, s a termelők arra számítottak, hogy beérik a termés. A termelők több mint 600 hektáron vetettek kukoricát, napraforgót, kölest és egyéb takarmánynövényeket. Mivel a nyáron alig volt eső, a növények nagy része megállt a fejlődésben, fonnyad, a kukorica elvékonyodott. A vetés egy részén már nem segít az eső, ki lehet szántani. Megoldást, segítséget csak az öntözés jelenthetett volna, sajnos, a magánszektorban eddig nem került sor öntözőberendezések felszerelésére — mondta az igazgató. Nincs kilátás jó termésre is. Lehetőségeinkhez mérten Mit nyer valójában a társult munka a közös fogyasztás eszközeinek csökkentésével Mint ismeretes, a Szövetségi Képviselőház legutóbbi ülésén, július végén, elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek célja, hogy az év végéig az általános fogyasztás legfeljebb 11, a közös fogyasztás pedig 13 százalékkal növekedjen a tavalyihoz viszonyítva. Végeredményben csak a már januártól július 1-jéig érvényben levő törvény meghosszabbításáról van szó, s a meghosszabbítás azért vált szükségessé, mert az első félévben nem tartottuk magunkat hozzá, így e két fogyasztás összesen 24,4 százalékkal növekedett (az általános 26, a közös fogyasztás pedig 23 százalékkal), ami nyilvánvalóan inflatorikus tényező, ezért kell korlátozni. A küldöttek — a Szövetségi Tanács tagjai — el is fogadták e törvénymódosítást, ám nem minden megjegyzés nélkül. Elsősorban azt kifogásolták, hogy továbbra sem látszik, hogyan lehet e problémakört, elsősorban pedig a társadalmi tevékenység gondjait átfogóan, hosszúbb távon megoldani. Fölvetették annak kérdését is, vajon ismeretesek-e a rendelkezésre álló eszközök ilyen méretű csökkentésének következményei, amelyeket ismételten a társult munkának kell majd „megfizetnie". Végeredményben ugyanis az a helyzet alakul ki, hogy „amit megnyerünk a vámon, elvesztünk a réven”. S hogy miért, erre több küldött is kitért. Nevenka Nevaljc Milivojevic horvátországi küldött elsősorban azért szállt síkra, hogy társadalmunk és gazdaságunk hosszú távú és valódi stabilizálása érdekében az egészségügyet, az oktatást, a nevelést és még néhány társadalmi tevékenységet ne válasz-szunk el olyan szigorúan a társult munkától, s ne közös fogyasztásként értelmezzük őket. Méghozzá azért, mert végeredményben az egész újratermelési folyamat szerves részei, hiszen közvetlenül kihatnak a munka termelékenységére, a termelés hatékonyságára és gazdaságosságára. Alighanem ott tévedünk, mondta ez a küldött, hogy következetesen külön, egymástól elválasztva szemléljük e tevékenységek (illetve azok érdekközösségeinek) bevételi és kiadási oldalát. Ilyenformán elvárjuk a szolgáltatás minőségének legalább megtartását, ha nem is növelését, anélkül, hogy utánanéznénk, mennyibe is kerül az. Ugyanerre figyelmeztetett Vulner Sztarova macedón küldött is, rámutatva, hogy a határozat eddigi be nem tartását legjobban a társadalmi tevékenység érzi meg: nagymértékben megdrágult a gyógyszer és általában az egészségügyben használatos anyagok, az élelmiszer is, s egyelőre (a törvénymódosításban sem) nincs felelet arra a kérdésre, miből lehet fedezni a különbözetet. Az említett drágulások egyaránt érintik az egészségügyet (mint elhangzott, egyes kórházakban már gondot okoz a betegek élelmezésének biztosítása) és az oktatási-nevelési intézményeket. Vannak körzetek, mondta Vjekoslav Vidjak horvát küldött, amelyekben a népszaporulat olyan, hogy évről évre új tagozatokat kell nyitni az iskolákban. Ez viszont a jelenlegi megoldások szerint azok személyi jövedelmének terhére megy, akik e tevékenységben dolgoznak. Pedig elgondolkodtató adat már az is, hogy 1979 és 1981 között az egészségügyben dolgozók reális személyi jövedelme 22,7 százalékkal csökkent. Az oktatásban és a nevelésben sem jobb a helyzet, míg az egyéb tevékenységekben (a gazdaságban) ugyanez a csökkenés mindössze 11 százalékos volt. Ez viszont, figyelmeztetett Nevenka Nevalié Milivojevic, meglátszik a szolgáltatások minőségén is. Végső soron pedig azt a társadalmi veszélyt rejtegeti magában, hogy megjelenjen a korrupció és a csúszópénz, amelynek erkölcsi és egyéb következményei igencsak messzemenőek. A társadalmi tevékenység egyre növekvő veszteségei fedezésének kérdése is nyílt maradt. Előbbutóbb ugyancsak a társult munkának kell szanálnia őket, így valóban joggal merül föl a kérdés: valóban a társult munka jövedelmének tehermentesítését jelenti-e ez a korlátozás? Annál inkább, mert általános és nem szelektív, s így intézkedésként valóban csak rövid távon maradhat fönn. Egyébként olyan következményekkel járhat, amelyek messzemenőek, nem kívánatosak, de amelyek kiküszöbölése esetleg többe kerül, mint amit az eszközök korlátozásával nyerünk. Az egészségügy már így is nem egy helyen úgy próbál segíteni helyzetén, hogy participációt kér betegeitől. Ami, ha nem szelektíven történik, nagy szociális megrázkódtatásokat eredményezhet. A gyermekek napközis gondozása is a szülők egyre több pénzébe kerül. A nyugdíjbiztosítási érdekközösségek helyzete sem kedvezőbb a nyugdíjak kifizetésére mind gyakrabban kénytelenek bankkölcsönhöz folyamodni, aminek árát, a kör bezáratásával, ismételten a társult munka fizeti meg. Valóban átfogó elemzésre van hát szükség, amelyben pontosan megállapítjuk végre: társadalmunk és gazdaságunk jelen fejlettségi szintjén milyen társadalmi szolgáltatást tudunk biztosítani, hogy a társult munka bizonyos lehessen afelől, ha valamit megkapott (adott esetben a közös fogyasztás eszközeinek egy részét), azt nem fogja másutt (veszteségszanálással, a szolgáltatási díj participációjával) elveszíteni. Mindennek érdekében viszont az eddiginél szabadabbá kell tenni a gazdaság és a társadalmi tevékenység munkacseréjét, hogy az utóbbi fejlődése közvetlenül az előbbi jövedelem megvalósításától függjön. Időközben pedig talán nem ártana utánanézni a társadalmi tevékenység szervezési formájának is, s kiszámítani, hogy szakszolgálatuk jelenlegi kettőssége (etatistaönigazgatási vonalon), a titkárságok és az érdekközösségek egymással párhuzamos létezése (nem szólva apparátusuk gyakori túlméretezéséről), vajon mennyivel drágítja meg az egész tevékenységet. CSEHÁK Gyöngyi Tyúktojás nagyságú jég esett Gomboson Szerdán délután ítéletidő tombolt a hódsági községben. Erős szél kíséretében nagy mennyiségű eső esett, Gombost pedig a jégverés sem kerülte el. Tyúktojás nagyságú és ennél apróbb szemű jég zúdult a falura, mintegy 10 percig. Több házon betörte az ablakokat, redőnyöket, nagy kárt tett a kertekben. Az ítéletidő szerencsére nem okozott különösebb kárt a határban. Mint KÁLOZI Miklós, a mezőgazdasági szövetkezet növénytermesztési osztályának vezetője elmondta, a határ egyharmad részében észleltek jégverést, főleg a régi földeken. Becslések szerint a kender errefelé 30 százalékban szenvedett károsodást, a szója és a kukorica pedig körülbelül 10— 15 százalékban. A hódsági községben egyébként még Szerbmiliticsen észleltek viszonylag kis mennyiségű jeget, jelentéktelen károk keletkeztek. A többi faluban az eső kedvezett a növényzetnek, eddig egyébként a szárazság nem okozott különösebb gondot a község határában. H. A.