Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)

1983-08-10 / 218. szám

------TITOVERBÁSZI KRÓNIKA Még hétezer dollár adósság Ha októberben az utolsó részletet is visszafizeti a Vitamix, nem lesz több adóssága A Vitamix Gabonafeldolgozó Munkaszervezet fejlődéséhez nagy­mértékben felhasználta a külföldi tőkét. Külföldről berendezéseket és gépsorokat vásárolt kölcsönre. Ez nélkülözhetetlen is volt, mi­vel kapacitásainak zöme az utóbbi tíz évben kezdte meg a terme­lést. A felszerelés túlnyomórészt külföldi, de a tartozást sikerült mindössze 7000 dollárra csökken­teni. Az utolsó részlet visszafize­tése októberben esedékes. — Munkaszervezetünk tartozása minimális — mondja Ljubiša TOMASEVIC igazgatóhelyettes. — Szeptemberben visszafizetjük a 7000 dollárt, s egyéb devizatarto­zásunk nincs. A Vitamixban évente 35 000 tonna kukoricát és 45 000 tonna búzát dolgoznak fel. Évente 50 000—60 000 tonna töménytakar­mányt, 32 000 tonna lisztet és 3000 tonna kekszet állítanak elő. A töménytakarmány és a keksz előállításához a Vitamixnak im­portálnia kell a szójapogácsát, a hallisztet, a különböző vitamino­kat és a kakaót. A Vitamix ex­portálhatná a kukoricát, a búzát, a lisztet is, sajnos a keksz kivé­telével minden termék kiviteli zárlat alatt van. — Nincs tiszta kivitelünk — mondja Tomašević. — Tavaly jelentős mennyiségű kekszet ex­portáltunk, de egyes hazai cégek nem lojális versengése miatt ki­vitelünk az idénre jóval megcsap­pant, s az idén mindössze 50 000 dollárt valósítottunk meg a kivi­telén. Mivel a többi terméket sza­badon nem exportálhatjuk, nincs más hátra, mint az, hogy minden erőnkkel a keksz kivitelén dol­gozzunk. Ezenkívül az idén jó üzletet csináltunk a kukorica kompenzációs kivitelével. Az idén mintegy 100 millió dinár értékben vittünk ki kukoricát, cserébe a hallisztért és a szójapogácsáért. A kukorica kivitelével szavatolni tudnánk teljes egészében a beho­zatali nyersanyagot. M. K. JÓL TERMETT A REPCE A Vitai vetésterületén őszre ismét jelentős területeket vetnek be Az aratással egyidejűleg július elején az olajrepceföldekre is­ ki­vonultak a kombájnok, hogy elvé­gezzék a betakarítást. A titover­­bászi Vitai Étolajgyár történetében ez volt az első eset, hogy nagyobb területen vetettek olaszepcét. Ta­valy összesen 684 hektáron vetet­tek repcét, 17 bácskai társultmun­­ka-alapszervezetben. Legtöbbet a bácsi Agrobacka földjein vetettek, továbbá a titeli Jedinstvóban, va­lamint a titoverbászi Sava Kovace­­vic társu­lmun­ka - alapszerveze­tben. Az idei hozamok eloszlatták a termelők és a technológusok ké­telyeit is az olajrepce iránt. Az össz vetésterületen az olajrepce 26,3 métermázsa átlaghozamot adott, de voltak területek, ame­lyekről átlagban 25, sőt 36,5 méter­mázsát is betakarítottak. A leg­­jobb átlaghozamot a titoverbászi Sava Kovačević társult munka­­alapszervezet­ben érték el. Az idén az olajrepce átlagos olajtartama 42,5 százalékos, ami megfelel a napraforgó olajtartal­mának a legjobb terméskor, így tehát sikeresen vizsgázott az olaj­­repce, és helyet kapott az 1983. 34- es tartományi vetéstervben. A Vi­tai Étolajgyár nyersanyagosztályán már megkezdték a szerteágazó tevékenységet, hogy őszre minél nagyobb területen kerüljön földbe ez a haszonnövény. SZABADKA Ismétlődő panaszok Lakáskérdés személy, jövedelem, foglalkoztatás és munkahelyi beosztás problémái miatt kérik legtöbben a szakszervezet segítségét A szakszervezetet, dolgozóink leggyakrabban lakásproblémáik, másodsorban pedig a személyi jövedelem általuk vélt nem megfe­lelő elosztása vagy az elhelyezkedés mércéinek a be nem tartása és a munkahelyről való áthelyezés miatt keresik fel. A problémát kérdések követik. Először: ha évről évre ugyanazok a problémák merülnek fel, miért nem tesz a szakszervezet határozottabb lépé­seket a megoldásukra, annál is inkább, mert egyik legfontosabb szerepe éppen a dolgozók érdekeinek a megvédése a bürokrati­kus eljárásokkal szemben. Az első félévben 236 személy, il­letve szakszervezeti szerv fordult jogsegélyért a községi szakszerve­zeti tanácshoz és annak elnöksé­géhez és a különféle bizottságai­hoz. Csupán ezt az adatot elemez­ve, a következőket állapíthatjuk meg. A község munkaszervezetei­nek dolgozói legtöbbször a lakás­ügyi problémák miatt fordultak, a községi szakszervezeti tanácshoz, ezt követik azok a panaszok, ame­lyek az alacsony személyi jövede­lemre vonatkoznak, továbbá, a dol­gozók által vélt jogtalan új mun­kaköri beosztásra. Ami a lakásigényi kérelmeket il­leti, elmondható, hogy tavaly a panaszoknak több mint a három­negyed része jogos volt, az idén azonban alig az egyharmaduk. Le kell szögezni: nem a községi szakszervezeti tanács az, amely az ilyen kérdéseket hivatott megolda­ni. A szakszervezeti alapszervezet — ha a szabályok rendben vannak — elintézhetné a munkaszerveze­ten belül ezeket a visszásságokat. Sajnos, legtöbbször az a baj, hogy a szakszervezeti alapszervezetek szabályzatai nincsenek összhang­ban a községi és a tartományi sza­bályzatokkal. Ha rendben lenné­nek a dolgok, kevesebb dolgozó­nak kellene jogsegélyért a községi szakszervezeti tanácshoz fordulnia. Ilyen szempontból kifogásolható­ a községi szakszervezet munkája is, hiszen évről évre ugyanazok a problémák jelentkeznek a dolgozók érdekvédelmét illetően. Ha a köz­ségi szakszervezeti tanács minden társultmunka-alapszervezettől meg­követelte volna, hogy szabályzatu­kat a szélesebb társadalmi közös­ség előírásaival hozza összhangba, legalább a negyedére csökkenne a panaszosok száma. Nem mellékes tehát felmérni, hogy az elmúlt né­hány évben mire panaszkodtak a legtöbbet a dolgozók és ennek alapján kötelezni a munkaszerve­zeteket, hogy önigazgatási meg­egyezéseiket, alapszabályukat stb. összhangba hozzák a tartományi előírásokkal, annál is inkább, mert erre több év állt a rendelkezésük­re. H. F. SZABADKAI NYÁR ’83 Tessék választani A Szabadkai Nyár ’83 rendez­vény­sorozat keretében ma, szer­dán este fél 9 órai kezdettel a vá­rosháza 4. udvarában ismét egy olyan műsort rendeznek meg, amely a múlt héten a rossz idő­járás miatt elmaradt. Tessék vá­lasztani címmel kívánságműsorra kerül sor, Varga Károly zeneka­rának, valamint Szabó Aranka, Boros Lídia és Györfi Sándor éne­kesek részvételével, műsorvezető Szabó István. is. KUCORA KÉSZÜLNEK A TAGOSÍTÁSRA Az utolsó földmérést 100 évvel ezelőtt végezték Ha a kucorai helyi közösség polgárai is úgy döntenek, akkor a faluban hamarosan megkezdik a tagosítást. Egyébként a helyi közösség végrehajtó bizottságának javaslatát a községi végrehajtó ta­nács is támogatta. Azért lenne szükség a tagosí­tásra, miivel a községben ezt a munkát már mindenütt elvégez­ték, Kucora kivételével. Ebben a faluban az utolsó földmérést és telekkönyvezést 1860 és 1380 kö­zött végezték el. Azóta semmilyen változást nem jegyeztek be, így fordul elő az, hogy egy polgár több éven át olyan földet művel, amely nem az övé, vagy az, hogy a tényleges tulajdonos már évek óta nem él a faluban, sőt az or­szágban sem, a birtok pedig to­vábbra is a nevén van. Nem nehéz elképzelni, hogy mekkora a különbség a telek­könyv és­­a tényleges állapot kö­zött. A kucorai kataszteri község­hez 5693 hektár tartozik, amely 5272 parcellára van osztva, ezek kétharmada magántulajdonban van. A társadalmi szektor földjei sincsenek csoportosítva. Ezt is mintegy 2000 különböző parcella alkotja. Nagy veszteség ezeknek a művelése a gépesítés ésszerűtlen használása miatt. A tagosítással tehát a földterületek egy tagba kerülnének a társadalmi szektor-­­ban és a magánszektorban egy­aránt. Ezzel jóval könnyebb lenn­­ne a művelés, és nagyobb rend lenne a telekkönyvekben is. MAGYAR SZÓ 1983. augusztus 10., szerda» A FELÜGYELŐ NAPLÓJÁBÓL Júliusban a kereskedelmi felügyelőség tize­nkét feljelentést tett árát, nem egy esetben a zöldségpi­acon nem hitelesített mérlegen, mérnek, a vendéglátóiparban nem tartják magukat a nyitvatartási időhöz stb. Ilyen és hasonló ese­tekben összesen 17 feljelentést tettek a kihágási bírónál. A legtöbb feljelentést a vendég­látóipari létesítmények ellen tet­tek, mivel a megengedettnél to­vább tartottak nyitva, vagy pe­dig a zene a megengedett időnél tovább szólt. Ilyen jelenséget a magánvendéglősöknél és a társa­dalmi vendéglőknél egyaránt fel­jegyeztek és fel is jelentettek. Négy személy ellen azért tettek feljelentést, mert a zöldségpiacon nem hitelesített mérlegen mértek. Ahmi Colakaj titoverbászi pol­gár azért kerül a kihágási bíró elé, mert engedély nélkül sütötte a kenyeret. Mirko Mojziš torzsai lakos pedig azért, mert engedély nélkül űzte a kőfaragó szakmát. A felügyelők több esetben a helyszínen 1000 és 500 dináros bírságot is kiróttak a kereskedők­re, mert az árakat nem tüntet­ték fel az árun. Különösen érdekes Radivoje Neškovic Ravno Selo-i polgár esete. Tőle a helybeli Proleter Labdarúgóklub klubhelyiségéből, ahol pincérként dolgozik, a fel­ügyelők a belügyi szervekkel au­gusztus 2-án 12 kilogramm kávét koboztak el. Kijelentette, a ká­vét saját szükségletére ismeretlen személyektől vette 1500 dináros áron. A felügyelők viszonteladás­­ra gyanakszanak. A július végi árhullám a Tito­­verbász községi fogyasztókat is nagyon érzékenyen érintette, de úgy látszik, kedvezett a keres­kedőknek, akik a zavarosban igyekeznek halászni. Ezért is volt annyi dolga júliusban a községi kereskedelmi felügyelőségnek. Sok helyen nem tüntetik fel az áru Befejeződ­ött a kiképzés A becsei ifjúsági kiképzőtábor­­ban a múlt hét végén befejeződött a fiatalok kiképzése az általános honvédelem tárgyköréből. A vál­lásban a titoverbászi fiatalokon kívül a kiképzésen részt vettek azok a szenttamási és temerini fiatalok is, akik a titoverbásziak-­­­hoz hasonlóan az általános iskola befejezése után nem folytatják tanulmányaikat. A húsznapos kiképzés alatt a Szövetségi Honvédelmi Titkárság által elfogadott program szerint folyt az oktatás. Az oktatást a titoverbászi és a szenttamási tar­talékos tisztek végezték. A délu­táni órákban gazdag sportműso­rok és művelődési műsorok vol­tak. Ebben nagy része volt a Szocialista Ifjúsági Szövetség ti­toverbászi községi választmányá­nak, amely a szabad idő eltölté­sét szervezte meg. A fiatalok ta­lálkoztak a népfelszabadító hábo­rú, valamint a neretvai és a sut­­jeskai ütközetek részvevőivel is. Momčik­o Pešić, a tábor pa­rancsnoka elégedett a fiatalok eredményeivel, különösen a fe­gyelemmel és az éleslövészeten­­ elért eredménnyel. Növekszik az érdeklődés a sertéshizlalás iránt Nagyobb alma-, kisebb kukoricatermésre van kilátás .­­ A télen, a tavasszal és a nyáron is csapadékhiány volt a ho­­zammentő eső a községben a termőföldnek körülbelül csak egyhar­­madára hullott, a növények fejlődésének döntő szakaszában. A parcellák zöme kevés esőt kapott, vagy pedig késve érkezett a ki­adós nyári zápor, amikor az aszály már-már tönkretette a kuko­ricát, a répát és a szóját. A terméskilátásra vonatkozó kérdéssel kezdtük beszélgetésün­ket a Pescarában. Mirko VIDAKOVIC vezérigazgató megmutatta a csenevész kukoricacsöveket, a félig fejlett és fonnyadt szárat, amelyet munkatársai hoztak egyik-másik parcelláról a várható ho­zam szemléltetésére. Szerencsére, ez a szár és termés a leggyen­gébb parcellákról való. A várható hozammal kapcsolat­ban senki sem nyilatkozik készsé­gesen, hiszen megtörténhet, hogy a feltételezettnél kisebb vagy na­gyobb lesz a termés. A becslés­ben is a tárgyilagosságra kell szo­rítkozni.­­ Egyik terményünk, a búza, már átvészelte a kedvezőtlen idő­­járást. Húsz-egynéhány százalék­kal kevesebbet termett, mint ta­valy. Ilyen arányú hozamcsökke­néssel kell számolnunk más ter­mények tekintetében is — mond­ta az igazgató. — Valószínű, hogy ennél az átlagnál helyenként na­gyobb, máshol kisebb mértékben csökken a hozam a tavalyihoz ké­pest. Egyébként 3 milliárd 468 mil­lió dinár volt a félévi bevétel, 36 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Ilyen szá­zalékarányban növekedtek a kiadá­sok is. A tiszta jövedelem 284 mil­lió, az átlagos személyi jövedelem pedig 13 278 dinár. Az előbbi tétel 24, az utóbbi 19 százalékkal nö­vekedett. A téli csaa­dékhiány, va­lamint az alma iránti egyre csök­kenő kereslet miatt, a hathavi gaz­dasági eredmények gyengébbek a tavalyinál a mezőgazdasági és gyü­mölcstermeléssel foglalkozó társult­­munka-alapszervezetekben. Vala­mivel kedvezőbb a helyzet a láda­gyárban, az erdészetben és a ter­­ményfeldolgozó részlegben. A kint­levőség megfizettetése tekintetében viszont kedvezőtlenebb a helyzet a tavalyinál, amikor csak 33 millió dinárral tartoztak a vevőink. Az összeg most 82 millió dinár. A ser­téstenyésztésben az első félévben a tavalyihoz képest 35 százalékos visszaesés következett be. A tejter­melés tíz százalékkal csökkent, il­letve ennyivel kevesebbet vettünk át a termelőktől. Mindezt részben ellensúlyozta az, hogy a tenyész- A Peščara félévi eredményei­ nők 55 százalékkal több hízómar­hát adtak át. Biztató, hogy a takarmányellá­­tás javulása és egyéb kedvező körülmények kibontakozása a második félév kezdete óta arra késztetik a tenyésztőket, hogy­­ sertéshizlalásra kössenek szerző­dést. Az érdeklődés növekvő irányzatú. Kérdés azonban, hogy a kukorica jelenlegi ára, vala­mint a kedvezőtlen időjárás miatt várható hozamcsökkenés mennyi- jé­re befolyásolják a sertéshizlalás további kibontakozását.­­­ A gyümölcstermelést illetően is kedvezőek a kilátások. Almából és a tavalyinál nagyobb termés vár­­r­­ható, ami azonban az adott hely-­­­­zetben csak gondot okoz, hiszen ők egyelőre csak a meggy, a szilva,­­­ a kukorica, a paprika és a hagyma­­­ képez kiviteli árut. A. SZABADKÁN MA FILM JADRAN: Az első szerelem ideje, francia. Szereplők: Sophie Mar­­ceau, Claude Brasseur, rendező: Claude Pinoteau (16, 18, 20) LIFKA: A hét gladiátor, olasz. Szereplők: Richard Harrison, Loredana Lusiac, rendező: Ped­ro Lazaga (16, 18, 20) ZVEZDA: A nagy kígyó, német. Szereplők: Gojko Mitic, Rolf Rener, rendező: Richard Gro­schop (15.30, 17.30, 20) MUNKÁS: Kung-Fu harcosok, hongkongi. Szereplők: Li Lin Ten Wang Chung, rendező: Chan Hsin Yen (15.30, 17.30, 19.30, 21) MATINÉ: A hét gladiátor, olasz (10) MÚZEUM A régészeti, néprajzi, történelmi és kultúrtörténeti részleg anyaga- Étolaj külföldre A Vajdasági étolajgyáraknak engedélyezett 10 000 tonna étolaj­ból a titoverbászi Vitai 1593 ton­nát szállít külföldre. Ennek a mennyiségnek az eladását az új­vidéki Koproduktra bízták, a le­szállítás pedig őszre várható az idei termésű napraforgó betaka­rítása után. A napraforgóolaj jelenleg világ­piaci ára szerint a kivitelből a Vital 820 000 dollárt valósít meg. nak állandó kiállítása, nyitva 9—15 óráig. A városháza kilátója 10-től 13-ig és 17-től 19 óráig látogatható. ÜGYELETES Orvos: a Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 8-tól reggel 6 óráig. Gyógyszertár: a városháza épü­letében. Az Elektrovojvodina közleménye Az újvidéki Elektrovojvodina szabadkai áramelosztója értesíti a fogyasztókat, hogy a hálózat javí­tása miatt MA, SZERDÁN, reg­gel fél 8-tól délután fél kettőig a Krivaja Mezőgazdasági Birtokon és Felső-Bogaticán nem lesz vil­lanyáram.

Next