Magyar Szó, 1984. május (41. évfolyam, 133-148. szám)

1984-05-16 / 133. szám

1984. május 16., szerda A Találkozóra készülve az Hannadikán, vasárnap bá­rromi ismeretes, a Petőfi Sándor, az Petőfi zászlóalj, a Petőfi brigád és a Kiss Ferenc általános iskolák XI. találkozóját az idén Laskán rendezik meg. Átalakították a régi ifjúsági otthont, a régi iskola is új köntöst kap az utcafront felől. Csi­nosítják a falu középületeit, utcá­it. Feltehetően az új tűzoltóotthon is elkészül a megnyitóra. A sportpályák építése folyamat­ban van, hamarosan befejeződnek a munkálatok az iskola környé­kén és sor kerülhet a parkosításra. Kijelölték már a tizenkét barát­ságfa helyét is, ahova a szemlén részt vevő iskolák képviselői ezüst­fenyőket ültetnek majd. A bizottság a Találkozó egyik társszervezőjével, az újvidéki Gyermekrádióval közösen állította össze a végleges programot; a l­yomtatványokat már megkapták az érdekelt iskolák. Díszfelvonu­lással veszi kezdetét a XII. talál­kozó június elsején, majd a 8. bri­gád elesett harcosai emlékművé­nek megkoszorúzásával folytatódik a falu központjában Tábortűzzel és rövid zenés műsorral ér véget az első nap programja. Másodikon a vetélkedők utáni hajókirándulá­sok vesznek részt a vendégek a Kopácsi réten, majd megtekintik Kopácson az Ornitológiai Múzeu­mot. Délután hat órakor kezdődik ,a nyilvános műsor az Ifjúsági Ott­honban, az Újvidéki Televízió élő adásban közvetíti. Fellép a Gyer­mekrádió és a Jó Pajtás vetélke­dőjének három első helyezett pio­nírcsapata, a Petőfi brigád harco­sai és a helyi általános iskola tánccsoportja, a program végén az is­­ola igazgatója kiosztja a díja­csúznak el vendégeiktől a laskai­­ak. A korábbi háromnapos rendez­vényt közös megegyezéssel három évvel ezelőtt a stabilizációra hi­vatkozva, másfél naposra zsugorí­tották. Az idő rövidsége a verseny­ző gyerekek számára bizonyára túlterhelést jelent az idén is. A laskói szervező bizottság a legapróbb részleteket is megvitatja, hogy a Találkozó zökkenőmentes legyen és a falu „ünneplőbe öl­tözve” várja vendégeit. Elkészültek a Találkozó emblémái és jelvényei is. Bízunk benne, hogy a rendez­vény méltó lesz a sokéves hagyo­mányhoz és nemcsak a diákok, ha­­nem a felnőttek szén ünnepe is lesz. KONTRA Ferenc Mikor kerül új tető alá a doroszlói művelődési ház? Dr. ROHACSEK Sándor elnökle­tével az elmúlt napokban, ülést tartott Dor­oszlón a helyi művelő­dési egyesület választmánya. El­sősorban az otthon tetőszerkezeté­nek átépítéséről tárgyaltak. Az egyesület erre a célra 1 millió 115 ezer dinárt kapott a községi pót­­adóból, és 500 ezer dinárt a helyi járulékból. A tetőszerkezet adaptá­lására 1 millió 420 dinárt még ta­valy befizettek a helyi Gradevinar Építőválla­latnak azzal, hogy az említett cég 1984. május 15-éig be­fejezi a munkát. A határidő lejárt, s a munkát még meg sem kezdték. Erre talán a kedvezőtlen időjárás is odahatott, de a vállalat hozzá­állása sem megfelelő. A szakosztályok munkáját is­mertetve GELLER Zoltán elmond­ta, hogy a tánccsoport sikerrel vett részt mind a községi, mind a köz­ségközi szemlén csakúgy, mint a CSERNICSEK József vezette fú­vószenekar is, a vajdasági Gyön­gyösbokréták idei találkozójára június 17-én Csantavéren­ kerül sor. A tánccsoport a zenekarral együtt részt vesz a folklóregyüt­­tesek előreláthatólag június végén Andrejevcin (Szerbia) megrende­zendő országos találkozóján. Dr. ROHACSEK Sándor ismé­telten felhívta a figyelmet, hogy a színjátszást a fiatalokkal karöltve kell újraéleszteni. PUSZTAI Kor­néliát, a csoport vezetőjét bízták meg a darab megválasztásával, és az ezzel kapcsolatos feladatokkal. Zombor és Baja testvérvárosi együttműködése keretében a do­roszlói egyesület a szeremleiekkel tart fenn kapcsolatot. A kulturális találkozóra évente sor kerül, a legközelebbit Doroszlón rendezik meg az ősz folyamán. D. Z. A diákotthonok tanulóinak találkozójáról A múlt hét végén zajlott le Zombor-­­ ban a vajdasági diákotthonok tanulói-­ nak negyedik találkozója több, mint kétszáz tanuló részvételével tartomá­nyunk minden részéből. A vendéglátó­kon kívül képviseltette magát Futak, Szabadka, Keresztúr, Újvidék, Kikin­­da, Zrenjanin, Fehértemplom, Versec és Mitrovica. Pénteken délután érkeztek meg a vendégek. Koszorút helyeztek el a Hő­sök parkjában Ivan Parčetić emlékmű-­­ vén, majd ellátogattak a községi kép-­­ viselő-testületbe, este pedig a Népszín-­­ házba. Az ünnepélyes megnyitó szombaton délelőtt volt a Partizán Testnevelési­­ Otthonban a találkozó részvevőinek, felvonulásé­van. Ezután megkezdődtek a sportversenyek. A tanulók öt sport­ágban: kispályás labdarúgásban, kézi-­­­labdában, céllövészetben, asztalitenisz-­ ben és sakkban mérték össze erejüket.­­ A délután folyamán kereka­sztal-be­­­­szélgetésre került, sor. A tanulók és a­­ diákotthonok pedagógusainak hagyomá­nyos találkozója ez, amely egyfajta ta­­­ pasztalatcsere ,s elsősorban a tanulók­­ önigazgatásáról. Majd művelődési és szórakoztató műsor következett. Vasárnap a vendégek elátogattak a ■ Milan Kornovic képtárba, délben pedig­­ megtartották a záróünnepséget, ekkor­­ osztották ki az okleveleket is a legjob­­­­baknak. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy­­ helyénvaló volt négy évvel ezelőtt az elképzelés, amikor elhatározták, hogy évente megszervezik tartományunk di­ákotthoniak ifjúságának találkozóját. A zombori Ivan Parčetić diákotthon nagyszerű szervezőnek bizonyult. H. A. * Jelenet az egyik labdarúgó-mérkőzésről Két vendégszereplés Szombaton a bajmoki Egység Művelődési Egyesület tagjai Ne­­mesmiliticsen bemutatták a Csupa öröm az élet című összeállításukat Barácsus Zoltán rendezésében. Vendégként föllépett Klinócki Nándor, kísért a Berci Band ze­nekar. Vasárnap szintén a helyi műve­lődési egyesületben volt műsor. A bácsberegi Silvije Strahimir Kranjčević Művelődési Egyesület néptáncosai léptek fel. Horvát, szerb és sokác táncokat, valamint nemzetiségeink táncaiból mutattak be ízelítőt. DUNÁTÁJ Hamarosan megszűnik a kényszerigazgatás A pélmonostori Romus szolgál­tató munkaszervezetben a mai na­pig tisztázatlan okokból tavaly nem egész egy év alatt mintegy 5 millió dinárra emelkedett a veszte­ség. Ez annál inkább érthetetlen volt, mert az előző években ez a munkaszervezet nem mutatott ki év végén veszteséget ügyvitelé­ben. Tavaly az év közepe táján a községi képviselő-testület elé vit­ték az ügyet, s ott úgy határoz­tak, hogy egy háromtagú bizott­ság kivizsgálja a munkaszervezet helyzetét. A vizsgálat után a Ro­­musban bevezették a kényszer­­igazgatást. Ettől az intézkedéstől senki sem várt csodát, csupán azt szerették volna, hogy elhárítsák a veszteséget előidéző okokat. A kényszerigazgatás bevezetése után hamarosan egymillió dinárral csökkent a veszteség, és később is mind kevesebb lett. A munkaszervezetben elsősor­ban a szubjektív tényezőket vál­toztatták meg. Az igazgatót föl­mentették tisztségéből, valamint feloszlatták a munkástanácsot, mert bebizonyosodott, hogy visz­­szaélt a munkások bizalmával, s feloszlatták a munkástanács min­den bizottságát is. A kényszer­igazgatás alatt megállapították to­vábbá, hogy a veszteségnek ob­jektív okai is vannak, ami rész­ben az eddigi rossz gazdálkodás következménye. A munkaszerve­zetben ugyanis korábban, míg ar­ra lehetőség volt, nem törekedtek a felhalmozóképesség növelésére nem vásároltak gépeket, a befolyt jövedelem nagy részét kifizették személyi jövedelemnek, így már részben érthetővé vált, hogy a köztisztasági munkaszervezet nem végezhette munkáját a kívánt színvonalon, az utcák karbantar­tását elhanyagolták, illetve kézi erővel ennél jobb minőségű mun­kát nem is tudtak adni. A munka­­szervezetben baj van továbbá a fegyelemmel is. A tavalyi év második felétől a 112 főnyi létszám 94-re csökkent, valamint a tavalyi személyi jöve­delem átlaga 10 700 dinár volt. Csak ily módon tudtak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, illetve törleszteni a kölcsönt és a kölcsön kamatait. A Romusban belső átszervezések is történtek, igyekeztek megszabadulni attól a tevékenységi egységtől, amelynek munkája nem volt gazdaságos, ugyanakkor más munkaszervezet­ben nagyon jól tudták hasznosíta­ni munkájukat. Ily módon sikerült elérni, hogy az idei évben az átlag személyi jövedelem elérte az 13 130 dinárt. A kényszerigazgatást figyelemmel kísérő bizottság a múlt hónapban megállapította, hogy elérkezett az idő, amikor a munkaszervezet ön­állóan is dolgozhat, megválasztha­tó az igazgató, illetve a munkás­­tanács. A pályázatot a napokban írják ki. A kényszerigazgatás megszűnésével is maradnak a munkaszervezetben a korábbi gon­dok, bajok. Ezért továbbra is nagy figyelemmel, odaadással kell dol­gozni, hogy elkerüljék a vesztesé­ges ügyvitelt. S annak ellenére, hogy a szolgáltató munkaszervezet nehéz helyzetben volt az elmúlt évben, szolgáltatási díjait nem emelte olyan arányban, amilyen­ben várható lett volna. Lényeges továbbá az is, hogy a nehéz fizi­kai munkát végző dolgozók a jö­vőben sem várhatnak nagyobb változást, mert a munkaszervezet nem pótolhatja rövid idő alatt a régi vezetőség hibáit. M. V. Egyszerű­ ismertető vagy vitaindító? A Szocialista Szövetség zombori köz­ségi választmánya művelődési tudo­­mányügyii szakosztályának múlt hét vé­gi ülésén ismertették a művelődési in­tézmények eddig elért eredményeit, műsorait, kiállításokat, majd meghoz­ták a szakosztály idei munkatervét. Amatőr és hivatásos művelődési in­tézmények munkáiéról, a zombori mű­velődési érdekközösség és közművelő­dési közösség készített rövid, sokak sze­rint rosszul megfogalmazott, semmilyen javaslatot nem tartalmazó jelentést. Éppen ezért többen formalizmusnak tartják, mert se nem késztette az em­bereket vitára, de megoldásért sem javasolt Ivan PN­DROJCEVIC elmond­ta, hogy a községi választmány hama­rosan napirendre tűzi ezt a kérdést, ott majd várhatóan behatóbban fog­lalkoznak például az amatőrizmus egyes ágainak hanyatlásával, az okok felkutatásával és megoldást keresnek a hibák kiküszöbölésére. A továbbiakban meghozták a műve­lődési és tudom­ányügyi szakosztály idei munkatervét. KÖNYVKIADÁS Lábadi Károly: La skálák „Eligazító a laskói helytörténeti­­ csak a tatarozást, berendezést, vit­ás néprajzi gyűjteményhez" — ál-­­­lanyszerelést, asztalosmunkát, hia­­címmel bocsátja útjára Lábadi­­ nem a szakmai közreműködést is Károly új kiadásra váró útmutató­­ társadalmi munkában végezték, s könyvecskéjét Az első kiadásból, ennek értéke meghaladta a két­megtudhatjuk, hogy a Magyar Két százezer dinárt. Mindezt vállalta pes Újság gondozásában jelent, a Petőfi Sándor Művelődési Egye­­tem, a laskói Petőfi Sándor Mű­­sület vezetősége és tagsága.” —­így­velődési Egyesület anyagi támogat­­ indult a kis falu múzeuma, amely tájával. A könyv tartalmi ismer­tetése előtt tudnunk kell, hogy a falu művelődési egyesületének kö­rzeta is változatosságot visz a fa­lu egyhangúságába, meghazudtol­va azt az érvet, hogy az egyszerű szönhető, hogy a valamikori élet­­ falusi embereket más elfoglaltság tárgyi bizonyítékainak összegyűj­tése után hamarosan megjelent a hézagpótló kis könyvecske, ami azt bizonyítja, hogy Laskának szellemi múltja is volt, s az örökség megőr­zése mellett a fiatalok igyekeznek kegyelettel adózni a faluban élt, itt született elődöknek, érdekli inkább. A múzeum egyik termében évente többször sorra kerülő irodalmi találkozók, kép­zőművészeti tárlatok és egyéb rendezvény­ek az egész falut felrá­zó visszhangra találnak. Ám a múzeum gyűjteményének gyarapí­tása is tovább folyik, ahogyan a „Egy jól sikerült alkalmi név-­­ szellemi hagyaték is begyűjtőre rajzi kiállítás adta az ötletet, 1977-t talál a Lábadi házaspárban, akik­ben, hogy a bemutató tárgyai ál­la­ndó gyűjteménybe kerüljenek. Az előkészületek, a kiegészítő gyűjtés, megfelelő helyiségek biz­tosítása négy évet vett igénybe. 1981-ben a templomdombon épült volt iskola termeiben kapott elhe­lyezést a Laskói Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény. Az épületet teljesen fel kellett újítani. Nem­ igyekeznek „nem élni hiába’’. S tovább idézhetünk a könyvből: „Nem élt hiába, aki derék ember­ré nevelte gyermekét, vagy száz gyümölcsfát ültetett, avagy egy jó könyvet írt.” Amikor e bölcs gon­dolatokról esik szó, Laskó gazdag művelődéstörténeti képviselőire is emlékezhetünk, a régiekre is, és gondolhatunk a mostaniakra, akik folytatják a tradíciót, hogy érté­keket mentsenek meg a feledés sötétségétől, az elkövetkező nemze­dékek számára. Természetesen elismerést érde­melnek a művelődési egyesület tagjai, és mindenki, aki elősegítet­te és elősegíti ezt a munkát. A fa­lu apraja-nagyja igyekszik, minél több tárgyi emléket gyűjteni a most élőknek, és megőrizni a jö­vőnek, mert azt tartják, hogy aki szellemi javakban gazdag, az nem süllyedhet a végzetes szegénység­be. A Laskaiak című könyvecskébe­n LÁBADI Károly a falu csaknem kétezer éves múltjának egy-egy epizódját taglalja a korok ki­emelkedő személvel által, akik vagy itt születtek, vagy itt éltek egy ideig, terjesztve a műveltséget, a hitet. A könyv első kiadása olyan nagy érdeklődést keltett, hogy szinte minden példánya elkelt. A máso­dik, bővített és illusztrált kiadás a napokban jelenik meg, amellyel a helyi művelődési egyesület meg­­ajándékozza a Petőfi iskolák jú­nius elején itt sorra kerülő talál­kozójának részvevőit. M. V. Hibakiigazítás a Misaó­­ban megjelent pályá­zatban Szerkesztőségünk levelet ka­pott a zombori Veljko Vlahovic természettudományi és műszaki középiskolától, amelyben arra ■kér bennünket, hogy közöljük az alábbiakat: Az újvidéki Misa című folyó­irat rendkívüli számában meg­jelent az említett iskolára vo­natkozó pályázat szövegében lé­nyeges hibákat találta­k. — az 53. oldalon az elektro­technikai szaknál ez­ a helyes megfogalmazás: elektromosgép­­szerelő 30 tanuló (ebből 15 ma­gyar tannyelvül; — ugyanazon az oldalon a bőripari szaknál lev a helyes: kesztyűkészítő (bőrdíszműi 15 tanuló, lábbelifelsőrész-készítő 45 (ebből 15 magyar tannyelvűl; ugyanazon az oldalon a matematikai­­szaknál így sz­ól a helyes szöveg: matematikai se­gédkutató 30 tanuló (ebből 15 magyar tannyelvül. Ugyanakkor törölni kell a szöveg utolsó sorát, amely így hangzik „Az oktatást szerbhorvát nyel­ven végzik”. Radislav MARENKOVIC megbízott igazgató ­ A százhuszonöt éves zombori Bielcz­ky Károly Városi Könyvtár az ország legrégebben megalakí­tott és tekintet nélkül a két vi­lágégésre, állandóan működő in­tézmény, hazánk legjobbjai között foglal helyet. Ezt bizonyítja az a négy magas kitüntetés, amit az elmúlt húsz év alatt kapott a har­minchat állandó dolgozót foglal­koztató intézmény. Heten egyete­met végeztek, huszonhároman kö­zépiskolát. Szinte minden évben a zombori község lakosságának tizennégy százaléka beiratkozik, felújítja tag­ságát a könyvtár felnőtt, pionír részlegében vagy pedig valamelyik falusi kirendeltségben. Ezt megte­heti két tanyai könyvtárban is: Radojevicen és Rasztinán. Egy lakosra átlag 2,8 könyv jut, ez jobb az országos, sőt a tartományi átlagnál is. Miro Vuksanovic tanár, a könyvtár igazgatója elmondta, hogy egyik fő feladatuk minél több olvasót megnyerni az írott szónak, szép könyvnek! Elsősorban az iskolákkal javuló a kapcsolat, de ezt állíthatjuk a társult mun­káról is, ugyanis több munkaszer­vezet évről évre rendszeresen sa­ját költségén beírja dolgozóit a legközelebbi kirendeltségbe. Ilyen például a nagyszámú munkást foglalkoztató Dušan Staničkov Építővállalat egyik társult munka­­alapszervezete, a zombori Bútor­szövetgyár, a Zombori Mezőgazda­sági Kombiinát gakovai, ldjajicevói, bezdáni és csonoplyaii szövetkezete, a bezdáni Betl Kötöttárugyár, a Vojvodina Nyomdaipari Vállalat és a telecskai Vendéglátóipari Munkaszervezet. A felnőtt és pionír részlegen kí­vül csaknem kétszáz féle sajtóter­mék található az asztalokon: na­pi- és hetilapok, szerbhorvát és magyar nyelvű folyóiratok. Külön, büszkék a ritkaságok gyűjtemé­nyére és a zombori, valamint kör­nyékbeli írók, költők megjelent könyveire, amelyeket külön beje­gyezve őriznek. Számos olyan könyvet tartanak nyilván, amelye­ket adományként kaptak. Számuk több tízezerre tehető. Jó, hogy a Biel­iczky Károly Vá­rosi Könyvtárban hozták létre a kiadói tevékenységet. Itt látnak napvilágot a Dometi folyóirat és Golub sorozatban kiadott könyvek. Kiválóan berendezett és igen lá­togatott a tudományos könyvtári részleg, ahonnan nem kölcsönöz­hetők a könyvek, csak a helyszí­nen tanulmányozhatók. Ide főleg középiskolások és egyetemisták járnak. A községi hozzájárulás eszközei­ből hatmillió dinárt fordítottak a városi könyvtár korszerűsítésére, valamint a csonoplyai részleg épí­tésére. Az elmúlt években korsze­rűsítették a sztapári, a bácsberegi, a nemesmilkticsi, a rasztimai és Aleksa Santié-i részleget. A fel­újítást anyagiakkal segítették az ottani munkaszervezetek és a köz­ségi művelődésügyi érdekközösség is. Egyelőre nem a legjobb felté­telek közepette működik a gábo­­vai, a monostorszegi és a regőcei falusi könyvtár. Ahhoz, hogy itt is javuljanak a munkakörülmé­nyek, az olvasóterem és könyvtár vonzza az olvasókat, a helybeliek­nek is bele kellene nyúlniuk pénz­tárcájukba, a csonoplyaiakhoz ha­­­­sonlóan. P. M. KÖNYVET AZ EMBEREK KEZÉBE Jó az együttműködés a társult munkával

Next