Magyar Szó, 1984. július (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-17 / 195. szám

1984. július 17., kedd MAGYAR SZÓ­MŰVELŐDÉS Ma kezdődik­ a Kis-Pula Száz amatőrfilm közül válogatott a 19. MAFAF zsűrije Az ország legnagyobb és leg­vonzóbb, népszerűen Kis-Pulának is nevezett amatőrfilmszemléje, a MAFAF (Klubközi és­­ Szerzői Amatőrfilm Fesztivál) ma este ti­zenkilencedszer nyílik meg a pu­­lai Kaštel, azaz Isztria Népi For- Dubrovniki Nyári Játékok zágrábi kórus sikere A zágrábi Ivan Goran Kovačić Akadémiai Kórus ismét bebizo­nyította, hogy az ország egyik legjobb vegyes kara. A múlt pén­teken a dubrovniki domonkos templomban lépett fel a zágrábi filharmóniával együtt, vasárnap este pedig önálló hangversenyt adott. Műsorán szerepeltek Mar­­ko Ruždjak, valamint Carl Orff szerzeményei. Az együttes a fel­újított Rektori Palotában koncer­­tezett. A közönség lelkesen kö­szöntötte­, úgyhogy több ráadással kellett kiegészítenie műsorát.­radalma Múzeumának nyári szín­padán. A négynapos műsorban, amely közvetlenül megelőzi, egyesek szerint voltaképpen bevezeti a szombaton kezdődő Jugoszláv Já­tékfilmfesztivált, ezúttal száz be­érkezett film közül 20-at sorolt be a versenyművek mezőnyébe és 14-et a tájékoztató jellegű válo­gatásba az öttagú zsűri: Nikola LOREN­CIN belgrádi filmesztéta, Vaskó КАШС szarajevói és Že­­nimir ŽILNIK újvidéki rendező, Vladimir ANDJU­KOVIC, a Szer­biai Fotó- és Filmszövetség Ta­nácsának tagja, valamint Bojan JOVANOVIC belgrádi amatőrfil­mes, a tavalyi MAFAF első dí­jasa. A megbeszélésekkel, vitákkal is dúsított rendezvénysorozat a díjak átadásával, majd pénteken, 20-án az ország filmakadémiai növendé­kei legújabb alkotásainak bemu­tatásával ér véget. T. Cs. A Tisza-part krónikása Stevan Kragujevic zentai fotókiállításáról Az oly sok vitát, aggodalmat ki­ kenyeret és azokat, akik csak fel­váltott újjáépített zentai Tisza-parti üdülésképpen keresték fel a folyó­átadásának estéjén, július 7-én partot. Gondoljunk csak az itt le­nyílt meg a helybeli Thurzó Lajos vő fényképek hálót foltozgató ha- Művelődési Házban Stevan Kragu- '.ászaira, a nagy halfőző versegyek i­jevié Száz felvétel a Tiszáról cí- hangulatára, az­ öreg révész naptól I mű dokumentum jellegű fénykép-­­ cserzett arcára vagy a tiszai komp-­­ kiállítása, amely anyagán kérész- ra. E fényképek mindegyike a­­ tól a fotóriporter fejezi ki tisztele- múltból harap ki egy falatot az­­ tét­a számára annyira kedves szó-­­ örökkévalóság, az emlékezés szá­­j főváros iránt, ahova vissza-vissza- mára­ tér.­­ Kragujevic fényképeket készít,­­ Kragujevic szereti Zentát, a sző­ke Tiszát és a folyó menti­ sétány gesztenyefáit, minden képe ezt ta­núsítja. A zentaiak pedig szer­etik Kragujevicot, tetszik nekik az a fotósorozat, amely a „bennszülött” zentaiak számára olyan, mintha a kedves családi album képeit né­zegetnék. A kiállítás sikeréről min­dennél ékesebben szól az az adat, hogy július 7-én este a megnyitót követő két órában 1190-en voltak kíváncsiak a fotókra. A művelő­dési ház kiállítási termében a szó legszorosabb értelmében egy tűt sem lehetett volna ekkor leejteni. Visszatérve az előbbi gondolat­­menethez, Kragujevic nemcsak szereti, de ismeri is a Tiszát, azo­kat, akiknek a folyó ad vagy adott hogy rámutasson személyekre, dolgokra, helyzetekre, történésekre , azok mindenkori jelenidejűségé­­re. Az itt bemutatott képek hatha­tósan egészítik ki a Tiszáról és a­­ rakpartról eddig elmondottakat, amelyekből, valljuk meg volt bő­ven éles és kevésbé éles hangvé­telben egyaránt. Ezek a képek nemcsak a szem-­ ügyre vetteket és az ott történte-­­ ket, de az ottlétet és a dolgokkal­­ való valamilyen személyes kapcso-­­ latot is bizonyítják. A fotóval támogatott élményköz-­­ lés — feltehetően —­ kizár minden­­ félreértést. Ára ennek az, hogy a fénykép a többől kiemelt keveseb-­­­bel, az időfolyam erőszakosan meg­állított pillanatával, a valóság ki-­ terjedését éppen a félreértés elke-­­ rülése végett leszűkíti. E kiállítás fotói, úgy tűnik, két­­ különböző módon jöttek létre: a­ folyóparton folytatott gondtalan őgyelgések és a krónikás tudatos tevékenysége eredményeként. Olyan képi feljegyzések ezek, amelyek­nek szavakkal is körülírható té­mája is van, s mint ilyenek első-­­sorban dokumentumjellegükkel­ tűnnek ki. E képek, s velük együtt megal­­l­kotójuk is, elérték céljukat, a do­­kumentumjellegen állandóan átsü­tő vallomástételt. Mindennapjaink, a Tisza-partiak mindennapjainak figyelemre nem mindig méltatott és így gyakran óhatatlanul elsik­kadó eseményeinek, történéseinek, jelenségeinek, kísérőinek állítanak emléket, mentik me­g a feledéstől. Szép lenne ezt a száz képet egy fotóalbumba átmentve is látni egyszer. paé­­ Stevan Kragujevic: Az öreg kompos (1915) A Tanyaszínház előadásai Miután a tegnapra terve­zett előadást ma tartják meg Oromon, az előre bejelentett dátumok egy nappal eltolód­tak. íme az újabb (júliusi) sorrend. 17- e — Orom 18- a — Supl­jak 19- e — Nosza 20- a — Bácsszőlős 21- e — Kishomok 22- e — Törökkanizsa 23- a — Csóka 24- e — Ostojicevo 25- e — Pádé 26- a — Száján 27- e — Valkaisor ÚJVIDÉKI NYÁRI RENDEZVÉNYEK Stin­ok-kin­ek tetszése szerint Július 1-jével Újvidéken is megkezdődött a nyári rendezvény­­sorozat. A Duna utcában az érdek­lődők megtekinthették a Svetozar I Markovic, a Milica Stojadinovic Srpkiinja, a Somja Marinkovic és a Petőfi Sándor művelődési egyesü­letek műsorát, a Gut-Markovic jazz szextett és a Mostarske kiše együt­tes koncertjét. Ugyanitt láthattuk Ve­­jko Butojáéinak A nagy transz­port című filmjét és a Nem élhe­­­­tek muzsikaszó nélküli című ma-­­­gyar filmet is. Itt vetítik napról­­ napra a belgrádi dokumentumfilm­­­ fesztiválok díjazott alkotását is, Petar Lalovic Utolsó oázisát. Fel­léptek a detroiti kivándoroltak mű­velődési egyesületének tagjai, majd a Morfidis kamaraegyüttes szóra­koztatta a látogatókat. A Játék a nappal galéria mindennap 8-tól 22 óráig tekinthető meg a Duna ut­cá­ban. A Zsinagógában a nyári kon­certsorozat­ szeptember 4-éig tart. Július 20-án Esteban Bottinelli ar­gentin gitárművész ad hangver­senyt. 26-én Dang Thai Sem viet­nami művész, a varsói Chopin­­verseny 1980. évi győztese mutat­kozik be. A ljubljanai New Swing Quartett műsorán tréfás néger da­lok és dzsesszkompozíciók szere­pelnek. Az érdeklődők július 31- én láthatják őket. Augusztus 7-én a magyarországi Mendel Quartett lép színre. Középkori, valamint XVII. és XVIII. századi táncokat adunk elő. Egy héttel később (14- én) a Grúz Kamarazenekar ven­dégszerepel székvárosunkban. Wayne Marshall nagy-britanniai művész orgonás, Mladen Janjanin zágrábi művész pedig zongorán játszik augusztus 21-én. Egy héttel később (28-án) a belgrádi vendé­gek műsora tölti ki az estet. Az előadás címe: Az orosz romantiku­sok a zenében és a költészetben. Fellép: Alaksandra Ivanovic (mez­zoszoprán), Olivers Djurdjevic (zongora) és Gojko Stantic (szí­nész). Szeptember 1-jén Tin Úje­vic költészetéből adnak ízelítőt a zágrábi művészek: Arsen Dedic és Goran Matovic. A Zsinagóga záró­rendezvénye szeptember 4-én lesz. A belgrádi Collegium Musicum lép fel Darinka Matic Marovic ve­zényletével. Monteverdi, Britten és Mokranjac szerzeményei kerülnek bemutatásra. Az Újvidékre látogatók megte­kinthetik a múzeumok gazdag anyagát is. A Vajdasági Múzeum­ban (Duna u. 35.) az Őstörténeti kultúrák Vajdaság területén című anyagot, a raskovaci régészeti ása­tások leleteit és a Vajdaság nem­zeteinek és nemzetiségeinek népvi­seleteit bemutató tárlatot nézhetik meg az érdeklődök mindennap 8 és 15 óra között, hétfő kivételével. A Forradalmi Múzeumban (Du­na u. 37.), az AVNOJ és a forra­dalom című kiállítást és a Forra­dalmi Múzeum gyűjteményét lát­hatják a látogatók július 15-étől augusztus 15-éig. A nyitva tartási idő 7-től 18 óráig, hétfőn 7-től 14 óráig, szombaton és vasárnap pe­dig 8-tól 16 óráig. Az Újvidéki Múzeum (Pétervá­­radi vár) a 18. század eleji szerb harcosok harci felszerelését és a belgrádi néprajzi múzeum kiállítá­sát mutatja be. Kamenicán, a Zmaj múzeumban (Zmaj u. 1.), a költő családi házá­ban Jovan Jovanovic Zmaj életét és munkásságát szemlélteti az itt elhelyezett anyag. Emellett itt te­­kinhetők meg a háború utáni Zmaj-kiadványok is. 9-től i1i óráig fogadják a látogatókat, hétfő kivé­telével. A karlócai Városi Múzeumban (Tito marsall u. 16.) Branko Ra­­đičević életét és munkásságát. Kar­lóca történetét 1945-ig és a karlócai Branko Radičević Gimnázium tör­ténetét mutatja be az itt található anyag. A nyitva tartási idő 9-től 16 óráig, hétfő kivételével. A Tartományi Természetvédelmi Intézetben (Péterváradi vár) a Vaj­daság állat- és növényvilágát, va­lamint a Jugoszlávia ásványait és érceit bemutató anyagot láthatjuk. A Vajdaság védett növényei és vé­delmük című tematikus kiállítást hétfő kivételével mindennap 9 és 19 óra között tekinthetik meg az érdeklődök. A képtárak is gazdag, sokrétű anyaggal várják az érdeklődőket. A Matica srpska képtárban (Pro­letár brigád tér 1.) Paja Jovanovic retrospektív kiállítását tekinthet­jük meg születésének 125. évfordu­lója jegyében. Ugyanitt van A szerb festészet és grafika a XVIII. és XIX. században című kiállítás is. A Branko Bajic Fotó-kino Klub képtárában (Néphősök utca 19.) jú­lius 16-áig John Phillips (USA) Hogyan láttam Jugoszláviát című fényképkiállítását láthatjuk. 16-ától augusztus 2-áig a vajdasági alko­tók fotóit mutatják be a Fotó­galéria anyagából. Augusztus 2- ától 23-áig Az ember és az olaj című jugoszláv kiállítást láthatjuk. 23-ától október 9-éig Stojan Korbier kranji művész fotóit állítják ki. Szeptember 19-e és 27-e között Varga Somogyi Tibor újvidéki mű­vész alkotásai szerepelnek műso­ron. Szombaton és vasárnap kivételé­vel mindennap délelőtt 8 és 12 óra között délután pedig 17 és 20 óra között tekinthetők meg ezek a tár­latok. A Képzőművészeti Galériában (Vasa Stajić u. 1.) a háború utáni jugoszláv nemzedék (Stojan Celic, Mladen Srbinovic, Danica Antic, Lazar Vujaklija stb.) alkotásait állítják ki. A nyitva tartási idő 9- től 17 óráig, hétfő és kedd kivéte­lével. A külföldi alkotások gyűjtemé­nye (Duna u. 29.) az olasz, flamand és holland iskola művészeit­­rep­rezentálja. Iparművészeti alkotá­sokat (porcelánból, ezüstből és elefántcsontból stb. készült tárgya­kat) is találunk itt. Délelőtt 8-tól 12-ig és délután 16-tól 19-ig tekint­hetjük meg ezt az anyagot, hétfő kivételével. A Kis Képzőművészeti Szalonban (Tito marsall sugárút 5.) árusítással egybekötött kiállításokat szervez­nek. A kiállítók között vannak: Mi­­livoj Nikolajevic, Safet Zec, Esad Mustic, Ulja Kolarić, Boško Pet­­rović, Duško Milovanovic, Milivoj Mijacevic, Miodrag Nedeljkovic, Živojin Miškov, Velja Vukicevic, Szilágyi Gábor, Maja Mišević, Mi­lena Zarkovic, Emir Draguj, Ivan Ilic és még sokan mások. KABÓK Erika magánképtár zentan Zentán, a Drapšin utca 3. szám alatt magánképtár nyílt. Az ötlet Pósa Ede amatőr festőé, aki sza­bad művészként tevékenykedik. Egy elhanyagolt, alig 40 négyzet­­méternyi pincehelyiséget bérelt, és azt rendbe hozta, berendezte. Itt gyülekeznek most a fiatal zen­taiak, a zene, a költészet, ked­velői, az amatőr festők. Mint Pó­sa mondja, úgyszólván minden­nap valami meglepetést tartogat a látogatók számára, még divat­­bemutatót is szervez, így Zenta hangulatos helyiség­gel gazdagodott, ahol a fiatalok kellemesen tölthetik idejüket. Stevan KRAGUJEVIČ Szarajevó ,. c. TANÁCSKOZÁS a kultúra eszmeáramlatairól Szocialista önigazgatásunk fejlő­désének minden szakaszában, vagy pedig a társadalmi előrehaladá­sunkat kísérő nagyobb társadalmi ellentmondások közepette mindig is jelentkeztek a Kommunista Szövetséggel ellenkező ideológiák és politikai felfogások hordozói, akik az úgynevezett irodalmi, fi­lozófiai, szociológiai, gazdasági és hasonló értekezések, a nyilvános tribünök és tájékoztatási eszközök segítségével megkísérelték becs­mérelni a nemzetek közötti viszo­nyok politikáját, a szocialista ön­igazgatást, az el nem kötelezett­séget, valamint más forradalmi vívmá­nyainkat. Egyúttal pedig támadták magát a Kommunista Szövetséget is. Ezért Bosznia-Hercegovina Kommunista Szövetségének Köz­ponti Bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy a JKSZ KB 13. ülése határozattervezetének meg­vitatása jegyében tanácskozást szervez a tudomány és a kultúra eszmei-politikai áramlatairól. Az ország legfiatalabb flamenco-táncosa Villáminterjú Takács Istvá­nnal Ha táncról — elsősorban nép­táncról — esik szó, vidékünkön mindenki csárdásra, kólóra gon­dol. Takács István egyike a ke­veseknek (és az országban ezek kö­zött is a legfiatalabb), akik a fla­­mencót, ezt a lüktető ritmusú spa­nyol táncot táncolják nálunk. Hogy jutott odáig a szabadkai kisfiú (Pityu 9 éves, a Jovan Jo­vanovic Zmaj Általános Iskola II osztályos tanulója), hogy „spanyo­lul” táncoljon? — A tévében láttam Miroslavot (Miroslav Antelj rendőrre gondol, akiről már mi is írtunk), nagyon megtetszett, ahogy táncolt. Apu­kám fölkereste Miroslavot, elvitt engem is. Miroslav vállalta, hogy megtanít flamencót táncolni. Először megmutatta a ruháját, a­­ csizmáját, azután elkezdett taní­tani. Az alapállást gyakoroltuk először, azután steppek sorozatát.­­ Eleinte bizony nehéz volt, sokat­ gyakoroltunk. Ez nemcsak táncból áll ám: futás, kéz- és lábgyakor­latok is vannak. Májusban flamenco-fiesta volt Miroslavnál, addigra kész lett az én öltözetem: hosszú fekete nad­rág, fodros fehér ing, fekete mel­lény, piros boleró, fekete csizma, a csizma talpában és sarkában fabetét, hogy jobban kopogjon. A nyilvános bemutatkozásom az Ivó Lola Ribar Művelődési Egyesület évadzáró hangversenyén volt, a színházban, később az ifjúsági épí­tőtáborban is táncoltam, szeptem­ber 17-én pedig a tévében is sze-­­­repelek. A szülők, István és Mária örül­nek fiuk sikerének. — Szerencsés véletlen hozott össze bennünket Miroslavval. Amit ő első pillantásra felismert, azt mások azóta megerősítették. Pi­tyu nagyon tehetséges, a koncer­ten is elsöprő sikert aratott. Ter­mészetes, hogy ami módunkban áll, mindent megteszünk, hogy za­vartalanul fejlődhessen. Nagyon hálásak vagyunk Mi­­roslavnak, nemcsak azért, mert önzetlenül, minden ellenszolgálta­tás nélkül foglalkozik a fiunkkal, hanem mert a tánc mellett sok más tekintetben is óriási hatással van rá. És jó az, ha egy fiúnak, aki maholnap serdülő lesz, ilyen példaképe van. De már magában véve a tánc is jó hatással van rá, mert itt minden sikerben renge­teg munka van... Igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg még egy nevet: Miodrag GRADINSČAK mérnök, kiváló gitáros a trió harmadik tag­ja. Vele nem sikerült beszélget­nünk, de Miroslav szerint min­denként szólni kell róla, mert vir­tuóz gitárjátéka új színnel gazda­gítja műsorukat. -*y Takács István mint flamenco­­táncos.

Next