Magyar Szó, 1984. május (41. évfolyam, 133-148. szám)
1984-05-16 / 133. szám
A kiváló és érdemes művészi ranggal kitüntetett színész Budapesten született 1897. március 19-én. Nagyapja, Kőmíves Imre színész és színigazgató volt, akinek társulatában játszott Petőfi Sándor fia, Zoltán is, meg Blaha Lujza, a„nemzet csalogánya” díszjelzővel kitüntetett nagy népszínmű-primadonna. Kőmíves Imre hozzá írta a „Lekaszálták már a rétet” című dalt. Az öreg Kőmíves nagyapa olyan negyvennyolcas érzelmű volt, hogy amikor a pesti Nemzetihez hívták — akkor még schwarzgelb-vezetés volt a Nemzetiben —, versben ezt a választ küldte: „A Nemzeti Színháznak csak az lehet a tagja, kinek Budapesttől Bécsig ér a frakkja.” De fia már pesti színész lett, visszavette a család eredeti nevét és Baumann Károly néven lépett a pesti orfeumok színpadára, ő volt az orfeumi művészet megmagyarosítója, az addig csak német nyelvű orfeumi színpadon ő énekelt először magyarul. Sok kupléját adták elő szerte az országban, öt gyermeke született, közülük hárman: Sándor, Rezső és Erzsi a színipályára léptek. Kőmíves Sándor felesége Odry Árpádnak, a Nemzeti Színház művészének leánya, a fia, ifjú Kőmíves Sándor, jeles vidéki színész. A művész azok közé tartozik, akik mindent átéltek és az ilyenek nem tudják sorsukat kikerülni. Pályáját 1919-ben, a Tanácsköztársaság ideje alatt egyik laktanyaszínházban kezdte, és emiatt a Horthy-rendszerben baja lehetett volna, de ő a veszedelem elől az akkor Csehszlovákiához tartozó Ungvárra menekült, ott lett színész. Négy év múlva visszatért a magyar területre és a Dunántúlon először Szentiványi Béla Országos Művészszínházának, majd Halmi Jenő társulatának tagjaként járta a Dunántúlt. E sorok írója is tagja volt a társulatnak és a legszebb emléke van a kedves, a jószívű, mindig szolgálatkész kortársról. Innen Deák Lőrinc igazgató Tiszántúli Kerületi Színházhoz szerződött, akinek társulatával fél évig Kispesten is játszott. Utána két évet töltött a debreceni színházban Horváth Árpád igazgatása alatt. Akkor jött egy rendelkezés, hogy mindenkinek el kell végeznie a színiiskolát. Rendben van — mondták —, a debreceniek büszkék lehettek a társulatukra, hatvan tagközül csak négy vezető színésznek nem volt végzettsége, s ez a négy Halasi Mariska, a neves hősnő, Neményi Lili, jelenleg az Operaház nyugdíjas tagja, a kiváló Szabó Ernő komikus és Kőmíves Sándor. Erre elhallgattak. Nem kellett beiratkozni az iskolába . . . Ebben az időben Goethe-, Moliére-, Strindberg-, Madách-, Kisfaludy-, Vörösmarty-darabokban lépett fel. Még a tiszántúli időkből maradt fenn egy kedves történet róla. A társulat műsorra tűzte A bolondok háza című színművet. Kőmíves, hogy mellékkeresethez jusson, vállalta a színlapok széthordását és kiragasztását is. Előadás előtt ez díszelgett a község minden házán, és ezért a lakók majdnem megverték. A Vígszínház 1938-ban szerződtette. Ebben az időben is rangot jelentett a Vígszínház tagjának lenni. Itt a Tűzvész című darabban mutatkozott be, amelyet egy évig minden este bemutatott a színház, Olyan nagy sikere volt. De jött a német megszállás. Az akkori idők értelmezése szerint félvér volt, de az 1919-es múltja miatt is leparancsolták a színpadról és a „megbízhatatlan” különítménybe sorozták. A felszabadulás után legyengülve érkezett haza és újra a Vígszínházban, majd a Nemzeti Színházban a Belvárosi Színházban, 1951-től pedig a Madách Színházban játszott. Vidéken táncoskomikus, operettbuffó volt, ugyanakkor Lucifer, Shylock, Mefisztó. Kiváló epizodista. Egyszerű eszközökkel tudott trgikus sorsokat érzékeltetni. Pl. Csebutkin katonaorvos szerepben a Három nővérben. A frakkos urak és rongyos parasztok szerepe után elég hamar belekerült az öregapók szerepkörébe — ebben nagy segítségére volt kellemes orgánuma. Legemlékezetesebb szerepei éppen az öregapószerepek. Boubhnov az Éjjeli menedékhelyben, A Rómeó és Júlia okos szívű Lőrinc barátja, a Csendháborító Husszein Guzsija, a Hamlett első sírásója. Gyakori szereplője a rádiónak (Moha bácsi, a törpe), valamint számos magyar filmben nyújtott kiemelkedő alakítást. Budapesten halt meg 1980. november 13-án. GARAY Béla NAGY SZÍNÉSZEK Kőmíves Sándor 2 Foszlányok A világ, ha az emberre bízzák, könnyen elpusztítható. — O — Az a pletyka a legutálatosabb, amelyik igaz. — O — Az előtérben levők nem is sejtik, mi van a háttérben. — O — A gyanús alakok körül vannak véve a gyanús alakokkal. — O — A történelem nagy alakjai nagyot buktak, a kicsik szintén. BOGDÁNFI Sándor Kis történetek nagy emberekről Az olasz reneszánsz nagy mesterét, MICHELANGELÓT nagyon idegesítette, ha meghallotta a kritikusok véleményét, akik az ókori szobrokat agyba-főbe dicsérték, koruk szobrászatát viszont egyáltalán nem becsülték sokra. A nagy művész szerette volna megleckéztetni őket. Egy kereskedő földet vásárolt Michelangelo házának közelében, hogy házat építtessen magának. Michelangelo sebtében szobrot mintázott a saját, jellegzetes stílusában, majd letörte a szobor karját, és a szobrot elásta a földbe, ott, ahol várható volt, hogy az építőmunkások alapozni kezdik majd az új házat. Michelangelo számítása bevált. A munkások, akik az épülő ház alapozásához láttak, rábukkantak a földben a szoborra A „lelet” nagy szenzációt keltett. Mindenki meg volt győződve arról, hogy egy ókori szoborra bukkantak, és dicsérték az ókori mester tehetségét, csipkelődő megjegyzéseket téve a kor szobrászaira. Michelangelo mindezt végighallgatta, azután mindent elmesélt, és hogy igazolja szavai igazát, megmutatta a szobor általa letört karját. JAMES WHISTLER amerikai festőt szülei katonatisznek szánták. West Pontban, a katonai iskola felvételi vizsgáján megkérdezték tőle, mit tud a nátriumról. Whistler úgy vélte, a nátrium az gáz. A vizsgán megbukott, nem lehetett katona, így lett festő. Évekkel később, az akkor már neves festőt Londonban bemutatták Viktória királynőnek, aki megkérdezte tőle, igaz-e, hogy korábban katona akart lenni. — Íg, igaz, felség — felelte Whistler. — Ha a nátrium gáz lenne, akkor ma már tábornok lennék.— — ROSSINIT egyszer egy hölgy látta vendégül ebédre. Az ebédről sok mindent el lehetett mondani, csak azt nem, hogy bőséges volt. Rossini éhessebben kelt fel az asztaltól, mint ahogy odaült. Búcsúzáskor a háziasszony kedvesen így szólt a zeneszerzőhöz: — Lekötelezne, ha máskor is nálam ebédelne. — Ezer örömmel — felelte Rossini. — Akár azonnal is. —— Pesaro olasz városka tanácsa küldöttséget menesztett ROSSINIHOZ. A küldöttek közölték a nagy zeneszerzővel, hogy a városka főterén, felállítják bronzszobrát. — És mennyibe kerül majd a szobor? — kíváncsiskodott Rossini. — Húszezer lírába — felelték a küldöttek. — Sokkal jobb lenne, ha ezt a pénzt átadnák nekem. Ennyi pénzért szívesen elálldogálnék a szobor talapzatán — mondta a tréfás kedvű zeneszerző. A visszajáró — Aprója nincsen? — kérdezte a gyógyszerésznő. Kocsányi nemet intett. Két doboz Gezernkynt tartott a kezében. — Sajnos nem tudok visszaadni — sajnálkozott a gyógyszerésznő, de hozzátette: — Esetleg adhatok két Murányi-féle flastromot, ha így megfelel. Kocsányi bólintott. Zsebre vágta a flastromokat, és futott a pékhez. Sietnie kellett, mert elmúlt kilenc óra, és ilyenkor már csak kivételes szerencsével lehet kenyeret kapni. — Nincs apróm — dörmögte az elárusító, mikor Kocsányi letette ötvenesét a pultra. — Itt van három kiflivég, fogjál Kocsányi a kiflivégeket is belegyűrte nadrágzsebébe, és úgy érezte, ekkora mázlival akár tejet is kaphat. Nem csalódott. A sarki önki elé éppen akkor érkezett meg a tejeskocsi, friss, étvágygerjesztő rakománnyal. — Százas?! — hüledezett a pénztárosnő. — Nem, semmiképpen sem tudok visszaadn is. Vegyen még valamit. — Mit? — Rágógumit, ruhacsíptetőt vagy gyufát. A Kalodagyár munkásai nálunk vásárolják a reggelit. Mindig így adok nekük vissza. — Rendben van, adjon nekem is gyufát. — Tessék, tíz doboz gyufa. A fejjel együtt ez pontosan száz. Kocsányi megkönnyebbülten fizetett. A gyufát beletömködte zsebeibe, a kiflivégek és a Murányi-féle flastromok mellé, amitől testtartása peckesebbé vált, de ez nem zavarta. Az utcán Janacsekkal találkozott. Janacsek tüntetően egy vadonatúj biciklikülsőt lóbált a kezében. — Ho ... ho ... hol szerezted?! — rebegte Kocsányi kidülledt szemekkel, mert évek óta vadászott biciklikülsőre, eredménytelenül. — A Tokhal utcai szaküzletben — vetette oda Janacsek. — Még volt egy, mikor eljöttem. Kocsányit forró hullámok lepték el. Nem bánta, hogy táskájából kipottyan a friss, meleg cipó, és hogy a zacskós tej harakirit végez magán az élősövény segédletével, rohant akár a szélvész. — Mennyi ...? — lihegte a boltban, és az aranykalitkában lógó külsőre mutatott. — ötszázhuszonkilenc — mondta az elárusító, és levette a lakatot a kalitkáról. Kocsányi zsebébe nyúlt. Egy ötszázasa maradt, a többi: kiflivégek, flastromok és gyufásdobozok képében kallódott zsebeiben. — Még huszonkilencet legyen szíves. Kocsányi kiürítette zsebeit. — Három kiflivég, két Murányii-féle flastrom és tíz doboz gyufa. Elég lesz? A kereskedő szó nélkül belesöpörte a kasszába az egészet. Kocsányi egy szemvillanásnyi időre látta, hogy a kisüvegek eltűnnek a zsilettpengék, törlőgumik, gyufásdobozok, gombok, rajzszögek tömkelegében. Már kifelé indult, mikor a kereskedő utána kiáltott. — Várjon csak! Két szelepgumi visszajárt MAJOROS Sándor Fekete piac Hol készülnek a legjobb tam-tam dobok? Leicesterben. Tavaly is 130 000 darabot exportáltak a dzsungelbe, mintegy kétmilliós devizakagyló értékben. (A Tuga-Duga-i Nemzetközi Liánvásáron külön pavilonjuk van). Legjelentősebb ügyfelük a pigmeus távirati iroda, az APIG, amely az idén ünnepli fennállásának másfeledik hónapfordulóját, de úgy Doblik a Szövetségi Bozóttűzoltók is áttérnek az elavult spárgatelefonról, a modern, több csatornás ultrahangra. Teakföldön, Rádió Ukele rövidesen megkezdi a kísérleti sztereóadások sugárzását (két dobbal), de egyre több a magánkézen levő amatőr tam(tam). A MTV 20-as széria darabjai áthangolás nélkül is alkalmasak angol nyelvű műsor szórására (a francia modul még nem elég orrhangú, úgyhogy a frankofónika egyelőre stagnál). Sajnos a fegyverkezés igen komoly anyagi áldozatokat követel. A japán bambuszágyú és a perzsa bombázószőnyeg a bruttó banán 75%-át emészti fel. Dehát akkor éheznek! Csak a gazdagok. A szegények megeszik a Gavrilovic, Carnex, XI. 29. készételt is. Sőt, azt mondják: Nagyon YUKÓPÉ Egy szózat, mint száz! Kivonatosan közöljük Fuccs Elek boldogségszakértő kisiparos tavaszi szózatát az olvasóhoz: Ó, Olvasó! Ha netán le lennél tombozódva, el lennél kámpicsorodva, ha életkedved éppen nincs kéznél vagy kölcsönadtad, ha a szánkás vagy a fásultságtól, nyugodtan fordulj hozzám. Mindenkin segítek. Tele vagyok jó tanáccsal, és bayeraszpirinnal! Pillanatnyyilag is pl. van egy jó hírem és egy rossz hírem! Mitért? ez már fix 50%-os boldogság. A mai időkben ez áremelésnek se kevés! Kezdem a rossz hírrel: Tavasz van! Ez még egymagában nem is lenne olyan nagy baj, de a tavasz sokak szerint még manapság is ravasz, ugyanúgy mint egykor volt. Ezért az évszak velejárói roppant kellemetlenek is tudnak lenni, úgymint: — A Vojvodina megkezdi kiesés elleni harcát, ami még nem lenne baj, de végül is megkapaszkodik ismét a ligában. — Kihrügyeznek a fák és Anasztázika az ellszámollási osztályról. Ez sem lenne még olyan nagy baj, de Anasztázika 59 éves, s már bimbókorábanis megvolt 106 kilós, és ráadásul a fizi-levonásokat is úgy turbékolja mint genfice a boldogító „igen, csakhogy .. .”-ot a tévéantenna URH szárán. — Visszatérnek a gólyák, ami még nem lenne baj, de vele együtt a gólyamesék is, miszerint: a gólya hozza a fails határozatokat, a Mikulás az inflációt. — A tavasz hatására jómagam is elérzékenyülök, ami még egymagában nem lenne baj, de ilyenkor kitör belőlem a költő, ami még nem lenne baj, de verset is írok, ami még mindig nem lenne baj, de el is mondom: Bugyog belőlem a líra, Hát szükségem van e papírra. Ez igen is nagy ok! Bár tavasz van, majd meg fagyok, Konstatálom, tehát vagyok! PUSZTAI Lajos A világ 5 sarkából BEJRÚT Félő, hogy a repülőtér elrepül külföldre. X X X BÉCS A kis Ausztria elhatározta, hogy kicsi marad. X X X ATHÉN A legkiválóbb bűvészek vizsgálják, hogyan tüntették el Albániában a görög kisebbséget. X X X MOSZKVA Egyes idős elvtársakat azért váltották le, mert öregek, más idős elvtársiakat pedig azért választották meg, mert tapasztaltak. XXX TIRANA Az összes miniszteri tárcákat ezentúl Enver Hoxha tölti be. B. SCRIPTOR _________________________________ 15