Magyar Szó, 1984. június (41. évfolyam, 149-163. szám)
1984-06-13 / 161. szám
* Művelteési otthonainkról Csak az idősebb korosztályok emlékezhetnek a felszabadulás előtti évekre, amikor a Duna mentén nyoma sem volt az olyan művelődési otthonoknak amelyek kisebb-nagyobb színházteremmel is rendelkeztek. Ha mégis valamilyen kulturális rendezvényre sor került, a legtöbb esetben valamelyik nagyobb kocsmahelyiségben voltak kénytelenek megrendezni. Természetesen ezek a művelődési megmozdulások, ha sok esetben el is érték célunkat, nem lehettek az adott körülmények miatt színvonalasak. Ez idő tájjt talán csak a kórusok értek el színvonalas eredményeket, ami viszont napjainkban hiányzik. A felszabadulás utáni első években is tabula rasa volt vidékünk a művelődési otthonok tekintetében. A lelkes műkedvelők továbbra is ott mutatták be színműveiket, rendezvényeiket, ahol azelőtt is tartották: kocsmák nagyobb termeiben, beépített színpadokon. A következő években szinte robbanásszerűen fejlődésnek indult a népművelés, tömegesen jelentkeztek a színjátszó csoportok, a tánccsoportok, rendeződtek a könyvtárak. Szükség mutatkozott tehát a művelődési otthonok építésére. S ha nem is egyidőben, ám mégis szinte gomba módoa építették a kultúrotthonokat vidékünkön, ami előfeltétele volt a még nagyobb művelődési fellendülésnek. Zomborban volt színház, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület is rendelkezett nagyobb színházteremmel (az elmúlt évben újították fel), de falvaink nem rendelkeztek még olym művelődési otthonokkal, amelyekben nagyobb színházterem is lett volna. Megkezdődött tehát a művelődési otthonok építése. Vidékünkön elsőnek az apatiniak emelték fel művelődési otthonuk falait igen sok önkéntes, munkával. De csakhamar új otthont kapott Szilágyi, Kapu- Isztina, Doroszló, Gombos, Tejlecska, nemrégen másodszor is felépítették művelődési otthonaikat a bezdánciak, ment, mint ismeretes, az első művelődési otthonuk leégett. Az utóbbi években Baranyában is rendbe hoztak néhány művelődési otthont. Vidékünkön a legújabb , művelődési otthonnal a prigre- i viceiak és új-bezdániak dicsekedhetnek. Ahol ezek az otthonok felépültek, megindult a művelődési élet: színdarabokat, mutattak be, a tánccsoportok is bemutatkoztak, a legtöbb helyen a könyvtárak is ezekben az ott-honokban kantáik végleges helyet., És szinte mindenütt, ahol ezeket az otthonokat felavatták, rendkívüli mértékben fellendült a művelődési élet. Sajnos, nagyon sok helyen, ahol most már adva voltak ,a feltételek a,mim- kához, hanyatkroi kezdett ez a nemes tevékenység. és sok he- ilven ezzel nárh*számosan puhaporcolták az otthonok karbantartásé* is. Fz z méeá’iamtás . azonban kém vriatkozik Bez- 1 dánra Kuno-z.iná’-a. Szi'lágyira ?š m-£g r^i^riv -helviéire. prvniH nhol tettesen útba'fovagltták az otthon IIi-ben kiPetve annak színháztermét. Sok helyen pénz- , hiányra hivatkoznak. Időszerű az emeletek javítása, s ha minél későbbre halasztjuk, annál több pénzre lesz szükség később. A Duna mentén levő művelődési otthonok karbantartására, javítására, meszelésére feltétlenül szükség van. Ezeknek a munkálatoknak az ideje most van, nem tűr halasztást. Csak esztétikailag kifogástalan művelődési otthonokban érezzük jól magunkat és élvezzük, azokat a kulturális rendezvényeket, amelyeknek ezek az épületek adnak otthont. BALÁZS László. Olcsó, de színvonalas műsorokat rendezzünk A gazdaságszilárdítás, a takarékosság? szellemében, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának kérésére a zombori községben valamennyi rendezvénysorozatot, annak fontosságát, lényegét és mondanivalóját napirendre tűzték, felülvizsgálták. A művelődésügyi szakosztályban megállapították, hogy Zomborban már évek óta takarékosan viszonyulnak a művelődési rendezvények szervezéséhez. Igyekezetük azonban már tavaly türelmét vesztette, mert a csökkenő dotáció miatt olyan rendezvények, mint például a Képzőművészek Ősz Tárlata vagy az egyre színvonalasabb műsorral megjelenő Zombori Zenei Esték megszervezése gondot okoz. Mivel ugyanilyen helyzetben vannak az amatőrök is, akik számos rendezvényt tartottak, nem marad más, mint ritkábban rendezni a műsorokat, de a színvonalat nem szabad lejjebb engedni, állapították meg a küldöttek. Mindenáron élni kell azzal az adottsággal, hogy egyes tartományi jellegű rendezvényeket az illetékes vajdasági fórumokkal kell továbbra is megtartani, mert ők is hozzájárulnak az anyagiak fedezéséhez. Továbbá alapvetőnek tartják a szomszédos községek közti műsorcserét, ami olcsóbbá, tartalmasabbá és színesebbé teszi a műsorokat. Abban állapodtak meg, hogy folytatják a takarékosságot, de félő, hogy ez majd kihat a rendezvények színvonalára. Ezen csakis úgy lehet segíteni — állapították meg a küldöttek —, ha pontos tervek készülnek és egyes műsorokat, szemléket nem évente, hanem kétévenként tartanak meg. P. M. ............. .M. G. Vasárnap telt ház előtt mutatkozott be Kupuszinán a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület népitánc-csoportja. Több évi gyűjtőmunka eredménye került színre, az első részben koreográfiákat mutattak be a táncosok, valamint a helyi iskola pionírjai kedveskedtek a hálás közönségnek. A műsor második részében kupuszinai lakodalmi szokások közül elevenítettek fel néhányat. Láthattuk a Gyertya és a Vánkisstáncot amely a legősibb helyi szokások közé tartozik. A községközi szemlén az értékelő bizottság véleménye szerint ez a tánc kiérdemelte a vajdasági szemlén való részvételt versesen. Ugyanez kerül bemutatásra vasárnap Csantavéren a Gyöngyösbokréta találkozón. A menyasszony és a menyecsketánc ezúttal is eredménynek örvendett. A régi viselet felelevenítésével kerültek e lakodalmi szokások bemutatásra, mint az üvegtánc, Vesszőtánc, Kisszék-tánc, Gúnártánc és a reggeli mosdatás szokása a lakodalomban. DUNATÁJ Kóláts István neves plakáttervező nyitott r múlt héten Zomborban a Hadseregotthonban kiállítási jelvényeiből, címereiből. Több mint 40 pályázaton vett részt. Két évvel ezelőtt első díjat nyert a Szabadka címerére kiírt pályázaton. Egyébként tervezi a 15. rijékai YU Grand prix motorverseny plakátját. A kiállításon a legújabb plakát is látható. Z. I. Bajmokétt vendégszerepeltek a nemesmiliticsi műkedvelők A bajmoki Jedinstvo Művelődési Egyesület meghívására pénteken fellépett a nemesmiliticsi szerbhorvát színjátszó és tánccsoport, a bajmokiak két héttel ezelőtti vendégjátékát viszonozták. A színjátszók Meliere: Felszarvazott férj című szatíráját mutatták be. Érdekessége, hogy Bogumir Djordjevic, a gombon Népszínház színésze bunyevác tájszólásban írta át a vígjátékot. Fellépett a szerbhorvát tánccsoport is, nemasmiliticsi táncokat mutattak be. A Tartományi Orvosegyesület és zombori szakosztálya közösen szervezte az idei Zombori Orvosi Napokat, amelyet a Népszínházban, az egészségügyi érdekközösség tanácstermében és a régi városházán tartottak meg. Témája a klinikai gyógyszerészet legújabb vívmányai és alkalmazásuk volt. Az országos jellegű tanácskozás utolsó napján a jeles orvosoknak, gyógyszerészeknek emlékplaketteket, díszokleveleket adtak át. NÉGY ÉVTIZEDDEL EZELŐTT A szombori középiskolások értekezlete időről időre hozott információkat a Szabad Vajdaság Szombor művelődési életéből. Június első napjaiban már nemcsak a műkedvelők előadásaiban gyönyörködhetett a szombori közönség, itt vendégszerepelt a vajdasági Nemzeti Színház együttese is. A noviszádiak bemutatták Szterija Ponovics ,,Kirvánia” című színművét, hétfőn Nusics Braniszláv ,,Országgyűlési képviselő” című szatírája ült színre, ezt az előadást a katonáknak rendezték. Kedden Plaovics és Gyokovics ,,Víz a hegyekből” című színjátékát adják, szerdán Csapek ,,Anya” f*’Tíj darabja csütörtökön és pénteken Leonov „Najezda” című drámájét játsszák, szombaton Nusics ,,Országgyűlési képviselője”, vasárnap ismét a .vajezda” kerül színre. Vasárnap este Tibpestet rendeznek az együttes tagjai a szombori szípbé^ban. A troviszádi szi'^*^t'cdit at felszabadulás utáni vendégszereplése lehetett ez. nitti ner?+ik^i 'Metélő] tudósítás számol be: vasárnap délután ner,r ÁrjiVo a Schiller-r«le. vendégflő n3g:rtnrttiéh?n nép érvülést tartó**. J»C o т ч »V i **• a*^ 1 p^orvezete abból a ebiből, hoffv megválassza új vezetőségét. A járási egységfront elnöke nyitotta meg ?. népporíí’^-t C -i'-l c..' -itt-l hntt.. m ’ ’1J á n Anptin lako^ságáek t/ilnyomáséf.» rpsffvm, a választandó vezetőség többségének is magyarnak kell lennie. Után*» H^rce^ János a kerületi név*frrmt nevében t«r+n+t mag^annvekrQ V, 0 ~ -1 P, 4- ---- ' „A V, tU •'-l'-'l'-' l':felezést, hogy a község magyar érte'.mtt-kp kis számban, jelent meg a néngyűlésen. Utána Tsza-Jóva Nyegován beszélt a tartományi egységfront kiküldötteként össztnfogásra buzdítván Apafin népét. Június 9-én, a szombati számban nlaikot meg a bíró .Június 6-án Szombarban megtartották az középiskolás értekezletet. Az értekezleten a diákság mellett a tanárok is szép számban vettek részt. A diákok megválasztották az értekezleti bizottságot, majd beszámolót olvastak fel a középiskolás ifjúság feladatairól és kérdéseiről A beszámoló után élénk vita fejlődött ki, amelyben a tanárok is részt vettek. A vita folyamán a diákfelszólalók elítélték a lelkiismeretlen tanulók munkáját. Az előadók szóltak a népi középiskolás ifjúság megteremtéséről. Hangoztatták a tanárok és a diákok között kialakuló jó viszony szükségességét, amely a teljes demokráciához vezet az iskolákban is. A referátum után megválasztották a középiskolás ifjúság városi bizottságát. A bizottságban valamennyi szomboriközépiskola ifjúsága képviselve van. A értekezletről üdvözlő táviratot küldtek Tito marsallnak, a főbizottság közművelődőügyi osztályának és az USZAOV főbizottságának. Anatini hír mégi s mindenképpen TY^0fT»érdemii. hogy n»«v évtized után is *n i f»v pn f * ■/fik emlékét. Az apatini antifasiszta nőszervezet UJtirMDe- sikerírt szrb és horvát nyelvtanfolyamot rendezett. A tanfolyam egyik legszorgalmasabb tagja egy hatvanéves nő volt Az apatini Afz,s ezvé.i,kérit Szociális terén is AI p r, 1,- +^..A.l.On,'-Azet fftitti Nilprintt 50 iskolásgyermek kap ingyen ebédet. Ebben 37. időben szerbrszíni özeneteket is között már A Szabad Vajdaság, a v-asárnapi számban a hat üzenet közül egy Szomborba, egy Bogojevóra, ogy Knozsevóba egy nedig a szűlői nestamazterrek S761 3z utóbbi a labtorne-i-tési problémákkal hangsolatos ez t- létz.i-, már akkor ram mert bajok nekül. Tudomásunk szerint, írta a szerkesztő, a fan jár Szuzára is, ha nem, akkor a helyi népbizottságot kell felszólítani, hogy gondoskodjon újságról. A szombori kerületi Agitprophoz kell a népbizottságnak fordulnia, annak kötelessége a sajtóról gondoskodni. összeállította: BURÁNY Nándor még nem járt olyan zálogat. Itt.' eben a kis faluban, aki 1 ‘ nem mondta volna, milyen szép ez a mi kis életközösségünk. Megcsodálták már az itteni természeti szépségeket hazai és külföldi turisták, szakemberek, hozzáértők, gyermekek, felnőttek, pionírok — egyszóval mindenki, aki erre tart. .Az emberek irigykedve beszéltek, azt mondták, mi bizonyára boldog emberek vagyunk, hiszen ilyen gyönyörű környezetben, az ózondús levegőjű világban csak boldog lehet az ember. Én persze leginkább csak helyeseltem, bólogattam, nem vitatkoztam■■ a látogatókkal. Az igazság azonban egészen más. Itt is vannak boldogtalan, szomorú, csalódott emberek. Jómagam is az vagyok. Annak idején, igaz, engem is e természeti szépség vonzott ide, ezért választottam lakhelyemül a romantikus kis falut. Múltak az évek, szürkültek az emlékek, a sok látványosság pedig annyira megszokottá vált, nem vettem észre sem a fákat, sem a virágokat, de még az ide érkező kíváncsi, élményre éhes turistákat sem. Csúnán ez utánuk maradt szemét, műanyag fólia, hulladék idegesített, meg az, hogy ad helybelieket nem ■nyugtalanította a szemetelők hamis érdeklődése, a közömbös magatartás. Évek során a helybelieket is megismertem. A valamikor kedves, előzékeny emberekből kofferált, hogy nem, is annyira jó,, mint kezdetben tűnt. Nem a legmagasabb a szellemi igény itt, a napi szóbeszéd, pletyka, áthíresztelés pedig jobban leköti az emberek figyelmét, mint az elvétre ide vetődő színtársulat előadása Magányos nő vágunk, ezért a falu érdeklődik magánéletem iránt is, gyakran suttognak rólam, ha pedig vidéki látogató érkezik, hozzám, azonnal tudja az égés- falu. Alaraitlanul is híreszteltem már rólam az erkölccsel kapcsolatos dolgokat, eleinte közömbös voltam minden iránt, később azonban rájöttem, vigyázni kell, mert a rossz hír messze elhallatszik, ha pedig egyszer férjhez szeretnék menni, bizony, nem mindegy, hogy mit híresztelnek rólam. Az utóbbi években havonta egyszer elmenyek a faluból arra a vidékre, ahol születtem, egy kicsit felszabadítani magam, környezetem erkölcsi béklyójától. Tudja ön is jól, hogy minden embernek szüksége van az ilyesmire, hogy kitombolja magát. A felfrissülés napjai ezek, régi ismerősökkel, régi és új udvarlókkal. A kiruccanásokról pedig itt találgatóan suttognál: az emberek. Így vált nekem, elviselhetetlenné az itt-tartózkodás, az élet.. * Mesélek majd még ezekről a /\/\ dolgokról, de kérem, ne hajoljon olyan közel hozzám, mert tekintet nélkül a kettőnk közötti korkülönbségre, még hírbe hoznak ezek az emberek önnél, erre pedig egyikünknek sincs szüksége. TÓTH László Petar Gugleta szövegrajza 1934. Június 13., szerda