Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)

1983-08-11 / 219. szám

1923. augusztus 11., csütörtök MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA 7 ÚJVIDÉK Csatornahálózat lefolyók nélkül A lefolyók kiépítése az útügyi érdekközösség feladata — mondják a Vízművekben — Erről mién nem tájékoztattak betnünket? — kérdezik a telepiek Épül a helyi járulékból a csatornahálózat fő vezetéke a Sza­badka utcában. Végre megoldódik a telepiek több évtizedes gond­ja, a szenny- és csapadékvíz levezetése. A csövek lefektetése után azonban a polgárok egy furcsa dologra figyelhettek fel: a munkások a csöveket betemették, elsimították az utat, de sehol egy lefolyó az utcában, amely a csapadékvizet összegyűjtené és levezetné a gyűjtőcsatornához. Felvetődik a logikus kérdés, mi a csodának a fővezeték, ha az nem szolgálja azt a célt, ak miért építik, azaz hogy az esőzések idején a telepiek ne járjanak bo­káig érő vízben. A Nikola Tesla Helyi Közösség K­rnko RADOVANOV, a Vízművek a Szabadka utcában leállította a kollektív ügyviteli szervének tag­­további munkálatokat és követeli, ja, hogy a Vízművek, mint az építke­zés beruházója, nemcsak az emit- Mit mond a józan ész? tett, hanem a többi utcában is (Petőfi Sándor, Alexxander Belic,­­ Nikola Tesla Helyi Közösség- Pavle Miškin, Jovan Popovic és a ben Vasa TABAK elnökkel be- Jablanica), ahol majd a mási-đla­­szélgetiek. — A Vízművek tel­ges szennycsatorna-hálózat épül, adata az lett volna, hogy még a helyezzenek lefolyókat az utcák referendum előtt tájékoztasson mindkét oldalára, bennünket erről a dologról. Ők akkor elhallgatták, mi pedig nor­mális dolognak vettük a lefolyók Nem a Vízművek feladata megépítését. Sajnos az ésszerűtlen építkezésre akkor figyeltünk fel . A lefolyók nem tartoznak a (véletlenül), amikor már az utca csatornahálózathoz, hanem az egyik részét teljesen eligazították, úttesthez és kiépítésük, valamint Lefolyók nélkül az egész csator­­karbantartásuk nem a Vízművek,­­nahálózat semmit sem ér. Nagy hanem az útügyi érdekközösségi esőzések idején a víz továbbra is feladata. A helyi járulék bevezeté­sére vonatkozó határozat, és prog­ram szerint (Újvidék 60/82. számú Hivatalos Lapja) az utcák rekonst­ruálása a lefolyók kiépítését és a rákapcsolás költségeit nem pén­zelhetik a helyi járulék eszközei­ből. Az utcák rekonstruálása há­romszor-négyszer többe kerül, mint az új fővezeték. Erre az ér­dekközösségnek egyelőre nincs pénze. A Vízművek kötelessége viszont annyi, hogy a csövek le­fektetése után használhatóvá te­gye újból az úttestet. Különben is, ha az úttest mentén a Vízművek kiépítené a lefolyókat, az­ok ak­kor sem tudnak a járdáról, sem pedig az úttestről összegyűjteni a csapadékvizet, mert közöttük (a legtöbb­ telepi utcában) gödör van és az esővíz ott gyűlik össze, nem pedig a lefolyóban — mondta Mi­a járdán marad, míg az úttest alatt húzódó fővezeték csak a szennyvizet tudja összegyűjteni. A Vízművek szakemberei elmondták azt is, , hogy így minden bizony­nyal szükség lesz a fővezeték öb­lítésére, mivel a szennyvíz üledé­két csapadékvíz hiányában csak,s így lehet, eltávolítani. A telepiek követelésüket még az 1970-ben készült csatornahálózat tervdoku­mentációjával támasztják alá, amelyben egyértelműen az áll, hogy a beruházó köteles a lefo­lyókat megépíteni. A probléma nemcsak a Duna­­mente község, hanem a város ma­gasabb fórumai elé is került. A helyi közösség mindaddig nem hajlandó társítani a pénzt a má­sodlagos csatornahálózat építésére, amíg meg nem oldják a lefolyók kérdését. KESZÉG Valéria A csövek megérkezteti, a munka áll a Szabadka utcában (Bora VOJNOVIČ felv.) A kártalanítás a legegyszerűbb? Évente egymilliárd dináros kárt okoz a jégverés — Vajd­aságban nincs jégelhárítási rendszer — Kiépítése 700 mil­li dinárba kerülne — Miért nem érdekeli a gazdaság? Vajdaságban évente 215 000 tonna termést tesz tönkre a jég­verés, az ebből származó kár egymilliárd dinár, így volt ez ta­valy és tavalyelőtt, a pusztító jégeső az idén sem kerülte el a vajdasági földeket. A július 24-ei és augusztus 3-ai ítéletidő okozta károk felbecslése folyamatban van. Pontos adatok még nincsenek, de egy biztos, az idei kár sem lesz kisebb a koráb­biaknál. A jégverés elsősorban a mező­­gazdaságban okoz óriási kárt, ám Vajdaság, az ország „éléskamrája” nem rendelkezik jégelhárító be­rendezéssel. Tartományunkon kí­vül még csak Crna Gorában nem szervezték meg a jégelhárítást. Mi lehet ennek az oka? Megté­ríthető ugyan a kár, évente mint­egy 600 000 hektárt biztosítanak (főleg a társadalmi szektor) jég­verés ellen, ám a veszteség a megsemmisült termés nem pótol­ható. Ór­iási kár ez a közösségnek. A jégelhárítás enyhíthetné és megelőzhetné a bajokat. A becs­lések szerint az ilyen rendszer kiépítésére fordított pénz egy év alatt megtérülne, mert kevesebb, mint a jégverés okozta kár. Még­sem érdekelt senki? Az idei két jégverés pedig újabb figyelmez­tetés is. Megpróbáltunk utána­járni a dolgoknak. Augusztus, a szabadságok ideje lévén azonban meglehetősen hiányos informáci­ókhoz jutottunk. Petar MEDAKOVIČ, a Tarto­mányi Mezőgazdasági Titkárság munkatársa legnagyobb megrö­könyödésünkre­ azzal utasított bennünket a Tartományi Hidro­­meteorológiai Intézet illetékesei­hez, hogy azok hatáskörébe tarto­zik a kérdés, az intézet kapta a megbízást a rendszer kiépítésére. A titkárságon a jégelhárítással nem is foglalkoznak, hiszen „nem csak a mezőgazdaságnak­­ okoz kárt a jégverés”. Megpróbáltuk megtudni, elkészültek-e már leg­alább az idei jégeső okozta kár felbecslései. Erre is csak az volt a válasz, hogy a titkárság ilyen adatokkal nem rendelkezik és nem is igényli őket. A Tartományi Hidrometeoroló­­giai Intézetben már több szeren­csével jártunk. Branislav DŽT­­GL­RSKI igazgatóhelyettes el­mondta, hogy az intézet két ra­dart vásárolt, amely alapja lesz majd a jégelhárítási rendszernek, ám kiépítésének sorsa még min­dig bizonytalan. A beruházáshoz 700 millió dinár kellene. A rend­szer évi üzemeltetési költsége hektáronként 100—150 dinárba kerülne. Az intézet kész szakmai tudásával segíteni, elsősorban azonban a gazdaság, illetve a me­zőgazdaság érdeke a jégverés el­leni védelem, neki kellene kezde­ményeznie és természetesen finan­szíroznia is a munkálatokat. Hogyan, milyen módon? A Tar­tományi Képviselőh­áz illetékes bi­zottságai több ízben is tárgyaltak (elsősorban persze az ítéletidő okozta károk kapcsán) a jégelhá­­rításról. Határozatot fogadtak el arról, hogy a rendszer kiépítésé­nek finanszírozásáról sürgősen tárgyalnia kell a Szocialista Szö­vetség illetékes szakosztályának, a Tartományi Szövetkezeti Szövet­ségnek és a Vojvodina Vagyon- és Életbiztosítási Munkaszerve­zetnek. A tavalyi határozat azon­ban, úgy látszik, csak papíron maradt, a jég pedig az idén is óriási területen verte el a ter­mést. Djurdjina BO­ZIC, a Tartományi Vízgazdálkodási Bizottság elnöke, valamint az elemi csapás okozta kárfelbecslő bizottság tagja, ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy évente mekkora károkat okoz a jégverés, és hogy milyen lehető­ség van gyorssegélynyújtásra. Ta­valy például 2,7 milliárd dinár volt a kár, ám mindössze 34 mil­lió dinárt kaptak a leginkább ká­rosult községek: Begaszentgyörgy (Žitište), Csernye, Törökbecse, Fe­­rinci és Plandiate. Ezenkívül fel­szabadították a mezőgazdasági munkaszervezeteket a tartományi jövedelmi adó és a gazdaságilag elmaradott vidékek fejlesztésére fordítandó járulék fizetése alól. Hozzáfűzte még, hogy az idei ká­rok felbecslése után a bizottság felméri majd a segélynyújtás le­hetőségét. Mi lesz tehát a jégelhárítási rendszer sorsa? Egyelőre a legil­letékesebbek körében sem sikerült megnyugtató választ kapni rá. Az idei jégverés most ismét idősze­rűvé tette a tavaly óta fiókban lapuló határozatokat Félő azon­ban, hogy csak addig tart, amíg úgy-ahogy sikerül eltüntetni a jégverés nyomát. Úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság is a kisebb ellen­állás vonalát választotta, ahelyett, hogy megpróbálná előteremteni a szükséges beruházási eszközöket. Inkább a termőföldet biztosítot­ta, pedig ez rendkívül drága. Hektáronként 1000—10 000 dinárba kerül, attól függően, hogy mivel van bevetve, és hogy mennyire veszélyezteti a jégverés. A társa­dalmi szektor szinte teljesen biz­tosította termőföldjét, a jégverés ellen. Nem lenne mégis kisebb a kockázat, ha működne tartomá­nyunkban is jégelhárító rendszer? CSÍKOS Zsuzsa KIKINDA VAGYOK ÉS SZEMÉ­LYBIZTOSÍTÁSI KÖZÖSSÉG A gépjármű-biztosítás lehetőségei A gépjármű forgalmi engedélyé­nek évi meghosszabbítása előtt kézbesített befizető elismervény már nem is jelent különös újdon­ságot a gépjármű-tulajdonosok kö­rében, de a gyakorlat még mindig azt mutatja, hogy ez az elképze­lés nem működik kellőképpen. Emiatt, megpróbálkozunk segíteni önökön.­­ Legelőször azt kell megálla­pítaniuk, hogy a gépjárműről és a tulajdonosról szóló adatok helye­sek-e, és hogy a befizetési elis­mervényen és a bal­oldali szelvé­nyeken pontosan ki van-e számít­­va a kedvezmény százaléka (termé­szetesen úgy, ha az előbbi évek­ben óvatos vezető volt).­­ Arról is dönthet, hogy 80— 182 dináros áron (a casco bizto­sításon kívül) óhajtja-e biztosíta­ni, vagy sem a gépjárművén levő üveget (a fényberendezés kivéte­lével) a töréstől. Az esetleges kárt, függetlenül attól, hogy hol van a gépjármű, teljes egészében megté­rítik. Az sem számít, hogy a gép­jármű hány éves és nem kell hoz­zájárulni sem, sőt a megtérített összeg nem befolyásolja a későbbi kedvezményt sem. Elvégezheti önmaga és az uta­sok biztosítását, mégpedig hozzá­férhető áron. A gépjárművezetőért 75, az utasokért pedig egyenként 37,50 dinár jár, ami halál esetén 50 000 dináros, tartós rokkantság esetén pedig 100 000 dináros meg­térítést szavatol.. . Abban az esetben, ha egyet­ért mindazzal, amit a befizetési el­ismervény tartalmaz, akkor azon­nal szakítsa le a bal oldali szel­vényeket és rakja az engedélyek­hez. A befizetési elismervénnyel el kell mennie a postára, a bankba, a biztosítási közösségbe, vagy pe­dig a felhatalmazott befizetőhe­lyekre, ahol befizetheti az össze­get.­­ Ezt követően az első két pél­dány önnél marad (ellenőrizze, rá­ütötték-e a pecsétet és aláírták-e). Az elismervényt meg kell őrizni a szelvényekkel, az illetékes szerv­nek járó példányt pedig át kell ad­ni a műszaki ellenőrzésről szóló dokumentumokkal a belügyi tit­kárságon. — A befizetési elismervényen megjelölt adatok kijavítása tilos! Ez azt jelenti, hogy két esetben fordulhat a Kikinda Vagyon- és Személybiztosítási Közösség dolgo­zóihoz: ha nem pontosak az ada­tok és ha nem ért egyet a pót­biztosítással (üvegek, utasok stb....) Szerintünk most, amikor még mindig tartanak az évi sza­badságok, az említettek nem is drágák. De az többnyire az önök számításától függ. Nekünk nem marad más hátra, mint az, hogy szerencsés utat kívánjunk minden gépj­árművezetőnek. R. I. ршшш Чнпилјвцци.,, «■■И ими Naponta bizonyítanom kell Látogatóban egy indái fiatal kisiparosnál ....Ada kisiparát nem kell külön bemutatni. A Mercur Kisipari Szövetkezet kitűnő munkájáról, különösen az utóbbi időben, pél­dát vesznek a kisiparukat fejlesz­teni akaró más községek is. Tartományunkban nincs még egy ilyen kisközség, ahol össze­sen 345 kisiparos lenne. Legtöbb a géplakatos, 91 műhelyben folyik a munka, de kötőkből (36), kőmű­vesekből (27), szabókból (23) is van bőven. Akad még egy-két ki­halófélben levő mesterség is. Egyetlen bognár dolgozik, kötel­es szíjgyártóból is már csak ket­tő van. De találhatunk Adón kü­lönleges kisiparost is, mint ami­lyen például a gyümölcs- és zöld­ség éle-aszaló. A kisiparosok között fiatalok is vannak. Közéjük tartozik Kispál Nándor huszonhét éves géplaka­tos. Két éve dolgozik kisiparos­ként, öt évig pedig az adai Po­­tisie Munkaszervezet alkalmazott­ja volt. — Hogyan szántad rá magad arra, hogy a már meglevő ki­­lencvenhárom géplakatos mellett műhelyt nyissál? — Azért választottam a kis­ipart, mert szeretek a magam gazdája lenni, önállóan dolgozni. Most sokkal többet dolgozom, mint a gyárban. Gyakran éjfélig is üzemelnek a gépek. Úgy gon­dolom, hogy a kisipar, igaz, több munkával, de sokkal jobb kere­seti lehetőségeket nyújt a munka­­szervezetnél. — Az induláskor voltak nehéz­ségeid? — Az engedélyt könnyen meg­kaptam, hiszen szakképzett gép­lakatos vagyok. A Kisipari Szö­vetkezettől hitelt vettem fel, két­százezer dinárt. A gépeket Bécs­ben vásároltam, jelenlegi műhe­lyem pedig szüleim házának ud­varában van. A további teendő: egy műhely építése és újabb gé­pek vásárlása. — A meglevő géplakatosok mel­lett sikerül munkát szerezned? — Társastermelési munkát vég­zek. Jelenleg a karlócai Agro­­technának dolgozom, a távfűtési vezetékek összekötéséhez szüksé­ges fémrészeket gyártok. Dolgoz­tam már a becsei Fab­innak, az eszékieknek is. Fiatal vagyok, kezdő, ezért igen nehéz ilyen, tár­sastermelési munkához jutnom. A Mercur Kisipari Szövetkezettől is kaptam már munkát, de a jól jövedelmező munkákat az idő­sebb géplakatosoknak adják ki. Szinte naponta bizonyítanom kell a munkámmal, mert különben be­zárhatnám a műhelyt. Nándornak egy segédje is van, pontosabban kettő, mivel felesé­ge, Aranka is kiveszi a részét a munkából. — Kereskedőnek tanultam, de nem helyezkedtem el. A fizetésem alacsony lenne, így pedig nyugod­tan elvégezhetem a házi munkát, férjemnek is segíthetek. Úgy vé­lem, itthon nagyobb szükség van rám. Egyéves házasok, így többet le­hetnek együtt. Amikor az adó felől érdeklőd­tem, meglepetésemre a fiatal gép­lakatos nem panaszkodott. — Három évig kedvezményben részesülök, ezért még nemigen kí­sérem az adópolitikát. Erről eset­leg néhány év múlva elbeszélget­hetünk. A fiatal kisiparosok ugyanis az első évben 50, a második év­ben 30, a harmadikban pedig 10 százalékos adókedvezményben ré­szesülnek. A pénzt a műhely fej­lesztésére fordítják. NÉMETH Zoltán MA TOPOLYÁN Terület! tanácskozás a Szocialista Szövetség elnökeivel Ma délelőtt Topolyán, a Szocia­lista Szövetség Tartományi Választ­mánya szervezésében Észak- és Közép-Bácska 13 községe Szocia­lista Szövetségének képviselői te­rületi tanácskozásra gyűlnek ösz­­sze. Ennek az ülésnek a célja a tartományban folyó széles körű po­litikai tevékenység összehangolása, ahol három időszerű kérdéssel kapcsolatban cserélik ki a tapasz­talatokat. Szinte természetes, hogy az érdeklődés középpontjában a stabilizációs program végrehajtását szolgáló eddigi tevékenység, illetve a további tennivalók, valamint a mezőgazdasági termékek exportjá­nak, illetve az általános kiviteli tevékenységnek a kérdései állnak. Ezenkívül megvitatják a Szocia­lista Szövetség helyi szervezetei­ben esedékes választások előkészí­tésével kapcsolatos tennivalókat. V. T.

Next