Magyar Szó, 1984. május (41. évfolyam, 133-148. szám)

1984-05-28 / 145. szám

KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ Akciói­ a helyzet rosszabbodásának megakadályozására (Folytatás az 1. oldalról) tessék a tanács határozatait, és felszólítsák őket, hogy a legmaga­sabb szintű tárgyalásaikon a két szuperhatalom fejtsen ki erőfeszí­téseket a jórészt az amerikai—szov­jet kapcsolatoktól függő nemzet­közi politikai helyzet javítására. A tanács ezenkívül elküldi kül­döttségét a hét legfejlettebb nyu­gati ipari ország valamivel több mint tíz nap múlva Londonban megtartásra kerülő gazdasági csúcsértekezletére, s a részvevők­kel megismerteti a tanács javas­latait a legégetőbb nemzetközi gaz­dasági kérdések megoldására, vala­mint egy széles körű nemzetközi akció szükségességére, a legkevés­bé fejlett országok megsegítésére. A sajtóértekezleten a fejlődő or­szágok veszélyes helyzetéről esett legtöbb szó, a fejlődők adósságai ugyanis súlyos szociális és politi­kai következményekkel járó zava­rokkal fenyegetnek. Különösen Fraser volt ausztrál kormányfő fej­tegetései voltak érdekesek. Emlé­keztetett arra, hogy a hitelező or­szágok a magas kamatok és a tör­lesztések behajtása révén több tő­két vesznek el a fejlődő országok­tól, min­t amennyi kölcsönt azok felvesznek külföldön, majd arra a következtetésre jutott, hogy az év­ről évre veszélyesen csökkenő élet­­színvonalú szegények ily módon szubvencionálják az USA, a nyu­gat-európai és más fedett országok különben is gazdag lakosságának életszínvonalát. Mitla Ribičič megelégedettségét fejezte ki a tanács munkájával kapcsolatban. Megismertette az új­ságírókkal Jugoszlávia óhaját, hogy a Brioni-szigetek, ahonnan Tito elnök életében­ számos békeüzenet és nemzetközi együttműködési ak­ció kezdeményezése származott, to­vábbra is a béke és a nemzetközi kapcsolatok ügyének fejlesztésére szolgáló nemzetközi tevékenység központja legyen. A közös nyilatkozat legnagyobb része a nemzetközi gazdasági hely­zettel, elsősorban az adósságok és a legkevésbé fejlett országok kér­déseivel foglalkozik. Javaslatokat tesz e kérdések megoldására. A tanács legérdekesebb megál­lapítása, hogy az adósságokkal kapcsolatos problémákért nemcsak a fejlődő országok hibái okolha­tók, ahogyan korábban a fejlődő országok állítani szokták, hanem maguknak a fejlődő országoknak az akciói is. Elsősorban a magas kamatokról és egyéb súlyos törlesztési feltételekről van szó. A sajtóértekezleten elhangzott felszólalások és a nyilatkozat is szégyenlősen elkerüli a Nemzetkö­zi Valuta Alap politikájának bírá­latát. A nyilatkozat szerint a fej­lődő országoknak a Nemzetközi Valuta Alannal egyetértésben foly­tatniuk kell az alkalmazkodási programok végrehajtását, de hang­súlyozza, hogy e programoknak szükségszerűen a fejlődő országok külfölddel szembeni fizetési mér­lege tartós javításának, másrészt gazdasági növekedésük és fejlődé­sük kombinációjának kell lenniük. A Nemzetközi Valuta Alap részé­ről diktált politika ezt eddig nem irányozta elő. A tanács követeli, hogy a fejlődő országok adósságainak átütemezé­sét hosszú távon végezzék, hogy világosan áttekinthessék fejlődé­sük távlatait. A továbbiakban kö­vetelte a fejlődő országok adós­ságai után fizetett kamatok korlá­tozását. Elsősorban azt követeli, hogy a törlesztés szintjét kapcsol­ják egybe az adós országok kivi­telből származó bevételének szint­jével. A tanács véleménye szerint a legkevésbé fejlett országok prob­lémáinak megoldására fokozni kell a nemzetközi közösség részéről fo­lyósított segélyt. A volt állam- és kormányfők kereskedelmi, vala­mint tudományos és műszaki együttműködési lépéseket sürget­tek a legkevésbé fedettek kivi­telből származó bevételének növe­lésére. A tanács követelte meg a fejlett országoktól a szigorú vámelőírások enyhítését. (Tanjug­­mazkodási programoknak olyan feltételeken kell alapulniuk, ame­lyek egyaránt szem előtt tartják az adósok és a hitelezők érdekeit is. Különösen hangsúlyozta, hogy az alkalmazkodási feltételeknek nem volna szabad sújtaniuk az adós országok gazdasági, szociális és politikai fejlődését, továbbá az ő következtében ott élő lakosság életszínvonalát s­zetbem. NICARAGUA VÄD0UA A CIA-T Újabb akcióra készülnek az ellenforradalmár­ok megszakítása Nicaragua és Costa Rica között, márpedig ez az Ame­­rika-közi védelmi megegyezés al­kalmazását vonná ma­ga után. Ortega vádját támasztja alá Rod­riguez A­malisnak, a Nicaraguai Demokratikus Erők (FDN) ellen­­forradalmi szervezet vezetőjének Hondurasban tett kijelentése is, hogy júliusban a sandinistaellenes erők támadást indítanak a m­cana­­guai hadiövezet legnagyobb telepü­lései és létesítményei ez ellen. Hang-Mimt hozzátette, a managuai kor­­súlyozta hogy mintegy 10 000 a­mány információkat szerzett ezek­. 12 000 személy vesz részt a tárná­ról a tervekről, a támadás célja pe­dig a diplomáciai a­dásokban, amelynek célja többek kapcsolatok között a főváros, Managua továb­bá Leon, Estilia és Granada. Meg­erősítette, hogy a CIA közvetítésé­vel csapatai 55 millió dollárra rúgó hadi segélyt kaptak, és hogy a CIA irányítja a sandinistaellenes akciókat. Ortega vádjai és Analis kijelen­­tése egybevágnak Nicaragua és Costa Rica közös megfigyelői bi­zottságának Penas Blancas hely­ségben megkezdődött ülésével. A bizottságot május 15-én alakítot­ták meg a Contadora-csoport véd­nöksége alatt és az a feladata, hogy megakadályozza a hattárinci­­denseket a két ország között. „Costa Rica nem fogja megtűr­ni fegyveres csoportok jelenlétét és nem fogja megengedni, hogy területét Nicaragua-ellenes táma­dásokra használják fel”, jelentette ki Johny Campos, Costa Rica-i véd­­erőmimiszter-helyettes, a bizottság ülésén. A manarguiai kormány több ízben megvádolta Costa Ricát, hogy me­nedéket nyújt Eden Pastora ellen­­forra­dalmárainak és más sandinis­taellenes csoportoknak, akik Costa Ricából hatolnak be Nicaraguába, ahol hadműveleteket, hajtanak vég­re. (AFP, UPI Reuter) Daniel Ortega a nicaraguaii san­dinista junta koordinátora megvá­dolta a CIA-t, hogy Costa Rica te­rületéről zsoldosok akcióit készíti elő Nicaragua határ menti állomá­sai ellen, hogy ezáltal amerikai in­tervenciót idézzen elő és tegyen in­dokolttá a térségben. Tévéinterjújában kijelentette, hogy eze­k a támadások a délkeleti határvidéken található Penas Blancas és Cardenas határ menti állomások ellen irányulnak majd­ Dranoslav Markovié útban hazafelé Dragoslav Markovic, a KB Elnökségének elnöke JKSZ küldöttségének tagjai­ból és Japánból hazafelé tukban rövid időt Irkutszkban, Novoszibirszkban és Kijevben töl­töttek, ahol elbeszélgettek a vá­ros és a vidék vezetőivel. (Tanjug) JKSZ és a Kína­­utaz­ Arafat elutazott Amanból Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke tegnap elutazott Ammanból ahol a palesztin nemzeti alap igazgató bizottságának ülésén vett­­ részt. A QNA hírügynökség jelen­­t­­ette, hogy Arafat a bizottság elé­­ terjesztette a PFSZ pénzügyi je­­­­lentését, elsősorban a szervezet­­ hadi kiadásainak szükségleteit.­­ Tájékoztatta a bizottságot a PFSZ- ben uralkodó helyzetről, a nem­zetközi eseményekről és a PFSZ egységének helyreállítására irá­nyuló erőfeszítésekről. Arafatot fogadta Husszein jor­­dániai király is. A megbeszélésen A nyilatkozat szerint az alkalm­a­ken, amelyeken jelen voltak a leg­magasabb ran­gú jordániai tiszt­ségviselők, hangsúlyozták az arab csúcsértekezlet megtartásának szükségességét, hogy megtalálják a módját az arabok ellen irányuló fenyegetésekkel való szembeszegű-­ lécnek, és hogy közös akciót in­dítsanak az iraki—iráni háború rosszabbodó helye A BEKAA-VÖLGYBEN Három izraeli katonát megöltek Három izraeli katonát megöltek,­ kettőt megsebesítettek a libanoni Bekaa-völgyben két izraeli terep­járó ellen intézett támadásban közölte a hadsereg képviselője Tel izraeli katona vesztette életét. Az izraeli repülőgépeik a múlt héten kétszer intéztek támadást a szíriai ellenőrzés alatt álló kelet-libanoni geri­­­llatámaszpontok ellen, Avívban. A támadást önműködő, Az izraeli katonák ellen elkövő­­fegyverekkel és rakétákkal hajtott­ tett támadások miatt elhalasztják­­ák végre Khamed al Loz hely­ségtől délre, a szíriai és izraeli erőket kettéválasztó vonal közelé­ben. Az utóbbi hónapokban ez volt az izraeli csapatok kivonását Li­banon­ból, jelentette ki Moshe Arens véderőminiszter. „Az izrae­li erők nem vonultak ki Libanon­ból, amíg támadásokat hajtanak az izraeli erők ellen elkövetett, végre ellenük”, idézte Alrens­sza­­egyik leghő­­sebb támadás­aiba- vált a Jerusalem Posta­nonban, ahol a déli országrészt 1932-ben való megszállása óta 5841 (Reuter) Baráti légkörben folytatott beszélgetések A J­H küldöttsége befejezte látogatását az USA-ban A Jugoszláv Néphadsereg­ kül­döttsége, amelyet Branko Mamula flotta tengernagy, szövetségi hon­védelmi titkár vezetett, tegnap be­fejezte az USA-ban tett munka jellegű látogatását. A látogatás ba­ráti légkörben telt el, ami a két­oldalú kapcsolatokat is jellemzi.­­ Branko Mamutát Washingtonban fogadta George Bush amerikai el­­nök. Megbeszéléseket folytattak a jugoszláv—amerikai együttműkö­désről és a közös érdekű kérdé­sekről. A J­H küldöttsége koráb­ban megbeszéléseket folytatott még­­ Caspar Weinberger honvédelmi tit­kárral és munkatársaival a hadse­regközi együttműködés további fej­lesztéséről. Egyesült államokbeli tartózkodá­sa alatt küldöttségünk ellátogatott­­ az amerikai fegyveres erők több­­ alakulatába és intézményébe is. (Tanjug) A nemzetközi pénzügyi kérdésekről Az el nem kötelezettek megbeszélése Delhiben Indira Sandhi indiai kormány­fő, az el nem kötelezett mozgalom elnöklője tegnap Delhiben megbe­széléseket folytatott öt el nem kö­telezett ország szakértőivel nem­zetközi pénzügyi kérdésekről. Az algériai, indiai, jugoszláviai, mexikói és tanzániai szakértők csoportja tegnap fejezte be há­romnapos delhi ülésezését, amely­hez hasonlót már többször is tar­tottak tavaly India fővárosában, és amelyen a legjobban az el nem kötelezett és más fejlődő országo­kat sújtó nemzetközi pénzügyi kér­désekről volt szó. Gandhi asszony elismerését fe­jezte ki a szakértőknek, akik zá­­rójelentésüket a mozgalom elnök­lete elé terjesztik, hogy valameny­­nyi tagország megismerkedhessen vele. A csoport ajánlásai között sze­repel­ a pénzügyi kérdésekkel fog­lalkozó nemzetközi értekezlet ösz­­szehívása, amelynek mielőbbi meg­tartását az el nem kötelezettek szorgalmazzák. Jugoszláviát Au­gustin Papic képviselte ezen a ta­nácskozáson. _ (Tanjug) PERZSA-ÖBÖL Bizonytalan a kőolaj­­kiszállítás sorsa A Perzsai Arab­-öbölben tegnap délelőtt nem támadtak meg egyet­len ta­rtályriadót sem, egyszerűen azért, mert a kérdéses vizeken többé nem tartózkodik egyetlen tanker sem. Látszólag nyugalom hem­oll a térségben, de mindem fi­gyelem a nagyhatalmakra és az amerikai rakétákra irányul, ame­lyek a Haarec izraeli lap állítása szerint már Szaúd-Arábia felé tar­tanak, a Szovjetunió pedig tegnap reggel, ahogyan az AFP rá­mutat­­ott, felrótta az amerikaiaknak, hogy nem foglalnak állást a há­­­borúval kapcsolatban. A QNA hírügynökség jelentése­ szerint az Arab Elmírségek Szövet­sége két nagyobb kikötőjében 1 25 tak­tályhajó vár további utassít­­­tást megbízóitól. Az Al Bejem c. lap azt állítja, hogy ugyanezen ok miatt az Emírségek északi partvi­dékén található kikötőkben is több takrtályhajó vetett horgonyt. Bizonytalan a térségből való kő­olaj-kiszállítás sorsa, mert a hely­zetet bonyolítja a jelzett úja­bb nagy iráni offenzíva, amelyet a londoni Sunday Times szerint jú­nius elsején, a Ramazan, a mu­zulmánok szent hónapjának kez­detén indítanak el. A brit Lloyd biztosítótársaság közölte, hogy to­vábbra is biztosítja az öböl vizein hajózó tankereket, de nem k­özöl adatokat a biztosítási illetékről. Japán után tegna­p a Salon svéd társaság is úgy döntött, hogy ki­vonta tartályhajóit ebből a veszé­lyes térségb­ől. A Biztonsági Tanács szombati határozata után, amely akárcsak a hasonló helyzetben hozott ha­tározatok többsége, nem fogj­a elő­mozdítani a béke visszaállítását, tegnap mintha mindenki arra várt volna, hogy Washington mennyi és milyen fegyvert küld Szaúd- Arábiának és még néhány öböl menti arab országnak. Az AP azt állította, hogy az amerikai admi­nisztráció „nagyon közel áll a döntéshez”, hogy 200 Stinger könnyű légielhárító rakétát küld­­jön Szaúd-Arábiának. A kong­resszus azonban nyomást gyakorol Reagan elnökre, állítja az UPI, hogy a rakétákat, „bérbe adják”. Az adminisztráció el akarja adni őket, mert ez legalább „jelképes segély” lenne a szaúdiaknak, ugyanakkor az elnök véleményé­vel egyetértő tisztségviselők sze­rint „a bérbe adásnak” nem lenne ilyen jelentősége. A Haarrec izrae­li l tap viszont azt állítja, hogy a rakétákat már útn­ak indították. A Was­hingon Post tegnapi szá­ma szerint a Pentagon „komo­lyan” foglalkozik a gondolattal, hogy amerikai tartályi repülőgépe­­ket küld a térségbe, amelyek ké­pesek repülés közben üzemanyag­gal ellátni más repülőgépeket. A­lan szerint ezzel az elgondolással „még komolyabban” foglalkoznak, mint az amerikai rakéták elkül­désével. A Boeing KC—135-ös amerikai repülőgépeknek kellene a­z elgondolás szerint segíteniük a Szandiakat Phanto­mjaik üzem­anyag-ellátásában, ha a szaúdi lé­gierő vállalja, hogy partjaitól szá­mított bizonyos szélességben meg­védi a hajókat. A térséggel kapcsolatos igen élénk tevékenységhez tartozik még Moshe Arens izraeli véderő­­miniszter b­ejelentett washingtoni látogatása is. A tervek szerint Arens a jövő héten találkozik Caspar Weinberger amerikai kol­légáiéval, ho­gy megbeszéléseket folytasson vele az irak­i-iráni há­borúról. Izrael már aggodalmának adott hangot amiatt az eshetőség miatt, hogy Stinger rakétákat kül­denek a Sz­aúdiaknak, mert Tel Aviv véleménye szerint ezek a rakéták a PFSZ gerilláinak, Izrael legelkesered­ettebb ellenségeinek a kezébe kerülhetnek. Ceausescu Mozkvába látogat Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, és a Román SZK el­nöke június elején hivatalos láto­gatást tesz a Szovjetunióban, jelen­tette a TASZSZ szovjet hírügy­nökség. Ceausescu a Szovjet KP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívásá­ra utazik Moszkvába. Szórványos öszetűzések Bombayben A hinduik és muzulmánok szór­ván­yos összetűzései ellenére a rendőrség tegnap közölte, hogy Bombayben nem rosszabbodik a helyzet a már több mint tíz nap­ja tartó vallási összetűzések so­rán. Hírügynökségi jelentések sze­rint tegnap még három holttestet találtak Bivanda és Tané helysé­gekben, ezzel a vallási zavargá­sok áldozatainak száma 225-re emelkedett. Bombayben 58, Divandában 107, Tanéban 50, Calisnábam pedig 10-en vesztették életüket. Bombay belvárosában a rendőrség tüzet nyitott a hindu és a muzulmán közösség összetűző tagjaib­a, de azt állítja, hogy a helyzet nyug­od­­tabb, mint a korábbi napokon. A zavargásokban mintegy 780 személy megsebesült, és több mint 5100-at letartóztattak, közöle a rendőrség. Együttm­norific­i» Jugoszlávia és Ghana között Tegnap Accrában, Ghana főváro­sában gazdasági, tudományos és műszaki megegyezést írtak alá Ju­goszlávia és Ghana között. Ennek célja, az árucsere-forgalom és a gazdasági együttműködés növelése és gazdagítása. A megegyezés ér­telmében hazánk ipari felszerelést, szerszámgépeket, öntöző berende­zéseket és mezőgazdasági gépeket, továbbá műtrágyát és gyapotszálast szállít ki Ghánába. Onnan pedig ipari nyersanyagot, kakaót, fát, magnéziumot, kaucsukot és ipari gyémántot kap. (Tanjug 1984. május 26., hétfő IRAKI—IRÁNI HÁBORÚ Az Iszlám Értekezlet közvetíteni próbál Az iraki—iráni háborúban köz­vetítő iszlám békebizottsághoz tar­tozó hét ország államfői június­ban összeülnek Szaúd-Arábiában, közölte tegnap az Iszlám Értekezlet Dzsiddában. Habib Sati, az Iszlám Értekezlet főtitkára a tagországok képvise­lőivel folytatott megbeszélések után elmondta, hogy a megtartás időpontját később jelölik ki, de hozzátette, hogy erre június első felében kerül sor Dzsiddában. A bizottság 1981-ben alakult meg. Gautinea, Szenegál, Bangla­des, Gambia, Malaysia, Törökor­szág, Pakisztán, a PFSZ, valamint az Iszlám Értekezlet főtitkárságá­nak képviselőiből áll. (Reuter) újabb iráni offenzíva várható? A Sunday Times című brit lap cikkére hivatkozva nyugati hír­­ügynökségek jelentik, hogy a jövő héten újabb iráni offenzíva vár­ható. Az amerikai Pentagonhoz és nyugati hírszerző körökhöz közel álló forrásokra hivatkozva a lap azt írta, hogy Irán kész újabb nagy támadást indítani Irak ellen álnius elsején. A lap megemlíti, hogy az iraki—iráni front mentén 500 000—1 000 000 iráni katona és tiszt sorakozott fel, akik már két hónapja várják, hogy beköszönt­­sön a nyár, és kiszáradjanak a tér­ségben található mocsarak. A Pen­tagon magas rangú tisztségviselő­jének kijelentése szerint az irániak had­i tevékenysége fokozódott a Madzsrri-szigetek közelében, és ez a közeli támadásra utal. Az ezzel kapcsolatos feltevése­ket megerősítette Ali Seied Shira­­zi ezredes, az iráni szárazföldi erők parancsnoka is, aki tévéinterjújá­ban kijelentette, hogy az iráni erők ..készek elűzni az irakiakat jelen­legi állásaikból, és hogy hamaro­san döntő ütközetre kerül sor”.

Next