Magyar Szó, 1984. február (41. évfolyam, 30-44. szám)
1984-02-11 / 40. szám
1984. február 11., szombat IDŐSZERŰ HÍREK önműködő jégtelenítés A München és Salzburg közötti autópályának egy 500 méteres szakaszán üzembe helyeztek egy önműködő olvasztószer-porlasztó rendszert. Ennek a jegesedés mértékét jelző készüléke és a hóvastagságot mérő berendezése folyamatosan adatokat továbbít egy számítógépbe, s veszélykor annak utasítására a lejtős út mindkét oldalán 48 méterenként elhelyezett huszonkét porlasztó klór-kalcium oldatát az úttestre permetezi. A porlasztás csak két másodpercig tart, ám szükség szerint önműködően megismétlődik. A kísérlet vezetői remélik, hogy mínusz 24 Celsius-fokos hőmérsékletig a sólé meggátolja, hogy a pálya csúszóssá váljon. (DoD) Télállóság-vizsgálat tetrazollal A Szovjetunió össz-szövetségi Agrometeorológiai Kutatóintézetében olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel télen és tavasszal megállapítható, hogy az ősszel elvetett növénykultúrák mennyire életképesek, illetve milyen fokban károsodtak. Az eljárás azon alapul, hogy a tetrazollal (CHi'Ni) kezelt élő szövetek málnaszínt öltenek az elhalt növények színe viszont nem változik. A vizsgált növények életképességét úgy állapítják meg, hogy összevetik: a tétrázol miként festi meg a minta és az ellenőrzésül szolgáló növény bizonyos szöveteit. (Naukai Zsizny) Természetes fagyasztók A Mongol Népköztársaság területének mintegy kétharmada az örök fagy övezetébe tartozik. Ám a megfagyott talajt is a szolgálatába állíthatja az ember, ha lépésről lépésre „megszelídíti”. Ezt bizonyítják N. Lonzsid kutatásai, aki a mongol tudósok közül elsőként, csaknem harminc évvel ezelőtt kezdte tanulmányozni a föld krioszféráját. A kiváló tudós, a Mongol Tudományos Akadémia Földrajzi és Talajfagytani Intézetének főmunkatársa kutatásai során meghatározta az örökös és az időszakos talajfagy-körzeteket. Ennek alapján geokriológiai térképeket szerkesztettek Mongóliáról. Ma már az intézet talajfagytani osztályának részvétele nélkül nem készül el egyetlen város, bányaüzem, közút, művelés alá vonható földterület terve sem. A tudományos munkákban is fontos helyet foglal el a természetes fagy övezeteinek hasznosítása. A mongol tudósok bebizonyították, hogy gazdaságosan üzemeltethetők az örök fagy birodalmában létesített természetes hűtőtárolók. Javaslataik alapján Ulánbátor körzetében kilenc tárolót alakítottak ki, valamennyit 500—1000 tonnás befogadóképességgel. A vermekben hús- és tejipari termékeket, zöldséget és gyümölcsöt tárolnak. Kisebb raktérrel hasonló tárolók készültek Murenban és Toszon-tengerben is. A természetes hűtőházak nagy előnye, hogy építésükhöz nincs szükség drága technikára, s különböző kémiai anyagok felhasználása nélkül is adottak az egészségügyi-higiéniai feltételek. Az ilyen tárolók üzemeltetésével jelentős menynyiségű elektromos energiát is megtakarítanak. (Moncamne) NÉGY ÉVTIZEDDEL EZELŐTT Népi önkormányzat Szabad Vajdaság, 1945. február 11. Ez már igazi vasárnapi szám: a négy helyett nyolc oldalon jelent meg. A szerkesztőség már akkor külön gondot fordított a vasárnapi szám elkészítésére. Azóta is ápoljuk ezt a hagyományt, amelyet még akkor, valóban a kezdet kezdetén alapoztak meg lapunk elindítói. Talán nem véletlen, hogy éppen ebben a számban közölték a vajdasági népfelszabadító bizottság szervezetéről és ideiglenes működéséről szóló rendelkezést. Rendkívül fontos volt ez a határozat, hiszen azokban a napokban kellett a polgári szerveknek átvenniük a közigazgatást a katonai hatóságoktól. „A népfelszabadító bizottságok, kezdve a helyi bizottságok működésétől egész a vajdasági népfelszabadító főbizottság (GNOOV) és a jugoszláv népfelszabadulás antifasiszta tanácsának (AVNOJ) működéséig, a felszabadító harcok során a népuralom szerveivé fejlődtek ki. Az AVNOJ második ülésszakának döntése szerint alapját képezik a népi és állami hatóságoknak. A hatalom oszthatatlanságáról szóló elv alapján a népfelszabadító bizottságok saját területükön képviselői a teljes néphatalomnak s ugyanakkor őrei a tényleges önkormányzatnak, valamint az állami egységnek.” A rendelkezés ezután ismerteti a vajdasági népfelszabadító főbizottság, a kerületi, a járási és a helyi népfelszabadító bizottságok szerkezetét, majd az általános rendelkezésekben a megválasztásukra és munkájukra vonatkozó tudnivalókat közli. Népi önkormányzat cím alatt ezzel az eseménnyel, Vajdaság alakuló helyzetével foglalkozik a vezércikk: ,,Egy-két év híján 100 éve, hogy először jött szóba az önálló Vajdaság. És hosszú harcok eredményeképpen az önálló Vajdaság címe alatt a szerbek azt kapták jutalmul Bécstől, amit a magyarok büntetésül: az abszolutizmust, Bach-korszakot, sötét reakciót. ... Ma azonban nem ígéret, hanem teljes valóság az önállóság. Ezt mutatja a vajdasági népfelszabadító bizottság pár nap előtt tartott ülése, amelyen a Vajdaság népi hatalmának, a népfelszabadító bizottságoknak hatáskörét szabályozták. Ezzel a népi önkormányzatnak, a néphatalomnak szilárd alapjait fektették le. A népi közigazgatás elkezdődésével legszélesebb lehetősége nyílik népeinknek arra, hogy sorsukat saját kezükbe vegyék, hogy saját életüket éljék. A helyi népfelszabadító bizottságok a járási, kerületi és tartományi bizottságon át egész az AVNOJ-ig és a Nemzeti Bizottságig viszik el a Vajdaság népeinek szavát akaratát, törekvéseit. A nép szava jut el tehát Beográdba, a nép szava hangzik a legmagasabb alkotmányozó és törvényhozó szervek munkájában is ...” Rendkívül nagy feladatok előtt álltak a gyári munkások azokban a napokban. Akik jó példával jártak elöl, azokat az újság kiemelte, magatartásukat követendőként állította mások elé. Akad ilyen Vajdaságban is nem egy. „A fölszabadított Vajdaság területén a szorgos munkáskezek nyomán egymásután élednek újjá az ipari üzemek. A megüszkösödött falak között fedél alá hozott műhelyekben megindultak a gépek, a munkások száma egyre emelkedik, a raktárakban a nyersanyag halomra gyűl, s minden igyekezet, minden mozzanat egyetlen célt: a tökéletes termelést szolgálja. De a mai háborús időben bármilyen nagy erőfeszítést igényeljen is a termelés rendjének betartása, a dolgozók, a munkások még ezen felül is érdemes, nagy teljesítményt nyújtanak. Elöilejár ebben a példaadó munkában Szubotica húsfeldolgozó gyára, a »Bácska«. Ebben az üzemben mára a fölszabadulás utáni napokban, az egységes népfölszabadító munkásbizottság megválasztása után rögtön megalakult az úgynevezett önkéntes munkacsapat. Ez a csoport a rendes napi munkán kívül és a gyár falain kívül vállalt munkát végezte: szolgálatot teljesített az orosz katonai kórházak kórtermeiben, konyháiban, raktáraiban, a teherpályaudvaron vagy kinn az erdőben szenet és fát rakott a városi lakosság részére és mezőgazdasági munkálatokat végzett az elhagyott birtokokon. A munkások egységes frontjának szervező csoportja a szellemi élet vonalán sem maradt tétlen, hiszen a tájékoztató előadásokra ma sokkal nagyobb szükség van, mint valaha is volt. Az alaposan meggondolt gyári munkaterv erről sem feledkezett meg: a politikai felvilágosító előadások egész sorozata hangzott el a gyári előadóteremben ...” Az utolsó oldalon a szokáshoz híven számos közérdekű információ jelent meg, ezek akkor szinte létfontosságú tudnivalókat közöltek a lakossággal, ma pedig szinte nélkülözhetetlenek annak az időszaknak a megértéséhez. Részletes utasítást közölnek például arra vonatkozóan, hogyan kell, illetve lehet postát küldeni a frontra. „Ezúton értesítjük mindazokat, akik a népfelszabadító hadsereg fronton levő egységeihez akarnak levelet küldeni, hogy küldeményeikkel a következőképpen járjanak el: a Vajdaság területén két levélgyűjtő állomást rendeztek, éspedig Noviszádon és Szomborban. A noviszádi katonai postahivatal Szerémség és a noviszád környéki helységek küldeményeit veszi föl, míg Szombor a bánáti, baranyai, közép- és északbácskai küldeményeket továbbítja. A borítékon nem kell megjelölni a katonai egység állomáshelyét, hanem csak a vajdasági levélgyűjtő központot...” Akkor ugyan még nem játszott a mostanihoz hasonló fontos szerepet életünkben a telefon, mégis rendkívül jelentős volt a bejelentés, hogy megindult a belföldi telefonforgalom. A kiadott rendelet szerint a telefon bekapcsolásáért kétféle illetéket kell fizetni, éspedig belső és külső szerelési illetéket. A belső szerelési illeték 1500 dinár, a külső pedig helyenként változik... Az állami tisztviselők, a népfelszabadító bizottságok tagjai, valamint az újságírók félórát fizetnek... Több kishír számol be a málugyesi (kishegyesi) eseményekről: egyebek közt jelentik, hogy az antifasiszta ifjúság helyi szervezete nagysikerű műsoros estet rendezett. Színre vitték a Nem szégyen a szegénység című színdarabot, s elhangzottak szavalatok, énekszámok is. Következik: KÜZDJÜNK A BÜROKRATIZMUS ELLEN MAGYAR SZÓ James Bond és „A Tenger Rabnője” (22.) r AZ ii?A' ^RÖK ILYENNEL.OKTATGATTA'K AZ ASSZONYOKAT... ATŰS- kés RATA FIKKAl NEMRÉG ÉN IS FOGTAM EGYET' EGYSZER ÉN IS KIPRÓBALTAM ÜZEN— /V rend-X K/vÜLI EREDMENNYEL.'EZÉRT NEVE- i ZEMiiüAVÍK. TOLNAK.'y KÉSŐBB,A FERIZET LEGFELSŐ HELYISÉGÉBEN, KEPVTELÉSBŐL. VAGY NEAR | МДOР ШЗМДGVARtf-K 2DM... / ТД' \ / LAN CSODÁLKOZIK,/HOGY EGY ÜZLETEMBER,МШ ÉN/ MIÉRT HATJÓKA, ZIK ILYEN SOKAT IL. AZ NB.L A SZE-^S KINT ÖNNEK GYÜKGÉGE LESZ A SEGÍTSE V GEWRE... Љ шШ 1ШШIK J11\ 1 J 1 PÉLDÁUL'. CÉGEM BEFEKTET ~ TÍZMILLIÓT A KREBT-ALAPÍT- ^ VÁNYBA TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKÁRA.... ritka Állatokat viszont EGYRE NEHEZEBB TALÁLNI/ §F KÉTMIL- 1.LIO RÁMEGY A DACHTRA/AZ APÓ MENTES ÖSSZEG FENNMARADÓ RÉSZÉT PEPIG RITKA'ÁLLATOK /. PÉNZZEL ' NEM OLYAN NEHÉZ.. NO/ МЛШ FOGTATUUK VACSORA KÖZBEN... ' ÉS ÖTEZER-ÉRT MEGVETTEM TŐLE.'MOST MÁR CSAK SIRATHATJA AZ ÜZLETET/ AZ ITTENI KORMÁNYZÓNAK NAGY ÖSSZEGET KINATAM FEL EGY RITKA MADÁRÉRT ES TEKNŐSÉRT...AMELYEK KÉT KÜLÖNBEN TÖRVÉNYI/ A KORMÁNY-\ SZÓ BELEMENT' AZTÁN TALÁLTAM EGY HELYBELIT/ AKINEK VOLT ŒGУ-ЕGÏ ILYEN ALLATA... / FOGTÁK ÖNTTÜNTETNI' off PORTYA ------- Szöveg! J. D. Lawrence Rajz: Horak