Magyar Szó, 1984. április (41. évfolyam, 90-104. szám)
1984-04-01 / 90. szám
XLI. évf.r 90. (13233.) szám 1984. április 1., vasárnapra 10 dinár Gyorssegély Argentínának Az USA, Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Brazília félmilliárd dolláros hitele Az amerikai pénzügyminisztérium pénteken este bejelentette: az Egyesült Államok, Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Brazília megállapodott abban, hogy 500 millió dollár pénzbeli hitelt nyújt Argentínának. Az AP értesülése szerint ily módon segítettek Argentínán, hogy hitelezőinek kifizesse a késedelmi kamatokat. Argentínának szombattal bezárólag 650 millió dollárt kellett törlesztenie, s ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a hitelezők kinnlevőségeiket kénytelenek lennének a „behajthatatlan” kategóriába sorolni. Az amerikai pénzügyminisztérium rövid közleményében — jelenti a Reuter — megállapította, hogy az új hitelben az öt ország illetékesei azután állapodtak meg, hogy a Buenos Aires-i kormány bejelentette: a Nemzetközi Valuta Alappal rövid idő leforgása alatt hajlandó megállapodást kidolgozni a belső gazdasági intézkedésekről. Argentína külföldi adóssága ez idő szerint 43 milliárd 600 millió dollár. Washington ígéretet tett Argentínának, hogy ha a Buenos Aires-i kormány a Nemzetközi Valuta Alappal kidolgozza az argentin nemzetgazdaság átszervezését szolgáló intézkedéseket, akkor további 300 millió dollárt hagy jóvá neki, hogy könnyebben eleget tehessen fizetési kötelezettségeinek. Az új argentin kormány igyekszik csökkenteni a kamatlábakat és meghosszabbítani a külföldi hitelezőktől felvett összegek törlesztési határidejét. Nem egységes azzal kapcsolatban a vélemény, mi lesz akkor, ha Argentína esetleg nem fizeti ki a késedelmi kamatokat. Ezt eddig csak kisebb adósok tették, olyan országok, mint Argentína, azonban nem. Némelyek szerint a késedelmi kamatok kifizetésének elmaradása precedenst teremthetne. Mások szerint nem járna súlyosabb következményekkel, mert a bankok a második negyedévben megkaphatnák a kamatösszegeket, ami azt jelentené, hogy a hitelező bankok jövedelme a félévi elszámoláskor nem csökkenne. Eredményes megbeszélések Képviselőházi küldöttségünk befejezte malaysiai látogatását A JSZSZK képviselőházi küldöttsége élén Vojo Szzentictyel, a testület elnökével, tegnap befejezte hatnapos látogatását a baráti és el nem kötelezett Malaysiában és Szingapúr érintésével hazautazott Belgrádba. A Kuala Lumpur-i repülőtéren a küldöttséget szívélyesen búcsúztatták. Jelen volt Mohamed Zahir Bin Hadzsi Iszmail, az ottani parlament elnöke, és más magas rangú parlamenti funkcionáriusok. Jelen volt a repülőtéren Naszre Csalovszki, hazánk malaysiai nagykövete. Röviddel az elutazás előtt Vojo Srzentié a Tanjugnak adott nyilatkozatában megelégedéssel szólt parlamenti küldöttségünk látogatásának eredményeiről. Bebizonyosodott — mondta —, hogy kapcsolataink barátiak, s hogy készséggel hajlandók vagyunk sokoldalúan fejleszteni őket. (Tanjug) Támogatás a palesztinoknak Az Arab Liga politikai tanácsának rendkívüli ülése Az Arab Liga tanácsa megerősítette az arab világ elszántságát, hogy támogatja a palesztin népet, amelynek élén a PFSZ áll, abban a harcában, amelyet nemzeti jogainak érvényesítéséért és a független palesztin állam megalakításáért vív. A tanács erről közleményt hozott nyilvánosságra, és elítélte az izraeli hatóságok rasszista és embertelen magatartását, amelyet a polgári személyekkel szemben tanúsítanak. A közlemény kiemeli, hogy a palesztin nép harca mélységesen igazságos. Az Arab Liga tanácsának politikai bizottsága, amely Tuniszban ült össze, egyhangúlag úgy döntött, hogy május 15-ére Tuniszban összehívja az arab országok rendkívüli külügyminiszteri értekezletét. A szervezet főtitkárának hivatalos képviselője szerint az arab külügyminiszterek kijelölik az arab csúcsértekezlet időpontját és körvonalazzák a napirendjét. (Tanjug, MENA) Vádaskodás után halasztás A Biztonsági Tanács Nicaragua beterjesztésére! — Hétfőn folytatják a vitát• Fegyveres összecsapások A Biztonsági Tanács megkezdte Nicaragua panaszának megvitatását. Panaszát arra hivatkozva nyújtotta be, hogy „fokozódik az ellene irányuló agresszió”. Felszólalt Nicaragua, az Egyesült Államok és Honduras képviselője, s miután heves vita támadt közöttük, hétfőre halasztották a BT ülését. Managua azzal vádolta az USA-t, hogy „zsoldosai révén” elaknásította Nicaragua vizeit, aminek következtében megrongálódott egy libériai zászló alatt úszó és egy szovjet teherhajó. Nicaragua azt állítja, hogy Washington katonák ezreit irányította Hondurasba, és nagymennyiségű fegyvert bocsátott rendelkezésükre, Nicaragua felségvizei közelében pedig hadihajókat állomásoztat A nicaraguai panasz szerint az amerikai haditengerészet alakulatainak Közép-Amerikáiban való álomásoztatása nemcsak a Contadora-csoport békeerőfeszítéseit hátráltatja, hanem veszélyezteti a szomszédos országok biztonságát is. Részletesen megindokolva hazájának panaszát, a managuai képviselő azt mondta, hogy Washington katonai létesítményeket épít és bővít Hondurasban, egyszersmind intenzív katonai támogatásban részesíti az országot és azokat a zsoldosokat, akik a nicaraguai törvényes rendszer ellen hadakoznak. Azzal vádolta továbbá Washingtont, hogy a calvadori határ mentén manővereket tart, és zsoldosai révén éket ver Posta Rica és Nicaragua közé. Orars cselekvésre szólította fel a Biztonsági Tanácsot követelve, hogy fékezze meg ezt az amerikai akciót, és vegye elejét a közép-amerikai háborúnak. Az amerikai küldött erzral vádolta Nicaraguát, hogy destabilizálja a szomszédos országok belső helyzetét lehetetlenné teszi, hogy önmamik védekezzenek. Nagyméretű katonai poertiéf -Tagad el a kelet-európai országoktól, s területén több mint 2,5 ezer szovjet, kubai, líbiai és PFSZ-beli katonai tanácsadó tartózkodik azzal a feladattal, hogy destabilizálják a Nicaraguával szomszédos országok belső helyzetét. Az amerikai delegátus azt állította, hogy Managua fokozza a salvadori gerilláknak nyújtott támogatását, és a Contadora-csoport béketörekvéseivel ellenkező irányban cselekszik. A heves vádaskodás után, amelynek során az amerikai delegátus egyebek között azt is kijelentette, hogy Washington támogatta a sandinisták hatalomra kerülését, a nicaraguai képviselő pedig azt mondta, hogy Washington fél a nicaraguai forradalomtól — a Biztonsági Tanács hétfőre halasztotta ülését. Más hír szerint sandinista alakulatok pénteken, az éjszakai órákban elsüllyesztettek egyet a három motorcsónak közül,amelyekkel ellenforradalmárok Corinto kikötőjét támadták. Tíz ellenforradalmár életét vesztette. Három amerikai gyártmányú motorral felszerelt, óránként 100 km-essebességgel is haladni képes csónak pénteken az esti órákban már harmadszor támadta a Csendesóceán partján fekvő Corinto kikötőjét, pontosabban az ott horgonyzó hajókat. Pénteken ugyanott aknára futott egy halászhajón, a nicaraguai tengerhalászati társaság tulajdonosa. Négy matróz megsebesült, a hajó elsüllyedt. Ez már a harmadik nicaraguai halászhajó, amely rövid idő leforgása alatt aknára futott. A siklócsónakos támadások mögött az amerikai hírszerző szolgálat áll, s ezek az akciók lényegében a közép-amerikai ország ellen irányuló amerikai felforgató tevékenység szerves részét képezik. Ugyanide sorolhatók az ellenforradalmárok és a hondurasi tüzérség szárazföldi akciói az ország északi része ellen, akárcsak az Eden Pastora vezette csoport támadásai Dél-Nicaraguában. (Tanjug) ® Merre tart a kőolajipar? ф Túlnyomórészt napos idő Mai számunkból: Ф (Gáz)álarc nélkül Nem válogatnak az eszközökben az iraki—iráni háborúban (4. oldal) Egy hatályba nem lépett önigazgatási megegyezés margójára (7. oldal) Időjárásjelentésünk a 15. oldalon Szabad áralakítás - korlátokkal Gazdasági hatóeszköz az árdrágítás ellen — Minden az infláció alakulásától függ — Elkerülhető-e az újabb árrobbanás? - óriási a vásárlási láz Nemcsak a Nemzetközi valuta Alappal kötött megállapodás, hanem a gazdasági követelmények miatt is a tervezettnél előbb került sor az árbefagyasztási határozat hatályon kívüli helyezésére. A jelek szerint az árstop feloldása nem еρу-ik napról a másikra, hanem fokozatosan történik. Egyesek május 1-jét, mások pedig áprilist határozták meg kezdő dátumként. Tekintet nélkül azonban arra is, hogy végül mikor kerül rá sor, jól fel kell készülni az újabb árrobbanás elkerülendő. Ez ugyanis éppen az Alappal kötött megállapodás automatizmusa folytán egyelőre talán még fel sem fogható súlyos csapást mérhet gazdaságunkra. A lakosság egyébként már minderről értesülve igyekszik felkészülni a várható árhullámra, s nagyban vásárol mindent, amihez pillanatnyilag hozzájuthat. Olyan méreteket öltött a vásárlási láz, hogy a termelés növekedése ellenére is az a veszély fenyeget, hogy egyes termékek eltűnnek. Ha sokáig várat magába az árfeloldás, s nem készülnek el idejében a megfelelő intézkedések, félő, hogy teljesen megbomlanak az utóbbi időben némileg rendezett piaci viszonyok. Az intézkedések eljutottak a JSZSZK Képviiselőházába. A legnagyobb érdeklődés a kormány újabb határozati javaslata iránt irányult meg, amely majd felváltja a most érvényben levő árbefagyasztási határozatot. Elsődleges feladata az infláció megfékezése, pontosabban ellenőrzése. Erre egyébként nagy szükség lesz, mert a Valuta Alappal kötött megállapodás alapján az infláció foka a perdöntő a dinár árfolyamának és a gazdasági kamatoknak az alakulásában, tehát egész gazdaságunkban. Érthető tehát, hogy a gazdaságban és a felépítményben egyaránt óriási izgalommal várják, mit hoz az árfeloldás, a holnap. A mentőöv, úgy tűnik, a szövetségi kormány által kidolgozott intézkedési javaslatoknak az egyike lesz, a már említett újabb határozat az átalakításról és az árellenőrzésről, amely jócskán kibővíti a szövetségi kormány átalakítási jogkörét. Miről is van szó tulajdonképpen? Az árak — ugyancsak az Alappal kötött megállapodásiból eredően — 55 százaléka szabadon alakulhat, 32 százaléka önigazgatási megegyezések útján, 13 százalékát pedig a kormány határozza meg. A szabad átalakítás azonban — a határozati javaslatból ítélve — nem is lesz olyan szabad, mert jelentősen korlátozza a gazdaság önállóságát az árképzésben, éppen az infláció megfékezése céljából. Egyéb számítások szerint ugyanis 40 százalékos inflációt viselhet el a gazdaság, az ennél nagyobb már súlyos helyzetbe sodorhatja egész közösségünket. A kormány ezért úgy véli, hogy maga dolgozza ki az áraindítási mércéket, s ennek alapján kell a gazdaságnak képeznie az új áraikat. A mérce már ismeretes: a világpiaci ár. Ha valóban így lesz, akkor esik a nyersanyagtermelő, a fa- és fémipar, és még egy-két ágazat számíthat árkiigazításra. A feldolgozók már most is drágábban értékesítik termékeiket itthon, mint külföldön. A szabadkai áralakítás tehát csak feltételesen lesz az, s csak akkor, ha beválik az elképzelés, hogy az árdrágítókat gazdasági hatóeszközökkel arra kényszerítik, hogy a megállapodás szerint képezzék áraikat. Ha például a termelő minden mércén felül emeli az árakat, akkor a kormány megvonhatja tőle a forgóeszközre folyósított hitelt, sőt az ár visszaállításáról is rendelkezhet. Természetesen a kormány tisztában van (Folytatása a 7. oldalon) Mék a forradalomban: egykor és most Jelenünk megértéséhez Ismernünk kell múltunkat is . A teljes egyenjogúsághoz még sok gyakorlati kérdést kell megoldani, mondja Szabó Ida Lapunkban már beszámoltunk róla, hogy a héten kétnapos tanácskozás volt Újvidéken a vajdasági nőknek a népfelszabadító harcban és a szocialista forradalomban betöltött szerepéről. A felszabadulás óta először foglalkoztunk ilyen behatóan ezzel a kérdéskörrel, s SZABÓ IDÁTÓL, a tanácskozás szervező bizottságának elnökétől elsősorban arról érdeklődtünk, mi tette indokolttá, hogy különtanácskozást szenteljenek a nők munkásmozgalmi részvételének. Ismerni kell a nők háború előtti társadalmi és családi helyzetét. Az akkori törvények a kiskorúakkal és az elmebetegekkel egyenlítették ki, másodrendű lényként kezelték a nőt. Ha dolgozott, ugyanazért a munkáért 25—30 százalékkal kisebb bért kapott, mint a férfi, ha pedig férje meghalt, gyermekei mellé gyámot rendeltek el — mondta Szabó Ida. Ezenkívül sok volt az írástudatlan nő is, noha Vajdaságban ez a probléma — hála az iskolahálózat fejlettségének — kevésbé volt kifejezett. Föl kell mérnünk, honnan indultunk, s meddig jutottunk el . Ilyen körülmények között, amikor sok nő szinte még a háza küszöbét sem lépte át, rendkívül nehéz feladat volt bevonni őket a munkásmozgalomba, noha a Kommunista Párt megalakulása óta nagy gondot fordított erre. Fölhasznált minden legális eszközt a nők öntudatára ébresztésére, annak a felismerésnek a terjesztésére, hogy az emberek mindaddig nem lesznek szabadok, amíg a nők nem lesznek egyenjogúak, s hogy a munkásosztály sem lehet szabad, ha elnyomja a nőket. A tanácskozásira tehát azért is szükség volt, hogy bemutassuk: milyen körülmények között érte el a párt, hogy olyan tömegesen kapcsolja be a nőket a munkás-, majd a népfelszabadító mozgalomba. Föl kell mérnünk, honnan indultunk, s meddig jutottunk el. Mert a nőket megkülönböztető törvényeket eltöröltük ugyan még a háború alatt, s a fölszabadulás után kihirdettük a teljes egyenjogúságot, ez azonban nem jelenti azt, hogy meg is valósítottuk. Nem véletlenül hangzott el a javaslat, hogy a közeljövőben — e tanácskozás folytatásaiként — arról szervezzünk tanácskozást, hogyan valósítottuk meg a párt programját, s milyen ma a nők társadalmi és politikai helyzete. Tekintet nélkül arra, hogy a népfelszabadító háborúról és a forradalomról már nagyon sok könyv jelent meg, s hogy most készül a párt története is, keveset foglalkozunk a nők munkásmozgalmi szerepével. A tanácskozás tehát azért is kellett, hogy teljesebb képet karolunk az eseményekről, s ebből a szempontból nagyon fontos, hogy egész Vajdasággal foglalkozzunk, nemcsak egyes részeivel. S a tanácskozásnak még egy nagy jelentősége van: ezentúl többet foglalkozunk majd a női egyenjogúsággal. Ezt ugyanis nem tekinthetjük csak a nők problémájának — az feminizmus lenne. Az egész társadalomnak harcolnia kell azért, hogy minél kisebb legyen az eltérés meghirdetett elveink és a valóság között. A társadalom biológiai újratermelése nem lehet csak a nők gondja . Egy beszámolóban fölfigyeltem arra, hogy egy harcosnő ezt kérdezi a többitől: hogyan fogjuk megvédeni azokat a vívmányokat, amelyekért most fegyverrel harcolunk? Valóban, hogyan védhetjük meg, s főként: hogyan vihetjük tovább? — El kell ismernünk, hogy az elmúlt 40 év alatt nagy eredményt értünk el a nők társadalmi, gazdasági és politikai egyenjogúsága tekintetében főleg, ha mindezt összehasonlítjuk azzal, ahonnan indultunk — mondta Szabó Ida. — Ez persze nem jelentheti azt, hogy elégedettek is lehetünk, sőt, nagyobb társadalmi gonddal többet érhettünk volna el. Nemcsak arról van szó, hány nő vesz részt a küldöttrendszerben, a politikai döntéshozatalban, hányan töltenek be vezető tisztséget a gazdaságban, hanem arról is, hogy milyen munkaköri élmények között él még a legtöbb nő Nagy igazság az, hogy nem elég, ha a kommunisták elvileg elismerik a nők egyenjogúságát, érvényesíteni is kell azt. (Folytatása az 5. oldalon)