Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 224-239. szám)

1983-08-17 / 225. szám

8 TITOVERBÁLZI KRÓNIKA Választási előkészületek A KSZ községi szervezeteiben készülnek az októberben kezdődő választásokra feladatok formájában taglalják a választási aktivitásokat. — A választási előkészületek­ külön jelentőségű feladatnak szá­mítanak — értesített bennünket CA, a községi pártbizottság elnöke ottjártunkor Miodrag KOPRIVI­­— tekintettel arra, hogy a jelenle­gi politikai pillanat minden párt­tag, szerv és szervezet maximális angazsálását követeli a gazdaság­­szilárdítási intézkedések követke­zetes megvalósítása érdekében. En­nek kapcsán elemzik a későbbiek­ben a kommunisták hozzájárulását is a konkrét feladatok végzésében. A választás előtti értekezleteken többek között elemzik és értékelik a KSZ-alapszervezetek eltelt két­éves munkáját — mondta Miodrag Koprivica. A községi pártszervezetekben októberben kezdődik és november végén fejeződik be a választási aktivitás. A választások folyamán néhány szervezési változtatásra is sor kerül. A jobb és szervezettebb munka érdekében az összesen 150 KSZ alapszervezet több szervezet­be osztják, míg a kisebb pártalap­­szervezeteket a hasonló tevé­kenységű KSZ-alapszervezetekhez csatolják. A titoverbósai községi pártalap­­szervezetekben zökkenőmentesen folynak a politikai-szervezés­i elő­készületeik a küszöbönálló válasz­tásokra. Előlkészítették a szüksé­ges dokumentumokat és határoza­tokat, amelyek eszmei-politikai Csökkent a kivitel Az év első hat hónapjában 293 millió dinár értékben értékes illet­tek árut a külföldi piacon a lzito­­verbászi községi munkaszerveze­tek, ami 24 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszaká­ban volt. A kivitelcsökkenés a helybeli Camex csökkentett ex­portálásának a következménye, amely munkaszervezetben vágójó­szág hiányában mintegy 33­­száza­lékkal kevesebb húst szállított külföldre, mint eddig. Hogy az év első felében nem következett be nagyobb kivitelcsökkenés, elsősor­ban a kukoricaexportnak köszön­hető, amely a kétszeresére növeke­dett az említett időszakban. A kivitellel szemben a Titover­­bász község importja 13 százalék­kal növekedett, amelynek összér­­­téke 93 millió dinár. Tekintettel­­ arra, hogy a községnek nincsenek­­ nagy devizaadósságai, a behozatal­t teljes mértékben fedi a kivitel. Nem­ izgatja őket a­ veszteség A titoverbászi Napredak Épí­tőipari Munkaszervezet kereté­ben üzemelő Metalogradnja tár­­sultmunka-alapszervezet június hónap folyamán az immár három éve tartó termeléscsökkentést folytatván, túlhaladott minden határt. A mintegy 80 dolgozó júniusi össztermelésére­k, értéke mindössze 747 000 dinár, illetve 5800 dinár dolgozónként. Ezzel szemben a Metalogradnja mun­kásainak személyi jövedelem cí­mén megközelítőleg kétmillió dinárt számoltak el ebben a hó­napban. A jövedelemből való kötelezettségekkel a társult­­munka-alapszervezet júniusi vesztesége elérte a hárommillió dinárt. Hasonló volt a helyzet májusban, amikor a Metalograd­­nja vesztesége 2,822 millió dinár volt. Habár a Metalogradnja ada­tai igen kedvezőtlenek, a tár­­sultmunka-alapszervezetben a kimutatott veszteségek senkit sem zavarnak komolyabban. SZABADKA STABILIZÁCIÓNe panaszkodjunk! Növelni a termelést és a kivitelt • Fémipari munkaszervezetek képviselőinek tanácskozása Hogyan gazdálkodnak a fém- és villamosipari munkaszerve­zetekben, mit tettek az év első felében a termelés, a termelé­kenység növelése érdekében, s milyen intézkedésekre lesz szük­ség a következő időszakban, hogy áthidaljuk a jelenlegi nehéz­ségeket? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak hétfő esti összejöve­telükön az ágazat munkaszervezeteiben dolgozók képviselői, a KSZ-alapszervezetek titkárai, a munkástanácsok és a szakszerve­zeti alapszervezetek elnökei. Stipan Knežević, a községi párt­­bizottság végrehajtó titkára beve­zetőjében vázolta a község gazda­ságának helyzetét és rámutatott a hosszú távlatú stabilizációs prog­ramok kidolgozásának szükséges­ségére. Erre annál inkább szükség van, mert társadalmunk minden környezetében teljes lendülettel folyik a munka a JKSZ KB IX. ülésén hozott határozatainak való­­raváltásán, vagyis a gazdaság megszilárdításán. A többi között rámutatott, hogy községünkben az első fél­évben nem mondható kedvező­nek a gazdasági tevékenység: a termelés szintje alig haladta meg a tavalyit, s ami aggasz­tóbb, a legújabb adatok arról tanúskodnak, hogy júliusban is hanyatló irányzatot mutat a termelés. Ez mindenekelőtt a nyersanyaghiánnyal magyaráz­ható, de sok személyes mulasz­tás, felelőtlenség, a szervezet­lenség hiánya is hozzájárul ah­hoz, hogy ilyen eredményeket érjünk el. A fém- és villamosipar sem dicsekedhet az említett időszak­ban elért eredményeivel. Tudni­illik az ágazat termelése csaknem 15 százalékkal elmaradt a terve­zettől, ugyanakkor a veszteségek összege is növekedett. A község­ben a félév alatt 71 százalékkal voltak nagyobbak a veszteségek, mint tavaly, ennek zöme éppen a fémiparban. Mi a legsürgősebb teendő? Alap­vetően fontos — hangsúlyozták a tanácskozáson —, hogy tovább nö­veljük a termelést, fokozzuk a ki­vitelt és ügyeljünk arra, hogy a kollektívák fizetőképessége javul­jon, tehát ésszerűbb pénzügykeze­lést vezessünk be ott, ahol ezt eddig nem tettük. (Kedvező pél­daként említették a társult mező­­gazdasági és élelmiszeripari mun­kaszervezet Agros-bankját, amely jelentős eredményeket ért el ezen a téren.) A három feladat termé­szetesen nem máról holnapra való munka, tehát alapos, gondos fel­készülést jelent, s mindenekelőtt a helyzet, valamint a lehetőségek pontos felmérését igényli.­­ Nem szabad megengednünk, hogy a verbalizmus uralkodjon to­vábbra is az ilyen komoly felada­tok megszabásánál — hangsúlyozta Stipan Knežević. — Nincs helye az állandó panaszkodásnak sem: min­denki tisztában van azzal, hogy mi­lyen nehéz a helyzet, hogy nincs nyersanyag, deviza, az árolló ked­vezőtlen hatása sokakat érint, a fizetőképességgel is baj van stb. Ennek ellenére nem kilátástalan a helyzet, éppen ezt kell szem előtt tartanunk amikor a hosszú távla­tú stabilizációs programokat dol­gozzuk ki. Olyan megoldásokat kell kieszközölnünk, amelyek hozzájá­rulnak a gazdasági tevékenység fellendítéséhez, a termelés fokozá­sához és az annyira szükséges ki­vitel növeléséhez. Ezek jelentik a további előrelépés zálogát. A tanácskozás részvevői megál­lapodtak abban, hogy szeptember 10-éig minden munkaszervezetben, tmasz­ban elkészítik a hosszú táv­latú stabilizációs programokat­ ,­ melyeket később ágazati, majd községi szinten is egyeztetnek. K. F. MAGYAR SZÓ Kukoricáén gumiabroncs A titoverbászi Bačkatrans Szál­lítmányozási Munkaszervezetben szeptember végéig valamelyest enyhül a gumiabroncshiány. Leg­később a jövő hónap végéig gya­korlatilag is megvalósul kiviteli és behozatali tervük az autógumik­­kompenzációs importját illetőleg.­­ Az autóbusz- és tehergépkocsi­abroncsok behozatalát a Backa­­trans szükségleteire a titoverbá­szi Vrbas-Commerc közbenjárásá­val bonyolítják le, amely munka­­szervezet Olaszországból 586 komp­let Firelli autógumiabroncsot hoz­­be. A gumiabroncs-behozatal nem­csak a Bačkatrans szállítmányozá­si munkaszervezetre, hanem a köz­ség összgazdaságára való tekintet­tel is fon­tos, főleg a Vrons kom­binátra nézve, mert ezzel a beho­zatallal több száz gépkocsit üzem­képessé tesznek a küszöbönálló mezőgazdasági munkálatokra, s fő­leg a cukorrépa szállítására. TOVÁBBRA IS KÁVÉHIÁNY Javult a mosóporellátás • A Carnexnak továbbra sincs elegendő vágóállata A titoverbászi községben két év­vel ezelőtt kidolgozták a társadalmi megállapodást az ellátásról, de a megállapodás nem lépett életbe. A község dolgozói és polgárai mégsem panaszkodhatnak az ellátásra, mert szerencséjükre, itt van, ami máshol nincs, itt fejlett az élelmiszeripar Ennek kapcsán felesleges volt a pontrendszer bevezetése is, tekin­­tettel arra, hogy nem mutatkozott hiány a legszükségesebb élelmi­szercikkekben. Van liszt, cukor, ét­olaj, hús stb. Szilveszter RUSZ­­KOVSZKINAK, a községi gazda­sági bizottság elnökének szavai sze­rint a községben csak a mosópor - és a kávéellátás képez nehézséget. Jelenleg javult a mosóporellátás, de kávét továbbra sem lehet kapni, s úgy tűnik, hogy krónikusan idő­szerű marad, mivel nincs elég de­viza a behozatalra. Ami a feldolgozó ipar nyers­anyaggal és alapa­nya­gokkal való ellátását illeti, már jóval komo­lyabb a helyzet. Legkritikusabb a Vitai Étolaj gyár helyzete. A Car­­nexnak továbbra sincs elegendő vágójószága, s cukorrépa hiányá­ban a Bácska Cukorgyár is félka­pacitással fog üzemelni. A Mepol Műanyagfel­dolgozó-gyárban úgy­ahogy zöldágra vergődtek a deviza­társítással, s zökkenőmentesen ter­melnek. A kucorai Bácska Fém­­árugyárban a devizatársítás­ elle­nére sem kaptak nyersanyagot. A titoverbászi textilipar keretében üzemelő kötődé a jól szervezett ki­vitelnek köszönhetően elegendő nyersanyagot tudott biztosítani, a selyemgyár viszont nem exportált. Egészében véve a Titoverbász községi ellátás átmeneti osztály­zatot kaphat, azonban továbbra sem dicsekedhet jól szervezett el­látással. (sz. g.) SZABADKAN MA FILM JADRAN: Halló, taxi, jugoszláv. Sze­replők: Bata Zivo,J­inovic, Svetlana Bojković, Gorica Popovic rendező: Vlastimir Radovanovic (16. 18. 20). LIFKA: Madame Olga leányai, spa­nyol. Szereplők: Helga Line, Maria Harper, Jorge Gönce, rendező: Jo­seph Bronstein (16. 18. 20). ZVEZDA: Végtelen szerelem, amerikai. Szereplők: Brooke Shields, Martin Hewitt, rendező: Franco Zeffirelli (15.30 17. 30. 20). MUNKÁS: Apokalipszis holnap, olasz. Szereplők: John Saxon, Elisabeth Turner, rendező: Anthony Dawson (15.30, 17.30. 19.30. 21). Matiné: Madam­e Olga leányai, spanyol (10). MÚZEUM A régészeti, néprajzi, történelmi és kultúrtörténeti részleg anyagának ál­landó kiállítása nyitva 9—15 óráig. A városháza kilátója 10-től 13-ig és 17-től 19 óráig látogatható. ÜGYELETES Orvos: a Petőfi Sándor utcai mentő­­állomáson este 8-től reggel 6 óráig. Gyógyszertár: a városháza épületé­ben. Titoverbászi látkép (Ifjú Gábor felv.) Kever­t vágójószág Az év első felében több mint 8 százalékkal csökkent az állatte­nyésztés a községben. A tömény­takarmány és kukorica hiányában napról napra csökken a sertések száma, ami hatással van a hely­beli Carnex Húsárugyár terme­lésére­ is. Mintegy 11 százalékkal kevesebb hús jut a piacra, mint a múlt év azonos időszakában. Va­lamelyest jobb a helyzet a szarvas­marha-tenyésztésben, ahol 24 szá­zalékkal növekedett a vágójószág száma. 1983. augusztus 17., szerda Serkenteni a kisipart A községben mind nagyobb gondot fordítanának a kisipar fej­lesztésére. Az utóbbi két-három évben a társadalmi és magánszek­torban egyaránt megnövekedett a foglalkoztatottak száma. A tovább­fejlesztés érdekében dokumentumot dolgoztak ki a kis­ipar fejlesztési lehetőségeiről, amelyet a nyilvá­nos vita után a megfelelő fóru­moknak juttatnak elfogadásra. Nem várva a dokumentum elfo­gadására, de a tervvel összhangban a községben már megkezdték né­hány kisiparfejlesztési program megvalósítását. Így például Zmaje­­zón már jó ideje a Vukica szalon korszerűsítésén dolgoznak, amely újabb 10 varrónő foglalkoztatására ad alkalmat. Titoverbászon a napokban kezd­ők meg az egykori Testvériségi egység Általános Iskola épületének adaptálását, a niši­ći szerviz szük­ségleteire. Az újabb káderek al­kalmazása mellett lehetőség nyí­lik a pótalkatrészek sorozatos gyártására is. Ebben az üzemrész­legben 20 munkás helyezkedhet el. Említsünk meg még egy figye­lemre méltó kezdeményezést. A ti­­­overbászi Mepol műanyagfeldolgo­zó gyár régi csarnokának átépíté­sével néhány kisiparos kap helyet különböző szolgáltatások végzésé­re. Az akciót a Bačka Kisipari Szövetkezet támogatásával bonyo­lítják le. Szeptemberben döntenek a fűtés új díjszabásáról ülést tartott a végrehajtó tanács Másodszor szeretteit a végrehajtó tanács napirendjén a távfűtő mű­vek díjszabásemelési kérelme. Né­hány héttel ezelőtt ugyanis a ta­nács nem foglalkozott a kérdés­sel, mert nem volt kellőképpen megindokolva. Tegnap egy óra hosszat tartó vita előzte meg a végrehajtó tanács döntését. A díj­szabásemelési kérelemről a képvi­selő-testület szeptemberi ülése előtt hoznak végleges döntést, egyidőben a távfűtés fejlesztési tervének a jóváhagyásával. A Szabadkai Távfűtő Művek összesen 54 százalékos díjszabás­­emelést kérelm­­ezett, ami azt je­lentené, hogy a­ lakások fűtése, négyzetméterenként az eddigi 31,22 dinár helyett 47,92 dinár lenne. A fűtés árának jelentős növelését a távfűtő művek azzal indokolta, hogy időközben megdrágult az üzemanyag, a szállítás és más költségek, továbbá a munkaszer­vezet az idén tulajdonosává válik a kertvárosi polgárok által kiépí­tett távvezetéknek és állomások­nak, amelyek átvétele újabb költ­ségekkel jár. Az árügyi közösség véleménye szerint a díjszabásemelési kérelem megindokolt de csak részben. Ti­zennyolc százalékos áremelést ja­vasolt a végrehajtó tanácsnak el­fogadásra, ami a korábbi díjsza­­básnöveléssel együtt az idén ösz­­sz­esen a fűtés 27,5 százalékos nö­vekedését jelenti. Szó volt ,a mun­kaszervezet viszonylag magas át­lagos személyi jövedelméről is noha a fűtés díjszabásában a sze­­mélyi jövedelem mindössze 5 szá­zalékot, az üzemanyag pedig 80 százalékot tesz ki. A hotelen kép­viselői ismételten hangoztatták, hogy a munkaszervezet belső kapa­citásai teljesen kimerültek, egyetlen magánház sem kaphat többé táv­fűtést, s jövőre elkészül az utolsó lakótömb is, amelybe még beve­zethető a távfűtés. A felhalmozás­ra tehát okvetlenül szükség van, a díjszabás növelése nélkül azonban ez lehetetlen. SZÁNTÓ István, a végrehajtó tanács alelnöke hangoztatta, hogy a távfűtő művek teljesítőképessé­gét kétségtelenül növelni kell. E­z­­zel kapcsolatban a fejlesztési pi­ogramok néhány változatának elkészítése folyamatban van. A képviselő-testü­let szeptember ülé­sén dönt arról, átmenetileg melyik program fogadható el. Minthogy a leendő programtól függ a táv­fűtő művek felhalmozása is ezzel párhuzamosan kellene dönteni az áremelési kérelemről is. Ezt az ál­láspontot tette magáévá a végrehaj­tó tanács is. A fűtés díjszabása te­hát mindenképpen növekedni fog, de egyelőre bizonytalan hogy mi­lyen százalékban, g­­g­ SZABADKAI NYÁR ’83 Ramason A Szabadkai Nyár ’83 rendez­vénysorozat keretében ma, szer­dán este fél 9-kor a városháza udvarába a színházkedvelőket vár­ják. A belgrádi Raskorak színhá­zi csoportosulás három tagja: Mi­lan Mihailović, Zvezdana Jakšić és Enver Petrovci Akutaga vi­­lághírű darabját, a Ramasont, ad­ja elő sajátos feldolgozásban.

Next