Magyar Szó, 1984. július (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-17 / 195. szám
1984. július 17., kedd MAGYAR SZÓMŰVELŐDÉS Ma kezdődik a Kis-Pula Száz amatőrfilm közül válogatott a 19. MAFAF zsűrije Az ország legnagyobb és legvonzóbb, népszerűen Kis-Pulának is nevezett amatőrfilmszemléje, a MAFAF (Klubközi és Szerzői Amatőrfilm Fesztivál) ma este tizenkilencedszer nyílik meg a pulai Kaštel, azaz Isztria Népi For- Dubrovniki Nyári Játékok zágrábi kórus sikere A zágrábi Ivan Goran Kovačić Akadémiai Kórus ismét bebizonyította, hogy az ország egyik legjobb vegyes kara. A múlt pénteken a dubrovniki domonkos templomban lépett fel a zágrábi filharmóniával együtt, vasárnap este pedig önálló hangversenyt adott. Műsorán szerepeltek Marko Ruždjak, valamint Carl Orff szerzeményei. Az együttes a felújított Rektori Palotában koncertezett. A közönség lelkesen köszöntötte, úgyhogy több ráadással kellett kiegészítenie műsorát.radalma Múzeumának nyári színpadán. A négynapos műsorban, amely közvetlenül megelőzi, egyesek szerint voltaképpen bevezeti a szombaton kezdődő Jugoszláv Játékfilmfesztivált, ezúttal száz beérkezett film közül 20-at sorolt be a versenyművek mezőnyébe és 14-et a tájékoztató jellegű válogatásba az öttagú zsűri: Nikola LORENCIN belgrádi filmesztéta, Vaskó КАШС szarajevói és Ženimir ŽILNIK újvidéki rendező, Vladimir ANDJUKOVIC, a Szerbiai Fotó- és Filmszövetség Tanácsának tagja, valamint Bojan JOVANOVIC belgrádi amatőrfilmes, a tavalyi MAFAF első díjasa. A megbeszélésekkel, vitákkal is dúsított rendezvénysorozat a díjak átadásával, majd pénteken, 20-án az ország filmakadémiai növendékei legújabb alkotásainak bemutatásával ér véget. T. Cs. A Tisza-part krónikása Stevan Kragujevic zentai fotókiállításáról Az oly sok vitát, aggodalmat ki kenyeret és azokat, akik csak felváltott újjáépített zentai Tisza-parti üdülésképpen keresték fel a folyóátadásának estéjén, július 7-én partot. Gondoljunk csak az itt lenyílt meg a helybeli Thurzó Lajos vő fényképek hálót foltozgató ha- Művelődési Házban Stevan Kragu- '.ászaira, a nagy halfőző versegyek ijevié Száz felvétel a Tiszáról cí- hangulatára, az öreg révész naptól I mű dokumentum jellegű fénykép- cserzett arcára vagy a tiszai komp- kiállítása, amely anyagán kérész- ra. E fényképek mindegyike a tól a fotóriporter fejezi ki tisztele- múltból harap ki egy falatot az téta számára annyira kedves szó- örökkévalóság, az emlékezés száj főváros iránt, ahova vissza-vissza- mára tér. Kragujevic fényképeket készít, Kragujevic szereti Zentát, a szőke Tiszát és a folyó menti sétány gesztenyefáit, minden képe ezt tanúsítja. A zentaiak pedig szeretik Kragujevicot, tetszik nekik az a fotósorozat, amely a „bennszülött” zentaiak számára olyan, mintha a kedves családi album képeit nézegetnék. A kiállítás sikeréről mindennél ékesebben szól az az adat, hogy július 7-én este a megnyitót követő két órában 1190-en voltak kíváncsiak a fotókra. A művelődési ház kiállítási termében a szó legszorosabb értelmében egy tűt sem lehetett volna ekkor leejteni. Visszatérve az előbbi gondolatmenethez, Kragujevic nemcsak szereti, de ismeri is a Tiszát, azokat, akiknek a folyó ad vagy adott hogy rámutasson személyekre, dolgokra, helyzetekre, történésekre , azok mindenkori jelenidejűségére. Az itt bemutatott képek hathatósan egészítik ki a Tiszáról és a rakpartról eddig elmondottakat, amelyekből, valljuk meg volt bőven éles és kevésbé éles hangvételben egyaránt. Ezek a képek nemcsak a szem- ügyre vetteket és az ott történte- ket, de az ottlétet és a dolgokkal való valamilyen személyes kapcso- latot is bizonyítják. A fotóval támogatott élményköz- lés — feltehetően — kizár minden félreértést. Ára ennek az, hogy a fénykép a többől kiemelt keveseb-bel, az időfolyam erőszakosan megállított pillanatával, a valóság ki- terjedését éppen a félreértés elke- rülése végett leszűkíti. E kiállítás fotói, úgy tűnik, két különböző módon jöttek létre: a folyóparton folytatott gondtalan őgyelgések és a krónikás tudatos tevékenysége eredményeként. Olyan képi feljegyzések ezek, amelyeknek szavakkal is körülírható témája is van, s mint ilyenek első-sorban dokumentumjellegükkel tűnnek ki. E képek, s velük együtt megallkotójuk is, elérték céljukat, a dokumentumjellegen állandóan átsütő vallomástételt. Mindennapjaink, a Tisza-partiak mindennapjainak figyelemre nem mindig méltatott és így gyakran óhatatlanul elsikkadó eseményeinek, történéseinek, jelenségeinek, kísérőinek állítanak emléket, mentik meg a feledéstől. Szép lenne ezt a száz képet egy fotóalbumba átmentve is látni egyszer. paé Stevan Kragujevic: Az öreg kompos (1915) A Tanyaszínház előadásai Miután a tegnapra tervezett előadást ma tartják meg Oromon, az előre bejelentett dátumok egy nappal eltolódtak. íme az újabb (júliusi) sorrend. 17- e — Orom 18- a — Supljak 19- e — Nosza 20- a — Bácsszőlős 21- e — Kishomok 22- e — Törökkanizsa 23- a — Csóka 24- e — Ostojicevo 25- e — Pádé 26- a — Száján 27- e — Valkaisor ÚJVIDÉKI NYÁRI RENDEZVÉNYEK Stinok-kinek tetszése szerint Július 1-jével Újvidéken is megkezdődött a nyári rendezvénysorozat. A Duna utcában az érdeklődők megtekinthették a Svetozar I Markovic, a Milica Stojadinovic Srpkiinja, a Somja Marinkovic és a Petőfi Sándor művelődési egyesületek műsorát, a Gut-Markovic jazz szextett és a Mostarske kiše együttes koncertjét. Ugyanitt láthattuk Vejko Butojáéinak A nagy transzport című filmjét és a Nem élhetek muzsikaszó nélküli című ma-gyar filmet is. Itt vetítik napról napra a belgrádi dokumentumfilm fesztiválok díjazott alkotását is, Petar Lalovic Utolsó oázisát. Felléptek a detroiti kivándoroltak művelődési egyesületének tagjai, majd a Morfidis kamaraegyüttes szórakoztatta a látogatókat. A Játék a nappal galéria mindennap 8-tól 22 óráig tekinthető meg a Duna utcában. A Zsinagógában a nyári koncertsorozat szeptember 4-éig tart. Július 20-án Esteban Bottinelli argentin gitárművész ad hangversenyt. 26-én Dang Thai Sem vietnami művész, a varsói Chopinverseny 1980. évi győztese mutatkozik be. A ljubljanai New Swing Quartett műsorán tréfás néger dalok és dzsesszkompozíciók szerepelnek. Az érdeklődők július 31- én láthatják őket. Augusztus 7-én a magyarországi Mendel Quartett lép színre. Középkori, valamint XVII. és XVIII. századi táncokat adunk elő. Egy héttel később (14- én) a Grúz Kamarazenekar vendégszerepel székvárosunkban. Wayne Marshall nagy-britanniai művész orgonás, Mladen Janjanin zágrábi művész pedig zongorán játszik augusztus 21-én. Egy héttel később (28-án) a belgrádi vendégek műsora tölti ki az estet. Az előadás címe: Az orosz romantikusok a zenében és a költészetben. Fellép: Alaksandra Ivanovic (mezzoszoprán), Olivers Djurdjevic (zongora) és Gojko Stantic (színész). Szeptember 1-jén Tin Újevic költészetéből adnak ízelítőt a zágrábi művészek: Arsen Dedic és Goran Matovic. A Zsinagóga zárórendezvénye szeptember 4-én lesz. A belgrádi Collegium Musicum lép fel Darinka Matic Marovic vezényletével. Monteverdi, Britten és Mokranjac szerzeményei kerülnek bemutatásra. Az Újvidékre látogatók megtekinthetik a múzeumok gazdag anyagát is. A Vajdasági Múzeumban (Duna u. 35.) az Őstörténeti kultúrák Vajdaság területén című anyagot, a raskovaci régészeti ásatások leleteit és a Vajdaság nemzeteinek és nemzetiségeinek népviseleteit bemutató tárlatot nézhetik meg az érdeklődök mindennap 8 és 15 óra között, hétfő kivételével. A Forradalmi Múzeumban (Duna u. 37.), az AVNOJ és a forradalom című kiállítást és a Forradalmi Múzeum gyűjteményét láthatják a látogatók július 15-étől augusztus 15-éig. A nyitva tartási idő 7-től 18 óráig, hétfőn 7-től 14 óráig, szombaton és vasárnap pedig 8-tól 16 óráig. Az Újvidéki Múzeum (Péterváradi vár) a 18. század eleji szerb harcosok harci felszerelését és a belgrádi néprajzi múzeum kiállítását mutatja be. Kamenicán, a Zmaj múzeumban (Zmaj u. 1.), a költő családi házában Jovan Jovanovic Zmaj életét és munkásságát szemlélteti az itt elhelyezett anyag. Emellett itt tekinhetők meg a háború utáni Zmaj-kiadványok is. 9-től i1i óráig fogadják a látogatókat, hétfő kivételével. A karlócai Városi Múzeumban (Tito marsall u. 16.) Branko Rađičević életét és munkásságát. Karlóca történetét 1945-ig és a karlócai Branko Radičević Gimnázium történetét mutatja be az itt található anyag. A nyitva tartási idő 9-től 16 óráig, hétfő kivételével. A Tartományi Természetvédelmi Intézetben (Péterváradi vár) a Vajdaság állat- és növényvilágát, valamint a Jugoszlávia ásványait és érceit bemutató anyagot láthatjuk. A Vajdaság védett növényei és védelmük című tematikus kiállítást hétfő kivételével mindennap 9 és 19 óra között tekinthetik meg az érdeklődök. A képtárak is gazdag, sokrétű anyaggal várják az érdeklődőket. A Matica srpska képtárban (Proletár brigád tér 1.) Paja Jovanovic retrospektív kiállítását tekinthetjük meg születésének 125. évfordulója jegyében. Ugyanitt van A szerb festészet és grafika a XVIII. és XIX. században című kiállítás is. A Branko Bajic Fotó-kino Klub képtárában (Néphősök utca 19.) július 16-áig John Phillips (USA) Hogyan láttam Jugoszláviát című fényképkiállítását láthatjuk. 16-ától augusztus 2-áig a vajdasági alkotók fotóit mutatják be a Fotógaléria anyagából. Augusztus 2- ától 23-áig Az ember és az olaj című jugoszláv kiállítást láthatjuk. 23-ától október 9-éig Stojan Korbier kranji művész fotóit állítják ki. Szeptember 19-e és 27-e között Varga Somogyi Tibor újvidéki művész alkotásai szerepelnek műsoron. Szombaton és vasárnap kivételével mindennap délelőtt 8 és 12 óra között délután pedig 17 és 20 óra között tekinthetők meg ezek a tárlatok. A Képzőművészeti Galériában (Vasa Stajić u. 1.) a háború utáni jugoszláv nemzedék (Stojan Celic, Mladen Srbinovic, Danica Antic, Lazar Vujaklija stb.) alkotásait állítják ki. A nyitva tartási idő 9- től 17 óráig, hétfő és kedd kivételével. A külföldi alkotások gyűjteménye (Duna u. 29.) az olasz, flamand és holland iskola művészeitreprezentálja. Iparművészeti alkotásokat (porcelánból, ezüstből és elefántcsontból stb. készült tárgyakat) is találunk itt. Délelőtt 8-tól 12-ig és délután 16-tól 19-ig tekinthetjük meg ezt az anyagot, hétfő kivételével. A Kis Képzőművészeti Szalonban (Tito marsall sugárút 5.) árusítással egybekötött kiállításokat szerveznek. A kiállítók között vannak: Milivoj Nikolajevic, Safet Zec, Esad Mustic, Ulja Kolarić, Boško Petrović, Duško Milovanovic, Milivoj Mijacevic, Miodrag Nedeljkovic, Živojin Miškov, Velja Vukicevic, Szilágyi Gábor, Maja Mišević, Milena Zarkovic, Emir Draguj, Ivan Ilic és még sokan mások. KABÓK Erika magánképtár zentan Zentán, a Drapšin utca 3. szám alatt magánképtár nyílt. Az ötlet Pósa Ede amatőr festőé, aki szabad művészként tevékenykedik. Egy elhanyagolt, alig 40 négyzetméternyi pincehelyiséget bérelt, és azt rendbe hozta, berendezte. Itt gyülekeznek most a fiatal zentaiak, a zene, a költészet, kedvelői, az amatőr festők. Mint Pósa mondja, úgyszólván mindennap valami meglepetést tartogat a látogatók számára, még divatbemutatót is szervez, így Zenta hangulatos helyiséggel gazdagodott, ahol a fiatalok kellemesen tölthetik idejüket. Stevan KRAGUJEVIČ Szarajevó ,. c. TANÁCSKOZÁS a kultúra eszmeáramlatairól Szocialista önigazgatásunk fejlődésének minden szakaszában, vagy pedig a társadalmi előrehaladásunkat kísérő nagyobb társadalmi ellentmondások közepette mindig is jelentkeztek a Kommunista Szövetséggel ellenkező ideológiák és politikai felfogások hordozói, akik az úgynevezett irodalmi, filozófiai, szociológiai, gazdasági és hasonló értekezések, a nyilvános tribünök és tájékoztatási eszközök segítségével megkísérelték becsmérelni a nemzetek közötti viszonyok politikáját, a szocialista önigazgatást, az el nem kötelezettséget, valamint más forradalmi vívmányainkat. Egyúttal pedig támadták magát a Kommunista Szövetséget is. Ezért Bosznia-Hercegovina Kommunista Szövetségének Központi Bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy a JKSZ KB 13. ülése határozattervezetének megvitatása jegyében tanácskozást szervez a tudomány és a kultúra eszmei-politikai áramlatairól. Az ország legfiatalabb flamenco-táncosa Villáminterjú Takács Istvánnal Ha táncról — elsősorban néptáncról — esik szó, vidékünkön mindenki csárdásra, kólóra gondol. Takács István egyike a keveseknek (és az országban ezek között is a legfiatalabb), akik a flamencót, ezt a lüktető ritmusú spanyol táncot táncolják nálunk. Hogy jutott odáig a szabadkai kisfiú (Pityu 9 éves, a Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola II osztályos tanulója), hogy „spanyolul” táncoljon? — A tévében láttam Miroslavot (Miroslav Antelj rendőrre gondol, akiről már mi is írtunk), nagyon megtetszett, ahogy táncolt. Apukám fölkereste Miroslavot, elvitt engem is. Miroslav vállalta, hogy megtanít flamencót táncolni. Először megmutatta a ruháját, a csizmáját, azután elkezdett tanítani. Az alapállást gyakoroltuk először, azután steppek sorozatát. Eleinte bizony nehéz volt, sokat gyakoroltunk. Ez nemcsak táncból áll ám: futás, kéz- és lábgyakorlatok is vannak. Májusban flamenco-fiesta volt Miroslavnál, addigra kész lett az én öltözetem: hosszú fekete nadrág, fodros fehér ing, fekete mellény, piros boleró, fekete csizma, a csizma talpában és sarkában fabetét, hogy jobban kopogjon. A nyilvános bemutatkozásom az Ivó Lola Ribar Művelődési Egyesület évadzáró hangversenyén volt, a színházban, később az ifjúsági építőtáborban is táncoltam, szeptember 17-én pedig a tévében is sze-repelek. A szülők, István és Mária örülnek fiuk sikerének. — Szerencsés véletlen hozott össze bennünket Miroslavval. Amit ő első pillantásra felismert, azt mások azóta megerősítették. Pityu nagyon tehetséges, a koncerten is elsöprő sikert aratott. Természetes, hogy ami módunkban áll, mindent megteszünk, hogy zavartalanul fejlődhessen. Nagyon hálásak vagyunk Miroslavnak, nemcsak azért, mert önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül foglalkozik a fiunkkal, hanem mert a tánc mellett sok más tekintetben is óriási hatással van rá. És jó az, ha egy fiúnak, aki maholnap serdülő lesz, ilyen példaképe van. De már magában véve a tánc is jó hatással van rá, mert itt minden sikerben rengeteg munka van... Igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg még egy nevet: Miodrag GRADINSČAK mérnök, kiváló gitáros a trió harmadik tagja. Vele nem sikerült beszélgetnünk, de Miroslav szerint mindenként szólni kell róla, mert virtuóz gitárjátéka új színnel gazdagítja műsorukat. -*y Takács István mint flamencotáncos.