Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)

1983-08-07 / 215. szám

1983. augusztus 7., vasárnap MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA-------L­ Gyökeret eresztett a gyár A péterrévei FAKOR fémipari részleg eredményes együttműködése a kisiparosokkal Sokéves kísérlet után, úgy lát­szik, végre gyökeret eresztett egy kisipari üzem Péterrévén. A je­lenleg 120 dolgozót foglalkoztató és az újvidéki Jugodent munka­­szervezethez tartozó FAKOP fém­ipari részleget végérvényesen ma­gukénak tekintik a péterréveiek, s az üzemnek igen jelentős sze­repet szánt a falufejlesztési prog­ram is.­­ Sok idő telt el, mígnem si­került az emberek nagyobb részét meggyőzni arról, hogy ennek az éveken á­t kizárólag földművelés­ből élő falunak is szüksége van egy olyan üzemre, amely munkát biztosít a falu fiataljainak és megfelelő arányban részt vállal a helységfejlesztésben is. Ha a helyi közösség illetékeseitől már kezdetben megkaptuk volna mind­azt a támogatást, amiben jelen­leg részesülünk, sokkal ütemeseb­ben fejlődhettünk volna. Idő kellett azonban ahhoz, hogy be­bizonyítsuk, aránylag kis befek­tetéssel, látszólag szerény progra­mokkal is célt lehet érni, az pedig nem más, mint a foglal­koztatottak számának folyamatos növelése és a jövedelemszerzés — mondta a péterrévei FAKOP-ban tett látogatásunkkor HORVÁTH Géza igazgató. A kisüzemben, amelynek mun­kacsarnoka még mindig az egy­kori kocsiszínben és a volt torna­teremben van, de a munka jelen­tős részét a szabad ég alatt, az udvaron és az utcán kénytelenek végezni. Az idén 140 000 000 dináros összjövedelmet terveznek, ami a tavalyi 86 000 000-hoz viszonyítva jelentős növekedés. Ezt minden bizonnyal meg is valósítják, mert már az első félévben elérték a tavalyi termelési szintet, s még jobb eredményünk lett volna, ha a villanymotor beszerzése körüli nehézségek miatt nem maradt volna a nyakunkon sok félkész termék, amelynek leszállítása most folyik. Lássuk, mi­­is készül a péter­révei üzemben. Termelési program gerincét a különféle nagyságú és típusú konténerek, kukoricamorzsolók, darálók, elevátorok, műtrágya­szórók és talicskák képezik, de újabban különböző mezőgép-alkat­részeket is előállítanak, főleg olya­nokat, amelyeket eddig külföldről hoztak be. Ezen a téren további fejlődés várható. Szoros együtt­működést alakítottak ki az Agro­­vojvodinával a Becse Agráripari Munkaszervezettel. Ezenkívül a belgrádi SPIK ipari tervezőirodá­val együttműködve valószínűleg vállalják a különböző bányaipari gépek, felszerelések alkatrészeinek gyártását is. Mintegy 30 millió dinár értékű munkáról van szó. Lényeges, hogy a vállalkozás igen kevés befektetést igényel. Az újvidéki nemzetközi mezőgazda­­sági vásáron rendkívül nagy ér­deklődést váltott ki egy kisgazda­ságokban használható kukorica­morzsoló, melynek sorozatgyártá­sát most indították el. Szeptem­berre 300 darab kerül a piacra, s már el is adták. Az év végéig további 600 morzsoló legyártását tervezik. Az új morzsoló egyik nagy előnye, hogy aránylag olcsó, és nem igényel annyi munkaerőt, mint a jelenleg használatos. 1984. folyamán egy új talajelőkészítő géppel is kirukkolnak. Elkészült továbbá egy műtrágya- és vegy­szerszóró gép prototípusa, és most készül a kukoricasor-művelő kis­gépük. A tervezőirodában már készülnek a különféle konyha­kerti vetemények megmunkálá­sára alkalmas kisgépek, szerszá­mok tervrajzai is. — Nálunk a tervezésnek igen érdekes a menete — mondta a részleg igazgatója. Az ötlet több­nyire a műhelyekből ered. Több olyan szakemberünk, mesterünk van, akik, mint ahogyan monda­ni szokás, nyitott szemmel járnak a világban. Különösen a mezőgé­pek és szerszámok készítésében nagy a tapasztalatuk. A péterrévei FAKOP nemcsak az üzem dolgozóinak biztosít mun­kalehetőséget. Egyre jobban szor­galmazza a kisipa­rosok­kal való együttműködést is. Eddig Ivan LONG­ARE­VIC szerszámkészítővel, Шја STAJIC bádogossal, KISS Ferenc és NAGY Imre esztergá­lyosokkal, TRIPOLSZKI Mátyás kováccsal és GÓR István gépla­katossal alakított ki gyümölcsöző kapcsolatot, de még néhány kör­nyékbeli kisiparossal is tervezi az együttműködést.­­ Mindkét fél megtalálja szá­mítását. A kisiparosoknak a gyári normatíva alapján számoljuk el az elvégzett munkát. Ha viszont az üzem keretében kellene szer­vezni, sokkal drágább lenne, és elég­­sok befektetést is igényel­ne. A kisiparos is jól jár, mert a munkát és a nyersaanyagot mi biztosítjuk. Ismert rendelőnek dol­gozhat, ami a mai világban na­gyon lényeges tényező — mondta az igazgató. A kisipari kooperáció tehát a gyárfejlesztés szerves részévé vált. A péterrévei FAKOP-ban ezzel párhuzamosan arra törekszenek, hogy a gyárban dolgozók számá­ra is megfelelő munkafeltétele­ket teremtsenek és így újabb munkatársítási lehetőségeket kí­náljanak fel a falusi fiatalok­nak. A tavaly elkészült üzemfejlesztési program megvalósításához már eddig is igen jelentős támogatást nyújtott a helyi közösség tovább­á az agráripa­ri munkaszervezet helybeli Petőfi Sán­dor részlege. Az egykori mezőgazda­sági gépállomást átengedte az új mun­kacsarnok megépítésére. Szeptemberre már el is készül a festőrészleg, ami azt jelenti, hogy az utcáról vég­re megfelelő fedél alá kerülnek a dolgozók. Szeretnék még az idén meg­építeni azt a munkacsarnokot, ahol az új program alapján termelhetné­nek. Ezzel további 20 dolgozó számá­ra nyílna munkatársítási lehetőség. Az eszközök nagy részét már biztosították és kilátás van rá, hogy a helység a többi társultmunka-alapszervezetének összefogásával teremtik elő a hiányzó pénzt. A beruházás, mint mondják, hamar megtérülne.­­ Céljaink megvalósítása nem zökkenőmentes. Az árakkal szin­te naponta szélmalomharcot ví­vunk. Mire egy termékre elkészül az árajánlatunk, kiderül, hogy a nyersanyag ára jelentősen felszök­kent. Külön gond a forgóeszközök biztosítása. Termékeink iránt egyébként rendkívül nagy a ke­reslet, de az egyre jobban kife­jezésre jutó fizetésképtelenség miatt bizony meg kell gondolni, kinek adjuk el az árut — mond­ta az üzemlátogatás befejeztével HORVÁTH Géza, a FAKOP igaz­gatója. LAJBER György A nyugdíjtörvény új megoldásai Pálmai Ferenc, a Tartományi Nyugdíjbiztosítási Érdekközösség segédtitkára nyilatkozik Ahhoz, hogy az új nyugdíjbizto­sítási törvény a gyakorlatban is al­kalmazható legyen, a Tartományi Nyugdíjbiztosítási Érdekközösség alapszabályát is át kellett dolgoz­ni. Az új alapszabályt július 11-én hozta meg az érdekközösség köz­gyűlése, és jóváhagyás végett a Tartományi Képviselőház elé utal­ta, amely azonban még nem nyi­latkozott róla. • Milyen elbírálás alá esik az a biz­tosított, aki július 1-je, vagyis a tör­vény életbe lépése után nyújtja be ké­relmét az érdekközösséghez? — kérdez­tük PÁLMAS Ferenctől, a tartományi érdekközösség segéd­titkárá­tól. — Természetesen már az új tör­vény szerint járunk el, ám ha nem tudjuk közvetlenül alkalmazni a szövetségi, illetve a vajdasági tör­vényt, és amíg az érdekközösség alapszabályát nem hagyják jóvá, csak ideiglenes végzést kap a biz­tosított. • Néhány újdonságot hozott a tör­vény, amely bizonyára beépült az ér­dekközösség alapszabályába is ... — Ezek felsorolását kezdjük ta­lán a családi nyugdíjnál. Az árván maradt gyermek most már minde 1­­ két szülő után kap nyugdíjat. De- k­évesebben, az egyik elhunyt szülő járandóságából kiszámított teljes összegű családi nyugdíjra, illetve a másik szülő járandóságának a fe­lére is jogosult. • A fenti újdonság bevezetése ke­­vésbé terheli meg anyagilag az ér­dekközösséget, annál inkább a mun­kaévek folytonosságának a törlése, hi­szen ez megnöveli a nyugdíjkérelme­zők számát. .. — Az alapérdekközösségektől ére­t­kező jelzések szerint máris vannak ilyen igénylések. A régi törvény szerint tudniillik a munkaképte­lenné vált dolgozó nem kaphatta meg a nyugdíjat még akkor sem, ha megfelelő számú szolgálati éve volt, amennyiben az utóbbi 10 év­ben nem volt 80 hónap megsza­kítás nélküli vagy az utóbbi öt év­ben 40 hónap folyamatos szolgálati ideje. A munkakörnak ezt a folya­matosságát most töröltük, és ez­után már minden ilyen esetben kérhető a nyugdíj. Az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy ne vesz­­­szenek kárba a dolgozók munka­évei.­­ A korai nyugdíjaztatás intézmé­nyének alkalmazása is rugalmasabbá vált... — Igen, hiszen eddig az öt év­vel korábban nyugdíjba vonult biztosított megállapított nyugdíjá­ból 1,33 százalékot levontunk. Most viszont ez a levonás csak ad­dig érvényes, amíg a nő nem töl­ti be 55., a férfi pedig a 60. élet­évét, ami után már megállapított nyugdíjának teljes összegét kapja. Ugyancsak itt kell megemlíteni azokat is, akik 1943. szeptember 9-e után léptek be a népfelszaba­dító háborúba, dse eddig semmifé­le kedvezményben nem részesül­tek, ha korai nyugdíjba vonultak, ezután viszont esetükben is­­ a megállapított nyugdíj bizonyos meghatározott százalékarányban emelkedik. • Átértékelik azoknak a járandósá­gát is, akik a régi törvény rendelke­zései szerint vonultak korai nyugdíj­ba? — Mindenkire egyformán vonat­kozik a rendelet, hogy 55., illetve 60. életévének betöltése után, nem vonnak le nyugdíjából. Az átérté­kelés folyik, és szeptember végéig az érdekközösség szakszolgálata köteles hivatalból lebonyolítani. (Emlékeztetőül: korai nyugdíjba a nők legalább 30, a férfiak pedig­ 35 év szolgálati idővel, vagyis 50, illetve 55 évesen vonulhatnak). • Hogy végül is a dolgozó szolgála­ti idejének melyik időszaka lesz leg­megfelelőbb a nyugdíjalapba, ezt újabban az érdekközösség köteles hi­vatalból kiszámítani, és erről a bizto­sítottat értesíteni . .. — Eddig viszont a biztosított választhatott: szolgálati ideje so­rán melyik volt az a legmegfele­lőbb 10 év, amelynek jövedelmé­ből számára kedvező nyugdíjala­pot kapott. Aki értett a dolgokhoz, az okosan variálhatott, a többség azonban nem tudott élni ezzel a jogával. Az új alapszabály ezért úgy rendelkezik, hogy hivatalból az érdekközösség köteles kiválasz­tani minden biztosítottnak a leg­megfelelőbb 10 éves jövedelmét. A számos változatot papíron­ is meg­kapja a biztosított, hogy a helyes választás bizonyosságáról maga is meggyőződhessen. Az is újdonság­nak számít, hogy a dolgozó maga döntheti el: melyik érdekközösség folyósítja majd neki a járandósá­gát. Ha ugyanis a leghosszabb ide­ig, tegyük fel 30 évig, Szlovéniá­ban dolgozott, 10 évet pedig Vaj­daságban, és utolsó munkaévét is itt töltötte le, szabadon választ­hat: Vajdaságban nyugdíjazzák-e, vagy kérelmét utalják át Szlovéni­ába, mert az ottani feltételeket megfelelőbbnek tartja. • Nyugdíjemelés és -kiigazítás? A nyugdíjat az alapszabály ér­telmében évente kötelezően két­szer kell összehangolni a személyi jövedelmek múlt évben kimutatott növekedésének 60 százalékával. A nyugdíj növelésére azonban évente­­ többször is sor kerülhet, ha az ér­dekközösség anyagi helyzete lehe­tővé teszi. A régi és az új nyugdí­jak kiigazítására viszont akkor ke­rül sor, ha ötéves viszonylatban a kettő közötti különbség eléri a 10 százalékot.­­ Egy meghatározott személyi jöve­delmi szint alatt bevezették a legala­csonyabb nyugdíj kategóriáját is. Erre kik jogosultak? — Az öregségi nyugdíjasok, vagyis, akik ledolgozták a teljes szolgálati időt, tehát a 35 (nők), 40 (férfiak) évet. Továbbá azok a rokkantsági nyugdíjasok számít­hatnak a legalacsonyabb nyugdíj­ra, akiknek nincs meg a kívánt szolgálati idejük, mert foglalkozá­si ártalom vagy üzemi baleset mi­att nyugdíjba kényszerültek. A jogosultak 3. csoportját pedig azok alkotják, akik nem foglalkozási ártalom, vagy üzemi baleset áldo­zatai lettek, de munkaképtelenné válásukkor már legalább 25 (nők) és 30 (férfiak) év szolgálati idővel rendelkeztek. A legalacsonyabb nyugdíj összege pedig a törvény értelmében a Vajdaság területén a múlt évben kimutatott átlagos sze­mélyi jövedelemnek a 60 százalé­ka. • Miben különbözik ez a szavazolt (a minimális) nyugdíjtól?­ ­ A minimális nyugdíjhoz vé­­d­őpótlék is jár, de ennek meg­szerzése feltételekhez van kötve, és a biztosított összjövedelmétől függ. Nem jogosult rá az, akinek nyugdíja mellett földje is van vagy albérlője, esetleg élettársa is nyugdíjas. A legalacsonyabb nyug­díj intézményére viszont csak a fentebb felsorolt kategóriák jogo­sultak, éspedig vagyoni helyzetük­től függetlenül.­­ Gyökeresebb változás a rokkantsá­gi biztosítás terén történt. Ez miként épült be az érdekközösség alapszabá­lyába? — A csökkent munkaképességű dol­gozók ezután munkaszervezetükben érvényesítik jogaikat, és nem az ér­dekközösség dotálja őket. Csak ha a munkaszervezetben az átlagos szemé­lyi jövedelem alacsonyabb az előző évi vajdasági átlagnál, finanszírozza az ér­dekközösség a rokkantságból eredő jogok gyakorlását. Azokra, akik még a régi törvény szerint lettek elbírálva, továbbra is annak rendelkezései vo­natkoznak.­­ Megszűnt a rokkantsági pótlék is. Milyen megfontolásból, és mi fogja he­lyettesíteni ezt az anyagi juttatást? — A pótlék megszüntetésével a tör­vényalkotók célja az volt, hogy a biz­tosítottak ne gyakoroljanak akkora nyomást a rokkantsági m­egállapító bi­zottságokra. Sokan siettek ugyanis, hogy még 50 (nők) és 56 (férfiak) élet­évük előtt rokkanttá nyilvánítsák őket, mert ez előfeltétele volt annak, hogy rokkantsági pótlékban részesüljenek. A pótlék intézménye nem létezik tovább, helyette a rokkantsági nyugdíj alap­­százaléka növekszik a munkaévektől függően. • És mi történik azokkal, akiket a régi előírások szerint rokkantsági pót­lék illetett meg?­­ Az év végéig nyugdíj átértékelést kell h­ogy kapjanak. Más szóval nyug­díjuk kiegyenlítődik azok járandóságá­val, akik az újabb előírások szerint vonultak rokkantsági nyugdíjba.­­ A rokkantsági biztosításban eszkö­zölt változtatások kapcsán fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy meg­hosszabbodott a szakmai átképzés kor­határa, és a nők 45, a férfiak pedig 50 éves korukig képezhetők át más mun­­kafeladatokra. A rokkantak foglalkoz­tatásában is történt változtatás. Eddig ugyanis a csökkent munkaképességű dolgozó nőt, amikor betöltötte 50. élet­évét és nem találtak számára megfele­lő munkahelyet, nyugdíjba helyezték. Újabban 55 éves korukig, a férfiak pe­dig 60. életévükig dolgozhatnak — fe­jezte be a beszélgetést Pálmai Ferenc. G. MISKOLCZI Zsuzsa Mivel fűtünk a télen Vajdaság idei szükséglete 1 471 006 tonna szén­t A bányákkal eddig több mint 1 millió tonna leszállítására sikerül, szerződést kötni Javában tartanak a megbeszélé­sek és a szerződéskötések a vajda­sági szénellátó kereskedelmi mun­kaszervezetek és a hazai bányák között. Noha még csak augusztus elején tartunk, már most gondol­nunk kell a hideg télre, főleg azért mert az esős idő beálltá­val egyre nehezebb lesz a szén leszállítása a bányából. A 46 vajdasági munkaszervezet szénbeszerzési akciója okulva az utóbbi évek tapasztalataiból, tulaj­donképpen a múlt fűtési idény óta be sem fejeződött. Érthető is, hiszen a tartomány tavalyi szük­séglete kizárólag az enyhe télnek köszönhetően lett kielégítve. Ha hosszan tartott volna a tél, sok háztartásnak nagy gondot okozott volna a tüzelőanyag beszerzése. Vajdaság idei szükséglete megha­ladja az 1 471 000 tonnát. Ez kö­rülbelül a tavalyi szint körül ala­kul, ami azt jelenti, hogy reális­nak mondható. Pontos kimutatás­hoz nehéz hozzájutni. A kereske­delmi munkaszervezetek ugyanis általában valamivel többet igé­nyelnek a szükségesnél. A Tartományi Gazdasági Kama­rában szerzett legújabb értesülé­seink szerint a vajdasági kereske­delmi munkaszervezetek eddig 1 046 970 tonna szén leszállítására kötöttek szerződést a bányákkal, a szükségletek valamivel­ több mint kétharmadának fedezésére. Ha minden a terv szerint halad, s a bosznia-hercegovinai bányák 757 500 tonnát, a szerbiai bányák 170 700 tonnát, a Crna Gora-i bá­nyák 65 600 tonnát, a szlovéniai bányák 11 500 tonnát, a kosovói és a többi bányák pedig valamivel több mint 41 600 tonnát biztosíta­nak. Ezenkívül tervben van 23 000 tonna behozatala is. Májusig a bányák 374 710 tonnát szállítottak le a leszállítás további menetét a kamara illetékes titkársága szep­temberben összegezi, de már most megállapítható, hogy tartomá­nyunk körzeteinek ellátásában na­gyobb eltérések tapasztalhatók.­­ A pancsovai körzetben szer­vezték meg legjobban a szénbe­szerzési akciót. A bányákkal még évekkel ezelőtt jó üzleti viszonyo­kat alakítottak ki, s ennek kö­szönhetően ígérik az illetékesek, hogy nem lesz fennakadás az el­látásban. Zomborbám és környé­kén sem kell nagyobb hiánytól tartani, és sikerült a szükséges mennyiségre megkötni a szerző­dést. Jelenleg csak a kőszén be­szerzésében van fennakadás. A tartományi székváros idei szük­séglete 150 000 tonnára tehető a Metalurgija, a Zvezda és a Cent­­roslavija kereskedelmi szervezetek eddig több mint 100 000 tonnára kötöttek szerződést. Újvidék és a bányák között állandó tehervonat­­járatot indítanak, hogy a szállí­tás ne okozzon fennakadást az el­látásban. Az év első felében a­ megrendelt mennyiségnek egy ki­sebb része érkezett meg, mert a munkaszervezetek csak most tud­ták fedezni a bányák iránt vállalt tavalyi és tavalyelőtti eszköztársí­­tási kötelezettségeket. A zrenia­­nini körzetben a telekből ítélve nem lesz probléma a szénnel való­­ fűtéssel, a kereskedelmi munka­­szervezetek szerint a háztartások­nak idejében leszállítják a szenet. Szabadkán jelenleg nem a legfé­nyesebb a helyzet, az illetékesek­nek még nem sikerült szerződést kötni a szükséges mennyiségre. Legsúlyosabb a helyzet Szerémség­­ben. A beszerzés a megbeszélések és a szerződések kötése nem ha­lad zökkenőmentesen a Dobrina Lukavac bányából jóval keveseb­bet kannak, mint amennyire szá­mítottak. Ez a bánya egyébként a tartomány egyik legnagyobb el­látói közé tartozik. A kereskedel­mi munkaszervezetek nagy erőfe­szítéseket tesznek a szén idejében való beszerzésére, de ha az akció továbbra is ilyen eredménytelen lesz, és a tavalyinál hidegebb lesz a tél és hosszan tart, a háztar­tások nagyobb szemhiánnyal szá­molhatnak — hallottuk Stanka MARTINOVICTÓL, a Tartományi Gazdasági Kamara Kereskedelmi­­ Titkárságának illetékesétől. ERDŐSI L. Valéria

Next