Magyar Szó, 1984. május (41. évfolyam, 133-148. szám)
1984-05-16 / 133. szám
1984. május 16., szerda A Találkozóra készülve az Hannadikán, vasárnap bárromi ismeretes, a Petőfi Sándor, az Petőfi zászlóalj, a Petőfi brigád és a Kiss Ferenc általános iskolák XI. találkozóját az idén Laskán rendezik meg. Átalakították a régi ifjúsági otthont, a régi iskola is új köntöst kap az utcafront felől. Csinosítják a falu középületeit, utcáit. Feltehetően az új tűzoltóotthon is elkészül a megnyitóra. A sportpályák építése folyamatban van, hamarosan befejeződnek a munkálatok az iskola környékén és sor kerülhet a parkosításra. Kijelölték már a tizenkét barátságfa helyét is, ahova a szemlén részt vevő iskolák képviselői ezüstfenyőket ültetnek majd. A bizottság a Találkozó egyik társszervezőjével, az újvidéki Gyermekrádióval közösen állította össze a végleges programot; a lyomtatványokat már megkapták az érdekelt iskolák. Díszfelvonulással veszi kezdetét a XII. találkozó június elsején, majd a 8. brigád elesett harcosai emlékművének megkoszorúzásával folytatódik a falu központjában Tábortűzzel és rövid zenés műsorral ér véget az első nap programja. Másodikon a vetélkedők utáni hajókirándulások vesznek részt a vendégek a Kopácsi réten, majd megtekintik Kopácson az Ornitológiai Múzeumot. Délután hat órakor kezdődik ,a nyilvános műsor az Ifjúsági Otthonban, az Újvidéki Televízió élő adásban közvetíti. Fellép a Gyermekrádió és a Jó Pajtás vetélkedőjének három első helyezett pionírcsapata, a Petőfi brigád harcosai és a helyi általános iskola tánccsoportja, a program végén az isola igazgatója kiosztja a díjacsúznak el vendégeiktől a laskaiak. A korábbi háromnapos rendezvényt közös megegyezéssel három évvel ezelőtt a stabilizációra hivatkozva, másfél naposra zsugorították. Az idő rövidsége a versenyző gyerekek számára bizonyára túlterhelést jelent az idén is. A laskói szervező bizottság a legapróbb részleteket is megvitatja, hogy a Találkozó zökkenőmentes legyen és a falu „ünneplőbe öltözve” várja vendégeit. Elkészültek a Találkozó emblémái és jelvényei is. Bízunk benne, hogy a rendezvény méltó lesz a sokéves hagyományhoz és nemcsak a diákok, hanem a felnőttek szén ünnepe is lesz. KONTRA Ferenc Mikor kerül új tető alá a doroszlói művelődési ház? Dr. ROHACSEK Sándor elnökletével az elmúlt napokban, ülést tartott Doroszlón a helyi művelődési egyesület választmánya. Elsősorban az otthon tetőszerkezetének átépítéséről tárgyaltak. Az egyesület erre a célra 1 millió 115 ezer dinárt kapott a községi pótadóból, és 500 ezer dinárt a helyi járulékból. A tetőszerkezet adaptálására 1 millió 420 dinárt még tavaly befizettek a helyi Gradevinar Építővállalatnak azzal, hogy az említett cég 1984. május 15-éig befejezi a munkát. A határidő lejárt, s a munkát még meg sem kezdték. Erre talán a kedvezőtlen időjárás is odahatott, de a vállalat hozzáállása sem megfelelő. A szakosztályok munkáját ismertetve GELLER Zoltán elmondta, hogy a tánccsoport sikerrel vett részt mind a községi, mind a községközi szemlén csakúgy, mint a CSERNICSEK József vezette fúvószenekar is, a vajdasági Gyöngyösbokréták idei találkozójára június 17-én Csantavéren kerül sor. A tánccsoport a zenekarral együtt részt vesz a folklóregyüttesek előreláthatólag június végén Andrejevcin (Szerbia) megrendezendő országos találkozóján. Dr. ROHACSEK Sándor ismételten felhívta a figyelmet, hogy a színjátszást a fiatalokkal karöltve kell újraéleszteni. PUSZTAI Kornéliát, a csoport vezetőjét bízták meg a darab megválasztásával, és az ezzel kapcsolatos feladatokkal. Zombor és Baja testvérvárosi együttműködése keretében a doroszlói egyesület a szeremleiekkel tart fenn kapcsolatot. A kulturális találkozóra évente sor kerül, a legközelebbit Doroszlón rendezik meg az ősz folyamán. D. Z. A diákotthonok tanulóinak találkozójáról A múlt hét végén zajlott le Zombor- ban a vajdasági diákotthonok tanulói- nak negyedik találkozója több, mint kétszáz tanuló részvételével tartományunk minden részéből. A vendéglátókon kívül képviseltette magát Futak, Szabadka, Keresztúr, Újvidék, Kikinda, Zrenjanin, Fehértemplom, Versec és Mitrovica. Pénteken délután érkeztek meg a vendégek. Koszorút helyeztek el a Hősök parkjában Ivan Parčetić emlékmű- vén, majd ellátogattak a községi kép- viselő-testületbe, este pedig a Népszín- házba. Az ünnepélyes megnyitó szombaton délelőtt volt a Partizán Testnevelési Otthonban a találkozó részvevőinek, felvonulásévan. Ezután megkezdődtek a sportversenyek. A tanulók öt sportágban: kispályás labdarúgásban, kézi-labdában, céllövészetben, asztalitenisz- ben és sakkban mérték össze erejüket. A délután folyamán kerekasztal-beszélgetésre került, sor. A tanulók és a diákotthonok pedagógusainak hagyományos találkozója ez, amely egyfajta ta pasztalatcsere ,s elsősorban a tanulók önigazgatásáról. Majd művelődési és szórakoztató műsor következett. Vasárnap a vendégek elátogattak a ■ Milan Kornovic képtárba, délben pedig megtartották a záróünnepséget, ekkor osztották ki az okleveleket is a legjobbaknak. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy helyénvaló volt négy évvel ezelőtt az elképzelés, amikor elhatározták, hogy évente megszervezik tartományunk diákotthoniak ifjúságának találkozóját. A zombori Ivan Parčetić diákotthon nagyszerű szervezőnek bizonyult. H. A. * Jelenet az egyik labdarúgó-mérkőzésről Két vendégszereplés Szombaton a bajmoki Egység Művelődési Egyesület tagjai Nemesmiliticsen bemutatták a Csupa öröm az élet című összeállításukat Barácsus Zoltán rendezésében. Vendégként föllépett Klinócki Nándor, kísért a Berci Band zenekar. Vasárnap szintén a helyi művelődési egyesületben volt műsor. A bácsberegi Silvije Strahimir Kranjčević Művelődési Egyesület néptáncosai léptek fel. Horvát, szerb és sokác táncokat, valamint nemzetiségeink táncaiból mutattak be ízelítőt. DUNÁTÁJ Hamarosan megszűnik a kényszerigazgatás A pélmonostori Romus szolgáltató munkaszervezetben a mai napig tisztázatlan okokból tavaly nem egész egy év alatt mintegy 5 millió dinárra emelkedett a veszteség. Ez annál inkább érthetetlen volt, mert az előző években ez a munkaszervezet nem mutatott ki év végén veszteséget ügyvitelében. Tavaly az év közepe táján a községi képviselő-testület elé vitték az ügyet, s ott úgy határoztak, hogy egy háromtagú bizottság kivizsgálja a munkaszervezet helyzetét. A vizsgálat után a Romusban bevezették a kényszerigazgatást. Ettől az intézkedéstől senki sem várt csodát, csupán azt szerették volna, hogy elhárítsák a veszteséget előidéző okokat. A kényszerigazgatás bevezetése után hamarosan egymillió dinárral csökkent a veszteség, és később is mind kevesebb lett. A munkaszervezetben elsősorban a szubjektív tényezőket változtatták meg. Az igazgatót fölmentették tisztségéből, valamint feloszlatták a munkástanácsot, mert bebizonyosodott, hogy viszszaélt a munkások bizalmával, s feloszlatták a munkástanács minden bizottságát is. A kényszerigazgatás alatt megállapították továbbá, hogy a veszteségnek objektív okai is vannak, ami részben az eddigi rossz gazdálkodás következménye. A munkaszervezetben ugyanis korábban, míg arra lehetőség volt, nem törekedtek a felhalmozóképesség növelésére nem vásároltak gépeket, a befolyt jövedelem nagy részét kifizették személyi jövedelemnek, így már részben érthetővé vált, hogy a köztisztasági munkaszervezet nem végezhette munkáját a kívánt színvonalon, az utcák karbantartását elhanyagolták, illetve kézi erővel ennél jobb minőségű munkát nem is tudtak adni. A munkaszervezetben baj van továbbá a fegyelemmel is. A tavalyi év második felétől a 112 főnyi létszám 94-re csökkent, valamint a tavalyi személyi jövedelem átlaga 10 700 dinár volt. Csak ily módon tudtak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, illetve törleszteni a kölcsönt és a kölcsön kamatait. A Romusban belső átszervezések is történtek, igyekeztek megszabadulni attól a tevékenységi egységtől, amelynek munkája nem volt gazdaságos, ugyanakkor más munkaszervezetben nagyon jól tudták hasznosítani munkájukat. Ily módon sikerült elérni, hogy az idei évben az átlag személyi jövedelem elérte az 13 130 dinárt. A kényszerigazgatást figyelemmel kísérő bizottság a múlt hónapban megállapította, hogy elérkezett az idő, amikor a munkaszervezet önállóan is dolgozhat, megválasztható az igazgató, illetve a munkástanács. A pályázatot a napokban írják ki. A kényszerigazgatás megszűnésével is maradnak a munkaszervezetben a korábbi gondok, bajok. Ezért továbbra is nagy figyelemmel, odaadással kell dolgozni, hogy elkerüljék a veszteséges ügyvitelt. S annak ellenére, hogy a szolgáltató munkaszervezet nehéz helyzetben volt az elmúlt évben, szolgáltatási díjait nem emelte olyan arányban, amilyenben várható lett volna. Lényeges továbbá az is, hogy a nehéz fizikai munkát végző dolgozók a jövőben sem várhatnak nagyobb változást, mert a munkaszervezet nem pótolhatja rövid idő alatt a régi vezetőség hibáit. M. V. Egyszerű ismertető vagy vitaindító? A Szocialista Szövetség zombori községi választmánya művelődési tudományügyii szakosztályának múlt hét végi ülésén ismertették a művelődési intézmények eddig elért eredményeit, műsorait, kiállításokat, majd meghozták a szakosztály idei munkatervét. Amatőr és hivatásos művelődési intézmények munkáiéról, a zombori művelődési érdekközösség és közművelődési közösség készített rövid, sokak szerint rosszul megfogalmazott, semmilyen javaslatot nem tartalmazó jelentést. Éppen ezért többen formalizmusnak tartják, mert se nem késztette az embereket vitára, de megoldásért sem javasolt Ivan PNDROJCEVIC elmondta, hogy a községi választmány hamarosan napirendre tűzi ezt a kérdést, ott majd várhatóan behatóbban foglalkoznak például az amatőrizmus egyes ágainak hanyatlásával, az okok felkutatásával és megoldást keresnek a hibák kiküszöbölésére. A továbbiakban meghozták a művelődési és tudományügyi szakosztály idei munkatervét. KÖNYVKIADÁS Lábadi Károly: La skálák „Eligazító a laskói helytörténeti csak a tatarozást, berendezést, vitás néprajzi gyűjteményhez" — ál-lanyszerelést, asztalosmunkát, hiacímmel bocsátja útjára Lábadi nem a szakmai közreműködést is Károly új kiadásra váró útmutató társadalmi munkában végezték, s könyvecskéjét Az első kiadásból, ennek értéke meghaladta a kétmegtudhatjuk, hogy a Magyar Két százezer dinárt. Mindezt vállalta pes Újság gondozásában jelent, a Petőfi Sándor Művelődési Egyetem, a laskói Petőfi Sándor Műsület vezetősége és tagsága.” —ígyvelődési Egyesület anyagi támogat indult a kis falu múzeuma, amely tájával. A könyv tartalmi ismertetése előtt tudnunk kell, hogy a falu művelődési egyesületének körzeta is változatosságot visz a falu egyhangúságába, meghazudtolva azt az érvet, hogy az egyszerű szönhető, hogy a valamikori élet falusi embereket más elfoglaltság tárgyi bizonyítékainak összegyűjtése után hamarosan megjelent a hézagpótló kis könyvecske, ami azt bizonyítja, hogy Laskának szellemi múltja is volt, s az örökség megőrzése mellett a fiatalok igyekeznek kegyelettel adózni a faluban élt, itt született elődöknek, érdekli inkább. A múzeum egyik termében évente többször sorra kerülő irodalmi találkozók, képzőművészeti tárlatok és egyéb rendezvények az egész falut felrázó visszhangra találnak. Ám a múzeum gyűjteményének gyarapítása is tovább folyik, ahogyan a „Egy jól sikerült alkalmi név- szellemi hagyaték is begyűjtőre rajzi kiállítás adta az ötletet, 1977-t talál a Lábadi házaspárban, akikben, hogy a bemutató tárgyai állandó gyűjteménybe kerüljenek. Az előkészületek, a kiegészítő gyűjtés, megfelelő helyiségek biztosítása négy évet vett igénybe. 1981-ben a templomdombon épült volt iskola termeiben kapott elhelyezést a Laskói Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény. Az épületet teljesen fel kellett újítani. Nem igyekeznek „nem élni hiába’’. S tovább idézhetünk a könyvből: „Nem élt hiába, aki derék emberré nevelte gyermekét, vagy száz gyümölcsfát ültetett, avagy egy jó könyvet írt.” Amikor e bölcs gondolatokról esik szó, Laskó gazdag művelődéstörténeti képviselőire is emlékezhetünk, a régiekre is, és gondolhatunk a mostaniakra, akik folytatják a tradíciót, hogy értékeket mentsenek meg a feledés sötétségétől, az elkövetkező nemzedékek számára. Természetesen elismerést érdemelnek a művelődési egyesület tagjai, és mindenki, aki elősegítette és elősegíti ezt a munkát. A falu apraja-nagyja igyekszik, minél több tárgyi emléket gyűjteni a most élőknek, és megőrizni a jövőnek, mert azt tartják, hogy aki szellemi javakban gazdag, az nem süllyedhet a végzetes szegénységbe. A Laskaiak című könyvecskében LÁBADI Károly a falu csaknem kétezer éves múltjának egy-egy epizódját taglalja a korok kiemelkedő személvel által, akik vagy itt születtek, vagy itt éltek egy ideig, terjesztve a műveltséget, a hitet. A könyv első kiadása olyan nagy érdeklődést keltett, hogy szinte minden példánya elkelt. A második, bővített és illusztrált kiadás a napokban jelenik meg, amellyel a helyi művelődési egyesület megajándékozza a Petőfi iskolák június elején itt sorra kerülő találkozójának részvevőit. M. V. Hibakiigazítás a Misaóban megjelent pályázatban Szerkesztőségünk levelet kapott a zombori Veljko Vlahovic természettudományi és műszaki középiskolától, amelyben arra ■kér bennünket, hogy közöljük az alábbiakat: Az újvidéki Misa című folyóirat rendkívüli számában megjelent az említett iskolára vonatkozó pályázat szövegében lényeges hibákat találtak. — az 53. oldalon az elektrotechnikai szaknál ez a helyes megfogalmazás: elektromosgépszerelő 30 tanuló (ebből 15 magyar tannyelvül; — ugyanazon az oldalon a bőripari szaknál lev a helyes: kesztyűkészítő (bőrdíszműi 15 tanuló, lábbelifelsőrész-készítő 45 (ebből 15 magyar tannyelvűl; ugyanazon az oldalon a matematikaiszaknál így szól a helyes szöveg: matematikai segédkutató 30 tanuló (ebből 15 magyar tannyelvül. Ugyanakkor törölni kell a szöveg utolsó sorát, amely így hangzik „Az oktatást szerbhorvát nyelven végzik”. Radislav MARENKOVIC megbízott igazgató A százhuszonöt éves zombori Bielczky Károly Városi Könyvtár az ország legrégebben megalakított és tekintet nélkül a két világégésre, állandóan működő intézmény, hazánk legjobbjai között foglal helyet. Ezt bizonyítja az a négy magas kitüntetés, amit az elmúlt húsz év alatt kapott a harminchat állandó dolgozót foglalkoztató intézmény. Heten egyetemet végeztek, huszonhároman középiskolát. Szinte minden évben a zombori község lakosságának tizennégy százaléka beiratkozik, felújítja tagságát a könyvtár felnőtt, pionír részlegében vagy pedig valamelyik falusi kirendeltségben. Ezt megteheti két tanyai könyvtárban is: Radojevicen és Rasztinán. Egy lakosra átlag 2,8 könyv jut, ez jobb az országos, sőt a tartományi átlagnál is. Miro Vuksanovic tanár, a könyvtár igazgatója elmondta, hogy egyik fő feladatuk minél több olvasót megnyerni az írott szónak, szép könyvnek! Elsősorban az iskolákkal javuló a kapcsolat, de ezt állíthatjuk a társult munkáról is, ugyanis több munkaszervezet évről évre rendszeresen saját költségén beírja dolgozóit a legközelebbi kirendeltségbe. Ilyen például a nagyszámú munkást foglalkoztató Dušan Staničkov Építővállalat egyik társult munkaalapszervezete, a zombori Bútorszövetgyár, a Zombori Mezőgazdasági Kombiinát gakovai, ldjajicevói, bezdáni és csonoplyaii szövetkezete, a bezdáni Betl Kötöttárugyár, a Vojvodina Nyomdaipari Vállalat és a telecskai Vendéglátóipari Munkaszervezet. A felnőtt és pionír részlegen kívül csaknem kétszáz féle sajtótermék található az asztalokon: napi- és hetilapok, szerbhorvát és magyar nyelvű folyóiratok. Külön, büszkék a ritkaságok gyűjteményére és a zombori, valamint környékbeli írók, költők megjelent könyveire, amelyeket külön bejegyezve őriznek. Számos olyan könyvet tartanak nyilván, amelyeket adományként kaptak. Számuk több tízezerre tehető. Jó, hogy a Bieliczky Károly Városi Könyvtárban hozták létre a kiadói tevékenységet. Itt látnak napvilágot a Dometi folyóirat és Golub sorozatban kiadott könyvek. Kiválóan berendezett és igen látogatott a tudományos könyvtári részleg, ahonnan nem kölcsönözhetők a könyvek, csak a helyszínen tanulmányozhatók. Ide főleg középiskolások és egyetemisták járnak. A községi hozzájárulás eszközeiből hatmillió dinárt fordítottak a városi könyvtár korszerűsítésére, valamint a csonoplyai részleg építésére. Az elmúlt években korszerűsítették a sztapári, a bácsberegi, a nemesmilkticsi, a rasztimai és Aleksa Santié-i részleget. A felújítást anyagiakkal segítették az ottani munkaszervezetek és a községi művelődésügyi érdekközösség is. Egyelőre nem a legjobb feltételek közepette működik a gábovai, a monostorszegi és a regőcei falusi könyvtár. Ahhoz, hogy itt is javuljanak a munkakörülmények, az olvasóterem és könyvtár vonzza az olvasókat, a helybelieknek is bele kellene nyúlniuk pénztárcájukba, a csonoplyaiakhoz hasonlóan. P. M. KÖNYVET AZ EMBEREK KEZÉBE Jó az együttműködés a társult munkával