Magyar Szó, 1984. május (41. évfolyam, 133-148. szám)
1984-05-16 / 133. szám
1984. május 16., szerda APATIN sem lehet Csáki szalmája a mezőgazdaság A mezőgazdaság időszerű kérdéseivel foglalkozott hétfőn este megtartott ülésén az apatini községi pártbizottság, amelynek munkájában részt vett Steto GRUBJESIC és Ondrej VARGA, a Tartományi Pártbizottság végrehajtó titkára. A négy órán át tartó megbeszélésen kimerítő beszámolók hangzottak el a község mezőgazdaságának szervezettségével, a hozamokkal, az álattenyésztés helyzetével kapcsolatban. Petar GALIG, Daisko GRUBIC, valamint Marin CATALINIC mondott vitaindítót. A szokatlanul hosszúra nyúlt ülésen majdnem vakvágányra terelődött a vita, mert a felszólalók egy része nem arról beszélt, hogyan lehetne az Apatini Agráripari Kombinátban mindehhol még nagyobb hozamokat elérni,, hogyan lehetne kialakítani a közös jövedelemszerzés és -elosztás konkrét formáit, az eszköztársítást közös beruházásokra. A magánszektorról, a földművesek társulásáról, az idős földművesek nyugdíjaztatásáról alig esett szó. Annál többet vitáztak arról, miért vált ki a csontai Mladi Korac nevű társultmunka-alapszervezet az apatini Május 1-je Mezőgazdasági Kombinátból, és miért társult a sántai mezőgazdasági munkaszervezettel. Az ülésen elhangzott, habár a termelésben kiváló eredmények születtek, a mezőgazdaság adja az összgazdaság akkumulációjának több mint felét, számtalan fogyatékossága is van az apatini község mezőgazdaságában. A legnagyobb fogyatékosságok közé sorolták fel a felszólalók, hogy az Apatini Agráripari Kombinátban nagyon eltérőek a hozamok, egyik alapszervezetben 4—5 tonna kukoricával, 1—1,2 tonna búzával is kevesebb terem, mint a másikban. Zárkózott, túlságosan is felaprózott a mezőgazdaság. A társadalmi szektornak egyetlenegy saját tehene, hízója, anyakocája sincs. Mindenki a maga kis gesztenyéjét sütögeti, elharapózott a bizalmatlanság, megromlottak a belső viszonyok. Már évek óta nyersanyaggondokkal küszködnek a feldolgozó kapacitások. A fogyatékosságokat, elsősorban a szervezési fogyatékosságokat tovább lehetne sorolni. Az apatini községi pártbizottság ülésén elhangzottak alapján azonban várható, hogy az elkövetkező időszakon határozottabban látnak hozzá megszüntetésükhöz. Az elhangzott vitában Branko STANIC agronómus a Mladi Korac alapszervezet kiválása ellen emelte fel szavát hangsúlyozva, hogy ez a mezőgazdaság további felaprózásához vezet. Nikola JAJIČ túlságosan hosszúra nyúlt felszólalásában is elsősorban erre a kérdésre összpontosította figyelmét, habár mint később elhangzott, abban, hogy sor került a kiválásra, a Május 1-je Mezőgazdasági Kombinátot is felelősség terheli. Ondrej VARGA elmondta, hogy a jelek szerint Lontán felelőtlenül manipuláltak a dolgozókkal, a párttagsággal, de az apatini kombinátban sem folytattak megfelelő politikát. A kiválás részben ennek a következménye. A társadalmi eszközökhöz való felelőtlen viszonyulásért valakiknek, elsősorban a legfelelősebbeknek viselniük kell a következményeket. Csakis az erős, hatékonyabb agráripari kombinátban lehet még lendületesebb a fejlődés. Elsősorban a termelés, a feldolgozás, az önigazgatás fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt, nem pedig a torzsalkodásra. A vitában felszólalt még Josip LUKIG, a Mladiborac igazgatója, Dusán UZEBAC mezőgazdasági mérnök, dr. Zivorad SMILJANIČ. Az elhangzottakból világosan kiviláglott, hogy a Mladi Korac kiválása elsősorban a vezetők, igazgatók lelkén szárad. A rossz belső viszonyokért is elsősorban ők felelősek. A községi pártbizottság konkrét határozatokat fogadott el a mezőgazdaság átszervezésével, a helyzet rendezésével kapcsolatban. K. A. A tóból is megárt a sok A csonoplyai határban nagy károkat okozott a barkóbogár. Nemcsak a cukorrépát, hanem a kukoricát is megtámadta. A hűvös, csapadékos idő nem kedvez a mezőgazdaságnak, napsütésre, melegre lenne szükség, akkor valószínűleg szépen kifejlődne a növényzet. Csonoplyán a kedvezőtlen időjárás miatt több hektáron is ki kellett szántani a gabonát. Sz. P. Kevesebb tejet adtak át a társastermelők Baranyában a Bellyei Kombinát tejfeldolgozó részlege nagy gondot fordít a tejtermelésre a magánszektorban. Ennek ellenére tavaly mindössze hattal emelkedett a tejtermelők száma. Tovább csökken a tehénállomány, a termelőknek egyikét tehenet többé nem kifizetődő tartani. A drága hús, a nem kielégítő ellátás következtében mind nagyobb a kereslet a tejtermékek iránt. A tejfeldolgoz azonban nem tud teljes kapacitással működni, mert nincs elegendő nyersanyag. A kombinátban a nagy tenyésztelepek nem termelnek elegendő tejet, így a Egyetem a falvaik felé irányul, ahol nagy a kihasználatlan lehetőség. Az istálló bővítésére a tejfeldolgozó kölcsönt bocsát a termelőik rendelkezésére, mégsincs meg a kellő érdeklődés. Baranyában 68 társastermelő foglalkozik tejtermeléssel, mindöszsze eggyel több, mint az előző évben. Tavaly ugyan hattal emelkedett a társastermelők száma, de öt termelő megszakította a társastermelési kapcsolatot a kombináttal. Az elmúlt évben a baranyai társastermelők 1 360 000 liter tejet adtak át akombinátnak. A tej minősége átlagosan 3,8 százalékos zsírtartalmú volt, tehenenként 3300 liter tejet termeltek. Jelenleg a községben 353 tehenet tartanak nyilván a társastermelésben, 16 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A tehenek számának csökkenése nemcsak a társastermelésben következett be. Sokkal inkább az egy-két tehénből álló állományokat számolták fel, mert takarmányozásuk többé nem kifizetődő. A társastermelésben a tehenek száma ugyan csökkent, de azoknak, akik megmaradtak a tejtermelés mellett, kifizetődőbbé vált a tehéntartás, mert mindinkább a korszerű takarmányozás jut előtérbe. A tehenek száma az idén növekedni fog, erre enged következtetni, hogy a társas termelésben 85 üsző van, valamint 300 borjú született a múlt évben. A törzskönyvezett állatállomány a meglevők utánpótlására, illetve bővítésére szolgál, a bikaboltjakat pedig meghizlalják. A tejtermelésre lényegesen kihat a takarmányozás. Ez eddig nagy költséget jelentett a termelőknek, ez el is gondolkoztatta őket, s olyan is volt közöttük, aki nem vette meg a drága takarmányt, mert nem volt arányban a tej árával. Az utóbbi időben azonban mind többen térnek rá a zöldtakarmányozásra. A társastermelők mintegy 940 hold földdel rendelkeznek, ebből tavaly 143 hald kukoricát silóztak le. Atejtermeléshez korábban szárastul silózták a kukoricát, most azonban zölddarátás készítenek, ami emeli a tejhozamot. A takarmányozásban külön hangsúlyt kap a répaszelet, amivel a tejfeldolgozó látja el termelőit. A takarmány árát a tej árából vonják le a termelőktől. A tejtermelés lényeges foglalkozás lett Baranyában, de még mindig nincsenek kihasználva a lehetőségek, a falvakban sok istáló áll üresen, annak ellenére, hogy a szakosított termelésben megtalálják a termelők számításukat. Ehhez minden segítséget megkapnak. Lefizetésre építkezhetnek, kölcsönre megkapják a tenyészállatot és megfelelő állatorvosi ellátásban is részesül az állomány. A társastermelők 5—20 tehenet tartanak, s tavaly öt termelő adott át ötvenezer liter tejnél többet. M. V. DUNATÁJ Aranyplakett a szójatermesztés köztársasági rekorderének A horvátországi egyéni mezőgazdasági termelőknek a napokban átadták a társadalmi elismeréseket, amelyeket a köztársaság növény- és jószágtenyésztői érdemeltek ki. A Vukovári községből Milovan SIMIC csákováci termelőt aranyplakettel tüntették ki az elmúlt évben a szójatermesztésben elért kiváló terméshozamáért. Hektárra átszámítva több mint 3,4 tonnát termesztett ebből az ipari növényből. Milovan SIMIC elmondta, hogy jó magágyat készített és a továbbiakban a mezőgazdasági szakemberek utasításai szerint járt el. Vetés előtt holdanként 300 kg kevert műtrágyát juttatott a talajba, továbbá még 40—50 kg Ureát. Miután a haszonnövény kikelt és elérte a 10 cm magasságot, még 150 kg RAN műtrágyát szórt rá holdanként. Természetesen előzőleg elvégezte a gyomirtást. Holdanként 1O 000 dinár tiszta jövedelmet valósított meg, s ez még a kukorica termesztésben elért jövedelemnél is több. Ezért is vetett az idén 3 hold szójababot. B. S. Zomborban vendégszerepeltek a bezdániak Zomborban, a Kaszinóban vendégszerepeltek vasárnap a bezdáni Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszói. Szép sikerrel, telt ház előtt mutatták be Török Rezső: A gyereket a gólya ozza című háromfelvonásos bohózatát. A darabot dr. PFAFF Mihály rendezte. Fellépett: HORVÁTH Sándor, GYÖRFFY Zita, RADICS Mária, NAGY György, SZÉLIG János, SZÉLIG Ilona, NE'VEDA Éva, NEVEDA Ferenc, NAGY Imre, GURITS János, dr. PFAFF Mihály, TÓTH Mária, RADIUS Csaba. Hogyan vonzóbbá tenni az állattenyésztést Baranyában mind több gondot okoz az állattenyésztés fellendítése. A jelenlegi állapot nem éppen vonzó a fiatal termelők számára, ez azonban nem vonatkozik a tejtermelésre, amely változatlanul kifizetődő a társastermelők számára. A tejtermelés azonban különbözik az állattenyésztés más területétől. Több időt, nagyobb figyelmet követel, és természetesen szaktudást mind a takarmányozásban, mind a gondozásban. A falvakban mind többen kénytelenek megválni a tehéntől, mert egy-két fejőstehén tartása nem kifizetődő a kukorica és a tömény- takarmány folytonos drágulása miiatt. A tehenek száma csökkent, de a tejtermelés nagyobb lett a , baranyai társastermelésben. 1980- ban háromezer tehén volt a közöségben, tavaly pedig 2300. Az állatállomány folyamatos csökkenését azonban nem követte a tejcsökkenés. 1980-ban és 83-ban elérte a 4 millió liter tejet, a fellendülés 1981-ben volt leginkább érezhető, 4270 ezer liter tejet ad-ttak át a termelők. A tavalyi évben nem alakult a tejtermelés a tervezettnek megfelelően. Mindössze hat új istálló épült a községben, hét istállót pedig korszerűsítettek, bővítettek. A 13 objektumban összesen 146 te-nyészállatot helyeztek el. Az idei évben a pélmonostori tejfeldolgozó mintegy 600 ezer literrel több tejet számít begyűjteni a társaster-melőktől. A szakosított tejtermelés terje- dése ellenére az évi tehenenkénti átlaghozam sem növekedik a vártnak megfelelően. Míg a társas- és az egyéni termelőknél évente 1700 liter tejet ad egy tehén, a kombinátban 4—6 ezer liter tejet fejnek. A nagyfokú eltérést nemcsak a tehenek fajtáinak különbözősége okozza, hanem a takarmányozás. A társadalmi szektorban inkább a nagyobb tejmennyiségre törekednek, a társastermelők figyelembe veszik azt is, hogy kifizetődik-e a drága töménytakarmány használata. A termelők nagy része inkább amellett dönt, hogy olcsóbban takarmányoz, mert a több tej ára nem fedezi a különbözetet. A tejtermelés évi átlagát lehúzza továbbá a nem fajtehenek termelése. Az évi csökkenéssel ezekből a tehenekből mind kevesebb van, fajtehenek váltják fel őket. Az állattenyésztés pillanatnyi helyzete lényegesen kihat a tejtermelésre is. Csak azokban a háztartásokban kifizetődő, amelyekben az olcsóbb takarmányozásra törekednek. A silótakarmányozás mind jobban terjed a községben, a tejtermelésben is jól bevált. Nem csábítja azonban a fiatalokat a tejtermelés, mert az ezzel járó munka egész évben leköti a termelőt. Évi szabadság, szünet nincs, s a termelők a nagy értékű állományt nem szívesen bízzák másra. A tehenekkel továbbá sokkal több vesződés van, mint más állattal. A fejes, fiaztatás az állattenyésztőtől mindig teljes készenlétet követel, és még műszakváltás sincs. Jó azonban, hogy a tej árát havonta folyósítják. A pélmonostori tejfeldolgozónak nagy szüksége van nyersanyagra, ezért mindent megtesznek, hogy több társastermelőt gyűjtsenek maguk köré, ennek ellenére elmarad a tervezett emelkedés. Összehasonlítva a társadalmi szektorban való állattenyésztéssel, a dolgozók számára az sem csábító, pedig sokkal könnyebb a dolguk, különösen a korszerű, újonnan épített tenyésztelepeken. A társastermelők helyzete annál nehezebb, különösen, ha a beruházás fokozatosan történik, s a termelés nem teljes komforttal indul. A fiatalok számára akkor lenne elfogadható ez a munka, ha csak termelniük kellene. M. V. 3 Szlavóniában és Baranyában a folyó középtávú tervidőszakban nem valósult meg a tervezettnek megfelelően a mezőgazdaságba való beruházás. Ez különösen a magánszektorra jellemző, amely, mint ismeretes, a földterület hatvan százalékát tartja tulajdonában, valamint az állattenyésztés legnagyobb részét. Termelők beruházásának legnagyobb százalékát még mindig csupán a gépek vásárlása jellemzi, ami hat ugyan a termelékenység növelésére, de a beruházási szándéknak ebben nem szabad kimerülnie — állapították meg az eszéki községközi gazdasági kamara ülésén.zlavónia és Baranya mezőgazdaságában még mindig legnagyobb szerepet a magánszektor termelése játszik. Tavaly mintegy 300 ezer tonna kukoricát termeltek, 400 ezer hízott sertést adtak át, valamint 23 ezer hízott marhát. A csibehizlalásban 4 millióval vettek részt, a tejfeldolgozók pedig 140 millió liter tejet vettek át tőlük. Nagy mennyiségű más élelem is bekerült a faluból a városba, ennek ellenére a falvak nincsenek kellőképpen kihasználva az élelemtermelésben. Ennek döntő oka, hogy az élelemtermelésbe való beruházás nem üti meg a kellő színvonalat és mértéket. A mezőgazdaságba való beruházásnak csupán tíz százaléka történik a falvakban. Pedig a magánszektor sokkal nagyobb szerepet játszhatna a feldolgozó iparban is- S az sem kifogásolható, hogy a termék a nyakukon marad, ha több termelésről van szó. Az ipari növényeket szinte korlátlan mennyiségben vállalná a feldolgozó ipar. A répa, az olajnövények és a dohányfeldolgozó kapacitása egyik évben sincs kihasználva. Tavaly a mezőgazdaság korszerűsítésére mintegy 870 millió dinárt fordítottak a falvakban, az idén ennek több mint a kétszeresét tervezik. A termelők saját eszközükből mintegy 800 millió dinár értékű befektetésre számítanak, s mintegy egymillió dinárt a termelés megszervezői, ami a zöldterv megvalósítását jelentené. A folyó tervidőszakra előirányzott mintegy ,7 millió dinár hetven százalékavalósulna meg a mezőgazdaság korszerűsítésére szánt befektetésből. A termelők befektetése, mivel eddig jórészt a mechanizáció vásárlása tette ki, az is mindenféle rendezést és szervezést, nélkülve, a jövőben erre a kérdésre több figyelmet kell fordítani. Az idei évi befektetést úgy kellene megoldani, irányítani, hogy az minél jobban elősegítse az élelemtermelést. Tovább kell folytatni az állattenyésztés korszerűsítésébe való befektetést. Stabilizálni kellene a hús- és a tejtermelést annak ellenére, hogy a hústermelés mar nehéz napokat él A tejtermelés egyelőre nem került válságba, ami a legkevésbé várható, tekintettel arra, hogy a tejfeldolgozók annak ellenére, hogy behozatali nyersanyagra szorulnak, nem dolgoznak teljes kapacitással. A tejtermelők munkájára alapozódik továbbá a hústermelés egy része, valamint a tenyészállatok kinevelése is. A mezőgazdasági termelés növelésére a jövőben sokkal több figyelmet és eszközt kell fordítani! " A kihasználatlan földterületeket a minimálisra kell csökkenteni, valamint elősegíteni a nagyobb termelékenységet-I A feldolgozók kapacitásának ki- I használására, a többtermelésre, az olcsóbb termelésre szükséges na■ ejobb figyelmet szentelni a régió- I ban, mert ennek a vidéknek gazdaságát nagyrészta mezőgazdaság határozza meg, s ebből a termékből kellene kikerülni a külföldre irányuló áru nagy részének is, s hogy megteremtsék maguknak az újratermeléshez szükséges valutát. M. V. 4 MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ Védjük meg a vöröshagymánkat Konyhakerti növénytermesztésünk egyik legfontosabb és a magyar konyha nélkülözhetetlen fűszernövvénye a vöröshagyma. A kis kertecskéken kívül szántóföldön is termesztik, mégis előfordult, hogy a hagymát pusztító kártevők és betegségek miatt vöröshagymából is a behozatalra szorultunk. Több kártevője és betegsége van, közülük kettő érdemel különös figyelmet, mert ezek okozzák a legtöbb kárt. A hagymaperonoszpóra nedves években a vöröshagyma fő veszedelme. Ha a kórokozó fertőzéséhez és fejlődéséhez kedvező csapadékok, párás, meleg időjárás uralkodik, akkor rövid idő alatt egész táblák növényei megbetegedhetnek és elpusztulhatnak. A betegség lappangási ideje 12—19 nap. A betegséget csak megelőzni lehet, gyógyítani nem, azért a permetezést május folyamán, mindjárt az első kiadósabb eső után végezzük el, a szőlő peronoszpórája ellen is jól bevált gombaölő szerekkel, mint például a bordói lé. Cineb. Ditan. vagy más, hasonló hatóanyagú szerekkel, amelyekhez a hagyma viajszos levelei miatt Radovita néven forgalmazott, nedvesítő-, illetve tajpadószert kell hozzáadni. A hagyma-aknázólégy a hagyma súlyos károsítója. A légy lárvái a vöröshagyma levelein hosszúkás aknákat, járatokat rágnak. Ezek sok lárva esetében egybeolvadva az egész növény pusztulását eredményezhetik. Megfigyelték, hogy a kis kertekben mindig fertőzöttebbek a hagymák a kinti, szántóföldi hagymatábláknál. Az aknázólégy által károsított hagymaleveleken esős időben más betegségek is meghonosodnak, amelyek később szedés után is károsítják a vöröshagymát, megnehezítik a termés tárolását. Ellene megelőzésképpen Lindán vagy Marathion hatóanyagú rovarölőszerekkel kell permetezni. haa pedig megjelennek a kártétel első nyomai a vöröshagyma levelein, akkor Dimekron, Parathion és más, hasonló hatóanyagú növényvédő szerekkel kell védekezni. E két kártevő elleni következetes permetezéssel egyidőben nagyjából a vöröshagyma többi kártevője ellen is vć'’-o-' _ IvOVACS Endre