Magyar Szó, 1984. június (41. évfolyam, 149-163. szám)
1984-06-03 / 151. szám
WM, június 3. vasárnap Csak munka legyen Június 10-én kezdődnek tartományunkban az ifjúsági akciók Vajdaságban az idén is három szövetségi és négy tartományi jellegű ifjúsági akció lesz. A szövetségi akciók, a letenkai, a palicsi és a deliblátói, valamint a topolyai tartományi akció júniusban kezdődik, a többi, az újvidéki, a kikindai és a zrenjanini pedig júliusban. Az ifjúsági akciók szervezésével, amunkák biztosításával Luka és a VSZISZ Tartományi Választmánya Elnökségének tagja van megbízva. Partisénál '84 — Június kilencedikén érkeznek a brigádtagok — mondja Luka. Beszélgetésünket telefonhívások szakítják meg. Kérdez, felel, intélkedik... — Az első megnyitó 10-én lesz Letenkán, a Partizánút '84. elnevezésű építőtábor. Három váltásban, 19 brigádban összesen 960 fiatal dolgozik. Bosanska Gradiákéról, Duvnóból, Leskovácról, a Zágráb melletti Trnjéből, Fehértemplomról és Titogradból érkeznek az első váltás brigádjai. A második váltásban az istoki, a svetozarevói, a sisaki, a rumai, a kovacicai és a szarajevói brigádokkal a Bécsben dolgozó honfitársaink gyermekei is dolgoznak. A harmadik váltásban segítenek a freiburgi diákok, valamint az ITD hetilap dolgozói, de itt lesznek még a Bosanska Dubica-i, a vrboveci, a negotini, az újvidéki és a ribnicai fiúk és lányok is. Letenkán a Fruška gora Nemzeti Parkot rendezik a fiatalok, facsemetéket ültetnek, egy vízgyűjtő tó építésén dolgoznak. A Partizánút hátramaradt két és fél kilométeres szakaszának építésére az idén valószínűleg lesz elegendő pénz. Az útügyi érdekközösség erre a célra 8 300 000 dinért biztosított, de még kérdéses a szerémségi községek hozzájárulása. A felsorolt munkák nem elegendőek a kiszabott normák teljesítésére, ezért, ha sikerül megegyezni a környező mezőgazdasági munkaszervezetekkel, a fiatalok Letenkán mezőgazdasági munkát is végeznek. Palics Palicson június 11-én lesz a megnyitási ünnepség. Amíg Luka ismét telefonál, jegyzetfüzetembe másolom, honnan jönnek a brigádok. Első váltás: Prizren, Brčko— Banovići, Belgrád (Palilula), Crkvenica, Trešnjevka (Zágráb), Indítja: második váltás: Niš, Slavonski Brod, Opovo, Litija, Zágráb. Tetovo: harmadik váltás: Ljipljani, Konnic, Ljig, Kikinda, Titoverbász, Nikšić. — Egy londoni brigádunk is lesz — egészíti ki a listát Luka —, amely a kivándorolt honfitársaink gyermekeiből áll. Palicson sincs teljes egészében biztosítva a munka. Nagyon nehezen halad a mezőgazdasági munkák végzéséről szóló szerződések aláírása. A legtöbb feladat a Palics—Tisza csatorna építésén lesz, mintegy 60 000 normaóra. Celiblátó — A bánáti ifjúsági akción tavaly nagy gondot okozott a munkahiány. — Sajnos, ez a baj az idén is. A Naftagasszal való szerződéskötések körül van a legtöbb bonyodalom, de reméljük, hogy június 12- éig, a megnyitó napjáig, sikerül biztosítanunk a szükséges munkát. Főleg a mezőgazdaságban dolgoznak majd a fiatalok. Habár Deliblátón gyakran gondot jelent a munkahiány, mindig ott van a legtöbb brigád. Az idén több mint 1100 fiatal dolgozik. Az első váltásban Capljináról, Čačakból, Kumanovóból, Hódságról. Dolgoznál: a fiatalok (LAZURICS Anna felvételei 8,3 millió vendégnap Januártól áprilisig a turisták körében nagyobb volt az érdeklődés a téli üdülés iránt, mint tavaly az év első negyedében. A hazai és a külföldi turisták a Szövetségi Statisztikai Intézet adatai szerint 8 százalékkal több vendégnapot töltöttek, mint tavaly ilyenkor, összesen 8,3 milliót. A külföldi vendégek 24 százalékkal több vendégnapot töltöttek itt, illetve 1,2 milliót, a hazai vendégek pedig 7,1 milliót. Leglátogatottabbak a szerbiai, a horvátországi és a bosznia-hercegovinai üdülőhelyek voltak. 1 Brigádcserék Magyarországgal A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyék és tartományunk ifjúsági szervezetei között hagyományos baráti kapcsolat van.. Nyaranta néhány magyarországi brigád dolgozik Vajdaságban és néhány vajdasági brigád Magyarországon. Az idén Csongrád mö°váből 3 brigád érkezik hazánkba. A magyar fáik és lányok a palicsi, a letenkai és a deliblát ifjúsági akción dolgoznak. Bács- Kiskun megyéből egy brigád dolgozik majd Letenkán. A magyarországi fiatalok júniusban lesznek tartományunkban, a vajdasági brigádok, összesen három, júliusban utaznak Makóra és Kecskemétre. Sídből, Novo Mestóból és az újvidéki Elektrovojvodinából érkeznek a fiatalok. A második váltásban kalaniki, fočai, tresevói, trnjei, berovói, ürögi, zentai és esy svájci brigád, a harmadik váltásban pedig žepčei belgrádi, lajkováci, bje-lovári, zapreviéi és újvidéki fiatalok, valamint a szerbiai pioníroktatók vesznek részt. A tartományi akciók Valamennyi tartományi ifjúsági akción két-két váltás lesz. A topolyai Tavak ’84 elnevezésű június 13-án kezdődik, a többi pedig (Újvidék, Kikinda, Zrenjanin) július elején. Topolyán szarajevói, Bosanski Bród-i, doboji és plavi fiatalok dolgoznak az első váltásban, a másodikban pedig bori, orahovei, eračaci és Novi Grad-i fiatalok. Mintegy 360 fiatal mezőgazdasági munkákat végez és a város csinosításában segédkezik. A szövetségi ifjúsági akcióinktól eltérően valamennyi tartományi akción biztosítva van a szükséges munka. NÉMETH Zoltán MAGYAR SZUBELPOLITIKA Crna Gora fejleszti mezőgazdaságát Kihasználni minden talpalattnyi termőföldet — Stop az ipari beruházásoknak — Az energetikai létesítmények építése szükséges rossz Crna Gora középtávú fejlesztési tervében a fő hangsúlyt — a mezőgazdaság fejlesztésére helyezi. Első pillantásra meglepő tény, hiszen aki nem is ismeri ezt a köztársaságot, annyit tud, hogy ez a kő, a hegy a szikár vidék birodalma. Utóvégre ezért is hívják Crna Gorának (és nem Zelena Dolinának például). Termőföldje pedig csak tenyérnyi akad, területének mindössze 6 százaléka. De ami van, azt ki kell használni — hangoztatják a Crna Gora-i vezetők — mert a mezőgazdaságból aránylag kis beruházással jelentős eredményeket lehet kihozni és munkához juthat nagyszámú munkaerő. Kis beruházással nagy haszon. Ez a legfontosabb érv, ami miatt a mezőgazdaságot helyezték előtérbe. Mert eddig a folrdítottja volt: nagy beruházások és csekély haszon. Vagy pontosabban: tetemes adósság. Eddig ugyanis az első helyen az ipar fejlesztése állt. Ide ruházták be, nagy kapacitású létesítményeket építettek ki, főleg külföldi hitelekből. Ez azt eredményezte, hogy Crna Gora egyike a legeladósodottabb köztársaságunknak, jelenlegi adósságuk 860 millió dollár. Ennek pedig egy harmadát két nagy kapacitású ipari létesítmény adóssága, a nikšići Boris Kidrič Acélművek és a titogradi Alumínumkombinát képezi. Tévedtünk-e eddi a fejlesztési koncepciónkban? Melléfogtunk-e azzal, hogy az ipart és az energetikát fejlesztettük? — kérdezik önmaguktól a crnagoraiak. A válasz: nem. Az ipart fejlesztették mert erre voltak és vannak adottságaik. Hazánk egyik leggazdagabb érclelőhelye Crna Gorában található, így hazánk alumíniumtermelésének egyötödét, bauxittermelésének 16, acéltermelésének 6 százalékát Crna Gora fedezi (lakossága viszont hazánk lakosságának 2 százaléka). Ez, amit eddig kiaknáztak, de még mennyi lehetőség volna, ha nem kerülnénk ennyibe a beruházások ... Mit ahogy Radoje KONTIC, Crna Gora köztársasági végrehajtó tanácsának alelnöke is mondta, eddigi fejlesztési tervük alapján szélesebb társadalmi közösségünk szükségleteinek megfelelő kapacitásokat építettek ki. Ez hosszú távon szemlélve nem lehet téves, csak jelenleg, amikor a kivitelt kell szorgalmaznunk, az ipari beruházásokat le kell állítani, mert Crna Gora ipara nem kivitelre irányul, hanem behozatalt igényel. A lehetőségeket pillanatnyilag tehát a mezőgazdaságban látják . De milyen adottságaik vannak itt? Jelenleg a megmunkálható termőföld több mint fele legelő. A lakosság 13 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, többnyire kis, feldarabolt parcellákon, kezdetleges módon művelik a földet, vagy foglalkoznak állattenyésztés-sel. A társadalmi szektornak nincs kellő jelentősége, főleg nem az élvatenyésztésben. A terv: a legelőket szántóföldekké alakítani át, termőföldet kapni a Skadari-tó környékének lecsapolásával, átalakításával, nö- velni a társadalmi szektor szere- | pét, korszerűsíteni és intézkedé- ! sekkel ösztönözni a mezőgazda- sági termelést. Ennek érdekében az eddigi 2,5 százalékról 7 százalékra növelték a beruházásokat a mezőgazdaságban. Ami legjobban hiányzik, az a mezőgazdasági szakkáder. Ezért most kifejezettebben érdeklődnek a mezőgazdaságilag fejlett vidékekkel való együttműködés iránt (így Vajdasággal is), de fő céljuk saját szakkáderük létrehozása. A mezőgazdaság fejlesztése előtérbe kerül, de ez még nem jelenti azt, hogy más ágazatok teljesen háttérbe szorulnak, így továbbra is fontos az energetika fejlesztése, mint ahogy Crna Gorában mondják, ez a szükértés rossz, ami nélkül nem lehet. Mert áram kell, az országnak és Crna Gorának is, áram nélkül nem dolgozhat az ipar — érdekességképp megemlítendő például, hogy a fent említett alumíniumkombinát Crna Gora össz áramfogyasztásának 55 százalékát felemészti. Szükséges rossz azért, mert nagy befektetéseket igényel, de nemigen fizetődik ki, mégis építeni kell, mert a köztársaság hidropotenciálja jelentős, a felmérések szerint mintegy 7 milliárd kilowattóra (de egeiig csak 1,5 milliárd kilowattóra potenciált használnak fel). A fejlesztési tervben jelentős helyet foglal el még a feldolgozó ipar és a turizmus. A többi iparág pedig stagnálásra kényszerül. Semmilyen újabb beruházásokat nem engedélyeznek, mert a külföldi adósságuk már most is túl sok. Az idei évi törlesztés Crna Goria nemzeti jövedelmének több mint 20 százalékát igényli. Rendkívül szigorított intézkedéseket alkalmaznak, radikálisan csökkentették a beruházásokat, a fogyasztást, takarékoskodnak, ahol csak tudnak (az átlagos személyi jövedelem például mindössze 13 000 dinár). Ennek ellenére úgy néz ki, hogy az egész közösségünk segítsége nélkül Crna Gora nem tudja visszafizetni adósságát. CSORBA Zoltán Kemény valuta helyett, kemény munka A szabadkai tejgyárban hazai anyagból behozatali árut helyettesítő termékek készülnek Szabadkán ismeretlen a tejhiány, nem volt rá példa, hogy az élelmiszerboltozott Hiányzott a tej, túróvaj aludttej. Még akkor sem, amikor országszerte tejínség volt, s a tartományi fővárosban néha sorba kellett állni érte. Éppen ezért furcsa, hogy a tejgyáriak minden alkalmat kihasználva hangoztatják, régen felkapna az álluk, ha a tejből kéne megérniük Hanem miből él akkor a tejgyár, miből pénzeli a gyár felújítását, hitelezi a tejtermelőket, vásárol fejőgépeket és üszőt az egyéni termelőknek, honnan a felhalmozása amelyből a jószágtenyésztés fejlesztésére és a kapacitások bővítésére is jut. Mert a Tejgyárnak mindig jutott a fejlesztésre. Harminckét olyan termékünk van, amelynek csak részben vagy egyáltalán nincs köze a tejtermeléshez — mondta BASITY Rózsa, a gyár műszaki igazgatója. — Ilyenek például a porított gyümölcs és zöldségfélék. A paradicsomporból és a gesztenye® őrből évente több százezer kilogramm készül a hazai élelmiszeripar számára. Négy éve gyártjuk a paradicsomport, amely évekig az élelmiszergyárai behozatali nyersanyaga volt. Évi 100 000—150000 kilogrammot gyártunk, legnagyobb vásárlónk a ljubljanai Kotinska. Az idén már leszállítottunk 40000 kilogrammot. A gesztenyeport a Pionír vásárolja. Az ipari nyersanyagok gyártása jövedelmező nem csupán azért, mert helyettesíti a behozatali nyersen vágót hanem, mert nagyobb szintű feldolgozást követel. Munkaigényes felelősséget és nagy szaktudást igénylő gyártási technológiáról van szó, ennek a munkának van becsülete a piacon. Újabb négy termék Újabb négy termék kerül rövidesen a piacra a Tejgyárból, valamennyi hiánycikk, behozatalt helyettesítő, munkaigényes élelmiszeripari nyersanyag: a KRESU és a SKROLAK olyan adalék, amelyet a pékségek használnak a termékeik dúsítására, a PROLAK takarmány. A negyedik a háziaszszonyok örömére készül, a tejszínhabot helyettesíti. — A KRESU porított tejsavó zsiradékkal. A zágrábi Chromossal együttműködve dolgoztuk ki a technológiát. Száz formára van szerződésünk. Egyébként a kenyér minőségének javítására szolgál. A SKROLAK búzakeményítő és savópor keveréke, dúsítóként használják a pékségek. A ljubljanai Kolinskával 70 tonnára kötöttünk szerződést. A gyártási technológia összetett és érzékeny. A PROLAK a hízók takarmányozását szolgálja. A proteinlaktona rövidítése. A savót szójafehérjékkel keverjük, enzimes eljárással. Eddig kizárólag külföldről szerezték be, ötszáz tonnára kötöttünk szerződést a belgrádi mezőgazdasági kombináttal, de négyszer ennyit is gyárthatnánk, akkorák az igények. Sajnos, nincs rá kapacitásunk. Nagyreményű, operatív, jól menő, jövedelmező termékekről van szó, gyártási technológiájuk kidolgozása nem kis pénzbe és erőfeszítésbe került, de megérte. A tejszínhabot helyettesítő porított termék hiánycikk, ezt tudja minden háziasszony. A Tejgyárban azonban már próbatermelésben van s a napokban nagy mennyiségű tejszínt helyettesítő per kerül az élelmiszeresárakba próbatermelésre, 30—40 nap múlva pedig számítani lehet arra, hogy kis kiszerelésben megjelenik az üzletekben is. — Nehéz és fáradságos munkával sikerült hazai nyersanyagokból előállítani a tejszínport. Gyártási technológiáját, az újvidéki Hús- és Tejipari Kutatóintézet szakembereivel együttesen dolgoztuk ki. A munkát a közös jövedelemszerzés alapján végeztük, majd osztozunk a nyereségen, hiszen legalább annyira hozzájárultak a termék sikeres előállításához, mint mi — mondta Basity Rózsa. Megtudtuk, hogy a tejszínpor kis kiszerelésben egyelőre csak a szabadkai üzletekbe juthat el mert a gyárnak nincs akkora kapacitása, hogy eleget tegyen az esetleges megrendeléseknek. Bizonyosam nagy lesz iránta a kereslet, hiszen az élelmiszeripar ezentúl beszerezheti dinárért azt amit eddig csak devizáért kaphatott meg. Mi tagadás, néha teljesen alaptalanul závásmi hangzik el, mégpedig illetékes helyen, hogy „túl jól megy” a tetovárunak. Pedig jól éppen nem megy, csak nem küszködnek nehézségekkel, nem panaszkodnak a nyersanyagellátásra, a devizahiányra, a pénzhiányra. Ehelyett egy emberként küzdenek a piacért. Mert ha csupán a tejtermék gyártásánál maradna a gyár úgy lá ma, mint a többi tejüzem, a költségek felemésztenék a hasznot. GOMBÁS Gabriella Sokféle terméket állítanak elő a szabadkai Tejgyárban r