Magyar Szó, 1984. június (41. évfolyam, 149-163. szám)

1984-06-02 / 150. szám

1989. június 1., szombat EGY PÁRTBIZOTTSÁG HATÁR­OZATA NYOMÁN IS stabilizációért név szerint is felelni kell Végre elkezdődött azoknak a felelősségre vonása, akik csak szavakban támogatják a stabili­zációs programot, de tetteinkben viszont már kevésbé. Legalábbis erre utal a szerbcsernyei községi pártbizottságnak az a határozata, amellyel eszmei-politikai intézke­désben részesítette a község négy mezőgazdasági alapszervezetének igazgatóját, amiért alapszerveze­­tünk tavaly nem tartotta magát a község vetéstervéhez. Ketten közülük: Dobrivoj BO­­JOVIČ, a szerbe­sernyei Jakšićevo Gazdaság igazgatója, és Nedeljko ST­ANIMIROV, a radojevói Októ­ber 1-je Tmasz igazgatója felleb­­bezett a határozat ellen, amellyel fegyelmezetlenségükért figyelmez­tetésben részesültek. Véleményük szerint az eltérésért nemcsak ők okolhatók, s „büntetésként” ele­gendő lenne az elvtársi bírálat is. A VKSZ statútumügyi bizott­sága azonban nem osztozott né­zetükben, s megerősítette a hatá­rozatot, hogy (legalább) figyelmez­tetést érdemelnek. De menjünk sorjában a szerb­csernyei Jakšićevo Gazdaság az 1982'83. évben 257 hektárral több búzát vetett el, mint ami a köz­ség vetéstervében elő volt írva A döntést támogatta a tmász KSZ-alapszervezete és munkás­­tanácsa is, mondván, hogy egyéb­ként elegendő nyersanyag nélkül maradna a község malma és pék­sége. Bojovic igazgató állítása szerint munkaszervezetének igaz­gatója szólította föl (igaz, csak szóban) arra, hogy a vállalat, ne pedig a község tervéhez tartsa magát. Épp emiatt vélte KSZ- alapszervezete úgy, hogy tmasz­­vezetőjüket legföljebb elvtársi bí­rálatban kell részesíteni. Hasonló a radojevói október 1-je Tmasz esete is, a különbség csupán annyi, hogy ott 80 hektá­ron tavaszi árpát vetettek, noha ez a növény nem is szerepelt a községi tervben. A határozatot szintén a munkástanács hozta meg, méghozzá azért, mert nem tudták volna idejére előkészíteni a vizenyős talajt az eloitanyzati búza vetésére. Mindkét tmasz mentségére szolgál, hogy a község vetésterve valóban némi késéssel készült el. De elegendő mentség-e ez, s tolerálhatja-e a párt, hogy tagjai tudatosan szegik meg a határoza­tokat, ez esetben a hosszú távú stabilizációs program egyik kité­telét? — A VKSZ statútumügyi bizottságának tagjai elsősorban e kérdésekre keresték a választ, amikor a két igazgató felelősségé­nek fokát mérték föl. S mivel a válasz mindkét esetben egyértel­műen tagadó, érthető, miért erő­sítették meg a községi pártbizott-' ság határozatát. Valóban jogosan merült fel a vita során a kérdés, mivé válna egész stabilizációs programunk, ha szó nélkül hagy­nánk, hogy a munkaszervezetek csupán saját érdekeit tartják szem előtt. A csoporttulajdoni vi­szonyok, az önös érdekek favori­zálása okozta (bár nem egyedül a jelenlegi gazdasági gondjainkat is, s v­égső ideje, hogy leszámol­junk minden ilyen próbálkozással. Más kérdés, persze, miért ké­sett a község vetésterve, s hogy mennyire volt reális, illetve helyt­álló. Ám erről a vitát a terv el­­fogadása során kellett volna foly­tatni, nem pedig utána, mellőzve egyebek között a demokratikus centralizmus elvét is, mintegy ki­fejezve, hogy a határozatokat csak addig és csak akkor tartjuk be, ameddig és amikor az nekünk megfelel. Mindezek után már csak remél­hetjük, hogy a szerbcsernyei példa nem marad egyedülálló, s hogy nem korlátozódik csupán a vetés­terv megszegőire. Eközben persze az sem mellékes, hogy a stabili­zációs program be nem tartásáért ne csak az igazgatók között ke­ressük a vétkeseket, noha az ő felelősségük fokozott, hanem a munkástanács tagjai között is. A társadalmunkra káros döntéseket ugyanis nem szabad önigazgatási köntösbe bújtatni. CSEHÁK Gyöngyi MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA * Elismerés a legjobb mezőgazdasági termesnek A tavalyi termelési versenyben és az újvidéki vásáron is jelentős eredményeket értek el a zomborial. Tavaly több mint ezer földműves vett részt a zombori köz­ségben a mezőgazdasági termelők hagyományos, sorrendben 21. versenyén. A legjobbak, a rekorderek számára rendezett tegnapi ünnepséget a zombori Mezőgazdasági Kombinát a Hadseregott­­honban, és ez alkalommal adták át nekik a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben elért szép sikerekért járó elismeré­seket, valamint azokat a jutalmakat, amelyeket a nemrég megtar­tott tejvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron érdemeltek ki SVARC József, a kombinát ügy­vezető bizottságának elnöke kö­szöntötte a részvevőket, majd hangsúlyozta, hogy a termelők ver­senye nagymértékben hozzájárul a mezőgazdasági termelés fellen­dítéséhez, ebben azonban nagy részük van a kombinát szakembe­reinek is. Íme, kik lettek tavaly a zom­bori község legjobb növényter­mesztői és állattenyésztői: búza­­termesztésben l’etat GAUDER a legjobb árutermelő, Djordje BIR­­MANSKI pedig a legmagasabb hozamot érte el. Napraforgó-ter­mesztésben Obrad BTJLJIN lett az első. Cukorrépa-termesztésben a legmagasabb hozamot Stanko LOV­­RIC érte el, a legjobb áruterme­lő pedig NAGY Lajos. A legjobb szót a termelő SLOBODA István. Kukoricából vetettek tavaly is a legtöbbet, ezért nem csoda, hogy itt volt a legnagyobb a vetélke­dés. A nagyszámú versenyző közül Vlado VESELINOVIC bizonyult legjobbnak. Tej­termelésben Zivko OPANČ­A­­REV vitte el a pálmát, a legjobb árutermelő pedig PÁLINKÁS Ká­­roly. Hústermelésben is megszer­vezték a versenyt a korábbi évek­hez hasonlóan. A legtöbb malacot M­AGY­A­RI Dömötör nevelte fel, sertéshizlalásban KÖBÖL Istváné az elsőbbség, borsóhizlalásban pe­dig Milorad PETROVIC lett a baj­­nok. A hagyományoknak megfelelően az idei újvidéki vásáron is nagy sikert arattak termékeikkel a zom­bori község földművesei. Hu­szonkilenc érmet hoztak haza, ezeket is a tegnapi ünnepségen nyújtották át nekik. Ezenkívül a kombinát munkaszervezeteinek képviselői is átvették a vásáron kiérdemelt, nagyszámú díjat. A termelők tegnapi összejövetele a Zombori Mezőgazdasági Kom­binát jubileumának jegyében zaj­lott le, a díjak átadása után al­kalmi művelődési műsort tartot­tak. A jubileum tiszteletére egyéb­ként­ ma szombaton kerül sor a központi ünnepségre. A Népszín­házban díszülést tart délelőtt 11 órakor a kombinát munkástanácsa, átadják a legjobb dolgozóknak ki­járó elismeréseket, majd neves belgrádi művészek tartanak mű­­velődési műsort. A kombinátban dolgozó sakk-kedvelőknek a dél­után folyamán alkalmuk nyílik összemérni tudásukat Predrag NIKOLIĆ nagymesterrel, országos barnákkal. Ezenkívül még számos más rendezvényt tartanak a kom­binát megalakulásának 10. évfor­dulója alkalmából. H. Á. TÉTLENEK A SZAKOSZTÁLYOK Vasa Milić Hódságon Tegnap délután ülést tartott a Szocialista Szövetség hódsági köz­ségi választmányának elnöksége a helyi szervezetek elnökeinek rész­vételével. A legtömegesebb társa­dalmi-politikai szervezet munka­­módszereit vitatták meg, tájékoz­tató hangzott el továbbá a vetés állapotáról, amit kedvezőnek érté­keltek. Az említett ülésen megjelent Vasa MILIC, a DNSZSZ Tartomá­nyi Választmánya elnökségének tagja is. Felszólalásában hangsú­lyozta, hogy nem megfelelő a szakosztályok tevékenysége, főleg a Szocialista Szövetség helyi szer­vezeteiben. Előfordult, hogy a szakosztályok egyetlen alkalommal sem tartanak összejövetelt, ami megengedhetetlen, hiszen enélkül lehetetten eredményes tevékenysé­get kifejteni a Szocialista Szövet­ségben. A küldöttrendiszer szintén nem tölti be azt a szerepét a Szo­cialista Szövetségben, amit elvá­runk tőle, a tömegesítéssel sem le­hetünk elégedettek. — Több községi választmányban — folytatta Vasa Mik­ó —, hiány­zik a megfelelő tervezés, továbbá az akciókat lassan váltják való­ra. A stabilizációs intézkedések va­lóra váltásának egyik alapvető fel­tétele, hogy mozgósítsuk az összes dolgozót, ebben pedig nagy fel­adat hárul a Szocialista Szövet­­ségre. Az őr bírálatnak sokkal in­kább kifejezésre kell jutnia a jö­vőben — mondta Vasa Milić a tegnapi ülésen. H. A. Hatékony akcióra van szükség Nehéz helyzetben zrenjanin gazdaság? — A beruházások meghaladják a község ereje — A pártbizottság elnökségének kibővített üléséről A zrenjanini község gazdasága igen nehéz helyzetben van: a termelés, a pénzügyi eredmény, a külgazdasági kapcsolatok és más, a fejlődés szempontjából fontos tényezők arra utalnak, hogy a kommunisták és a dolgozók még mindig nincsenek tudatában a hosszú távú stabilizációs program lényegének, annak, hogy a dokumentum milyen hozzáállást és felelősséget követel meg tő­lük — állapította meg csütörtök esti kibővített ülésén a pártbizott­ság elnöksége. Munkájában részt vett Djordje STOJSIĆ, a VKSZ TB Elnökségének tagja is. A község gazdaságában tapasz­talható folyam­atokról Simon STI­­CIC végrehajtó titkár számolt be. Egyebek között elmondta, hogy a négyhavi termelés 3,7 százalékkal nagyobb a tavalyi időarányosnál, ám a tervezettnél csaknem 2 szá­zalékkal kisebb. A külgazdasági kapcsolatok alakulása sem kecseg­tető. Az export (19,2 millió dollár) 6,7 százalékkal növekedett, gond­­baedtő azonban az import nagy­sága. Az elmúlt év a­zonos idősza­kához képest ugyanis a község munkaszervezetei 73 százalékkal több árut, főleg nyersanyagot im­portáltak. Egyre kedvezőtlenebb a gazdaság pénzügyi helyzete is, hi­szen a különféle társadalmi köte­lezettségek és a kamatok felemész­tik a jövedelem jelentős részét. A gazdaság tehermentesítése érdeké­ben csökkentették, ugyan a sze­mélyi jövedelmi és a jövedelmi adót­, de ez nem befolyásolta lénye­gesen a helyzetet. A becslések szerint a gazdaságot évi millió dinárral kellene tehermentesíteni, az eddigi könnyítések eredménye azonban nem éri el a tervezett szintet. A felmérés szerint az év elején foganatosított intézkedések révén a gazdaságnak évente 230— 260 millió dinárt juttatnak vissza. A negyedévi adatok szerint 43 társult munka-alapszervezetnek 676,3 millió dinár vesztesége van, 124 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A gyenge termelési eredmények ellenére is elképesztő mértékben növekszik a raktárkészlet. A gaz­daság képtelen értékesíteni termé­keit. A sűtőtestgyárban kéthavi termelés áll raktáron. A múlt év végén üzembe helyezett kaucsuk­­gyár, noha teljesítőképességének csak 23 százalékát használja ki, nem tud mit kezdeni a kancsuk­kal. Hasonló a helyzet a szőnyeg­­gyárban és a húsfeldolgozó üzem­ben is. A gazdaság és a bank fizetés­képtelen, a beruházások meghalad­ják a község erejét. Jelenleg 102 g­azdasági és­ 23 nem gazdasági jel­legű létesítmény épül, s ezek idő­­számítási értéke 25 milliárd dinár. A veszteséges munkaszervezetek dolgozói személyi jövedelménél, kifizetéséről szóló törvény nyilván az eddiginél is súlyosabb helyzet­be sodorja a kollektívákat. A fű­tőtest- és a bútorgyár dolgozóinak például vissza kell fizetniük a már felvett személyi jövedelem 20—28 százalékát. Ez pedig jelentősen be­folyásolja majd a termelés üte­mét, a munkafegyelmet. Éppen ezért az elnökség arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a dolgo­zókkal­ ismertetni kell az új tör­vény lényegét. Djordje Stotišić egyebek között kifejtette, hogy sok helyütt nem tudatosodott, mi fog történni ak­kor, ha nem változtatunk a jelen­legi gyakorlaton. Mindenki hang­súlyozza: a termelés és a kivitel fokozása nélkül nem lábalhatunk ki a helyzetből, ám éppen ezen a téren teszünk legkevesebbet. Nem jelszavakra, hanem magatartásunk megváltoztatására, a több és a jobb termelésre, akcióra van szük­ségünk. H. A. SZABADKA Hogyan csökkentsük az adminisztrációt? Szabadkán tegnap, a községi végre­hajtó tanács és a községi főiskola szervezésében nagyszabású tanácsko­zást tartottak a Hogyan csökkentsük az adminisztratív dolgozók számát témára. Az összejövetelen elhangzott adatok szerint a társadalmi-politikai szervezetekben, önigazgatási szakszol­gálatokban jóval többen dolgoznak a szükségesnél. Egy tartományi kimuta­tás szerint a fenti munkahelyeken­­ természetesen nem lehet általánosíta­ni, alig dolgoznak effektíven három óránál többet. Mindez alaposan meg­terheli a termelő munkaszervezetet, hiszen mind nagyobb jövedelmet kell teremteniük, hogy a fenti adminiszt­ratív tevékenységet pénzelhessék. Az összejövetelen több beszámoló és felszólalás hangzott el a fenti té­mákra, s a részvevők egyöntetűen megállapították, hogy minden kör­nyezetben külön kell foglalkozni ez­zel a kérdéssel, és megtalálni a lehe­t legjobb megoldást az adminis,''*'’jó csökkentésére. K. Г. Háttérben a külkereskedelem A Mihailo Petre ellen folyó bűnper főtárgyalásán gyakran szóba kerülnek a külk­épvisel­etek elképesztően nagy költségei A közvéleménynek elég ritkán van alkalma arról értesülni, hogy egy kül­kereskedelmi képviseletünknek milyen és mekkora költségei vannak. Az Újvi­déki Felsőbíróságon most folyó foszto­gatási per főtárgyalásán, amelyben Mi­­hajlo Petre, az Unionpromet volt moszkvai képviseletének vezetője a vádlott, bőven van alkalma a hallgató­ságnak ilyesmiről hallani. Olvasóink egy részének talán el­képesítőbbek a költségekre vonatkozó számok, mint maga a vád tárgyát képező, 5 millió di­náros összeg, amelynek elsikkasztásá­­val Milenko Habenius ügyészhelyettes terheli a 46 éves közgazdászt. A vád szerint Mihajlo Petre 1982 má­jusától 1984 januárjának derekáig kis híján ötmillió dináros kifizetést eszkö­zölt szabálytalanul, moszkvai tartózko­dása idején. Az összeg legnagyobb ré­sze a lakásköltségek fedezésére ment el, jóval kevesebbet tesz az, amit a vád szerint jogtalanul felvett a vádlott fe­lesége nevére, a gyermekei nevére, va­lamint személygépkocsijának költségei címén. Mindezen költségek fedezésére a vád szerint nem volt szabályos ön­­igazgatási döntés. Amikor Mike Eszter tanácselnök megkérdezte a január dereka óta le­tartóztatásban levő vádlottat, hogy bű­nösnek érzi-e magát, határozottan vá­laszolt: — A legkevésbé sem érzem magam bűnösnek. Nem is értem, hogyan lehet egy embert ilyen vád alapján hónapo­kon át letartóztatásban tartani. Remé­lem, hogy itt a főtárgyaláson sikerül majd bebizonyítanom ártatlanságomat. A büntetőtanács előtt vallomásában azt bizonygatta a vádlott, hogy a ki­fizetések szabályosak voltak, a költsé­gek tervezésekor az ügyben az Union­promet kollektív vezető testülete szám­talan ülést tarolt, ebben ő maga is részt vett, valamint a moszkvai képvi­selettel egyidőben nyíló budapesti és prágai képviseletek kijelölt vezetői. Ez utóbbiak közül tegnap tanúként kihall­gatták Zoran Kamaritot, prágai képvi­selőnket, aki megerősítette a vádlott­nak azt az állítását, hogy a szabály­zatban elfogadott módon, nevezetesen úgy, hogy a képviselet dolgozója kere­setének egyharmadából fedezze lakás­költségeit, a kiadásokat nem lehet fe­dezni, mert a teljes kereset háromszo­rosa sem elég a lakással járó kiadá­sokra. A moszkvai képviselet vezetőjé­nek, vagy a vádlottnak az állítása sze­rint az ottani gyakorlat szerint egy megfelelő lakás napi költségei ло—ш amerikai dollárt, tesznek. Ezért állapí­tott meg ő magának havi 4500 dollárt erre a célra, ezen felül még havi 280 dollárt számolt el kocsihasználat cí­mén. A költségek nyilván nem lehet­nek feltűnően az­evők ottani viszony­­latban, ám tudnunk kell, hogy mi itt­honi körülmények között, teremtjük elő a tavakat, tehát aki ott erről megfe­­ledk­ezik, az könnyen mellékvágányra fut. A vádlott azt állítja, hogy moszk­vai tartózkodása idején mintegy tízsze­resére növelte a forgalmat, tehát bő­ségesen volt miből fedezni ott-tartózko­­dásának kiadásait. Ebbe a vád nem is bocsátkozik bele, csupán azt állítja,­­ hogy az elszámolásra nem volt meg az önigazgatási szervek döntése. A tárgyalást hétfőn folytatják.­ ­ Másfél év a benzinjegyekért Dragoljub Milješić saját maga jelentkezett a rendőr­ségen, amikor már nem tudta leplezni azerméit Másfél év börtönbüntetést szabott ki Dragoljub Milješićre Mirjana Caric büntetőtanácsa az Újvidéki Felsőbíró­ságon tegnap lefolytatott főtárgyaló.­? befejeztével. A bíróság beigazoltnak találta a vádat, amely szerint a 27 éves fiatalember, a Sajkás munkaszer­vezet gépkocsivezetőinek pénztárosa elsikkasztott a rá bízott dinár értékű benzin jegy­ekből 311 000 dinárt. A bíróságnak nem volt nehéz dol­ga. A vádlott ugyanis április első napjaiban saját maga jelentkezett a rendőrségen és feljelentést tett maga ellen, mert nem tudta már elviselni az elkövetett sikkasztással járó állan­dó idegfeszültséget A munkaszerve­zetben ő volt megbízva azzal, hogy a gépkocsivezetők benzinjegyeit kiadja, és a megtett kilométerek alapján ké­sőbb el is számoljon. A jegyekből ő időnként elvett, és ezt úgy igazolta, hogy ugyanannyit, amennyit elvett, hozzáírt a cénkocsivezetőik át­vett jegyek értékéhez, mégpedig egy­szerű módon, például, ha valamelyik sofőr 6000 dinárra szóló jegyet vett át, akkor ő elébe kanyarított egy egyest és 10 000 dinárt máris fedezett a saját hasznára. Tavaly egy alkalom­mal már majdnem leleplezték, de ak­kor hirtelen kölcsönkért egy barátjá­tól 100 000 dinárt, és kiegyenlítette a számlát. Barátja azóta is keresi a pénzét. Az idén ismét tervben volt, hogy ellenőrizni fogják a benzinfo­gyasztást, ő azonban ezt már nem tudta kivárni, hanem jelentkezett. A bíróság kötelezte a kár megtérítésbe is.­­ Ismét letartóztatták Vladimír culumott úja­bb adócsalási esetekkel terheli az ügyészség Vladimir Culum volt újvidéki ügy­védet ismét letartóztatták, szabadságá­tól megfosztva várja, hogy egy ko­rábbi ítélet, amellyel 4 év 10 hónap börtönre ítélték, jogerőre emelkedjen, és azt, hogy eldőljön egy újabb vád­iratnak a sorsa. Tavaly decemberben írtuk a hírt, hogy a volt ügyvédet adócsalás miatt elmarasztalta a bíróság. Az ítélet ki­hirdetést­ után szabadlábra helyezték. Abban az ügyben 1983 első felében indult meg a vizsgálat, mert felme­rült a gyanú, hogy az ingatlanforgal­mi ügyletek lebonyolításakor a for­galmi adóval panamázott. Később, mi­után a vádirat elkészült, újabb adó­csalások derültek ki, ekkor kibővítet­ték a vádiratot. A büntetés kiszabása­kor a bíróság enyhítő körülményként tekintetbe vette a vádlott őszinte magatartását, és azt, hogy az okozott­­ kárt megtérítette. Az az ítélet még­­ jogerőre sem emelkedett, s még újabb csalásokra derült fény ennek alap­ján készült el az újabb vádirat, amely ellen a vádlottnak még joga van kifogást emelni időközben azon­ban ismét előzetes letartóztatásba he­­­­lyezték. 1 .

Next