Magyar Szó, 1983. szeptember (40. évfolyam, 255-269. szám)

1983-09-19 / 258. szám

JB ШШ wm m шж asse^ Ma* számun­kr­ól: ' Шпж шШШ IB ШШ тт • Természetvédelem és idegenforgalom шшшДллwMmK, Jet# “ n­fli iSr јшР ф Vajdaságban ma hűvös, borús idő, estére _ Időjárásjelentésünk a 8. oldalon ----------------------------------------------------------------------------------------- eláll az eső XL évf.1 258. (13042.) szám 1983. szeptember 19., hétfő Ára 10 dinár Forradalmunk folytonosságára emlékezünk Tegnap délelőtt Deliblaton a Paja Marganovic építőtáborban a dél-bánáti partizánosztag offenzívája kezdetének 46. évfordulója alkalmából nagygyűlés volt Az esős, hűvös idő ellenére több mint 10 000 harcos, fiatal, dolgozó meg polgár és társadalmi-politikai életünk neves képvi­selői vettek részt a nagygyűlésen. A díszemelvény előtt felsora­koztak az osztag egykori harcosai és az a 120 fiatal, akik az osztag harcai nyomán szervezett emléktúra részvevői voltak. Petar Jovanovic, az ünnepség szervező bizottságának elnöke nyi­totta meg a nagygyűlést, amelyen a többek között megjelent Slavko Veselinov, a Tartományi Pártbi­zottság elnöke, Bogdan Tankosić, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének elnö­ke, Dusan Bogdanov Senko, továb­bá a föderáció, a Szerb Szocialis­ta Köztársaság, a hadsereg képvi­selői és másoik. Miután egyperces felállással adóztak az elesett harcosok em­lékének, Aleksandar Vasil Capajev élharcos mondott beszédet. — A fiatalok, harcosok és a nép találkozója azon a helyen, ahol a megszálló akkor sem tudta meg­törni a szabadságért küzdők ellen­állását, amikor a legerősebb volt, follszkiességgel tölt el mind­annyiun­­kat, és azokra a hősi napokra em­lékeztet, amikor a nép és a harco­sok félelmet nem ismerve ember­­feletti küzdelemből tanúbizonysá­got tettek erejükről, szabadság­­szeretetükről. E visszapillantásunk­kal a történelmi napokra, a dél­bánáti partizánosztag dicső harci útjára nemcsak az elesett hősökre­ akarunk emlékeztetni, hanem for­radalmunk folytonosságára is — mondta Aleksander Vasic. Ezután részletesen ismertette, hogy a Kommunista Párt és Tito elvtárs vezetésével hogyan kap­csolódott be Vajdaság a népfelsza­­badító háborúba. Capajev elvtárs hangsúlyozta, hogy Vajdaságban Bánátban kezdődött a fegyveres harc, 1941-ben erős pártszervezet volt már. Csak Dél-Bánátban 300 párttag volt ekkor, ők 33 helység­ben szervezték a mozgalmat. En­nek köszönhetően 1941 júliusában megalakultak a partizánosztagok. A tartományi párti bizottság irányí­tásával, amelynek élén Zanko Zre­­njeni­n állt, egységes pártszervezet jött létre, szoros kapcsolatot te­remtve­­a dolgozókkal. Vajdaság minden nemzetével é­s nemzetisé­gével. Dél-Bánátban 1941. július 11-én a pancsovaci parti­zánasztag meg­alakulásával vette kezdet­ét a fegy­veres harc. A továbbiakban Alek­sandar Vasic az 1942. évi esemé­nyeikről szólt, és arról a veszteség­ről, amely a mozgalmat érte Zarko Zrem­janin Uca és még né­hány kiváló kommunista halálá­val. Részletesen ismertette a bá­náti osztag 1943. évi harci útját, győzelmes ütközeteit, hogy mit je­lentett a vajdasági mozgalom egy­ségesítése szempontjából a bánáti osztag Szerémségbe való átkelése, a tartományi pártvezetőséggel való kapcsolat megteremtése. Ezután napjaink problémáiról szólva a távlati gazdaságfejlesztési terv feladatairól beszélt, rámutat­va, hogy akárcsak a népfelszaba­­dító háborúban, most is bebizo­nyítjuk, hogy Jugoszlávia dolgozói és polgárai­, nemzetei és nemzeti­ségei előtt nincsenek leküzdhetet­len akadályok. A nagygyűlés részvevői távirat­ban köszöntötték az állame­lnöksé­­get és a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága El­nökségét. SZÉKELY Marica Tizennégymillió fiatal a vetélkedőkön Jovan Dejanović üzenete A Tito—Forradalom—Béke elne­vezésű tudásvetélkedő kezdete al­kalmából, amelyet a JSZISZ Or­szágos Választmányának Elnöksé­ge, a Kekec és a Mirodosz lap szervez, Jovan Dejanovic, a Szo­cialista Szövetség Országos Vá­lasztmányának elnöke üzenetet in­tézett a vetélkedő részvevőihez. Örvendetes, hogy az elmúlt hét év alatt a vetélkedőn több mint 14 millió fiatal vett részt, s ezzel a rendezvény az ifjú nemzedék, legtömegesebb marxista képzési és eszmei-politikai iskolája lett, áll az üzenetben. Az idei téma is rendkívül jelen­tős, mert jó alkalmak nyújt a fiataloknak, hogy megismerkedje­nek a progresszív erők tömörülé­sével, illetve azzal, milyen ellen­állást tanúsítottak a háború előtti rendszernek, majd a fasizmusnak és a megszállásnak, tanúbizonysá­got téve autentikus voltukról a népfelszata aható háborúban, a for­radalomban, és így mozgósító erővé válva a felszabadított or­szág újjáépítésében, majd társa­dalmunk önigazgatási átalakulásá­ban. Tanulmányozva a témát a fiatalok ismét felidézik, milyen hősiességgel született meg a titói Jugoszlávia és még egyszer kife­jezhetik elkötelezettségüket társa­dalmunk eszméi — a szabadság, a béke az egyenjogúság, a testvéri­ség-egység, a szocialista önigazga­tás és az el nem k kötelezettség iránt. A fiatalok feladata, hogy meg­őrizzék, amit eddig teremtettünk, és állandóan újat építsenek. Az iskolákban, valamint az ilyen és hasonló vetélkedőkön szerzett tu­dás jelentős, mert lehetővé teszi, hogy az ifjú nemzedék könnyeb­ben felismerje azokat a célokat, amelyekért síkra kell szállni és harcolni, áll a többi között Jovan Dejanovicnak a Tito—Forrada­lom—Béke tudásvetélkedő részve­vőihez intézett üzenetében, K­. (Tanjug) Legalább egyhetes eső kellene Relja Savié nyilatkozata A hosszan tartó szárazság után a vajdasági földeknek minél több esőre van szükségük, jelentette ki dr. Relja Savié ismert mezőgazda­­sági szakemberünk véleménye sze­rint legalább egyhetes eső kellene, hogy jó átnedvesítse a talajt, mert a száraz­föld megnehezítette a mezőgazdasági munkálatokat, a cukorrépa és a főzelékféle szedése szinte lehetetlen, és a talaj előké­szítése is késik. Az eső jót tett a cukorrépának, elsősorban azokon a részeken, ahol szedését későbbre tervezték, de megkönnyíti a betakarítást ott, ahol már megkezdték a munkála­tokat. A másodvetésnek is kedvez az eső, elsősorban a kukoricának. A csapadékos idő ideiglenesen le­állította a napraforgó és a szója betakarítását, a gazdaságok több­ségében azonban már az aratás vé­gén tartanak. A kukorica törését a napos idő beálltával folytatják, a betakarításban nem lesz késés, mert korábban láttak hozzá. . . (Тлпјид) AMERIKAI—SZOVJET KAPCSOLATOK Ilyen eset még nem fordult elő A szovjet sajtó még nem fűzött semmilyen hivatalos kommentárt Moszkva határozatához, hogy Gro­­miko külügyminiszter nem utazik el az ENSZ-közgyűlés 38. üléssza­kára. Nem hivatalos értesülések szerint az előbbi határozatot 3 nappal ezelőtt az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága hozta meg rendes ülésén, miután elutasította Wa­shington indítványát, hogy a szov­jet küldöttség katonai repülőgépen utazzon, mert csak így szavatol­hatja leszállását. A szovjet és a Moszkvában levő külföldi hírmagyarázók azt állít­ják, hogy ilyen eset még nem for­dult elő az amerikai—szovjet kap­csolatok történetében, noha gyak­ran válságok rázkódtatták meg. Moszkvában hivatalosan úgy ér­velnek, hogy egy olyan ország, amely nemzetközi szervezetet lát vendégül, egyoldalúan nem mond­hatja fel az alapvető nemzetközi kötelezettségek teljesítését egy or­szág képviselői iránt, függetlenül a kétoldalú kapcsolatok helyzeté­től. Moszkvában senki sem tagad­ja, hogy a dél-koreai utasgéppel történt incidens után a szovjet— amerikai kapcsolatok a legválságo­sabb szakaszba jutottak a kubai rakétakrízis óta. A szovjet és­­a moszkvai külföldi politikai körök megállapították, hogy az új hideg­háború legforróbb ősze megkezdő­dött. Hivatalos moszkvai elemzés szerint a hidegháború azután újult fel, miután Reagan beköltözött , a Fehér Házba. Nem hivatalosan Moszkvában azt állítják, hogy a kubai rakéta­­válság, vagy az amerikai­­ U–2 kémrepülőgép lelövése után a Kreml és a Fehér Ház politikai kapcsolata nem szakadt meg, sőt felélénkült. Jelenleg azonban tel­jesen megszakadt Moszkva minden kapcsolata Washingtonnal és az USA európai szövetségeseivel, ezért lehetetlen bármilyen közve­títés az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ezt közvetve megállapította a moszkvai Pravda tegnapi számában a forró politikai őszről cikkezve, majd borúlátó hangnemben felvetette a kérdést: Milyen irányban fog haladni az emberiség, hogy minden népnek szavatolja a békét, a haladást és a boldogságot. A továbbiakban kifejtette, szá­mos múlt heti esemény rámuta­tott a kiélezett világhelyzetre, amely szerinte nemcsak a szovjet —amerikai kapcsolatok következ­ménye, s a bonyolult helyzet meg­nyilvánult a genfi tárgyalásokon, Libanonban, Csádban, Chilében, Nicaragua határain, Nyugat-Euró­­pában, ahol az utolsó előkészülete­ket teszik az atomrakéták telepí­tése előtt. Az SZKP sajtószervének értékelése szerint Washington nem nyilvánította ki készségét, hogy kompromisszumra jussanak bár­melyik válsággóc ügyében. A Pravda azt állította, hogy „a Fe­hér Ház reakciósai készen állnak, hogy a világot atomháborúba so­dorják”. A cikk alapján megállapítható, hogy a két tömb viszálya szüntele­nül mélyül. A Pravda szerint „nem véletlen, hogy egybeesett a dél­koreai repülőgép behatolása a Szovjetunió légiterébe és a genfi tárgyalások folytatása, mert a ki­tervelt akciónak az volt a célja, hogy aláássa a tárgyalásokat”. A (Folytatása a 2. oldalon) TITO BARÁZDÁJA Nagyszerűen szerepeltek az egyéni termelők A cseneji Milorad Letic ás a veterniki Mireva Tokin szinte előfizetett az aranyéremre• Véget ért a 26. tartományi szám­óverseny Tegnap délelőtt a krivajai Vuk Karadzic iskola ünneplőbe öltözött tornatermében a hivatalos ered­ményhirdetéssel és a díjátadással végetért a Tito barázdája elnevezé­sű sorrendben 26. tartományi szán­tóverseny, amely már több mint egy évtizede egyúttal a mezőgaz­dasági technika szemléje is. Az adatok összegezése után most már végleges, hogy ezen a jelentős munkaversenyen 19 község 186 ver­senyzője vetélkedett a minél jobb eredmények eléréséért. Összesítve a látottakat és ta­­tapasztaltakat, valamint a hivatalos táblázatokat szemlélve elmond­hatjuk, hogy a legeredményeseb­ben a zrenjanini község szerepelt: csapatversenyben is és egyéniben is két-két első helyet szerzett. Ez­­ amellett szól, hogy a zrenjanini ■ község szántói nagyon komolyan­­ fogták fel a versenyt, hogy ott nincs baj az érdeklődéssel, tömeges­ , seggel. A társadalmi szektor traktorosai a várakozásnak megfelelően igazi profik módjára végezték el a ver­senyszabályzatban előírt feladato­kat. Munkájukról nem is kell kü­lön szólni, hiszen csak természe­tes, hogy nekik kell példát mutat­niuk a korszerű talaj­művelésben és gépkezelésben. Említést érdemlő az egyéni ter­melők érdeklődése és jó szereplé­se. A csaknem 60 részvevő ver­senyző magas szintű elméleti és gyakorlati tudásról tett tanúbi­zonyságot. Ami egyéni teljesítmé­nyüket illeti, elmondható, hogy alig maradnak el a társadalmi szektor traktorosai mögött. A fel­nőttek és nők versenyében például a cseneji Milorad Letic és a veter­­niki Mileva Tokin szinte előfize­tett az aranyéremre — mindketten fölényesen lettek elsők. Milorad Letic 10 éve vesz részt a községi, tartományi, szövetségi szántóverse­­nyen, és győzelmeinek számát ne­héz számba venni. Mileva Totón négy tartományi, illetve országos verseny részvevője. Vajdaságban ez ideig vagy első vagy második volt, attól függően, ő van-e jobb formában vagy örökös riválisa, a cseneji Marica Murgaski. Évek óta ugyanis ketten döntenek az arany-, illetve ezüstérem sorsáról. Kellemes meglepetésként hatott az általános iskolák diákszövetke­zeteinek tömeges részvétele, de még inkább a gyerekek ügyessége, műszaki tudása, „szakmai” felké­szültsége, s nem utolsósorban ál­talános rokonszenvet kiváltó lelke­sedése. Az ügyességi gyakorlato­kon például szinte a zsonglőrkö­­déssel határos módon végezték el a feladatokat. Amikor pedig eké­jük „beleharapott” a zsíros bácskai földbe, a hozzáértő felnőttek elé­gedetten mosolyogva nyilván arra gondoltak — íme, itt vannak e ke­nyértermő táj reménységei. Illő említést tenni a szervezők­ről — a Népi Technika tartományi és topolyai községi szervezetéről, valamint e nagyszabású rendez­vény házigazdájáról, a Krivaja bir­tokról és dolgozóiról. Mindent megtettek, hogy a tartomány min­den tájáról idesereglett versenyzők a lehető legjobb körülmények kö­zött mutathassák be tudásukat, s hogy kellemes emlékekkel távoz­zanak erről a vendégszerető tele­pülésről. Ennek érdekében gazdag művelődési programmal tették tar­talmasabbá a háromnapos rendez­vényt. Sajnos, a kiváló hangulatot el­rontotta az időjárás. A szombati hirtelen lehűlés, majd az eső ugyancsak megnehezítette a szán­tók, de különösképpen a verseny­­bizottság munkáját. Ez a helyzet nyilván kedvezőtlenül hatott a ver­seny színvonalára és az eredmé­nyekre, no de hát sokak szerint, nem is ez volt a legfontosabb, ha­nem a részvétel, a baráti kézfogás és a tapasztalatok kicserélése. Hogy ez mennyire igaz, azt a búcsúzás­kor kialakult bennsőséges légkör (Folytatása a 3. oldalon) A KÖZEL-KELET Elmérgesednek az összecsapások Amerikai tengerészgyalogoso­k támadták a szír állásokat Szíria fenyegetőzése ellenére, hogy válaszol az amerikai hadi­flotta ágyútüzére, szombaton késő este ismét lőtték Libanonban a Szíriai hadállásokat. Az amerikai hadiflotta parancs­noksága közölte, hogy ismét lőt­ték a szíriai alakulatokat, ame­lyek Bejrúttól, hozzávetőleg 20 kilométerre a hegyvidéken állo­másoznak. Miután szombaton a Libanonban levő nyugati erők kötelékéhez tartozó amerikai ten­gerészgyalogosok első ízben intéz­tek támadást szíriai hadállások ellen, katonai képviselő Da­­maszkuszban kijelentette, hogy a szíriai hadállások elleni bármilyen támadással fegyvertűzzel válaszol­nak. A bejrúti rádió jelenti, hogy a libanoni légi haderő gépei tegnap reggel ismét támadták azokat az osztagokat, amelyek a hegyvidé­ken harcolnak a kormány száraz­földi csapatai ellen. Bej­rút több külvárosában heves tüzérségi párharc folyt a libanoni hadsereg hadállásai körül, a bej­rúti rádió közölte, hogy össze-­­csaptak a síita milícia tagjaival, akik B­ejrút utcáin cirkálnak. A libanoni katonai gépek több ízben átrepültek egy hadászatilag fontos város, valamint Bejrút felett. A falangisták rádióállomása szerint a gépek felderítő repülést végez­tek. Az előbbi rádió híre szerint tegnap elhunyt Medzid Arszlan, a drúzok kimagasló vezetője, Liba­non első véderőminisztere. A 79 éves Arszlan herceg Libanon függetlenségének tevékeny harcosa volt, jelentős szerepet töltött be az ország parlamenti rendszerének fejlesztésében. Mint a libanoni drúz közösség jobboldali szárnyá­nak képviselője nem helyeselte Valid Dzsumblatt irányvonalát. Kadhafi felszólítása az arabokhoz Kadhafi líbiai vezető a drúzok és a szíriaiak rendelkezésére bo­csátotta a Libanonban állomásozó líbiai alakulatot. (Folytatása a 2. oldalon)

Next