Magyar Szó, 1984. május (41. évfolyam, 133-148. szám)

1984-05-24 / 141. szám

MŰVELŐDÉS MAGYAR SZÓ 1984. május 24., csütörtök ттш 1$жтш MÉG KÜLDHETIK A MÁSODIK FORDULÓ SZELVÉNYEIT Ma van az utolsó nap, hogy még postára tegyék tavaszi tárgy­­sorsjátékunk második fordulójának szelvényeit, melyeket a múlt héten közöltünk. A beküldési határidő ugyanis péntek dél, III. forduló 4. szelvény KÉRDÉS: Mit tart jónak a Föld Népében? VÁLASZ: _________________________________________ Ma közöljük a harmadik forduló negyedik szelvényét. Még két szelvény lesz ebben a fordulóban, valamennyit egyszerre kell majd beküldeni. A harmadik forduló nyereményei: • Utazás Franciaországba, a labdarúgó EB-re • Egy pár női cipő a vranjei Kostanától • Egy pár f­érficipő a becsei Nova módától • Egy serdülőnek való szoknya és blúz a temerini Ugledtől • Egy csomag a becsei Tisza­ket­egyár termékeiből • Egy rirka kozmetikai csomag • Egy katalógus, melyben 367 .típusház tervrajza van • Egy összeszerelhető fémpolc Csincsik Imre adai géplakatos ajándéka • Két sakkgarnitúra a szabadkai Subozantól • Két fűszercsomag a horgosi—törökkanizsai paprikagyártól • Két csomag műtrágya a szabadkai Zorkától • Két tésztacsomag a szabadkai Fidelinkától • Két készételcsomag a zentai Champignontól • Egy tešanji autógyertya-komplett • Öt folyóiratcsomag a Forum könyvterjesztő osztályától­­­ Öt csomag a ljubljanai UEK termékeiből ф Három folyóirat- és könyvcsomag a Magyar Szó könyvterjesztő osztályától • Egy verces fotótapéta • Két kozmetikai csomag a kruševaci Merimától Ф Két csomag szójapogácsa a becsei Sojaproteintől • Két csomag PPS szójaliszt • Két csomag a ljubljanai Kolinskától Ф Négyszer négy Jugoton hanglemez • Hét gázöngyújtó a Titovo Uzice-i Prvi Partizántól A Tizenhét receptkönyv a Kolinskától @ Harminchat csomag a celjei Aero termékeiből • Jirvi in­tri­ szanteTMsz ÖNGYÚJTÓGYÁRTÓ MSZ­­ TITOVO UŽICE TÖBBSZÖR TÖLTHETŐ ÖNGYÚJTÓKAT ÉS GÁZPALACKOKAT GYÁRT RO JUGODENT ODORwm/pi Fabrica kontejnera i opreme za poljoprivredu Konténer és mezőgazdasági eszközöket készítő gyár PÉTERRÉVE đ rom­hill Becse várja a gyermekszínjátszókat összeállították a XXVII. Májusi Játékok programját • Megnyitó az ifjúság napján a város főterén Becse az idén is tárt karokkal várja a Májusi Játékok részvevő­it. A programot már összeállítot­ták. Az idei műsorban 19 gyer­­mekszínjáték-bábjáték kapott he­lyet, de kísérőrendezvények is lesznek. Első ízben bemutatkoznak a Kosovo Szocialista Autonóm Tartomány gyermekszínjátszói is. Ezenkívül az Újvidéki Színház és a Tartományi Zenei Központ együttese is vendégszerepel. ▲ A XXVII. Májusi Játékok hi­vatalos megnyitója május 25-én délután 5 órakor lesz a Felszaba­dulás téren. Ekkor kezdődik mint­egy másfél ezer gyermek és fiatal részvételével a felvonulás, majd a köszöntő beszédek elhangzása után a község elnöke átadja a kis szín­játszók képviselőinek a város jel­képes kulcsát. A harsonák hang­jaira felvonják a fesztivált és az állami zászlót, ezt követően pedig a tartomány nemzeteinek és nem­zetiségeinek táncaiból, dalaiból adnak elő egy csokorra valót. 18.30-kor a Városi Múzeumban és Képtárban, valamint a Művelődé­si Ház előcsarnokában megnyílik az általános iskolások, illetve az óvodások színházi témára készí­tett rajzkiállítása. ▲ Május 26-án a bábszínjátszó­ké lesz a színpad. Kilenc órakor a zrenjanini Koca Kolarov iskola­központ diákjai A király és a pásztor című játékot, majd a Ze­ne varázsa összeállítást adják elő. 14 órakor a kikindai Egység Mű­velődési Egyesület bábosai bemu­tatják az Új mese a gidákról című bábjátékot. 15.30-kor ugyancsak a kikindaiak lépnek fel a Kobolt ro­botok című játékkal. 17 órakor a kikindai Pedagógiai Akadémia hallgatói mutatkoznak be. A Máj­us 27-én 9 órakor a ki­­kindai Pedagógiai Akadémia szín­játszói a Vanzemaljac (Földön kí­vüli) című színművet, valamint a Moša Pijade Általános Iskola ta­nulóival együtt a Pravi taktus d klekiije című összeállítást adják elő. 16 órakor a szabadkai Ivo Lo­la Ribar Általános Iskola bemu­tatja a Csupa játék című összeál­lítást. A szabadkai Jovan Jovano­vic Zmaj Általános Iskola tanulói a Történhetett volna másként is című színjátékot viszik színre. Es­te 20 órakor az Újvidéki Színház művészei Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabját mutat­ják be. A Május 28-án 9 órakor az új­vidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület gyermekszínjátszó cso­portja Kopeczky László Kacsolek, az udvari költő című darabját ad­ja elő. 11 óraikor a Sremska Mitro­­vica-i színjátszók Ö de szép ez a világ címmel Zmaj verseiből mu­tatnak be válogatást. 15 óraikor az uzdini színjátszók Turandot her­cegnő című előadása következik. 17 órakor a prištinaiak szerepel­nek műsoron, a Kameni kurir cí­mű színművet mutatják be. A Május 29-én a kulai Amatőr­színház gyermekszínjátszói Pero Erzic osztagát mutatják be. Dél­előtt 11 órakor a szabadkai Sonja Marinković Általános Iskola ta­nulói a Szemeteljünk című dara­bot viszik színre. 15 órakor a zom­­bori Nikola Vu­kičević Általános Iskola színjátszói a Találd ki, mi­ként növünk című összeállítást mu­tatják be. 17 órakor az újvidéki Sonja Marinković Általános Iskola diákjai Gorosečina sreca (A favá­gó szerencséje) című színművel szerelhetnek. A Május 30-án 9 órakor Mese a fehér galambról címmel az újvidé­ki gyerekek ruszin nyelvű előadá­sát láthatják a nézők. 11 órakor az indjijaiak mutatkoznak be az Amikor megdobban a szív című darabbal. A délutáni műsorban a zentai Thurzó Lajos Oktatási-Ne­velési Központ színjátszói a Falusi randevút hozzák színre. Este 20 órakor az újvidéki Zenei Központ szervezésében műdalestet tartanak. A A rendezvény utolsó napján 10 órakor tanácskozást szerveznek a gyermekszínjátszás időszerű kér­déseiről. 14 órakor a városköz­pontban megtartják a hagyomá­nyos utcai rajzversenyt. Délután ülést tart a játékok bizottsága, majd 19 órakor a színházterem­ben közzéteszik a bíráló bizottság döntését, ezt követően pedig be­mutatják a legjobbnak nyilvání­tott előadást. I. 95- OMLADINA ’84 Ne nézz vissza, fiam! A kölcsönvett regényeim fejezi ki leghívebben az idei Szabadkai Ifjúsági Dalfesztivál (Omladina ’84) távlati műsortervét, s az idei dal­estek hallatán fogant gondolatokat. Mert kétségtelen ugyan, hogy a számos újításnak vélt ötlet, a pil­lanat szülte meglátás, néhány ada­lék keretbe illesztése szokatlan színt kölcsönöz majd a zenei vetél­kedőnek, de ugyanakkor szakít az immár negyed évszázados múltba visszatekintő ifjúsági rendezvény hagyományaival, annál is inkább, mivel korábban a dalbemutató megszerezte az Ifjú Zeneszerzők Országos Fesztiválja elnevezést. A zenei versenyzés verspályázattal bővült (ami nem elvetendő, hisz a zene és irodalom mindig is jól megfértek), s ez szükségszerűen koncepcióváltást és elnevezésmó­dosítást is igényelne, de erről el­eddig nem nyilatkoztak az illeté­kesek. Furcsa, de igaz, nem tudni, ki az idei fesztivál győztese. Mert hullottak a győzteseknek kijáró díjak — szám szerint tizenegy — de, hogy ki az elsők közül a leg­első, az még rejtély. A popzenei esten felvonuló tizennégy ifjú elő­adót a hivatalos szakzsűri és a há­lás közönség nyolc díjjal jutal­mazta: egy-egy a legjobb szöve­gért és előadásmódért, három-há­rom pedig a legjobb szerzeménye­kért járt ki. S ha már — schu­­berti operettlibrettóval élve — három a kislány, így három díj dukált a rockzenei est legjobbjai­nak is. A jelző felsőfoka helyén­való, a bíráló bizottság ugyanis a 800(!) beérkezett pályamű közül választotta ki a „gálaest” tizenöt szerzeményét. Amiből csak tizen­négyet élvezhetett a közönség, mert Edmon Isllami lemondta a fellépését. S még az sem szolgál­hat kárpótlásul, hogy az általa tol­mácsolt szerzemény megtalálható az Omladina ’84 fémjelzéssel ellá­tott, feltehetőleg a fesztivál nagy­díjára pályázó dalok nagylemezén.­­ Meghökkentő, hogy a hivatalos bíráló bizottság mennyire leenged­te a szintmércét. Állítólag tudato­san és egymás közti hallgatólagos megállapodás alapján. De gondol­tak-e arra, hogy a minőség még akkor sem mellékes, ha a tömege­sítés, az ifjú zeneszerzők és együt­tesek seregszemléje az elsődleges cél. Kétlem, hogy a 800 szerze­mény közül tényleg az arra leg­érdemesebbek kerültek úgymond éremkörelbe. Bizonyos, hogy szín­vonalasabb mezőnyt lehetett vol­na kirostálni, mégpedig úgy, hogy a fesztivál alapelképzelésén, ha­gyományán se essen csorba: jó né­hány ifjú zeneszerzőre kellett vol­na bízni a pályázatra csupán kot­tajegyzetként beérkező 800 dal színe-javának hangszerelését. Hogy huszonévesen is képes valaki jól hangszerelni, arra ékes példa Vlatko Stefanovszki, a szkopjei Leb­­­sol jazz-rock együttes gitá­rosa, s állítom, hogy nemcsak egy Vlatko Stefanovszki létezik, csak bátrabban ki kellene tárulni. (Nyit­ni kék!) Értékesebb rock-esteket várna az ifjú hallgató-néző közönség az Omladinától. Megszívlelendő az az egyébként elhangzott javaslat, hogy a jövőben a meghirdetett pá­lyázatra jelentkezők mellett ven­dégként befutott, „menő” együt­tesek és előadók szerepeljenek. (Az ötlet megvalósítása nem kizárólag anyagi természetű.) Esetleg egybe­vonni a slágerestet a rock-bemu­tatóval? S kizárólag csak a kö­zönség, maguk a fiatalok szavaz­nának a leg-re!? (Kizárva az önös érdekek érvényre jutásának még csak a lehetőségét is.) A fesztivál programfüzetének margójára hevenyen odafirkantott gondolatokból kerekedett a szél­jegyzet. Végtére is egy év választ el bennünket az Omladina ’85-től, engedtessék meg egy csöppnyi berzenkedés az elmúltak fölött. MILENKOVICS Kamenkó KULTÚRA ÉS GICCS Az ízléstelenség térhódítása A köztársasági nevelési, műve­­­­ledési, testnevelési és műszaki ne­velési bizottság legutóbbi ülése után bízvást állíthatjuk, hogy Horvátország nem követi néhány más környezet példáját és nem fogja megszüntetni a „giccsbizott­­ságokat”. A giccsadó damokleszi kardja továbbra is ott lebeg az ízléste-­­ lenség, a kispolgári ízlés és a fércművek felett, függetlenül att­­tól, hogy filmekről, lemezekről, kazettákról, könyvekről vagy ha­sonló kiadványokról van szó. Kulturális, társadalmi és mű­vészi értékeinket még mindig kénytelenek vagyunk védelmezni népszerűtlen adópolitikai intézke­désekkel, mert az ízléstelenség térhódítása és a piaci kalmár­szellem könnyű és gyors nyerész-­­­kedési törekvéseiben sem eszkö­zeit nem válogatja meg, sem pe­­­­dig a kifulladás jeleit nem mutatja. Fejleszteni kell tehát a társadalom védekezési mechaniz­musát. A köztársaságban évente betil­­tanak egy-két filmet, s erre a sorsra jut néhány „irodalmi al­kotás is”, amelyek nagy része magánkiadásban vagy olyan in­­tézmények kiadásában jelenik meg, amelyeknek ez nem elsődle­ges tevékenysége (pl. népegyete­mek, helyi közösségek, művelődési egyesületek stb.). Az adólistákon azonban legtöbb a szórakoztató és rockzenét, valamint hamis nép­zenét tartalmazó gramofonlemez és kazetta. Annak ellenére, hogy a giccs­­bizottság nagyon enyhe mércéket alkalmaz, és méltányolja a kiadói és forgalmazó szervezetek érde­keit, egyre szembeötlőbb ezeknek a kiadványoknak a silány minő­sége, s bizonyos termékek baná­lis tartalma mellett célratörő pia­ci forgalmazási módja is. Példaként megemlítjük, hogy tavaly nem engedélyezték a Pezs­gő reggelire című amerikai ero­tikus film bemutatását kifejezet­ten pornográf tartalma miatt, s hasonló meggondolások miatt nem ajánlott a 15 évnél fiatalabbak­nak a Korai érés című nyugat­német film sem. A külföldi fil­mek behozatalával és forgalmazá­sával igen nagy anyagi haszonra lehet szert tenni, nem csoda hát, ha a műsorpolitika alakítása so­rán a pénzügyi szempontok hát­térbe szorítják a társadalmi vagy esztétikai mércéket. A tavaly importált 39 filmnek csaknem fele amerikai, ezt köve­tik­ a hongkongi filmek, továbbá az angol, nyugatnémet, olasz, francia és spanyol filmek, illetve néhány csehszlovák és szovjet film, nyoma sincs azonban a ma­gyar, svéd vagy japán, illetve az el nem kötelezett országokból származó filmeknek. A társadalmi befolyást mellőző piaci mechanizmus gyakran kul­turális és nevelési károkat okozó térhódításról tanúskodik egyebek között a megadóztatott grammo­­fonlemezek és kazetták listája és az úgynevezett esztrádművészek valószínűtlenül magas keresete is. 1983-ban a Jugoton és a Suzy 537 gramofonlemeze és kazettája közül 30-at sújtott a giccsadó. Az írástudatlan szövegírók és az is­kolázatlan előadóművészeket kell elsősorban említenünk és azokat a magánmenedzsereket, akik a kultúra megmentőjének szerepé­ben tetszelegnek. A megadóztatott diszkográfiai termékek között azonban vannak olyanok is, ame­lyeket a legnépszerűbb esztrád­­művészek készítettek a legkorsze­rűbb hanglaboratóriumokban, mil­­liárdokról van tehát szó, és olyan célokról, amelyeket nem nevez­hetnénk társadalmilag indokol­taknak. A giccs elleni küzdelem azonban csak akkor lehet ered­ményes, ha az egész ország terü­letén azonos magatartási szabá­lyokat alkalmazunk. (Vjesnik)

Next