Magyar Szó, 1984. június (41. évfolyam, 149-163. szám)

1984-06-10 / 158. szám

A BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1984. Június 10., vasárnap vmsa -ШжтшШк Harmincöt h­elységre kerültek a nyeremények Tegnap megejtettük a 4. ford­uló húzását • A legtöbb nyertesünk szabadkai, becsei, zentai, topolyai és adai A Magyar Szó klubjában teg-­ nap megejtettük tavaszi tárgy-­ sorsjátékunk 4. fordulójának hú-­ zását. A húzó HA­JRULOVIC Zoltán, szabadkai kisdiák volt,­­ akit édesanyja is elkísért erre az­­ eseményre. Zoli az Ivan Goran­­ Kovačič Általános Iskola hatodik I osztályos tanulója. A szerencse úgy hozta, hogy öt nap leforgása alatt már másodszor járt a tarto­mányi fővárosban. Kedden ugyan­is osztálykiránduláson voltak, S amikor megtekintették a várat,­ meglátogattak néhány múzeumot.­­ Városnézésre nem igen futotta­k idejükből, s ezt pótolta tegnap­­ édesanyjával.­­ A családban négyen olvassák már a Magyar Szót rendszeresen, valamennyien eddigi tárgysorsjáté­kunkon részt is vettek, de még sohasem nyertek. Az összeszerel­hető fémpolc, ami a húzónak jár, ajándékba, Zoli s­zobájába kerül, és majd rá a kedvenc könyvei. — Édesanyám törődik a szelvé­nyekkel, minden héten más név­vel küldi be — mondta Zoli. — Erre a fordulóra a húgom nevét­ írta a szelvényre. Jó lenne, hogy­­­ha­­kihúznám. Az osztálytársaim közül is szóltak néhányan, hogy­­ húzzam ki a szelvényüket. A húga szelvénye nem akadt a­ kezébe, ám az egyik osztálytársáé, igen. A negyedik forduló nyeremény­tárgyai 35 vajdasági helységbe kerültek. Ezúttal is onnan nyer­ тмшшт MEGAJÁNDÉKOZZA ÖNT TERMÉKÉVEL a MARTON teli legtöbben, ahonnan legtöbb szelvényt küldtek be: Szabadká­ról, Zentáról, Becséről, Topolyá­ról, Adóról stb. De van nyerte­sünk olyan kis bánáti falvakból is, ahonnan nagyon ritkán, így Tóbáról, Keresztúrról, Tordáról, Majdámról. A forduló főnyereményének a vranjei MIV szeneskályhája szá­mít. A nyertes VARRÓ Klára, Zenta, Gajeva 1. Másodma­gával szeptember fo­lyamán 7 napot tölthet a Soko Bam­ia-i ismert üdülőhelyen MOL­NÁR János, Zenta, Miloš Obilic u. 23. A vranjei Koštana egy pár női cipőjének nyertese LACKÓ János, Kanizsa, Szabadkai út 80. Kérjük,­­ írja meg hányas számú cipőt kér. A temeri­ni Ugled készruhagyár serdülőknek való szoknyát és blúzt ad. Ebben a fordulóban ezt­ IKOTICS Erzsébet, Szabadka,­­ Marko Orešković u. 5. szám alatti­­ lakos nyerte. Krka gyártmányokból készített kozmetikai csomagot nyert FRAN­CIA Sarolta, Temerin, Kiss Ferenc u. 2/11. A Vasa­kupa tervezőiroda kata­lógusában 867 típusház tervrajza van. Egy ilyen katalógust nyert VÁGÓ Mária, Hódság, Ivó Andidé u. 20/1­­1. A szabadkai Subozan kisipari szövetkezet erre a fordulóra szánt mindkét sakkgarnitúrája Teme­­rin­be került. A nyertesek ALI-VISI Katalin, Moša Pijade u. 31. és LIKACS Katalin, Munkás u. 80. A horgosi-türökkanizsai paprika­gyár­­­úszer csomag­j­át nyerte: NÉMETH József, Szabadka, M. Bogovic u. 26. és OKOVEC Mária, Mohol, Iiivalidska 34. A szabadkai Zorka műtrágya­gyár csomagját nyerte KOCSIS János, Topolya, Dimitrije Tucovic u. 10. és FORGÓ Erzsébet, Csan­­tavér, Vajdaság u. 23. A szabadkai Fidelinka tésztagyár csomagját nyerte HARKAI Erzsé­bet, Topolya, Boris Kidric u. 36. és JÁSZ Zsófia, Szabadka, Hani­­bal Lučić u. 28. Tešanji autógyertya-komplettet nyert SÉTÁLÓ Ildikó, Zenta, G. P. Drapšin u. 62. A zentai Champignon készételeit megkóstolhatja BICSKEI Rudolf, Orom, Nagy u. 133. A ljubljanai Lek csomagját a következő címekre küldjük: VARGA Tímea, Kanizsa, Vojvode Mišića 67., PALÁSTI István, To­polya, Zentai út 38., VASS László, Topolya, Lenin u. 22., RIC Me­linda, Becse, Carnojevic u. 66. és Éri Júlia, Horgos, Táncsics Mihály u. 2/a. A Forum Könyvterjesztő osz­tálya minden fordulóban öt folyó­irat-csomagot ad. A nyertesek: KACSICSKA József, Becse, Jovan Popovic u. 25., SZÉK­ESI Adrien, Szabadka, Októberi forradalom tér 28., HIDEG Csaba, Moravica, Kiss Ferenc u. 21., NAGY Clinka, Bajsa, Zöld u. sz. n., és GUBICA Julianna, Csóka, Belgrádi u. 15. A Forum Terjesztő osztályának könyv- és folyóiratcsomagjait nyerte: FAZEKAS József, Muzs­­lya, Táncsics Mihály u. 5., VARGA László, Kanizsa, József Attila u. 30. és DEVICS Csaba, Péterréve, Njégov u. 20. Vercei fotótapétát nyert PLETL Ildikó, Szabadka, Reljkovic u. 4. Tíz rolni vercei tapétát nyert ONOZO Verona, Péterréve, Recsó János u. 6. Merima kozmetikai csomagot nyert GYULAI Zsolt, Szabadka, Jasmin u. 7. és CSÁNYI Etel, Kikinda, Július 7-e u. 118. A becsei Sojaprotein népszerű­síti új termékeit. Negyven kiló szójapogácsát nyert NÉMETH Pé­ter, Hódság, Miloš Obilic u. 4. és BERKES Judit, Becse, Lenin u. 76. Ötkilós TPS szójalisztet nyert KOZENKAI József, Zenta, Zabos József u. 35. és CSÖMÖR Borbála, Kanizsa, Petőfi Sándor u. 43. Kolinska élelmiszercsomagot nyert SZABÓ Hilda, Palics, Kozara u. 16. Jugoton gyártmányú hangleme­zek nyertesei: SZIVERI Lajos, Csó­ka, P. Drapšina 12., KISS Mária, Becse, Vladimir Nazor u. 26., RO­ZSA Irén, Zenta, Július 7-e út 57. és RABOCKAI László, Becse, Cve­­te Gavric u. 2. A Titovo Užice-i Prvi partizán gázöngyújtójának nyertesei: KOS­­PENDA József, Topolya, Makszim Gorkij u. 27., SÁNDOR Imre, Új­vidék, Papp Pál u. 38., GRUIK József, Kanizsa, Csépe Imre u. 7., DJURETIC Mária, Keresztúr, Nje­­goš u. 10., FARKAS Katalin, Hor­gos, Kossuth Lajos u. 36., ZSIGA Anikó, Zenta, József Attila u. 51. és MAJOR Imre, Topolya, Jovan Miklc u. 12. A ljubljanai Kolinska érdekes receptkönyvet nyomtatott. Nyerte­sek: SIPOS Zsolt, Tóba, Petőfi Sán­dor u. 74., KOVÁCS Magda, Be­cse, Ivan Ciric u. 76., DERÉNYI Elemér, Szabadka, Tito marsall su­gárút 23/1 V/1., PÉNZES Lázár, Horgos, Partizán u. 17., ifj. KOLO­­VICS József, Szabadka, C. J. Ne­­nad tér 2/52., SÁNDOR Klára, Kevi-Tornyos, Arany János u. 15., MÉSZÁROS KISS János, Zenta, Josip Langos u. 16., CsiKOS Pi­roska, Temerin, Gavrilo Princip u. 43., SÁRI Teréz, Torda, Kossuth Lajos u. 105., SZABÓ Ilona, Bács­­szőlös, Papp Pál u. 17., BORSOS Antal, Zenta, Muskatiroviceva A/­ 35., ZODI István, Szabadka, Radió­­testvérek u. 75., PATAKI Imre, Be­cse, Dózsa György u. 4., sZiUUr­­ Tünde, Feketics, Petőfi Sándor u. 2, RÁCZ SZABÓ Mária, Zenta, Gajeva 28., SZABÓ Ferenc, Osto­­jicevó, Tihomir Ostojic u. 26. és MADARÁSZ Karolina, Majdán, Petőfi Sándor u. 2. A celjei Aero csomagjainak nyer­tesei: KUTAI István, Újvidék, Molnár Gyula u. 3., HÉVÍZI Mi­hály, Temerin, Zmaj Jovan u. 39., MAZÁK János, Bajmok, M­H u. 52./a., HODIK Sándor, Ada, Slo­­venačka 21., DUKAI Ibolya, Boga­ras, Stražarnica 37., KASZÁS Jó­zsef, Ada, Krajiška 21., ILANKO­­VICS Borbála, Zenta, Takács Ist­ván u. 48., MÉSZÁROS György, Subotica, Senovia 7., PÓSA Dániel, Bogaras, M­H 30., SÖRÖS Magdol­na, Ada, Slovenncka A/1., AULIK Ferenc, Zenta, Matija Gupca 40., NAGY Géza, Pacsér, Baranyi u. 7., JANDA Mihály, Szabadka, V. Pe­lagic u. 25/a., SUTKA Anna, Becse, St. Kricanin 68., KOVÁCS Viktó­ria, Becse, November 11. u. 120., DANY­I Éva, Zenta, Lj. Popovic u. 23/c., KISS Veronka, Csóka, Proleterska 2/a., SOMOGYI Sán­dor, Feketics, Temető u. 25., NA­­GYHIDAI Teréz, Temerin, Népfront u. 126., FACSAR Mária, Szabadka, Tito marsall sugárút 33/6., TU­­RINSKI Aleksandar, Zrenjanin, Dubrovacka 42., NÉMETH Dezső, Szenttamás, Dr. Bastica u. 1, TÓTH Péter, Topolya, Kozaracka 39., GAUDÉNYI Tivadar, Újvidék, Br. Ribnikara 46., FUTÓ Ilonka, Szabadka, Tito marsall sugárút 33/85., HAJNAL Antal, Újvidék, Viril és Metód u. 12., KERN Jo­lán, Szabadka, Tesla u. 44., SZIL­­VÁSI Teréz, Szabadka, Tito mar­sall sugárút 33/90 V., NACSA And­rás, Ada, Partizán tér, SÁRI Teo­dóra, Becse, Petőfi Sándor u. 108., KÁRÁSZ Valéria, Budiszava, Kos­suth Lajos u. 83., KALMÁR János, Ada, Halász József u. 3., ZAKÁR Ilona, Bácsszőlős 53., RIGÓ Erzsé­bet, Becse, Dózsa György u. 153., LAJKÓ András, Ada Djura Dja­­kovic u. 97., PERLAKI Rózsa, Fe­ketics, Verbászi út 38., és PALO­TÁS Károly, Becse, Ady Endre u. 73. Végül kisorsoltuk ki lesz a kö­vetkező húzó. A dobból LAJKÓ Szilvia, Kanizsa, József Attila u. 58. szelvénye került elő. Kérjük, jöjjön el szombat délelőtt 9 órára szerkesztőségünkbe, hogy megejtse az 5. forduló húzását. Útiköltségét fedezzük, azonkívül jutalmat kap. N­em mindegy­, persze, hogy az ember milyen környe­zetben dolgozik, jobb a köz­érzete, ha földjére menet a kuko­ricatáblák mellett temérdek más­fajta növényt is lát, beleértve az­­ üdítően virító virágparcellákat, de­­ mondani sem kell talán, hogy a s tóbaiak azért mégsem a határ­­ szépsége miatt termesztek a mag­vakat, hanem a hasznukért. A kezdeti ingadozások után a jég csak akkor tört meg véglege­sen, amikor híre ment, milyen jól jövedelmezett egy hold salátamag. Az emlékezet szerint 17 sorából egy tehén ára kerekedett ki. Az­óta már sokkal többet is kihoz­nak, de akkoriban ez nagy szó volt, s végleg a magtermesztés fe­lé irányította a falu figyelmét. A jövedelmezőségen kívül azon­ban még legalább két körülmény játszott közre abban, hogy a tó­baiak felkarolták a magtermesz­tést: az egyik, hogy korábbról is voltak hasonló termelési tapasz­talataik, a másik pedig, hogy ki­csi volt a földjük. A magtermesz­­tésre a kevés föld is jól jövedel­mezhet. Tóba csaknem 200 évvel ezelőtt telepítvényes kertészfaluként jött létre, lakói szinte kivétel nélkül dohányke­rtészek voltak, azaz spe­­ciális szaktudású zsellérek. Pesty Frigyes kéziratos helységnévtára szerint a XIX. század első felében­­ a tóbai határ déli része ..káposz­tásföldnek hivatott, mivél, akko­ron a tavaszi vízáradásoktól tart­va abban csupán káposztát ter­mesztettek". Konyhakerti vélemé­nyek szántóföldi termesztésével is foglalkoztak tehát, de a fő ciki­­mindvégig a dohány maradt. Szá­zadunk elején a képviselő-testüle­ti jegyzőkönyvek még tele van­nak a dohánykertészettel kapcso­latos ügyekkel. Az egyik megfo­galmazása szerint a falu lakos­sá­­­ga „a magas kincstár részére do­­­­ hányt termel”. A kertészfalvak sor­­j­­áról, erőszakos széttelepítéséről, a magas szintű szaktudás kárbave- t széséről sok tanulmány íródott . Ilyen jelenségek ebben a térség­­­­ben is lejátszódtak, de a kertész-­­ falvak zöme mégis átállt a pa­raszti gazdálkodásra, sok esetben megőrizte termelési tapasztalatát is. A két háború közötti időszak­ban éppen Csernye volt a bánáti dohánytermesztés egyik fontos központja. Tabán a felszabadulás után is sokan foglalkoztak ezzel. A földhiány a telepítés jellegé­ből fakadt. A telepített falvakban a jobbágy a maga telkére birtok­lási jogot kapott, a telepít­vényes falvak kertészei viszont szerződé­ses viszonyban álltak a földesúr­­ral­ ..n®kik csupán beltelkük volt, a külső földeket használatra kap­ták, birtoklási jog nélkül. Az 1903. évi képviselő-testületi jegyző­könyv egyikébe olvasható, hogy „a község semmilyen külterület­tel nem rendelkezik, az kizárólag Róbert pármai herceg ő kir. fen­ségének tulajdonát képezi”. Ebből­­ következett aztán, hogy a fatu­la­­, kői , ,kizárólag földrűvelési nap­­­­számból élnek”, meg az is, hogy . ,.a község a megyének (Torontál­­i megyének) a legszegényebb köz-SDCFg”. A föld drasztikus hiányára, a vagyonjogi viszonyok tarthatatlan­­ságára világít­vá a következő idé- s­zet is a képviselő-testület 1904.­­ július 27—i jegyzőkönyvéből: „El­­­­nöklő bíró arra való tekintettel,­­ hogy a község az utcák feltöltésé­­r­re avagy bármire is szükséges leg­csekélyebb földanyaggal nem bír,­­ indítványozza miként a község egy " agyaggödörhöz­ szükséges egyhold­­nyi területnek örök áron a kir. fenségtől való megvételét határoz­­­­za el.” A válasz csak 1905. már­­­­cius 4-én futott be, s ha esetleg­­ valakinek volt némi illúziója a f­­öldesúr jólelkűségét illetően, ak­­kor keserűen csalódnia kellett. A jószágigazgató ugyanis azt közöl­te, hogy „a kért egy holdat a her­ceg örökáron hajlandó eladni, a vételár 640 korona”. A képviselő­testület április 8-án megvette az 1 holdat, mert „a földterületre a községi lakosságnak felette sürgős szüksége van", szeptember 24-én pedig meghatározta, hogy az anyaggödörből hordott föld egy köbméteréért 40 liltert kit fizet­ni. A tóbai agrárszegénység majd csak 1910-ben, a nagybirtok par­cellázása során jutott földhöz, de 1917-ben zömmel el is vesztette, mert a háborús viszonyok miatt nem volt képes fizetni az esedé­kes részleteket. A föld nagyobb része a környező német falvak nagygazdáinak kezébe került. A földkérdés majd csak a felszaba­dulás után, a földreformmal ren­deződött. Ilyen nagy bajok máshol nem voltak, hasonlóak azonban igen.­­ A speciális termelési tapasztala- t­­ok elsajátítása is volt alkalom,­­ mivel ezen a vidéken a 1огокок ’ kiűzése után, illetve a merkanti­­lizmus korától kezdve sokfajta kezdeményezés született. A kincs­tári birtokokon festőanyagokat ter­mesztettek — kékfestő csüllenget, vörös bűzért, indigót. Nákó Kris­­t­­óf már 1783-ban bánáti gyapotot­­ küldött Bécsbe, de sem ez, sem­­ a később kezdeményezett rizster­mesztés nem honosodott meg, an­­­­­ál jobban elterjedt viszont az eperfaültetés, az ezzel kapcsolatos­­ selyemtermelés, meg hát a do­hánytermesztés. A törökkanizsai uradalomban a századforduló tá­ján magrépát, dohánymagot, a Csekonics-féle uradalomban ken­dermagot, lucernamagot termesz­tettek. Nagy szántóföldi kertésze­tek is kialakultak. Fehér Sándor 1880 táján Versec környékén 150 holdon termesztett turkesztán cu­kordinnyét, Rohonczy Gedeon gyöngyszigeti kertészetéből pedig a nemesített gyümölcs, a tartósí­tott zöldségféle indult a nagy eu­rópai fogyasztási központok felé. Itt a két háború között is virágzó kertészetek voltak, akárcsak Csó­kán. Mindebből azt vonhatjuk le, hogy máshol is többé-kevésbé megvoltak az adottságok a mag­­termesztés beindítására, de olyan tömegesen mégsem terjedt el se­hol sem, mint Tabán. Itt közös­ségi tapasztalat, sőt közösségi él­mény lett. Ennek magyarázatát azonban már kizárólag a tóbai emberben kereshetjük — termelé­si kedvében, fogékonyságában, kockázatvállalásában. KALAPIS Zoltán Holnapi számunkban: A fekete­­retektől a kanárikölesig MINDEN HÁZBA KÖNYVET” FORUM KÖNYVBARÁTOK KÖRE 21000 ÚJVIDÉK, V. Mišić utca 1/11. A ZÖLDSÉG- ÉS VIRÁGMAGTE­RMESZTÉS HÁROM ÉVTIZEDE EGY ÉSZAK-BÁNÁTI FALUBAN (2.) Hajrulovic Zoli szorgalmasan húzogatta a szelvényeket a dobból édesanyja (jobbról) segédletével. Húzás közben váratlanul kedves vendégeket kaptunk, a Magyar Szóban járt a zentai Emlékiskola Vllb. osztálya Szabó Eszter magyar­anárnő vezetésével. A hátralevő szelvényeket már több szempár kísérte figyelemmel, s valamennyi­en szurkoltak azért, hogy ők maguk vagy ismerősük is nyerjen. A tanulók később megtekintették a Forum minikönyv múzeumát és el­látogattak az újvidéki gyermekrádió szerkesztőségébe, ahol Dada Johanna szerkesztő fogadta őket. INDUSTRIJA TEPIHA Ivanjicai szőnyeggyár -Tatting faltól falig szőnyegek a gyár termékei: - itison szőnyeg ,- klasszikus szövésű szőnyeg, - kézi és gépi gyapjúszőnyeg,­ - műszálas gyapjú. Vásárlás vagy tájékozódás céljából forduljon az alábbi címhez: Povlovni centar 21000 Novi Sad, industrijska zóna b. b. (Heroj Pinki, telefon: 51-112) Az ügyviteli központ nagy- és kiskereskedelmi ügyletekkel foglalkozik.

Next