Magyar Szó, 1984. február (41. évfolyam, 45-58. szám)

1984-02-19 / 48. szám

1984. február 19., vasárnap MAGYAR SZÓ MŰVELŐDÉS Nem leíró — élő marxizmust! Egy tudományos értekezlet oktatási vonatkozásai — Beszélgetés Tiberije Kopilović pedagógiai tanácsossal A február első felében megtar­tott, sorrendben negyedik országos tanácskozás, melyről a közvéle­mény a Marxista viták bale né­ven tájékozódott, kétszáznál is több tudóst, kutatót és gyakorlati szakembert, középiskolai és egye­temi tanárokat, a JKSZ politikai iskoláinak előadóit sttb. gyűjtötte egybe hazáink minden ré­széből. Az értekezleten részt vevő vaj­dasági különítmény többsége tanár és előadó volt, valamint három pe­dagógiai tanácsos. Ez utóbbiak egyikét, Tiberije KOPILOVICOT, a szabadkai Pedagógiai Intézet ta­nácsosát kértük meg arra, hogy foglalja össze az értekezlet peda­gógiai-módszertani tanulságait. — Jóllehet az értekezlet alapté­mája (a szocialista önigazgatás gaz­dasági alapjai) látszólag kevés ösz­­szefüggést kínál az oktatással, az értekezleten elhangzott előadások, felszólalások és viták számtalan ponton érintették az oktató-nevelő munka és külön a marxizmus ta­nításának tartalmi és formai kér­déseit és megszívlelendő tanulsá­gokat is tartalmaztak. E kérdések egyike: politikai­­gazdaság­tani témák a marxizmus tantervében és tankönyveiben. Ala­posan megindokolt bírálatok hang­zottak el azzal kapcsolat­ban, hogy a marxizmus mint tantárgy taní­tásában túlteng a holt, a lexikális elméleti-akadémiai anyag, éppen ezért erőfeszítéseinknek arra kell irányulniuk, hogy a tantervi anya­gok közelebbi összefüggésbe kerül­jenek az önigazgatás gyakorlatával. A marxizmus tanárait is ösztönöz­ni kell arra, hogy több figyelmet szenteljenek tudományos felké­szültségük folyamatos kiegészítésé­nek, mert ez az egyéb alapvető fel­tétele a jelenlegi deskriptív (le­író) jelleg felszámolásának, csak ez biztosíthatja a funkcionális kap­csolatok felvillantását. Nagy érdeklődést váltott ki a marxizmus és szocialista önigazga­tás tantárgy közös törzsanyagához fűződő vita is. Ezzel kapcsolatiban elhangzott, hogy a tantárgy közös törzsanyagának javaslatát már elő­készítették a nyilvános vitára, jól­lehet a javasolt óraterv (az első, a második és a harmadik osztály­ban 2—2, a negyedikben heti egy óra) nem áll arányban a tantervi anyag terjedelmével és nehézségi fokával. Szerbiában például átcso­portosították az órákat: az első osztályban heti egy, a többiben heti 2—2 óra, hogy megkönnyít­sék az itt sorra kerülő legelvon­­tabb (és legbonyolultabb) anyag­részek elsajátítását. A tudományos igénnyel készült előadások mellett a marxizmus ok­tatásának gyakorlata szempontjá­ból rendkívül hasznosnak ítélték a részvevők a vitát, amely a té­ma újabb kérdéseit vetette fel. Sokan vitatták — és ez minden­napi oktatómunkában is gyakran felvetődik — a felelősség kérdését a KSZ-ben és azon kívül. Hasonló érdeklődés kísérte az objektív ne­hézségek és a szubjektív mulasz­tások különválasztásának, továbbá a káderpolitika demokratizálásá­nak kérdését. Általános érvényű megállapítás, hogy a tudományos munkának e téren is az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell szentelni, mert erre kényszerítenek bennünket a társa­dalom minden szintjén és terüle­tén a történések,emellett gyakrab­ban kell minden marxizmustanár­­nak (is) lapozgatnia a hosszú távú stabilizációs programot, amelyből számtalan gyakorlati kérdésre kap­hat választ. A marxizmus oktatásának fontos kérdése a középiskolai és a felső­­oktatát­ai marxizmus-tan­terv egybe­­haraagolatlansága: az egyetemen jó­formán úgy kezdik tanítani a mar­xizmus alapjait, mintha a közép­iskolában erről egy szó sem esett volna, a felsőoktatás előtt álló programmódosítások során ennek mindenképpen megkülönböztetett figyelmet kell szenteni! A közös törzsanyag kapcsán meg­nyilvánult az a vélemény, hogy a marxizmus miint tantárgy eseté­ben nem közös törzsanyagra, ha­nem egységes tanterre és tan­könyvre volna szükség, amely emellett lehetővé tenné egy-egy szűke­bb­ társadalmi környezet sa­játosságainak beépítését is. Alap­vető kérdés ezzel kapcsolatban: az induktív vagy a deduktív megkö­­zelítés­e a megfelelőbb. Szlovéniá­ban például az önigazgatás gya­korlatából indulnak ki, nálunk vi­szont a marxizmus elméleti (filo­zófiai) alapjai felől. Az önigazgatás gyakorlata iránt világszerte megkülönböztetett ér­deklődést tanúsítanak, mindent meg kell tenni, hogy a gyakorlat hassa át, adjon élő tartalmat a tantárgy oktatásának. Kell-e kiséretts­égi? Nem is tudjuk, hogy mit mond-­­ Természetesen nem ez az egyet­­hatnánk arról az iskoláról, amely i­l­yen oka annak, hogy Horvátor­­nek egyik osztályában a harminc o­r­szágban tavaly bevezették a fél­három tanuló közül huszonnyolc­­ vételi vizsgákat azokban az isko­­kitűnő eredménnyel zárta a tan­ t­rákban, ahol sokkal több vol­t a évet, huszonöt tanuló pedig szín­­jelentkező, mint a szabad helyi ötös. Ebben az iskolában talál-­­ A többi köztársaságtól eltérően jatnak talán a legjobb tanárok Horvátországban az egyetemekre és a legjobb diákok? A kételke­ eddig is csak felvételi vizsgával -és ördöge azonban azt súgja, lehetett beiratkozni, minden ke­­hogy nem minden kitűnő tanuló­zépiskolában érettségit tesznek a szolgált rá ragyogó bizonyítványo-­­ diákok. A középiskolai tanárok­ra. Kételkedésünket az a körül- ennek ellenére arra panaszkodnak, mény is alátámasztja, hogy a leg- hogy az általános iskolákból ki­­népszerűbb zágrábi iskolaközpont­ányos tudással érkeznek a taná­rokban évről évre egyre nagyobb lók a középiskolákba. A felső is­­gondot okoz a tanulók felvétele, mivel az általános iskolákból csak színötös tanulók kerülnek ki, s nincs az a módszer, amely lehető­vé tenné, hogy az iskola igazsá­gosan elbírálja: kik a jók közül a legjobbak. Az iskolák befogadó­­képessége ugyanis korlátozott, a felvételi bizottságnak rostálnia kell. E példánk nemcsak a horvát­országi és zágrábi helyzetet jel­lemzi: országszerte felfigyeltek rá, hogy évről évre növekszik a kitűnő tanulók száma. Ez már­­­sen ha néhány írásbeli dolgozat nemcsak az iskolareform ellenláb­­ megírására vagy teszt kitöltésére hasaiban, hanem mindannyiunk­ szorítkozik. A kérdéskör szemlátó­ a héten befejeződött XVI. Budapesti Magyar___ ban felkeltette a gyanút, hogy­­ most sokkal bonyolultabb, felölel társadalmi zsűrije MÉSZÁROS Márta Napló gyermekeimnek című nem bízhatunk meg az osztályza- ! bizonyos rendszerbeli kérdéseket alkotását tüntette ki a fődíjra! A dokumentumfilmek díját ifjú tokban, hanem valamilyen alapon is az oktatás szervezését és meg , SCHIFFER Fái Földi paradicsom című művének ítélte oda a bíráló sabb tudásellenőrzést kellene vé- ; netét, a felvételi politikát, valam i bizottság. A rendezésért SZOMJAS György, a Könnyű testi sértés­­ezni a diákok körében a közép- , mint­a felvételi és osztályozási­­ alkotója részesült elismerésben. A legjobb első film díját XANTUS kötelezővé tenni országos szinten az úgynevezett minősítő vagyis felvételi vizsgákat, illetve nincs-e esetleg szükség arra, hogy ismét bevezessük a kisérettségit. Nem véletlenül tettük fel ezt a kérdést, mert efféle javaslatok elhangzottak általános és szak­irányú oktatásunk irányvonalá­­rásl. Szerbiában a középiskolák­nak kialakításában részt vevő tan egyelőre még nincsenek fel­testületekben is. A vételi vizsgák, de várhatóan 1985-Szerbia szűkebb területén a ben már bevezetik őket. Az egye­­szakirányú oktatási érdekközösség­­ térni felvételi vizsgákról is sok szó­bek titkárainak nemrég megtar- esik, a kisérettségire vonatkozó ju­­tott körzeti tanácskozásán javasol­ vaslatot viszont elvetették, ták: tegyük kötelezővé a felvételt ■ Érdekes felfigyelni arra a kő­­vizsgát a középiskolások első kszö­rülményre, hogy a köztársaságok tályába való beiratkozáskor, ők­ és a tartományok más-más állás­ként kellene könnyíteni azoknak pontot képviselnek a tanulók fel­­az iskoláknak a helyzetén, a bel­­­vételi feltételeivel kapcsolatban,­lyek évről évre gyenge tanulók­kal küszködnek. Egy másik adat arról tanúskodik, hogy Horvát­országban a tanulók nagy része nem tudja elvégezni a középfokú szakirányú oktatás első két osz­tályát, a tanulók negyedrésze nem tudja elsajátítani az előirányzott időre a szakirányú oktatás közös alapjaiban felölelt tananyagot, de abban valamennyi fél egyet­ért, hogy alaposabb tudásfelmérés­re van szükség, s elejét kell ven­ni annak, hogy a gyenge tanulók túl sokáig terheljék az iskolákat. Várhatóan tehát hamarosan változások következnek be a ta­nulók tudásának felmérésében és a felvételi politikában. Kólai tanárok szintén azt állít­ják, hogy hiányos a diákoknak a középiskolában szerzett tudása. S végezetül a társult munkában is arra panaszkodnak, hogy a kö­zépiskolát végzett szakemberek nem értenek a munkájukhoz. Nem kell csodálkoznunk hát, ha egyesek úgy vélik, hogy a kisérettségi és a nagyérettségi bevezetése, illetve a szervezettebb tudásellenőrzés javítana ezen a helyzeten. Tud­nunk kell azonban, hog a tudás­ , felmérés is viszonylagos, különö­ (Vjesnik) Törvén­yelm­i megállapodással A szakirányú oktatás köztársasági szintű egyeztetéséről ülésen részletesen is betekintést nyerhetnek majd az eddigi együttműködés gyakorlatába és menetéből, ami nyilván reális alapot ad majd a vajdasági állás­pontnak, mélyebben rávilágít a tartomány együttműködési céljai­ra és eloszlatja azokat az esetle­ges félreértéseket is, hogy a tar­tományok adott állásfoglalásukkal önállóságukat érzik veszélyeztet­ve. Vajdaság Autonóm Tartomány támogat minden olyan országos és köztársasági kezdeményezést, amely az oktatásban az együvé tartozást segíti. Az oktatási rendszer különbsé­gei nem elsősorban a törvényho­zásból származnak, hanem azok­ból a gyakorlati megoldásokból, amelyek nem tartoznak a tör­vény hatáskörébe (tanterv, felvé­teli mérce, tankönyv, a szakmák és foglalkozások egységes jegyzé­kének hiánya). Jelenleg sajnos ilyenekből van több. Az oktatás­ban előadódó problémák áthidalá­sa értelmében éppen ezért van szükség önigazgatási megegyezé­sekkel és társadalmi megállapo­dásokkal biztosítani a köztársaság és a tartományok közötti hatéko­nyabb együttműködést. A szervezett együttműködésre már eddig is szép példák vannak köztársasági és országos szinten is. Nem a törvény erejének sür­getésére, a mindennapi valósá­gunkból adódó demokratikus és önigazgatási kezdeményezések egész sora hívta életre, közös ér­dekből fakadt, a szocialista ön­­igazgatási együvé tartozás érvé­nyesítéséért született. Vajdaság­ban az oktatási politikát egy tör­vény szabályozza (tavaly nyáron hoztuk meg), amely egyértelmű­en megszabja, hogy az oktatási A vajdasági és a kosovói kép­viselőház nem fogadta el a Szerb Képviselőháznak azt a kezdemé­nyezését, hogy a szakirányú okta­tást egységes törvénnyel szabá­lyozzák. Az együttműködésre, az oktatás és nevelés egységes je­gyeinek kialakítására önigazgatá­si rendszerünk számos más lehe­tőséget kínál. A Vajdasági Kép­viselőház adott esetben az együtt­működés fejlesztésére és elmé­­lyesítésére törvény helyett meg­állapodást javasol. A Szerb Képviselőház említett javaslatát a múlt év májusában továbbította a Tartományi Vég­rehajtó Tanácsnak, a véleménye­zés után a Képviselőház elé utal­ta megvitatásra és elfogadásra. A Képviselőház a messzemenő együttműködés mellett szállt sík­ra, s ennek kiteljesítésére a tör­vénynél rugalmasabb formát, tár­sadalmi megállapodás meghozata­lát javasolta. A tartományoknak a Szerb Képviselőház javaslatára tett vá­laszaival csütörtökön foglalkozott a Szerb Képviselőház oktatásire­­form-ügyi bizottsága. A jelentések arról számolnak be, hogy a bi­zottság „sajnálattal” értesült az indítvány sorsáról annál inkább, mert azt ,,a bázis a fiatalok” su­gallták. Ugyanakkor a bizottság tagjainak többségét nem érte meglepetésként a tartományok válasza, mert az érdekek egyez­tetése más, lényegesebb törvény meghozatalában sem ment simán. Még mielőtt ismertetnénk az oktatás és nevelés egységesítésé­ért tett tartományi erőfeszítéseket és gyakorlatot, álljon itt még egy adat: Vajdaság és Kosovo az emlí­tett esetben a Szerb Szocialista kasza értelmében járt el. A Szerb Képviselőház legközelebbi ülésén napirendre tűzi a tartományok ál­láspontját, a küldöttek ezen az Köztársaság alkotmánya 301 sza- tartalmak különbözőségének elke- t­étése érdekében a tartományi ■ulese programokat egybe kell hangolni a köztársaságok és Kosovo tarto­mány programjával. A demokratikus viszonyok és az együttműködés sokrétű kibonta­koztatása érdekében a törvény nem szabja meg például a szak­irányú oktatás tartamát, a szak­irányú programoktól teszi függő­vé. A törvény más lényeges kér­désekben is lehetőséget ad arra, hogy azt az álláspontot fogadjuk el és alkalmazzuk a gyakorla­tunkban, amely az önigazgatási megbeszélés és érdekegyeztetés alapján született. A két tartomány és a köztársa­ság számos közös érdekű kérdéskör megoldásában működik együtt az óvodai oktatástól egészen a felső­oktatásig. Közülük ezúttal néhá­nyat emelünk ki. Folyamatban van a rokon egyetemi karok fel­vételi mércéinek egyeztetése (a mezőgazdasági karokon ez már megoldódott), az egységes törzs­anyag kialakítása (ez befejezés­hez közeledik), a közép- és felső­­iskolai tankönyvek kétharmadát a tartományon kívüli kiadókkal való együttműködés útján kíván­juk elkészíteni, folyik a szakmák egységes jegyzékének kidolgozása. A szakirányú oktatás önigazgatási átszervezésének felülvizsgálása so­rán a Tartományi Képviselőház határozatot hozott a szabad mun­kacsere kialakításának lehetősé­geiről a szakirányú oktatásban, javaslatban foglalta egybe a szak­irányú oktatás átszervezésére vo­natkozó tová­bbi intézkedéseket és feladatokat. A dokumentum önigazgatási megegyezésekkel és társadalmi megállapodásokkal kí­vánja serkenteni az oktatásban fellelhető különbségek áthidalását, a köztársaságokkal és a tartomá­nyokkal való szoros együttműkö­dést. S itt eljutottunk ahhoz, mi­ért nem támogatja Vajdaság a Szerb Képviselőház kezdeménye­zését az egységes törvény megho­zataláról, miért tartja rugalma­sabbnak a megállapodást a Parag­raf­usoknál. V. DARÓCZI Júlia J­áté­kf­ilmszemle iskolai és az egyetemi tanulmán­yércéket illetően. János Eszkimó asszony fázik című produkciója kapta. A színészi ala­nyok megkezdése előtt, illetve az­­ Az általános oktatási rendszer j­kításért UDVAROS Dorottya (Te rongyos élet). TEMESSY Hédi (Jób általános iskola befejezésekor, tökéletesítésére irányuló intézke- ■-—л '■—v .-з- ■ • - ................................. Felmerül a kérdés, nem kellene­ e­­­déseket előkészítő szerbiai mun­kacsoport tagjai is javasolták a kisérettségi bevezetését, azzal a megindoklással, hogy legalább az általános iskola végén szigorúb­ban kellene osztályozni. Erre a javaslatra felfigyeltek a többi köztársaságban is, de eddig még iskola befejezésekor.­­ tökéletesítésére irányuló intézke­ lázadása­ és LUKÁTS Andor (Eszkimó asszony fázik) kapott díjat. K­érdés nem l­plipap­p ! Hőspket­ előkészítő szerbiai munk­a rendezőkből álló szakmai zsűri CZINKÓCZI Zsuzsa (Napló gyermekeimnek), HANDEL Edit (Mária-nap), TAMÁS Amaryllis (Át­változás), EPERJES Károly (Könnyű testi sértés) és LUKÁTS Andor (Eszkimó asszony fázik) színészi alakítását, NOVÁK Emil (Felhőjá­ték, Mária-nap) operatőri munkáját, MÉSZÁROS Márta (Napló gyermekeimnek), GAZDAG Gyula és EMBER Judit (Határozat) ren­dezését díjazta. , A szemlén bemutatták az egy év alatt kés­zült­­játékfilmeket és hivatalosan senki sem foglalt el-­­ az egész műsort betöltő dokumen­tumf­ilmeket: összesen 22 produkció pályázott az elismerésre. A társadalmi zsűrinek szokás szerint. A társadalmi zsűriek szok­ás szerint, az idén sem volt filmes tagja. Az is hagyomány már, hogy a végső döntés meghozatal előtt a bíráló bizottság a szakembereikkel nyil­vános vitára ül össze. Természetesen ez nem befolyásolja a díjak odaítélését, de a zsűritagok ismertetik értékelési szempontjaikat, a filmekről alkotott véleményüiket. MIHÁLY András zeneszerző, a Magyar Állami Operabál igazga­tója zsűrielnöki minősítésben elmondta, hogy mint „filmhez nem ér­tők” értékelték az évi produkciót, s munkájukat három igény vezé­relte: az, hogy érdekes, elhihető legyen a film, és hogy hogyan for­málta meg az alkotó. A díjazott filmek azonban arra vallanak, hogy a zsűri nagyon is hozzáértően hozta meg a döntését, és árnyaltan, sokszempontúan elemezte az évi termést Tagjai egyetértettek abban, hogy a magyar filmművészet tartalmilag és formailag is sokszínű, a kivételeket leszámítva, majdnem minden filmnek vannak művészi és esztétikai részértékei, de alig akad hibátlan alkotás, valóban har­monikus film, noha sok sikeres produkció szerepelt a szemlén. A közönség igazolta a díjak odaítélésének a helyesséfjét. Mészá­ros Márta önéletrajzi ihletésű filmjét és a díjátadást fergeteges vas­taps fogadta. (Képünkön a Napló gyermekeimnek című fődíjas film egy jelenete.) (1) 43

Next